Artúr filmélményei

Johnny Guitar (1954)

2017. június 28. 17:43 - Liberális Artúr

 

 

Rendezte: Ray, Nicholas
Műfaj: dráma, western
Főbb szereplők: Joan Crawford
Megjelenés: 1954, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/ACgSyxdV9vE
Ajánlott írás: http://www.rogerebert.com/reviews/johnny-guitar-1954
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/johnny-guitar/movie-53663

Tartalom:

Egy isten háta mögötti, vadnyugati kisvárosba érkezik Hegedűs Jancsi Johnny Guitar (Sterling Hayden) munka reményében. Messziről szemtanúja lesz egy rablógyilkosságnak is, majd betér a városszéli szalonba, amit a keménykezű nő, Vienna vezet. Rövidesen lincshangulatú tömeg tör be Emma (Mercedes McCambridge) vezetésével, akinek bátyját ölték meg az előbbi rablógyilkosságban. Emma a Dancin' Kid becenevű férfit és bandáját vádolja, akikről nem tudni mit dolgoznak, de mindig van elég pénzük (és nem mellesleg Emma féltékeny rá, amiért a Dancin' Kid láthatóan vonzódik Viennához) és jó kapcsolatot ápolnak Viennával. A lakosság amúgy sem kedveli Viennát, aki azért nyitott épp itt szalont, mert tudta, hogy erre fog haladni a vasútvonal, ami majd egy virágzó várost fog létrehozni, aminek áldásaiból kimaradnak a környékbeliek. Ekkor érkezik meg a Dancin' Kid és bandája is, akik tagadják a gyilkosságot és azt állítják, hogy ezüstbányászként keresik a kenyerük, de nem hülyék hogy elárulják a lelőhelyet. A város elöljárója (Ward Bond) végül egy napot ad mindannyiuknak, hogy elhagyják a helyet, különben erővel kényszerítik majd őket...

Ez még nagyon csak a felvezetés volt, később derül ki, hogy Johnny valójában Vienna régi szerelme, és itt egy szerelmi sokszöget látunk (amiben Ebert szerint nem is a férfiak a fontosak, hanem Vienna és Emma között van egy kimondatlan, egyoldalú szerelem). Én azon részét éreztem hangsúlyosabbnak, amiben egyetlen, kellőképpen hangos ember képes felhergelni egy tömeget akár arra is, hogy ártatlanokat lincseljenek meg, ez pedig jól illeszkedik a korszak kommunistaüldözéseibe. Kisebb mértékben érzek benne egy közösség vs egyén szembenállást is, hiszen a lakosság egyként áll szemben a számukra vállalhatatlan Viennával, aki viszont az amerikai alapértékekre hivatkozva, mint a szabadság, ellenáll nekik. 

Megvalósítás:

Kb. az első negyedórában elhangzik minden fontosabb információ, amikor betör a tömeg Viennához, innentől kezdve már csak le kell futtatni a történetet. Az első téma, amit említettem, a szerelmi sokszög: Vienna és Johnny egykor egy pár voltak, de valamiért szakítottak, ami után Vienna felépítette a saját, önálló életét, de végül újra rászorult Johnny segítségére. Későbbi férfiismerősei között van a Dancin' Kid, akit kedvel ugyan, de nem szeret, mert Johnny korábban már összetörte a szívét. Valószínűleg azonban nem csak Dancin' Kid, hanem a jelekből ítélve több más helybéli is rajong Viennáért. A Dancin' Kidbe azonban Emma szerelmes, mert egy időben tette neki a szépet. Emma ezért gyűlöli Viennát halálosan (Ebert szerint szereti). A második téma, a tömegmanipuláció, nem igényel sok magyarázatot, Emma egyszerűen olyan energiával uszít Vienna ellen, hogy igaznak tűnik minden vádja. Amikor azonban tényleges vérontásra kerül sor, akkor az emberek meghátrálnak némileg naiv módon. Nem nehéz észrevenni, hogy ez a mccarthyzmus megjelenítése, annál is inkább, mert a forgatókönyvet is titokban egy feketelistás író írta. Egy eleme a történetnek, amit nem említettem, hogy kicsit kifordítja a klasszikus vadnyugatot: a főszereplők, a legerőszakosabb alakok a nők, a férfiak meghunyászkodnak előttük, kettejükön kívül más nő nem is szerepel. Ehhez kapcsolódóan kerül képbe az egyén vs közösség témaköre is: a helyiek nem akarják, hogy Vienna ott éljen (az indok mindegy), ő viszont a szabad individum jogával élve maradni akar; jellemző, hogy épp a jog képviselője, a serif tehetetlen a város képviselőivel.

