Artúr filmélményei

Bonnie és Clyde (1967)

2016. augusztus 22. 01:03 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Penn, Arthur
Műfaj:
életrajzi, krimi
Főbb szereplők:
Warren Beatty, Faye Dunaway

Megjelenés: 1967, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,9 pont
Előzetes: https://youtu.be/hZpm1zj9510
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/bonnie-es-clyde-bonnie-and-clyde/movie-259

Tartalom

Az 1930-as évek világválságával sújtott Amerikájában a pincérnő Bonnie (Faye Dunaway) kiszúrja, ahogy egy férfi épp el akarja lopni anyja autóját. A bűneivel hencegő férfi, Clyde élete megtetszik Bonnie-nak és azon nyomban mindent felhagyva vele tart bankot rabolni. Városról-városra járva rabolnak ki üzletek, eközben pedig csatlakozik hozzájuk sofőrnek az autószerelő C. W. is. Véglegesen akkor sodródnak ebbe az életformába, amikor egy őket üldöző civilt lelőnek. Clyde bátyjánál, Bucknál (Gene Hackman) és feleségénél Blanche-nál húzzák meg magukat egy időre, de itt is hamar rájuk talál a rendőrség. Szórakozásból embereket rabolnak el és egy elfogott rendőrrel (Denver Pyle) fényképezkednek, ahogy azonban nő a hírük, egyre nagyobb erőkkel próbálnak rajtuk ütni...

A történet a közismert rablóbanda dramatizált és némileg fiktív karrierjét mutatja be a bűnözőkkel szimpatizálva, egyfajta népmesei hősöknek beállítva őket - mindeközben azonban tudjuk, hogy kudarcra vannak ítélve és látjuk azt is, hogy semmi sem sikerül terveikből, csak menekülnek a végzet elől. Ez kevésbé kihangsúlyozott, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyökben, és ugyancsak a kelleténél kevésbé hangsúlyos az, amit később láthatunk a Sivár vidékben (vagy a Született gyilkosokban), hogy mennyire fontos szerepet kap a média a történetben és mennyire gerjeszti egymást a kettő.

Megvalósítás

Epizodikusan van felépítve a történet, gyakran ugrunk időben és helyben, de mindig lineárisan. Ettől máshol gyorsabb vagy nagyobb időszakot felölelő lenne a történet, de itt többször zavarónak éreztem, mert mintha kihagytak volna fontos részeket főleg a karakterek viszonyának alakulásából, és egyszercsak volt egy helyzet amit el kellett fogadni különösebb előzmények nélkül. Két fő motívum van a történetben, a szex és az erőszak. Bonnie már eleve meztelenül fogad minket, többször ráveti magát Clyde-ra, többször megjelenik nála a fegyver és a szivar/cigi, mint a pénisz szimbóluma. Csakhogy Clyde teljesen bátortalan és impotens szex terén, amit a rablásokkal kompenzál. Az első sikeres aktusukra várni is kell a film végéig, amitől Bonnie meg halálosan frusztrált lesz. Ami az erőszakot (és a szexet is) illeti, meglehetősen sokkolónak számított még 1967-ben a sok véres jelenet. Ne felejtsük, ekkor még érvényben volt a Hays-kód és a hírhedt Vad banda is csak két évvel később jött ki. Szegény Faye Dunaway a Kínai negyedhez hasonlóan itt is elég megrázó halált halt, ha  a többi gyilkosság mai szemmel már nem is számít durvának. Ami a végzetet illeti, nem beszélnek róla, mégis tudjuk hogy tudják, hogy meg fognak halni. Az igazi fordulópontot ebben nem is az első gyilkosságuk hozza meg, hanem a találkozás Bonnie anyjával, aki gyakorlatilag már halottnak tekinti lányát. Amikor pedig tudatosul bennük a halálos csapda, egy sokatmondó pillantás marad hátra Bonnie-tól, amiben benne van a búcsú, a beteljesülés, a félelem, az öröm (lásd az alábbi képet). A média szerepe kimerül túlzó újságcikkek felolvasásában, fényképek és versek megjelentetésében, de így is benne van, hogy a pénz mellett a korabeli bulvárhős szerep legalább annyira fontos számukra. Ezt tükrözi a rendőrök és a civilek hozzáállása is, akik nem tetteik alapján ítélik meg a rablókat, hanem hírnevüket figyelembe véve.

