Tartalom:

Az 1930-as évek gazdasági világválsága idején járunk. Verdoux úr (Charles Chaplin) is az áldozata, az elsők között rúgták ki a bankból, ahol évtizedek óta dolgozott, Kisfiát és beteg feleségét azonban el kell valahogy tartania, ezért magányos özvegyekre hajt rá, finom modorával leveszi őket lábukról, gyorsan feleségül veszi őket és kicsalja a pénzüket - majd végez velük. Persze mindezt álnéven és más-más városokban teszi, hogy ne hagyjon nyomot maga után. Jelenleg is töb vasat tart a tűzben: épp elégette aktuális áldozata holttestét és készül végezni Floray asszonnyal, miközben pénzt próbál kiszedni az okosan bizalmatlan, lottónyertes feleségéből, Bonheur asszonyból, és már virágokkal bombázza legújabb kiszemeltjét, Grosnay asszonyt (Isobel Elsom). Eközben egy felderíthetetlen mérget sikerül előállítani, amit tesztelne is egy hajléktalan lányon, de amikor hasonlóságot vél felfedezni kettejük között, inkább megkíméli. Idővel beérik nyomulása és ráveszi a házasságra Grosnay asszonyt, csakhogy az esküvőre váratlanul megérkezik Bonheur asszony is...

Mindebből még nem derül ki, miről szól a film, ez ugyanis témaként csak a végén úszik be a történetbe: a fasizmus előretörésével a háborús légkör miatt összeomlik a részvénypiac, Verdoux elveszíti mindenét, még a családját is, majd lebukik és elkapja a rendőrség. Védőbeszédében fejti ki fő mondanivalóját, miszerint a gyilkosság is csak üzlet, csak ő a kormányokkal és fegyvergyárakkal szemben kicsiben csinálta, ezért bűnös; aki sok ember haláláért felelős, az a háborúk hőse.

Megvalósítás:

A történet rögtön a közepébe vág, a narrátor rövid felvezetéséből ismerjük meg az alaphelyzetet, és máris egy hullaégetésen járunk, ami így durvának hangozhat, de csak finoman utalnak rá természetesen, elvégre a film az 1940-es évek Hollywoodjában készült. Innentől kezdve csupán azt követhetjük nyomon, hogy Verdoux miként gyilkol és hogy miként csábít, valamint minden mást ami a kettő között van. Ez nem igazán viszi előre a történetet, de megismerhetjük Verdoux személyiségét, ami meglehetősén zavaros: egyszerű banki alkalmazottként túlságosan kifinomult; könnyedén csábít, de könnyen elragadja a hév is; erkölcsösnek tűnik, hiszen mindezt a családjáért teszi, de a legtöbb embernek azt hiszem nem a rablógyilkosság lenne az első ötlete,ráadásul a valódi felesége maga kéri, hogy inkább legyenek szegények, minthogy ritkán lássák egymást. A hajléktalan lány feltűnése okoz némi izgalmat, aki Verdoux kiábrándult cinizmusával szemben bizakodóbb, noha hasonló problémákkal küszködnek. amikorvégre szembekerül Verdoux az intézményrendszerrel, akkor érkezik meg a történet fő üzenete, ami váratlanulcsap át az addigi személyesebb hangvételből politikaiba: verdoux felmenti magát azzal, hogy a világ tette ilyenné, ráadásul ő kispályás. A hangvétel keserűbbé válik és az utolsó jelenet nagyon emlékeztet a Modern idők befejezésére, ahol a kis csavargó a felkelő nap irányába,, egy szebb jövő felé tart; itt azonban a felkelő nap iránya a vesztőhelyre vezet...

Nem tudom megállni, hogy ne hasonlítsam Chaplin korábbi filmjeihez. Ugye hírhedten nehezen állt át a hangosfilmre, és még itt is sok némafiilmes elem megtalálható volt a szövegkártyáktól a túlzó játékig. Verdoux-t is olyannak éreztem, mintha a csavargó csintalanabb énje elhatalmasodott volna rajta. Sok a csetlős-botlós geg, és vannak szóbeliek, na meg persze helyzetkomikumok, más érdekességet nem tudok nagyon kiemelni.

Élmény:

Kicsit elkoptatott kifejezés a "vegyesek az érzelmeim", de erre most valóban jól illik: egyfelől könnyed vígjátékot látunk, kevdelni akarjuk Verdoux-t, de közben hidegvérrel gyilkol ártatlanokat. Tartalmában túlságodsan elnyújtotta az előjátékot és váratlanul hozta be fő témáját, megvalósításában még érződik a némafilmes örökség, de nem a pozitívumai.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Charlie Chaplin (A kölyök, Aranyláz, Nagyvárosi fények, Modern idők, A diktátor), Isobel Elsom (My Fair Lady), Irving Bacon (Ez történt egy éjszaka, Elfújta a szél, Érik a gyümölcs, Csillag születik), Almira Sessions (Sullivan utazásai, A élet csodaszép, Rosemary gyermeke)
- A sztorit eredetileg Welles írta és Chaplint kérte fel főszereplőnek, de ő nem akart más rendező filmjében játszani.
- Verdoux alapja valós, a francia Landru végzett 11 nővel az első világháború évei alatt, amikor sokan maradtak férfi nélkül.

Következik: Az Úr kegyelméből