Ez egyes jelenetek beállításaiban is megjelenik, Viennát rendszeresen egyedül, kicsit magasabban mutatják, míg az összegyűlt tömeget egyben, Emmában kicsúcsosodva. Említettem, hogy kicsit kifordított western jellege van a filmnek; ez abban is megmutatkozik, hogy a színészek gyakran teátrálisan eltúlozva játszanak pl. halált vagy egyéb érzelmeket. Emiatt talán megbocsájthatóak az időnként eszméletlenül béna vetített hátterek is. Váratlanul brutális volt az egyik filmvégi fejlövés, az 1950-es években ezt még diszkrétebben oldották meg, itt viszont láthattunk egy lőtt sebet a fejen. A legjellemzőbb vonása a filmnek azonban a színvilága, amelyek nagyon élénkek, és erre rá is játszanak Vienna rikító színű öltözékével vagy rúzsával, miközben több szereplő szemének a színe is jól láthatóan kék. Ezzel fejezik ki legkönnyebben a Vienna és Emma közti ellentétet is, mivel meglehetősen ellentétes színű ruhákat hordanak. És most egy kicsit megint Eberthez fordulok: a fent belinkelt írása szerint ezek az öltözékek a kor divatjában kifejezetten pornósnak számítottak, de ezt mai szemmel én már nem érzékelhettem. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen címmel csak zenés film lehet a Johnny Guitar, de valójában csak egyetlen jelenetben van zene.

Élmény:

Az amerikaiak kezdetben nem szerették a filmet, a kritikák is alapvetően negatívak voltak, mert western jellege ellenére alig-alig nevezhető westernek a túlsúlyos szerelmi szálak miatt, és én is osztom véleményüket, kicsit olyan volt, mint egy paródia, amit nem annak szántak, miközben nagyon is súlyosnak tekinthető a mccarthyzmus árnyékában.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Sterling Hayden (Dr. Strangelove, A keresztapa), Mercedes McCambridge (A gonosz érintése, Az ördögűző), Ward Bond (Ez történt egy éjszaka, Páducbébi, Elfújta a szél, Érik a gyümölcs, A máltai sólyom. Clementina kedvesem, Az élet csodaszép, A nyugodt férfi, Az üldözők, Rio Bravo), Ernest Borgnine (Vad banda), John Carradine (Frankenstein menyasszonya, Hatosfogat, Érik a gyümölcs, Tízparancsolat), Paul Fix (Vörös folyó, Ne bántsátok a feketerigót), Rhys Williams (Szent Mary harangjai), Ian MacDonald (Délidőben)
- Még életben van: Ben Cooper (83)
- A Viennát és az Emmát alakító színésznők utálták egymást a forgatás alatt, részben pont egy közös férfi miatt, aminek a rendező természetesen nagyon örült.

Következik: Ez itt Anglia

6 komment
Címkék: western dráma 20. század 1954 Amerika Amerikai Egyesült Államok Joan Crawford 1950-es évek Észak-Amerika Nicholas Ray 2 órás IMDB 8

Igazából szerelem (2003)

2017. június 21. 09:06 - Liberális Artúr

Rendezte: Curtis, Richard
Műfaj: karácsonyi, romantikus, vígjáték
Főbb szereplők: Alan Rickman, Bill Nighy, Colin Firth, Emma Thompson, Hugh Grant, Laura Linney, Liam Neeson, Martine McCutcheon
Megjelenés: 2003, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/fOS-HMiVejo
Ajánlott írás: http://smokingbarrels.blog.hu/2016/12/22/igazabol_szerelem_love_actually
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/igazabol-szerelem-love-actually/movie-57591

Tartalom:

