Cselekmény: Az idősödő Rutilio a környék bárjának tulaja, ahová összefut minden szál és szereplő. Együtt vinné a helyet fiával, Chavával, de a fiú nem sokat segít, inkább azon álmodozik, hogy Amerikába költözik legjobb barátjával, Abellel, aki meg halálosan szerelmes a környék jócsajába, Almába. Rutilio egy nap meglepi magát egy fiatalosabb külsővel és minőségi ruhadarabokkal; a boltban elvarázsolja a fiatal eladó fiú szépsége és rövidesen viszonyba kezd vele. Amikor Rutilio kétségbeesett felesége révén nyilvánosságra kerül az amúgy is nyílt titokként kezelt homoszexuális viszony, Rutilio alaposan elveri az asszonyt. Feldühödött fia, Chava nekiesik és kis híján megöli apja férfiszeretőjét, majd jobbnak látja elmenekülni Amerikába. Eközben Abel hevesen udvarol a még naiv és tapasztalatlan Almának és már épp beadná a derekát, amikor a menekülő Chava feltűnik és meggyőzi Abelt, hogy menjen vele Amerikába. Abel belemegy, hogy pénzt gyűjthessen közös jövőjükhöz Almával és egy évet kér. A lány megígéri, de másnap már fel is tűnik egy jóval tehetősebb és idősebb kérő...

Téma: Az alapjául szolgáló egyiptomi regény (vagy 1963-as film) elvileg egy változóban lévő egyiptomi társadalmi keresztmetszetet mutatott be, ez lett átültetve napjaink Mexikójába, de nem tudom mennyire tekinthető teljeskörűnek, hiszen a középosztály nem igazán jelenik meg, csak az utca kevésbé tehetős, de nem nyomorgóan szegény lakói. Talán van némi generációs éle is, az idősebbek egyértelműen jobb pozícióban vannak és rátelepszenek a fiatalokra, mint A texasi láncfűrészes mészárlásban.

Tartalom: Négy részre oszlik a történet, az első háromban három szereplőn keresztül mutatják be ugyanazt a pár napot, így időnként óhatatlanul összekapcsolódnak, megismétlődnek cselekményszálak, majd a negyedik rész egy évvel később veszi fel a fonalat. De nem zárja le őket, nyitottak maradnak egy sötétebb ponton, és ettől elég nyomasztó. Az első ciklus Rutilioé, a bártulajé, aki sem fiával, sem feleségével, sőt, senkivel sincs igazán kibékülve, de megteheti, mert övé a bár és viszonylag tehetős. Az ő története azért nyomasztó, mert láthatóan nem változik semmi és fia is olyasmivé válik, mint ő. A második szál Almáé, a környék tini, naiv jócsajáé, aki tök fogalmatlan és felelőtlenül ígéretet tesz a belé szerelmes Abelnek, ebben ugye az a gáz, hogy Abelnek ez egy komoly dolog és csúnya véget ér a történet. Ezúttal egy is egy idősebb férfi pénze az, ami rossz útra téríti az amúgy kezdetben ártatlan lányt. Végül egy kicsit fordul a kocka és a harmadik szál Susanitaé, egy tisztes, idősödő nőé, aki szerelemre vágyik, de itt is jelentkezik a hatalmi súlya, hiszen a fiatalabb szerelme rá van utalva  a pénzére - a szerelmük viszont talán ezt túléli. Megemlíteném még a film fura hangulatát, ami a drámaisága ellenére már-már viccesnek hat, aztán mégis olyan durván végződik. Egy írás szerint ez a latin szappanoperák hatása, de az eredeti regény karaktertípusai is karikaturisztikusak állítólag.

Forma: A párhuzamos történetmesélés más szögeit leszámítva nem sok érdekességet tudott felmutatni ezen a téren a film, nem vettem észre semmilyen látványelemet. Nem is emiatt tartják számon, hanem mert ez volt Salma Hayek (Alma) első komolyabb sikere, de szerintem nem alakított akkorát.

Élmény: A fura kettőssége maradt meg bennem leginkább, hogy miközben vannak rajta meglepően felkavaró jelenetek (vagy csak én voltam érzékeny hangulatban), a helyzeteket és a karaktereket áthatja a humor lehetősége. Keveset mond arról, amiről szólni akar, úgyhogy nem egy kiemelkedő alkotás.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Daniel Gimenez Cacho (Csak a pároddal, Anyádat is)
- Maria Rojo (Cata) 1997 óta politizál is, 2006-ban a szenátorságig vitte

Végre találtam az Infogramon egy beilleszthető, sorbarendezhető táblázatot. Örvendjetek ti is feleim, ím az összes film egyben, melyek szerepelnek e blogon.

Előzmények: Dánia eddig lemaradt a korai filmtérképről, pedig... Itt is egy Lumiere-kinematográffal indult a történet 1896-ban, majd a kis ország azzal tudott mégis naggyá nőni, hogy exportra gyártottak filmeket. 1910 környékén, tehát korán elkezdtek átállni az egészestés hosszúságú filmekre, a többit pedig már ismerjük Dreyer révén. Urban Gad (1879-1947) anyja író volt, nagybátyja Gauguin, de arról nem találtam infót, hogy ő hogyan került a filmezésbe.

