Tartalom

Michel (Jean-Paul Belmondo) piti párizsi autótolvaj, Kovács László álnéven tevékenykedik, és ennek tetejébe még tahó is. Egy lány azonban, az amerikai értelmiségi, Patricia rabul ejti szívét. Michel nyomul is rá, Patriciát azonban látszólag nem vonzza annyira a dolog. Mindketten máshogy élik meg a szerelmet, és a lány végig bizonytalan. Sőt inkább az a meggyőződése, hogy nem szereti Michelt. Eközben a fiút nagy erőkkel keresi a rendőrség gyilkosságért, ő meg pénzt próbál szerezni hogy Olaszországba meneküljön.

Azt hiszem a film, ahogy fentebb is említettem, a szerelem filozófiájáról szól, különböző nézőpontokból világítják meg. Legalábbis én csak ennyit tudtam leszűrni belőle. Nálam sokkal hozzáértőbb emberek szerint persze sok egyébről is szól, ezek közül így utánaolvasva belátom, hogy a két szerelmes valóban teljesen félrekommunikált végig, két külön világot testesítettek meg.

Megvalósítás

A tartalmi megvalósítása érdekesebb; a kritikák is megerősítették utólag, hogy miért Tarantino jutott róla eszembe: rengeteg filmes utalás található benne, ami talán akkoriban kiszűrhető volt, én most viszont vakon bolyongtam az erdőben. Számos új tartalmi elem került a filmbe a vászonról kitekintő, hozzánk szóló szereplőtől a bábuszerű karaktereken át a helyszínen rögtönzött forgatókönyvig. Az új hullám egyik első filmje ez a Négyszáz csapás mellett, sőt, a történetet nem más, mint Truffaut írta. Ezt a filmet tarják a mai modern film alapjának.

Technikailag legszembetűnőbbek az ugrásszerű vágások. Ezek igazából véletlenül születtek: túl hosszú volt a film, ezért Godard az egysnittes jelenetek üres részeit is megvágta. Emiatt aztán szinte rohan a film, a szöveg szünet nélkül folyik, a szereplők folyton cselekszenek. Stílusát tekintve kézikamerás, többnyire természetes megvilágítást használ, amatőrök a szereplők, tehát nagyon életszerű, emberközeli élményt nyújt.

Élmény

Kifulladásig, avagy "a rendező félreérti a filmművészetet vs. laikus néző" alfája. Erről már beszéltem korábban a Vétlen Baltazár kapcsán, de ez a film volt előbb. Ez az a fajta művészfilm, ami a tajparaszt nézőnek, mint én nem mond semmit, mert saját elefántcsont tornyában készült az ott lakóknak. Ennek a filmnek a megemsztéséhez és élvezetéhez komoly filmes tudásra vagy legalábbis okosabb nézőre van szükség, de a többség valószínűleg nem ilyen. Ez az a fajta film, ami elveszi a kedvem ettől a projektől, mert rádöbbent, hogy semmit nem tudok az egészről, és nincs jogom ahhoz, hogy ne tetszen egy filmművészeti remekműnek tartott alkotás. Másfelől viszont nem az lenne-e a célja egy filmnek, hogy a magamfajták is megértsék?

Érdekességek

- A filmben feltűnik a rendező Melville is, mint a köcsög író - egyik filmje neki is hamarosan sorra kerül. rajta kívűl cameózott még Truffaut és maga Godard is.
- Készült természetesen amerikai remake is húsz évvel később, hasonlóan nagy sikerrel.