Cselekmény: I. sz. 64, Róma. Marcus (Robert Taylor) dicsőséges hadjáratból érkezik haza Rómába, első útja régi barátjához vezet, akinél egy legyőzött lengyel fejeledem lánya, Lygia (Deborah Kerr) raboskodik. Azonnal megtetszik neki a lány és vágya annál jobban nő, ahogy a lány ellenáll neki, pedig sikeres és jóképű, minden nőt megkaphatna. Nem tudja mire vélni a dolgot, hogy miért nem ájul karjaiba a lány vitézsége hallatán, ezért a gyerekes uralkodót, Nérót (Peter Ustinov) megkéri, hogy mostantól hadd legyen ő az őrzője. Lygia persze ennek még kevésbé örül, ezért inkább megszökik. Marcus csak ekkor tudja meg, hogy a lány valami keresztény vagy mi és ezért nem jönnek be neki a római pasik...

Téma: A téma természetesen a kereszténység a vallás történelmének egy fontos korszakából, ugyanakkor a problémám a legtöbb kifejezetten kereszténynek szánt filmnél ugyanaz: csak keveset kapunk belőle a kereszténységből magából. A kereszténység csak köret és nem próbálják belénksulykolni valamelyik központi gondolatát, történelmi filmnek túl fiktív, regényadaptációnak pedig elég hiányos.

Tartalom: Erénye a testvéreihez hasonlóan, hogy a római életmódot állítja be alapnak és ahhoz képest a keresztények valóban valami fura szektának tűnnek, ugyanakkor az is lehet, hogy feleslegesnek érezték elmagyarázni a vallást, hiszen mégiscsak az erősen vallásos amerikai közönségnek készült. Szóval adott Marcus, a sikeres és kívánatos római hadvezér, aki annak rendje és módja szerint lerohanja a neki megtetsző Lygiát, a lány viszont meglepő módon hűvös és ellenáll, mert keresztény, míg Marcus értékrendje annak némiképp ellentmond. Pozitívum, hoy ez nem változik meg a történet végére sem, Marcus-nak nem lesz pálfordulása, de azért hajlandó lesz foglalkozni a dologgal. A fő cselekményszál azonban Néróé, aki ihletet keresve felgyújtja Rómát, majd a keresztényekre fogja. Könnyen befolyásolható, gyermeteg karakter. Negyedik fontos karakterünk Petronius, a császárt állandóan dicsérve kigúnyoló nemes, Marcus barátja. Mindhárom férfikarakter viszonya más-más a nőkhöz, pontosabban a nők szeretik őket máshogy: Néró a szerelmét tárgyként kezeli, de a nő anyai módon gondozza. Petronius nem bízik a nőkben, de mégis megenyhül, amikor megtudja, hogy rabszolganője tiszta szívből szereti őt. Marcus előbb Néróhoz hasonlóan bánna Lygiával, de a lány kevésbé kiszolgáltatott jogilag és értékrendjében is. A kereszténység közvetítése kimerül néhány jellegzetes idézetben.

Forma: A film magán viseli a szandálos filmek jegyeit, illetve annyira mégsem. Bér rekordtartú a legtöbb jelmez számában (32 ezer), olyan sok nagy tömegjelenet mégsem volt. Kivétel a hadsereg bevonulása és a tűz elől menekülő embertömeg. Nagy csatajelenetek nincsenek, nagytotálokból se sok. Tudom, nem kéne rajta fennakadjak 1951-ben, de a festett és vetített hátterek annyira bántóan elütnek a film többi részétől, ráadásul feleslegesen, mert pl. a lovaskocsis üldözés teljesen korrekt, amíg nem vágják be szemből Marcus-t vetített háttérrel. Az akciójelenetek rendben vannak, de az arénás rész lehetett volna durvább. A díszlet pazar. A zene hiába magyar (Rózsa Miklós), az ő stílusát sosem szerettem. A síznészek enm nyújtanak kiemelkedőt, Néró azonban elég jó lett, talán az eddig legjobb.

Élmény: Tudom, hogy nem szabad a könyvhöz hasonlítani egy filmet, talán nem is tudnám, mert annyira régen olvastam már, de ezt sem érzem egy sikeres átüétetésnek. A cselekményt hozza, de a lényeget nem, pl. Chilo szála is teljesen kimaradt. A legkellemetlenebb azonban, hogy láttam már 1913-as és 1932-es változatot is, és az utóbbi pre-code filmként mérföldekkel látványosabb volt nála és a lezárása annak idején jobban betalált, mint ennek a közönségkielégítőbb darabnak.

Érdekességek:

• Korábban láttuk:
  • Robert Taylor (A kaméliás hölgy)
    
  • Deborah Kerr (Blimp ezredes élete és halála, Fekete nárcisz)
  • Peter Ustinov (Lola Montes, Spartacus)
  • Finlay Currie (Vágyak szigete, 80 nap alatt a föld körül, Ben-Hur, Kleopátra)
  • Abraham Sofaer (Diadalmas szerelem)
  • Marina Berti (Ben-Hur, Kleopátra)
  • Ralph Truman, Pietro Tordi és Giuseppe Tosi (Ben-Hur)
  • John Ruddock (Arábiai Lawrence)
  • William Tubbs (Paisa, A félelem bére)
  • Richard Garrick (A vágy villamosa)
  • Clelia Matania (Ne nézz vissza)
    
  • Elizabeth Taylor (Kleopátra, Nem félünk a farkastól)
  • Adrienne Corri (Doktor Zsivágó, Mechanikus narancs)
  • Walter Pidgeon (Hová lettél drága völgyünk, Tiltott bolygó)
• Még életben van: Alfredo Varelli (105 - legalábbis nem írnak halálozási dátumot hozzá)
  
• A filmben feltűnik élete egyik első szerepében testőrként Bud Spencer is, ahogy viszonylag ismeretlen statisztaként Sophia Loren és Elizabeth Taylor is. Szintén a későbbi nagy nevekhez tartozik az olasz statiszták irányítója, Leone.
  
• A neve alapján magyar Aba Marika Budapesten született, de már olaszországi baletttáncosként került be a filmbe.
• Több sportoló is bekerült a filmbe, legsikeresebb közülük az olimpiai ezüstérmes Tosi volt.