Artúr filmélményei

Butch Cassidy és a Sundance kölyök (1969)

2016. április 18. 22:48 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Hill, George Roy
Műfaj:
western
Főbb szereplők:
Paul Newman, Robert Redford, Katharine Ross

Megjelenés: 1969, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/YdJW2UxvSFQ
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/butch-cassidy-es-a-sundance-kolyok-butch-cassidy-and-the-sundance-kid/movie-298

Tartalom

Vadnyugat, 1898. Butch Cassidy (Paul Newman) és a Sundance kölyök (Robert Redford) a Vad banda vezetői, bank- és vonatrablásból élnek, élvezik, jók benne, csak mindig elfogy a pénzük hamar. Amikor rászállnak a Union Pacific vonatjaira, a társaság igazgatója, Harriman megelégeli a rablásokat és válogatott szakembereket (mint pl. Lefors) küld a banda felszámolására. Hamar rájönnek az üldözöttek, hogy nem akárkikkel állnak szemben, és csak szerencsével sikerül eliszkolniuk. Mivel tovább nem maradhatnak, Butch, Sundance és Sundance szerelme, Etta (Katharine Ross) Bolíviába indulnak szerencsét próbálni, de itt is észreveszik üldözőiket, ezért inkább úgy próbálnak kitérni előlük, hogy jó útra térnek.

A téma, mint minden westernnél, itt is az elmúlás, a régi, romantikusan elképzelt vadnyugat világának elmúlása, ahol még létezhettek hétpróbás gazemberek, férfias párbajok, végtelen lehetőségek. Az új világot, a modern kort pedig minden esetben a vasút(társaság) hozza el, amely kötöttségével nem ad teret a szabadságnak.

Megvalósítás

A film igyekszik pozitívan beállítani főszereplőit, zsiványoknak, akik inkább csak csínyeket követnek el. Nem ölnek meg senkit, áldozataikkal udvariasan bánnak, a közeli kisvárosok lakói tulajdonképpen szeretik őket, a pénzre csak azért van szükségük, hogy élvezzék rajta az életet. Ennek megfelelően a hangulat könnyed, sok a komikus jelenet. Ebbe rondít bele a kívülről érkező arctalan, személytelen vasúttársaság, akik nem átallanak több pénzt fordítani elfogásukra, mint amennyi pénzt rabolni tudnának Butchék valaha is tőlük. Üldözőik arcát sose láthatjuk, csak távoli alakokként tűnnek fel, ahogy előbb otthonukból űzik el őket, majd a prérin át hajtva őket egy szobába szorulnak a film végére. Ironikus húzás, hogy az addig ártatlannak beállított rablóink akkor kényszerülnek először gyilkosságra, amikor jó útra térnek.

A kezdés zseniális; egy némafilmes híradóval nyitva mutatja be a bandát, majd a korhű hangulatot megőrizve szépiaszerű színű marad a film, és Butch belép egy zárás előtti bankba, hogy felmérje a terepet, amely ablakainak bezárásával az árnyak szépen ellepik. Ilyen hasonló, erős kezdése talán csak a Schindler listájának van még. Ez a szín lassan vált át színesbe, a film végére pedig ismét visszatér ebbe a régies színvilágba. A prérin keresztül folyó üldözés ellenére a tájat nem sikerült olyan jól részévé tenni a filmnek, mint elődjeinek, de az elhúzódó hajsza miatt egyre jobban átjön az üldözött vad érzése, aki bármit csinál, nem menekülhet. Lövöldözés szinte alig van, viszont a vonatrablásos robbanásnál látványosabbat még nem láttam. A film közepe felé kapunk egy párperces képösszeállítást, amely állóképek segítségével meséli el az utat a kisvárosból Bolíviáig, mintha A kilátóteraszt idézné. Tuti filmes utalás a lebukásuk, amely épp úgy zajlik le, mint a Sierra Leone kincsében. Van a filmnek egy híres biciklizős jelenete (a jövőt itt nem csak a vonat, hanem a kerékpár is jelenti), amit borzasztónak találtam épp a sokat dícsért zenéje miatt; nem magával a dallal van baj, hanem hogy tökéletesen anakronisztikusnak tűnik ebben a korszakban egy popzenei szám.

Élmény

A film akkora siker volt, hogy a rendező, Hill újra összeállt Newmannel és Redforddal A nagy balhé erejéig. Mivel ezt láttam először, ennél a filmnél is hasonlóra számítottam, de kellemesen csalódtam a nagyon erős kezdés és a humoros stílusa miatt. Ennek ellenére, bár voltak kifejezetten jó pillanatai, sem a sztori, sem a képi világ nem fogott meg.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattun korábban: Paul Newman (Bilincs és mosoly, A nagy balhé), Robert Redford és Charles Dierkop (A nagy balhé), Katharine Ross (Diploma előtt), Strother Martin (Aki lelőtte Liberty Valance-t, Bilincs és mosoly), Sam Elliot (A nagy Lebowski), Enrique Lucero és Jorge Russek (Vad banda), Thurl Ravenscroft (Pinokkió, 101 kiskutya, Mary Poppins)
- Katharine Ross ekkor még az operatőrrel járt, később azonban Sam Elliot felesége lett.
- Redford Sundance filmfesztiválja innen kapta nevét.
- Bár a valóságban Vad bandának hívták a rablókat, a filmben ezt kényszerűen megváltoztatták a kicsivel hamarabb megjelenő Vad banda film miatt.
- A Union Pacific az Egyesült Államok legrégebbi és legnagyobb vasúttársasága, 1862-ben alapították.
- A vad banda a legsikeresebb vonatrabló banda, Butchék 1901-es szökésével ért véget sikertörténetük; két tagjukat még ebben az évben lelőtték, idővel pedig a többiek is börtönben vagy lövöldözésben végezték.
- Butch és Sundance 1908-ban került a bolíviaiak kereszttüzébe, de egyesek szerint nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy őket kapták el. A filmnek megfelelően Etta korábban hazautazott, innentől pedig nyoma veszett a történelemtudomány előtt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr1512698855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása