Cselekmény: Lee saolin harcművész, mestere pedig szégyenkezve kéri tőle, hogy a rossz útra tért tanítványát, Hant győzze le, mert visszaélt saolin tudásával. Épp ekkor kéri fel ugyanerre Lee-t a brit titkosszolgálat is, Han ugyanis egy külvilágtól elzárt szigeten élve vélhetően drogot készít és terjeszt és még emberkereskedik is, de bizonyítékuk nincs ellene. Hogy teljes legyen a motiváció, indulása előtt még az is kiderül, hogy húga halálának okozója Han testőre, a marcona külsejű O'Hara. A felkérések időzítése nem véletlen: Han háromévente harcművészeti tornát rendez, így résztvevőként külsősök is bejuthatnak a szigetre. Eközben szintén a szigetre tart Roper (John Saxon), aki szerencsejátékfüggőként hitelezői elől menekül, valamint egykori harcostársa, a fekete Williams...

Téma: Hát olyan nincs... Szórakoztató akciófilm, ami tisztában van ezzel és néha-néha ki is kacsint ránk, de nem eléggé, hog átmenjen meta-jellegűbe. Az egész olyan, mint a hatvanas évek kémfilmjei A mandzsúriai jelölttől a Bond-filmekig: szándékosan gagyi, de nem ironizálva, és ezt még a mai napig nem sikerült megemésztenem.

Tartalom: Nagyjából a történet első fele vázolja fel a helyzetet, annak is az első fele az, ami három rövid visszaemlékezés formájában megmutatja a múltbéli motivációt és a jelenkorit (Williams pl. eleve a szigetre tart, de aztán még a rendőrséggel is meggyűlik a baja), mindenki bemutathatja a tudását, a jellemét (már ha van neki), beleértve a rosszfiúkat is, majd egy kicsit megismerjük a sziget világát, ahol minden karakter összefut. A jófiúk jók és szeretetreméltóak, a rosszfiúk velejükig romlottak, külsőleg is. A közönségigényre apellálva van vagány feka hősünk, James Bond-utánzat fehér amerikaink és persze a feljövőben lévő ázsiai harcművész filmek új reménysége, a "bruszli". Ahogy említettem, a kémfilmek furán ironikus érzését hozza, ez legjobban a főgonoszban mutatkozik meg, akinél tipikusabb dr. genyót nem is lehetne elképzelni: a keze helyén fegvyer van, macskát simogat, nők veszik körbe, épp csak azért nem félszemű, mert az a testőre. Ami poén van benne, az nem a humorból adódik, hanem a "már annyira gáz, hogy csak nevetni lehet rajta" típusú megszólalásokból.

Forma: Bár Lee tapasztalt színész volt, sosem foglalkozott vele komolyan, és a saját figuráját jól hozza, de ordít a különbség közte és Roper között. Kameraügyileg egy érdekesebb megmozdulás van, amikor a kamera egy harcos szemszögét veszi fel, ezt többször eljátszák, de kissé esetlen. Jó húzás volt még a végén egy tükörterembe tenni a fő harcot, ez is tök jó alkalom lett volna, hogy reflektáljon a filmre a film. A zene nagyon hetvenes évek, a feljövőben lévő blaxploitation hatása, tiszta funky, és ez ma már inkább idézőjelbe teszi, amin elmosolyodunk, és nem vagánnyá. Na és a lényeg, a harcművészet. Elöljáróban nem árt tudni, hogy a főbb szereplők valódi harcművészek voltak. A rúgások, ütések, ugrások gyorsak, látványosak, nem lehet rájuk panasz. És őszintén szólva nekem a leglátványosabbak a tökéletesre gyúrt férfitestek voltak, Sandow szelleme megidéződött. Deee... egyes részek jól működnek, sokszor viszont nagyon ütemtelenek a mozdulatok és van egy látványos késleltetés az ütésben és a hatásában vagy épp az ellenfelek udvariasan megvárják, hogy megüssék őket, ami azért kellemetlen, mert a korabeli vu-hszia élményeimnél ilyen azért már nem volt. (Egyébként az Egy csipetnyi zen után itt is feltűnnek még statisztaként a később ezt a műfajt tökélyre fejlesztő Sammo Hung és Jackie Chan.)

Élmény: Szóval a film szórakoztató, a hibák nem számítanak, csak továbbra is nehezen tudom hova tenni ezt a komolyan parodisztikus hangvételt. Talán az én hibám, mindenesetre jobban bejönnek az akcióvígjátékok. Még gyerekkoromban láttama bruszli-filmeket, akkor persze nagyon bejöttek, de később nem látam őket újra, és most felnőtt fejjel, harminc évvel később már érthetetlen számomra, hogy mit ettek rajta az emberek.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: John Saxon (Csillag születik), Keye Luke (80 nap alatt a Föld körül), Marlene Clark (Éjféli cowboy), Jackie Chan (Egy csipetnyi zen, Részeges karatemester 2),Sammo Hung (Lung men ke csan, Egy csipetnyi zen), Roy Chiao (Egy csipetnyi zen, Indiana Jones és a végzet temploma), Lam Ching-ying (Egy csipetnyi zen), Cheung Wing Fat (Részeges karatemester 2)
- Ahna Capri (a szőke asszisztensnő), eredeti nevén Nánási Anna 1944-ben született Budapesten, menekültként érkeztek gyerekkorában az Egyesült Államokba. 2010-ben autóbalesetben hunyt el.
- Bruce Lee-ről gondolom sokat nem kell írni. Harcművésznek indult, és hiába szerepelt sok filmben korábban, sokáig nem vette komolyan a színészkedést. Aztán egy csapásra sztár lett  a Távol-Keleten, leforgatott még néhány filmet, de a holylwoodi sztárságát már nem érhette meg, mert még e film bemutatója előtt elhunyt váratanul 32 évesen.
- A film hatására a kungfu óriási divat lett.