A történet kilenc szálon fut, megpróbálom érthetően felvezetni őket: 1) Karácsony közeledtével az egykori rocksztár, Billy egy régi sláger aktualizálásával próbál visszajutni a csúcsra, és bár sikerül neki, az évek során kellően cinikussá vált, hogy a talmi sikert helyén tudja kezelni; ugyanakkor rádöbben, hogy a valódi gazdagság, azaz a szeretet, mennyire hiányzik az életéből. 2) Eközben új miniszterelnököt ünnepel az ország David személyében, akit azonnal levesz lábáról új rezidenciájában a személyzet egyik kicsit ügyefogyott tagja, Natalie. 3) A város egy másik pontján Juliet (Keira Knightley) és Peter (Chiwetel Ejiofor) esküszik éppen, Peter tanúja azonban, Mark, aki egyben a legjobb barátja is, látszólag nem kedveli a lányt. 4) Erre az esküvőre igyekszik az író Jamie is, de haza kell rohannia előtte, ami azért kellemetlen, mert rajtakapja szerelmét pont a testvérével enyelegni. 5) Az esküvőt követő partin Colin, a felszolgáló srác sikertelenül próbál felszedni nőket, aminek okát abban látja, hogy az angol nők nem passzolnak a személyiségéhez. A megoldás szerinte egyszerű: Amerikába kell költöznie. 6) Colin haverja filmforgatáson dolgozik, ahol épp dublőrökkel, Johnnal és Judyval próbálnak el előre szexjeleneteket; a kínos helyzet ellenére kellemesen beszélgetnek a dublőrök és John végül randira hívja Judyt. 7) Az esküvő mellett temetés is van: nemrég hunyt el Daniel (Liam Neeson) felesége, így kettesben marad nevelt fiával, Sammel, aki a kelleténél szomorúbb(?). Hamarosan kiderül, hogy szerelmes egy osztálytársába, de fogalma sincs, hogyan hódíthatná meg. 8) Egy dizájner cégnél dolgozik Sarah (Laura Linney), évek óta szerelmes kollégájába, Karlba, de túl szégyenlős randira hívni. Végül Karl teszi meg ezt a szívességet, és minden jól is alakulna, de rendre megzavarja együttlétüket Sarah ápolásra szoruló testvérének telefonhívása. 9) Sarah főnökére, Harryre (Alan Rickman) erőteljesen rányomul titkárnője, és a férfi az unalomba fulladó házassága mellett nehezen tud ellenállni a fiatal nő kísértésének...

A kilenc szál különféle szerelmi kapcsolatokat mutat be röviden különféle élethelyzetekben, de a fő mondanivaló tételszerűen elhangzik a film felvezetőjében: hajlamosak vagyunk a rosszat látni a világban, ezért észre se vesszük, hogy igazából a szerelem (és a szeretet) mennyivel erősebben van jelen a mindennapjainkban. Az ezt követő történetek már csupán ennek a bizonyításai hivatottak lenni több-kevesebb sikerrel.

Megvalósítás:

E felvezetés tökéletes, reptéren újraegyesülő szeretteket mutat, és nem fél beemelni a 2001-es terrortámadásokat ebbe a gondolatmenetbe, amivel szerintem minimum az évtized legfontosabb reflexióját nyilatkoztatta ki. ("When the planes hit the Twin Towers [...] none of the phone calls from the people on board were messages of hate or revenge. They were all messages of love.") Ezután a kilenc szál következik különféle sorrendben, egymást váltogatva, időnként összefonódva. A többségük vágyakozó, azaz nem beteljesült szerelem, ahol hol a munka, hol a család, hol egyéb akadályok gátolják a szerelmet. Üdítő kivétel a megcsalással kacérkodó férj, hiszen itt a már beteljesült szerelem viszontagságait láthatjuk, az özvegy férj gyásza viszont fájdalmasan kevés teret kap és nagyon elcseszik az egész szálat. A dublőrök rövid jelenetei a vicc kategóriába tartoznak, de legalább eredeti: meztelenül, szexet imitálva ismerkednek össze. Sarah és Karl (szégyenlős munkatársak) románca is az érdekesebbek közé tartozik, hiszen itt Sarah a testvéréért feláldozza a szerelmet. Végül a rocksztár története szintén egyedi, mivel nem szerelemről szól, hanem szeretetről (a magyar cím kissé félrevezető, hiszen a "love" szó nem csak szerelmet jelent). A többi szál gyenge és klisékkel teli, de megfelelően adagoltak és viccesek, így nem vészes. A humora történetenként eltérő, valószínűleg a szereplőik alakították ilyenre: a rocksztár cinikus, a miniszterelnök esetlen, az író poénjai a helyzetkomikumra épülnek... stb. Mivel sok történetet ölel fel a film, nem jut egyik karakterre se elég idő, hogy elmélyüljünk bennük, így utólag visszagondolva elég felszínes az egész, és ha nem a film alatt, utólag biztos mindenkinek feltűnik, mennyire életszerűtlen helyzet vannak benne.

