Rendezte: Wyler, William
Műfaj: dráma, történelmi
Főbb szereplők: Charlton Heston, Jack Hawkins, Haya Harareet, Stephen Boyd
Megjelenés: 1959, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3,5 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/NR1ZHKw09n8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/ben-hur-ben-hur/movie-9629
Tartalom
Úgy 1 500 évvel az előző rész után, miután Mózes az egyiptomi szolgaságból kivezette népét, ezúttal római szolgaságban találjuk a zsidóságot. Charlton Heston most Júda Ben-Hurt alakítja, az előkelő zsidót. Új római tribunus érkezik Júdeába, Messala, aki Júda gyerekkori barátja. Ám most politikai ellentéteik miatt szembe kerülnek egymással. Egy véletlen incidensen kapva a Ben-Hur családot Messala bebörtönzi. Júda bosszút esküszik barátja ellen, mire azonban visszatér gályarabságából, húga és anyja leprások lettek. Szerelme, aki a prédikáló Jézus hatása alá került, igyekszik meggyőzni Júdát bosszúja értelmetlenségéről.
Tulajdonképpen egy keresztény tanmesével van dolgunk, egy újabb Monte Cristo történettel, ahol a bosszúvágyat legyőzi végül a krisztusi szeretet. Két vonalon érdekes a film: az egyik a szereplők jelleme, megtérése, a másik a kereszténység. Ami a szereplőket illeti, Júdának kisebb a törés életében, mint Mózesé a Tízparancsolatban, és úgy érzem nem szenteltek neki elég figyelmet, viszonylag hirtelen változik. Messala sokkal árnyaltabb is lehetett volna, noha azért kimondják, hogy nem rosszindulatból tette amit tett, de mégis jobb lett volna látni vívódását. Kettejük kapcsolata nagyon hasonló a Tízparancsolat Mózeséhez és Ramszeszéhez. Még van egy érdekesebb római hadvezérünk, de neki nem jut túl sok idő, a többiek pedig inkább statikusak. Ügyesen illesztették be Jézust, ugyanakkor alig halljuk tanításait, így nehezen érthető, miért lesz akkora befolyása. A leprások gyógyulása pedig már szerintem inkább a kereszténység megcsúfolása, mert az anyagi, földi létet célozza a lelkiek helyett.
Megvalósítás
Korának legdrágább filmje volt emberek tízezreivel, köztük sok előkelő olasszal, akik valamely nemes ősüket alakították. Pazarlóan soknak hat a többezer állat, százezernyi egyedi kosztüm és a rengeteg autentikus épület, amit csak a film miatt építettek, de ettől látványos is lett.
Egyes képek a Tízparancsolathoz hasonlóan már vallási témájú festményeket idéznek, a fogathajtós akciójelenet pedig nem véletlenül lett klasszikus, mai szemmel nézve is látványos és izgalmas. A képek több helyen majdnem jók voltak, de az átütő erő mindig hiányzott belőlük. Nem tudom hol volt elhibázva, pedig szépen észre lehetett venni a tudatos kompozíciót, mégsem sikerültek igazán erősre.
Élmény
Sok párhuzamot állítottam a Tízparancsolattal, de ez nem véletlen, hiszen közel egy időben készültek ugyanazzal a főszereplővel és nagyon hasonló a témájuk. Az egyik leginkább díjazott film számomra a rengeteg kihagyott lehetőség miatt lesz emlékezetes. Egy sokkal filozofikusabb hangot is megüthetett volna, amikor a két, sőt a három kultúra összeütközésbe kerül (zsidó-római-keresztény). Ez többször meg is történik, de nagyon hamar elekad a társalgás. A másik majdnem csúcspont-lehetőség a kereszthalál volt. Egyik pillanatról a másikra sötét expresszionizmusba fordult a film, megszületett az új vallás, Júda áttért, de nem láthattuk az igazi, nagy változásokat, és ha már megváltozott a film hangulata, igazán maradhatott volna absztraktabb, mint pl. a 2001: űrodüsszeia.
Érdekességek
- A Ben-Hur meglehetősen népszerű téma: a regény 1880-ban jelent meg, és már 1907-ben készült belőle film, a következő pedig 2016-ra várható. Wyler, a rendező már dolgozott az 1925-ös filmen is.
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Charlton Heston és Martha Scott (Tízparancsolat), Jack Hawkins (Arábiai Lawrence), Cathy O'Donnel, a rendező sógórnője (Életünk legszebb évei).
- Zeneszerzője a magyar Rózsa Miklós.
- A leprára (ismertebb nevén bélpoklosság) egyébként az emberek 95%-a immunis, és 1982 óta gyógyítható.
- Az Esztert alakító Haya Harareet az utolsó életben maradt színész, most 83 éves.