A film: A történetben Magdának udvarolni kezd a jómódú és tisztes családból származó Knud. Egy nap cirkusz érkezik a környékre, ami nem számít ekkoriban túl erkölcsös szórakozásnak, de Magda kedvéért Knud beadja a derekát és elmennek. Nem kellett volna, ugyanis Magda elsőre belezúg és megszökik az egyik cirkuszi munkással... A cselekmény lényege, hogy Magda az "alantashoz" vonzódik, de a "magasabbrendűre" vágyik. Ezt fejezik ki a ruhái, szerelmei, környezetei. Kivitelezésében a legfőbb dolog, amit meg szoktak jegyezni, hogy a színészi játék már természetes a korszak teátralitásával szemben, és valóban sokkal jobb, ha még nem is teljesen természetes. A legemlékezetesebb rész mégis egy táncjelenet, ami mai szemmel nézve is kellően erotikus. Megint csak azt tudom írni, mint a többi mostani filmnél: a narratíva már elérte azt a szintet, amit a némafilmek nyújtanak.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Torben Meyer (Frankenstein menyasszonya, Lady Éva, Sullivan utazásai, Casablanca, Levél egy ismeretlen asszonytól)
- A Magdát alakító Asta Nielsen vált természetes alakításának köszönhetően a kor nagy és az első európai  filmsztárává, később hozzáment a rendezőhöz.

Előzmények: Az Egyesült Államokban Edisonhoz köthető a film kifejlesztése, Dickson végezte el számára a munkát, aki 1895-ben ott is hagyta hogy saját céget alapítson. A már jó ideje színészként próbálkozó Griffith itt kapta meg 1908-ban az első filmszerepét a Kimentés a sas fészkébőlben, és még ebben az évben megbízták az első rendezésével.

A film: A történetben az amerikai polgárháború déli oldalán járunk, az előkelő ház fia, Charles (Henry B. Walthall) lelkesen indul háborúba és rövidesen veszélyes küldetést kap futárként. A szíverősítőként bevitt rövid azonban beüt és részegen tántorog haza a fontos levéllel. Húga, Agnes, bátyjának álcázva magát tüstént beugrik a helyére teljesíteni a küldetést... Spoiler: Agnes-t lelövik, Charles-t hősi halottnak hiszik, az anya (Grace Henderson) szégyenében fiát örök szobafogságra ítéli, hogy ne tudódjon ki a titok. A történet a népszerű déli gótikus novellákra hajaz, több nincs benne. Megvalósításában nagyobb költségvetésűnek tűnik az eddigieknél hála a háborús jeleneteknek, amelyek egész közel hozzák a puskaporos harcokat. Griffith már érezhetően magasabb szintet képvisel a narratívában több másik kortáts filmnél, ezek a rövidfilmek már csak itt-ott "ósdiak", simán beleférnek a némafilmes korszakba.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Henry B. Walthall (The Mended Lute, A gabonatőzsde spekulánsai, Egy nemzet születése), Grace Henderson (A gabonatőzsde spekulánsai), Edwin August (Aranypolgár), John T. Dillon és Frank Evans (A Pig Alley testőrei), Gladys Egan (Dollie kalandjai, The Country Doctor, The Unchanged Sea), Alfred Paget (A Pig Alley testőrei, Türelmetlenség, The Unchanged Sea)
- Joseph Graybill (az egyik kérő) 26 évesen, 1913-ban hunyt el betegségben, talán alkoholmérgezésben.

Előzmények: Az Egyesült Államokban Edisonhoz köthető a film kifejlesztése, Dickson végezte el számára a munkát, aki 1895-ben ott is hagyta hogy saját céget alapítson. A már jó ideje színészként próbálkozó Griffith itt kapta meg 1908-ban az első filmszerepét a Kimentés a sas fészkébőlben, és még ebben az évben megbízták az első rendezésével.

A film: A történetben egy halászfalu halászai csónakra szállnak aggódó feleségeik tekintete előtt, köztük az ifjú házas is (Arthur V. Johnson és Linda Arvidson). Természetesen tragédia történik, több halászt már holtan vet partra a tenger. Főhősünk ugyan túléli, de máshol tér magához és nem emlékszik semmire... A történet egyszerű, a megvalósítás is; itt megint inkább A gabonatőzsde spekulánsai-féle hatás jelentkezik abban, ahogy a feleségek a tengerparton hooszasan állva várják férjeiket mintegy eggyé válva a természettel. Nem mellékes az sem, amit a fent belinkelt írás részletez a háttérben zajló eseményekről, amelyek nekem érthető módon fel sem tűntek. Vélhetően Griffith ezt a termékeny korszakát (évi 100+ filmet forgatott) arra használta, hogy egy-egy ötletét kipróbálja élesben. Nem tetszett, de érdekes.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Arthur V. Johnson (Dollie kalandjai), Linda Arvidson (Dollie kalandjai, Those Awful Hats, A gabonatőzsde spekulánsai), Gladys Egan (Dollie kalandjai, The Country Doctor), Mary Pickford (The Country Doctor), Dell Henderson (Türelmetlenség, Igazi áldás), Kate Bruce (The Country Doctor, Türelmetlenség), Alfred Paget (A Pig Alley testőrei, Türelmetlenség)