A film betétdalai korabeli slágerek, amivel nincs baj, azzal viszont igen, amikor aktuális popkulturális utalásokat tesznek, ugyanis ezek szerintem már a mai tizen-huszonéveseknek sem érthetőek (Blue, Claudia Schiffer... stb.). Amikor annak idején először láttam a filmet, problémát okozott az is, amit az ázsiai filmeknél szoktam felróni: ha több szálo fut a történet, muszáj karakteres arcú színészeket használni, különben a néző belezavarodhat könnyen. Ezt ezútal sztárok alkalmazásával oldották meg, bő tíz éve viszont én még nem nagyon tudtam különbséget tenni köztük, nem ismertem őket, és most is volt olyan mellékszereplő, akinél először nem vettem észre, hogy összekötő kapocsként szerepel egy másik szálban. A képi világról sok pozitívumot nem tudok elmondani: nincs vele baj, de nincs is benne semmi különleges.

Élmény:

Tudom hogy szentségtörést követek el és nők mlliói fogják halálomat kívánni, de jobban belegondolva a film maga nem túl erős. A sok történetszál és a sztárok, a gyorsan érkezőpoénok elvonják erről a figyelmet. Viccesnek vicces (bár vannak olyan részek, ahol már inkább kellemetlen), jó hogy vannak benne szomorúbb történetek is, számomra viszont pont a romantika hiányzott belőle. Valószínűleg mert sok volt a klisé benne és mert nem kapott elég időt egyik karakter sem. Szingliknek talán hatásosabb, hiszen a történetek nagy része nekik szól, ők könnyebben átélhetik.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Alan Rickman (Drágán add az életed, Harry Potter és a bölcsek köve), Keira Knightley (Csillagok háborúja, A Karib-tenger kalózai), Liam Neeson (Schindler listája, Csillagok háborúja, Batman: kezdődik, A sötét lovag - felemelkedés), Chiwetel Ejiofor (12 év rabszolgaság), Laura Linney (A Truman show), Rowan Atkinson (Az oroszlánkirály), Ivanka Milicevic (Casino Royale)
- Akit érdekel, itt egy kapcsolati ábra, ki-kinek-mije.
- Idén készült egy jótékonysági rövidfilm is "Red Nose Day Actually" címen, amely bemutatja a szereplőket 14 évvel később, de inkább csak újramelegíti a film poénjait.
- A "Love Is All Around" valószínűleg mindenkinek az 1990-es évek agyonjátszott Wet Wet Wet slágerét jelenti (szintén egy korábbi Curtis-film betétdala), pedig valójában a Troggs 1960-as évekbeli dala.

Következik: Johnny Guitar

Szólj hozzá!
Címkék: 2003 vígjáték romantikus karácsonyi 21. század Európa Liam Neeson Emma Thompson Egyesült Királyság Hugh Grant Észak-Európa Laura Linney 2000-es évek Colin Firth Alan Rickman Bill Nighy Martine McCutcheon Richard Curtis 2 órás IMDB 8

A hóhér (1963)

2017. június 20. 12:25 - Liberális Artúr

Rendezte: Berlanga, Luis Garcia
Műfaj: vígjáték
Főbb szereplők: Nino Manfredi, Emma Penella, Jose Isbert
Megjelenés: 1963, Spanyolország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/mHmwP35LIJA
Ajánlott írás: https://criticsroundup.com/film/the-executioner/
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-hoher-el-verdugo/movie-102352

Tartalom:

Amadeo, a nyugdíj előtt álló hóhér munkája végeztével a halottaskocsiban felejti a munkaeszközeit. Az egyik sofőr, Jose Luis gyorsan utánaviszi lakására, ahol a hóhér szingli lánya fogadja. Több se kell Jose Luisnak, azonnal barátkozni kezd a Amadeoval és persze a lánnyal, amit rövidesen esküvő és összeköltözés követ. Vagyis követne, ha az 1960-as évek Spanyolországában nem a magyarhoz lett volna hasonló a helyzet, ugyanis akár éveket is kellhet várni egy lakásra. Hogy a listán előrébb kerüljön, Jose Luis apósa unszolására hóhérnak áll, így állami alkalmazottként azonnal költözhet, a kivégzések miatt pedig nem kell aggódnia, hiszen nagyon ritkák. Csakhogy Jose Luis irtózik a kivégzés gondolatától is, és rettegve figyeli az újságcikkeket, hogy mikor történik halált érdemlő bűncselekmény. Természetesen egy nap levelet kap a hivataltól, hogy munkája adódott...