A film eleje korabeli képek felvillantásával indul a stáblista közben, amihez végülis passzol a fentebb már leírt, elsötétítéssel elválasztott epizódok lánca. A már említett anyával való találkozás során egészen homályossá, napfényesen sárgássá válik a kép, mintha valami képzeletbeli helyen járnánk (emlék? túlvilág? vágyak?). Ezen kívül a film vége volt még az, ami emlékezetes volt, ahogy a csapda felismerésekor villámgyorsan váltogatott a kamera a két főszereplő tekintete között. Állítólag remek a fényképezés, de ebből nem sokat érzékeltem. A zene korhű bendzsózásnak tűnik, ám utánaolvasva kiderült, hogy valójában anakronisztikus és inkább az 1940-es évekre volt jellemző. Ami kissé furcsa annak tükrében, hogy egy bő harminc éves történet feldolgozását láthattuk. Mintha egy ma készült, 1980-as évekbe helyezett filmhez a Backstreet Boys zenéjét tennék be. A film stílusa egyébként meglehetősen francia újhullámos egyrészt a már fenn leírt epizodikus szerkezet miatt (nem csoda, hogy nem tetszett), másrészt mert a brutális gyilkosságok váratlanul érték a nézőt a meglehetősen gyakran komikus hangulatba csapó filmben. Ennek tükrében talán nem meglepő, hogy komolyan felmerül Truffaut vagy Godard, mint rendező.

Élmény

E kettős hangulat miatt elég furcsa érzés volt a filmet nézni, mint a Sivár vidéket vagy A mandzsúriai jelöltet. Az epizodikus szerkezete miatt nekem hiányosnak, következetlennek tűnt, képileg pedig nem varázsolt el. De megértem a rajongóit, 1967-ben ez valóban az új típusú és szabadabb hollywoodi filmek korát hozhatta el.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Faye Dunaway (Kínai negyed, Hálózat), Gene Hackman (Francia kapcsolat, Magánbeszégetés, Ifjú Frankenstein, Nincs bocsánat), Denver Pyle (Aki lelőtte Liberty Valance-t), Dub Tayler (Vad banda), Gene Wilder (Katasztrofális siker, Ifjú Frankenstein)
- Buck máskor is részt vett már fegyveres rablásban és lövöldözésben, börtönben is ült. 1933-ban csatlakozott öccséhez, és három hónap múlva lelőtték két alkalommal is, mire elkapták.
- Blanche a családja által rákényszerített házasság elől menekült Buck karjaiba. Bűnrészesség miatt hat évig kellett börtönben ülnie. 1988-ban halt meg.
- idemajdkésőbbmégírokdemostmáraludnomkell

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr9212698703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2023.05.04. 00:34:13

Nem volt túl nagy hatással rám ez a film... Nem csodálkozom, hogy az öreg Warner semmi fantáziát nem látott benne. Nekem erősen az a gyanúm, hogy azért izgult rá ennyire a közönség akkor, mert ez egyike volt az első filmeknek, melyek a Hayes korszak után erőszakot és majdnem meztelenséget mutattak. Ettől izgalmasan újszerűnek tűnhetett akkor, holott ezen kívül nem spk újszerűséget találok benne...

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2023.05.04. 19:25:21

"idemajdkésőbbmégírokdemostmáraludnomkell"

Hát nem írtam, és most már nem emlékszem, mit akartam odaírni :D

@moodPedro: Nem sokra emlékszem sajnos a filmből, de ahogy az írásomból kiderül, n sem szerettem, nem bírom azokat a vegyes hangulatú filmeket, amik egyszerre komorak és komikusak is. Illetve ez nem igaz, A régi várost (2016) pl. szerettem.
süti beállítások módosítása