Tartalom

Amerikai kisváros munkásnegyede a vietnámi háború idején. Az öntödei munkatársak és barátok, Mike (Robert De Niro), Nick (Christopher Walken) és a többiek Steven barátjuk esküvőjére készülnek. Steven még szűz, Nick az esküvőn megkéri barátnője, Linda kezét, Mike pedig látszólag érdektelen, de csak mert ő is Lindához vonzódik. A három férfit behívták a hadseregbe, ezért a lakodalom után még elmennek közösen egy utolsó, kanbulis szarvasvadászatra a nagy lelkesedéssel várt háború előtt. Éles váltás, vietnámi akció közepén vagyunk, a fiúk már a vietnámiak foglyai. Az ellenség szórakozásból orosz rulettre kényszeríti a foglyokat. Steven sokkos állapotban van, Nick még épphogy bírja idegekkel, Mike hideg fejjel tud gondolkodni továbbra is, és egy vakmerő húzással kiszabadítja magukat. A menekülés közben Steven súlyosan megsérül, lábait amputálni kell. Nick összeomlik és Vietnámban marad, hogy illegálisan orosz rulettezzen. Mike hazatér, összejön Lindával és megpróbál visszatérni a korábbi életvitelébe, de Nick nélkül nem megy.

A filmnek többféle értelmezéséről lehet olvasni háborúellenességtől a barátságig, de szerintem Mike figurája annyira központi, hogy elsősorban az ő jellemfejlődését követhetjük nyomon. Kicsit magának való, öntörvényű ember a kezdetben, akinek a vadászat egyfajta rituálé, melyben mindenhatónak érezheti magát. Ez a természete jól jön a háborúban, ahol profiként végzi a dolgát, viszont itt megérinti barátai elvesztésének lehetősége is, ezért átértékeli eddigi életét és az élet értékét. Ezzel együtt persze nem mentes a háború értelmetlenségének bemutatásától sem.

Megvalósítás

Három részre tagolódik a történet: az első órában megismerhetjük nagyjából főszereplőinket és a kisvárosi környezetüket, amelyből a második órában kikerülnek a vietnámi pokolba. A harmadik óra többnyire újból otthon játszódik, megismételve az első részt és keretbe foglalva a filmet. A törést azonban nem csak a filmközepi egyórás vietnámi kitérő jelenti, hanem az is, ahogy tálalják. A nyugis, lassacskán folyó vadászós másnap ugyanis váratlanul, egy éles vágással helyez minket a vietnámi erőszakos akció közepébe, amelyben ráadásul az addig nyugodtan hömpölygő képsorokat is felváltja gyors vágásokkal, rángatózó kamerával működő technikával. A szürkés szín élénkbe vált, a viszonylag nyugodt hangulat helyett őrűlten száguldó erőszakot kapunk. Nem ez az első vietnámi háborúról szóló film, de ez az egyik legelső jelentős film, és mindezt olyan iszonyatos brutalitással teszi, amit jóval későbbi, realistább háborús filmek is megirigyelhetnek.

A vietnámi részt körülölelő amerikai jelenetek lassabban folynak, hétköznapiak, emberiebbek. Az acélkohó környezetéből a szarvasvadászat miatt kikerüle pedig gyönyörű tájképeket láthatunk, amiért Nick rajong, és a film végére Mike is megtanulja értékelni. A film központi metaforája az orosz rulett, mint a háború kifejezőeszköze: sorsszerű, halált hozó, értelmetlen, kiszámíthatatlan. Sajnos túl sokat szerepeltetik, és ettől számomra kifárad, már nem bírom komolyan venni egy idő után, emiatt pedig a film végére szánt orosz rulettes katarzis és elveszett. A film végére jut még egy vitatott dal, ami alapvetően hazafias szellemű, de a látottak fényében sokan iróniának vélik. Én is inkább egy keserű érelmezés felé hajlok, hiszen barátjuk temetésén kezdik énekelni, aki hazájáért halt meg, de kirekesztve.

Élmény

A vietnámi fogolykínzós rész brutálisan kegyetlen lett, teljesen váratlanul ért, a történetet ugyanakkor pozitív üzenete mellett sem tartom különösebben erősnek, amit elsősorban annak köszönhet a film, hogy kimerítette az orosz rulettes jeleneteket. Látványra annyira nem nyűgözött le, sőt, néhol még kifejezetten amatőr is volt egy-egy jól kiszúrható robbanás-imitálás. Nem lenne roszz film, ha jó lenne (hű de okos megszólalás... :D)

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Robert De Niro (Aljas utcák, A keresztapa 2, Taxisofőr, Dühöngő bika, Volt egyszer egy Amerika, Nagymenők, Szemtől szemben), Christopher Walken (Annie Hall, Ponyvaregény), John Cazale (A keresztapa 1-2, Magánbeszélgetés), Pierre Segui (Apokalipszis most)
- A film operatóra a nemrég elhunyt, magyar Zsigmond Vilmos volt.
- Az orosz rulettről az első írásos emlék a 19. századból származik, maga az elnevezés csak a huszadiks zázad közepéről. Ez a film emelte be igazán a popkultúrába, és persze röviddel megjelenése után 25-en meg is haltak...
- Ez volt a tüdőrákos Cazale utolsó filmje, még a befejezése előtt meghalt 42 évesen. Ekkoriban a filmben szintén játszó Meryl Streep volt a jegyese.