Nem teljesen egyértelmű a történet számomra minden tekintetben. Egyes írások szerint részben Jose Luis felnőtté válásáról van szó azáltal, hogy kénytelen felelősséget vállalni családjáért és számára kényelmetlen dolgokat is bevállalni értük. Én viszont magyarként úgy érzem, hogy a spanyolokhoz hasonlóan a puha diktatúrákat gúnyoló, összekacsintós kultúrán szocializálódva ez az aspektusa erősebb, vagy ez az egyetlen. Azaz Jose Luis kénytelen eladni a lelkét, ha valamit el akar érni.

Megvalósítás:

A történet központi eleme Jose Luis, aki nem egy túl erős jellemű férfi. Szíve szerint külföldre menne szerelőnek tanulni, ami lehet a reménybeli spanyol fiatalság jelképe, de mindig lehurrogják és belekényszerítik egy olyan szerepbe (férj, hóhér), amire kevésbé vágyik. Egy jellemző példája ennek, amikor a lefekszik a hóhér lányával. Amadeo váratlan hazaérkezésekor elbújik, de a lánya simán elárulja és ezzel házasságra kényszeríti. Amikor teherbe esik, Jose Luis már kénytelen lemondani külföldi karrierjéről és a lakhatásért elvállalni apósa munkáját. Az após egyébként egy joviális, de ellentmondást nem tűrő figura, akinek szakmája miatt nem talált eddig kérőt a lánya és aki belekényszeríti vejét a hóhér szerepbe, avagy az idősödő nemzedék megfojtja a fiatalságot, ha úgy tetszik. Ennek a végső, jelképes pontja akkor jön el, amikor Jose Luis-nak ki kell végeznie egy elítéltet, és jobban fél a végrehajtástól, mint maga az elítélt; gyakorlatilag eggyé lényegülnek, ez Jose Luis halálos ítélete is. E fő szál mellett számos, már-már abszurd epizód jelzi az eltorzul társadalmat: visszatérő poén a gyászolók semmibe vétele, az esküvői jelenetben menetközben bontják szét az előző, jómódúbb szertartás kellékeit, hiszen az Jose Luiséknak nem jár, vagy éppen hogy ezt azonnal le kell tagadni, amint a hatóságokkal kerülnek kapcsolatba, mert így könnyebben juthatna az egyedülálló anya lakáshoz. A film a besorolása szerint vígjáték, a humor forrása elsősorban az, ahogy Jose Luis kényelmetlen helyzetekbe kerülve vergődik, de mint említettem, nekem ez nem az ő egyéni felelősségvállalását, hanem a diktatúra elnyomását jelentette, ezért inkább tragikusnak éreztem. 

 

A vergődést a film klausztrofób elemekkel, azaz kis terekkel és viszonylag közeli felvételekkel illusztrálja, ami nekem egyáltalán nem tűnt volna fel, ha nem olvasok róla itt. Ezt leszámítva egyetlen fő (és nagyon zavaró) tulajdonsága volt a filmnek, mégpedig a gyors, egymást átfedő párbeszédek, amelyeket felirattal elég nehéz volt követni. Ehhez kapcsolódott, hogy nem csak a párbeszédek voltak sűrűek, de a képek is, gyakran a háttérben történik valami (pl. gyászmenet reakciói, a nagypapa gyerekcsitítgatása, miközben a házasok szexelnének... stb.)

Élmény:

A spanyol filmművészet egyik legfontosabb művének tartott filmre számomra rányomta a bélyegét Franco diktatúrája, én csak ezen keresztül tudtam értelmezni, emiatt pedig nem humorosnak, hanem tragikusnak éltem meg a hangulatát, bár volt benne pár poén. Képileg viszont értékelhetetlen, mint a legutóbbi filmek nagy része. Miért nem élnek ezzel az eszközzel a rendezők? 

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Guido Alberti (Nyolc és fél)
- A film hasonlóan járt, mint Bunuel és a Viridiana: Franco elvileg nyitott egy szabadabb filmművészet irányába, de mivel A hóhér sem volt túlságosan támogató, nem is nagyon hagyták rendezni a diktatúra enyhüléséig.

Következik: Igazából szerelem

Szólj hozzá!
Címkék: vígjáték 1963 20. század Európa Spanyolország 1960-as évek Dél-Európa IMDB 8 1 órás Nino Manfredi Emma Penella Jose Isbert Luis Garcia Berlanga

Anyádat is (2001)

2017. június 17. 23:45 - Liberális Artúr

Rendezte: Cuaron, Alfonso
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Maribel Verdu, Gael Garcia Bernal, Diego Luna
Megjelenés: 2001, Mexikó
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/6vW45-xn_xU
Ajánlott írás: http://www.filmtett.ro/cikk/955/alfonso-cuaron-y-tu-mama-tambien-anyadat-is
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/anyadat-is-y-tu-mama-tambien/movie-47377

Tartalom:

Tenoch és Julio egyetem előtt álló, hormontúltengéses kamaszok, akik hűséget fogadtatnak a nyárra külföldre utazó barátnőikkel. Ez persze nem akadályozza meg őket, hogy azonnal ki ne kezdjenek egy rokon huszonéves feleségével, Luisával (Maribel Verdu), akit meghívnak egy kitalált, vidéki strandra. Szerencséjükre pár nappal később Luisa megtudja, hogy az épp másik városban lévő férje megcsalta, ezért felhívja a fiúkat, hogy áll-e még az alku. Gyorsan rögtönözve és a szexben bízva felveszik a nőt és elindulnak, maguk sem tudják pontosan hova. Julio és Tenoch barátsága azonban hamar próbára tétetik, amikor Luisa útközben egy motelben leszopja Tenochot, és ez féltékennyé teszi Juliot, aki bosszúból bevallja, hogy lefeküdt Tenoch barátnőjével...

Ezzel nem sokat mondtam el a filmről, ez nagyon csak a felszín. Alapvetően egy road movie-nak készült, amelyben a rendező szerette volna bemutatni a valódi Mexikót minél több szempontból, a szokásait, a mindennapi életét. Maga a történet is több Julio és Tenoch szexuális érésénél, mivel Luisának ez az utazás az élet értelmének kutatása.

Megvalósítás:

A történet az első jelenettel megalapozza a két fiú ösztönlény mivoltát azzal, hogy fáradhatatlan kefélőgépnek állítja be őket, és tulajdonképpen keveset változnak a film végéig. Fingani, inni, füvezni, ökörködni tudnak, mást nem nagyon, amíg ki nem derül hogy körbecsalták egymást, ezzel pedig összeomlik a kis világuk és összetettebb érzéseket kénytelenek megtapasztalni. Luisa mindkettőjükkel lefekszik, de mivel a szexuális kultúrájuk a nyulak szintjén mozog, finoman elkezdi rávezetni őket, hogy hogyan kell szerelmeskedni. Innen jön a cím is, hiszen a fiúk eddig csak egy gyors kielégülést kerestek a szexben, Julio még Tenoch anyját is elkapta... Luisa személyiségéről már több támpontunk van: először egy teszt kitöltése közben értjük meg, hogy eddig nem saját elvárásai szerint élt, illetve egy orvosi vizsgálatról is zaklatottan jön ki. Az út során kiderül, hogy első szerelme meghalt, a férje pedig olyan társaságba járatja, ami számára idegen. Igazán csak a film végén érthetjük meg, de nem spoilerezem el. Ami e szokásos fejlődéstörténetnél sokkal érdekesebbek, azok a rövidke életképek, amelyek mellett többnyire elhaladnak az autóval: egy illegális bevándorló halálos balesete, egy vallásos öltözetbe burkolt útdíj-szedés, egy urbanizáció áldozata és folytonos rendőri igazoltatások. Rendszeresen visszatérő motívum a víz, ami talán a lelkivilágukat hivatott tükrözni: az elején a fiúk csupán beleélveznek egy steril medencébe, később egy másikat megtisztítanak, mielőtt vallomásokat tennének, végül Luisa a tengernél marad, míg a fiúk hazautaznak.

A fentebb említett életképekért elsősorban egy narrátor felel; az ő érkezését mindig az jelzi, hogy elcsendesül a film minden zaja. Ekkor tudjuk, hogy az adott helyszínt vagy egyént, esetleg az elhangzottakat kommentálni fogja a jövő ismeretének birtokában, ezzel távlatokba helyezve, kicsit eljelentéktelenítve a fő cselekményt. A kéi világa a Dogme 95 mozgalmat idézően kézikamerás, zavaróan instabil. Hiányoznak a közeliek, a vágások gyakran elkésnek, így kicsit dokumentarista jelleget kap az egész. Elsősorban talán szexjelenetei révén vált ismertté a film, ezek ugyanis meglehetősen naturálisak, látszódnak a nemiszervek és kendőzetlenül beszélnek a szexről, de nem pornográf, hanem természetes, ami tök jó, mert a szexet általában esztétikusan vagy jelzésértékűen ábrázolják, de sosem természetesen.

Élmény:

Nem most látom először a filmet, és mégis. Annak idején Julioékhoz hasonló, állandóan kanos tiniként vártam hogy a szüleim lefeküdjenek aludni, hogy a tévét lehalkítva erotikus tartalmakat nézhessek. Így fordulhatott elő, hogy lenémítva láttam az egészet, semmit fel nem fogva belőle. Most, bő 15 évvel később továbbra is tök jónak találom a szexjeleneteket, de persze nem erről szól a film. A fő cselekményt laposnak éreztem, de az életképek jók voltak, csak kevés. 

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Maribel Verdu (A faun labirintusa)

Következik: A hóhér

Szólj hozzá!
Címkék: 2001 dráma 21. század Amerika Közép-Amerika Mexikó 2000-es évek Diego Luna 2 órás IMDB 8 Maribel Verdu Gael Garcia Bernal Alfonso Cuaron

Szörnyszülöttek (1932)

2017. június 16. 23:09 - Liberális Artúr

Rendezte: Browning, Tod
Műfaj: horror
Főbb szereplők: Wallace Ford, Leila Hyams, Olga Baclanova
Megjelenés: 1932, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 7,9 pont
Előzetes: https://youtu.be/jzoKz5EsUro
Ajánlott írás: http://horrormirror.blog.hu/2012/02/09/retro-horror_szornyszulo
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/szornyszulottek-freaks/movie-39128

Tartalom:

Egy utazó cirkusz területén járunk, amelyben egyaránt élnek egészséges artisták és látványosság gyanánt mindenféle születési rendellenességgel bíró egyének sziámi ikrektől a szakállas nőn át a kisfejűkig. Bár a törpe porondmester, Hans (Harry Earles) eljegyezte már a szintén törpe artistalányt, Friedát (Daisy Earles), megbűvöli a légtornász Cleopatra szépsége és ajándékokkal kezdi elhalmozni a nőt, amit az szívesen fogad, noha egyáltalán nem vonzódik a kisemberhez. Eközben Hercules, az erőember összevész barátnőjével, Venus-szal és mivel szabad, rögtön ki is kezd Cleopatrával, ami viszont egyáltalán nincs a nő ellenére. Így hát Cleopatra egyfelől teszi a szépet az ajándékokért Hans-nak, miközben Herclues-szel szeretők. Frieda hiába figyelmezteti Hans-ot, a férfi vak; és miután kiderül, hogy titokban jelentős vagyonnal bír, Cleopatráék azonnal esküvőt szerveznek, de egyben felkészülnek arra is, hogy óvatosan megmérgezik Hans-ot...

A történet arra próbált rámutatni, hogy nem azok a valódi szörnyek, akik visszataszítóan néznek ki, hanem épp a tökéletes külsejű emberek, akik belül romlottak. Persze ez így egy durván lebutított, meseszerű példabeszéd, hiszen a szörnyszülötteink is lehetnek gonoszak, de én tudom értékelni az egyszerű üzeneteket.

Megvalósítás:

A történet keretes, egy mutatványos kezdi el mesélni az egyik látnivaló történetét, aki egykor gyönyörű légtornász volt, most pedig szörnyen nézhet ki, de egyelőre nem látjuk. A fő cselekményszál Cleopatra és Hans viszonya, de ehhez még számos egyéb párkapcsolat is kötődik. Akár romantikus vígjáték is lehetne, hiszen alapvetően kedves történet sok szerelemmel és poénnal - csakhogy a szereplőink elsősorban torzszülöttek, ami a kor emberét elborzasztotta, nekem viszont ez már kicsit kevés borzalomnak. Mindenesetre a történet nagy részében a a fő cselekményhez nem kapcsolódóan sok életképet láthattunk, amelyek mind pozitív színben, szeretetreméltónak tüntették fel a szörnyszülötteket, de még a normális embereket is, leszámítva Cleopatrát és Hercules-t. Két erősebb jelenete van a filmnek, amitől horrorisztikussá válik: az egyik a rituálészerű esküvő, ahol azt kántálják a szörnyszülöttek, hogy most már Cleopatra is egy közülük, ami lehetne akár egy megható rész is, ha nem az elborzadt Cleopatra szemszögéből mutatták volna (nem mellesleg egy rakás film beemelte ez a kántálást, legutóbb a Wall Street farkasa). A másik ilyen jelenet a bosszú, ahol Hercules szemszögéből láthatjuk vészjóslóan közeledni felé az ezúttal tényleg gonosznak is tűnő szörnyszülötteket.

Ez utóbbi inkább képi világának köszönhető, hiszen egy viharos, éjjeli, csak itt-ott megvilágított jelenetben közelednek a kamera felé a groteszk külsejű és mozgású (elvégre sokaknak hiányoznak végtagjaik) szörnyszülöttek. Állítólag ez a jelenet sokkal durvább volt eredetileg, de a szörnyszülöttek önmagukban is elég sokkolóak voltak a közönségnek, ezért kivágták őket, mára pedig sajnos elvesztek. A horror besorolás miatt ijesztőbb filmet vártam, ennek pedig eleget tett már a főcím is, amelyben a címet váratlanul hátulról tépi fel a mutatványosunk. Természetesen a fő látványelem a sok deformált férfi és nő, akik közül talán a legdurvább a karok és lábak nélkül született, hernyószerű férfi, valamint a kisfejűségben szenvedők. De ahogy említettem, mára már annyi szörnyet láthatott a néző, hogy ezek kevésbé megrázóak, mint az 1930-as években voltak, pedig itt nincsenek trükkök, Ugyanakkor azt is írtam, hogy kifejezetten kedves, szeretetreméltó embereknek állítják be őket, így az esetleges kezdeti sokk után megkedveljük őket külsejük ellenére is (bár Frieda és Hans kifejezetten cukik, olyanok még hanglejtésben is, mint a felnőtt ruhákba öltöztetett csecsemők). A színészi játék néhol még döcögős volt, de ezt tudjuk be annak, hogy még csak 1932-t írunk és még új dolog viszonylag a hangosfilm.

Élmény:

Alapvetően kellemes élmény volt, és tudom nehéz elhinni, de a humoros-romantikus jelleg dominál benne, ha el tud az ember vonatkoztatni a szörnyszülöttektől. Az egyszerű és pozitív üzenetét csípem, de azért nem volt olyan világot rengető, mint mondjuk a Biciklitolvajoké.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Roscoe Ates (Elfújta a szél), Harry Earles és Daisy Earles (Óz a nagy varázsló)
- A film bukás volt, Browning pedig hiába rendezte meg egy évvel korábban a Drakulát, többé nem kapott nagyobb lehetőséget. És akkor jöjjenek a szörnyszülöttek:
- A szakállas nőknek változó volt a megítélésük koronként, mi cirkuszi látványosságként ismerjük őket, de akad köztük szent is. A kialakulás oka hormonális vagy születési rendellenesség (farkasember szindróma).
- A kettős torzók, vagy ismertebb nevén a sziámi ikrek egy nagyon ritka jelenség, Afrikában és Délkelet-Ázsiában gyakoribb az előfordulása. 80%-uk nem is marad életben, akik igen, jellemzők nők. A név eredete az első híresebb, Sziámból származó ikreknek köszönhető a 19. századból, de van magyar példa is.
- A kar nélkül született nők különösen népszerűek voltak, ugyanis a lábukkal végzett mutatványaik lehetőséget biztosítottak arra, hogy a férfiak láthassanak női lábakat...
- A kisfejűség jelentkezhet születés után is, számos oka lehet, és általában szellemi visszamaradottsággal is együttjár.

Következik: Anyádat is

Szólj hozzá!
Címkék: horror 20. század 1932 Amerika Amerikai Egyesült Államok 1930-as évek Észak-Amerika IMDB 8 1 órás Wallace Ford Leila Hyams Olga Baclanova Tod Browning
süti beállítások módosítása
Mobil