Cselekmény: ...avagy Arisztotelész cselekménye. Rendezőnk üzenetet kap a Brit Filmintézettől, hogy a mozi századik évfordulójára készítsen filmet. Úgy gondolja, visszanyúl a gyökerekhez és Arisztotelész elvei alapján meséli el történetét. A helyszín napjaink Afrikája lesz, a főszereplő kedvenc művészfilmese, Essomba Tourneur, azaz E. T., aki francia filmes tanulmányai után hazaérkezik Afrikába. Hazaérvén betér a "Cinema Africa" moziba, ahol amerikai akciófilmek mennek, a közönség pedig állandó, tagjaik becenevei mind akcióhősöké: Cinema (jó, kivéve őt), Bruce Lee, Schwarzenegger és a többiek. Cinefilként megjegyzéseket tesz a filmek minőségére, ezért kizavarják. E. T. - re rászáll a rendőrség is, mert tudni akarják, hogyan fordulhat elő, hogy ha valaki meghal egy filmben, az egy másikban élve tűnik fel újra. Közben mivel E. T. azt tapasztalja, hogy az afrikaiak könnyebben azonosulnak amerikai karakterekkel, ráveszi a rendőrséget, hogy zavarja el Cinemáékat a Cinema Africából (értitek)...

Téma: Kicsi spoiler, csak hogy érthető legyek a továbbiakban: E. T. a moziban afrikai filmeket kezd játszani gyér érdeklődés mellett. A banda visszamegy és ellopja a filmeket és saját mozit nyitnak vidéken, de csak az afrikai filmeket tudták magukkal vinni, amit viszont a falusiak jobban élveznek, mint az amerikai akciófilmeket. E. T. fegyvert ragad és szembeszáll a bandával a filmekért. Nem kell hozzá különösebb asszociációs készség, hogy felismerjük a jelképeket, ez egy erősen önreflexív film az afrikai moziról. Nem feltétlenül futtat végig egy gondolatmenetet, sok apró jellemzőjét mutatja be, de azért a vége mégiscsak az lesz, hogy a kétféle szemlélet, az üzleti és a művész találkozzon valahol.

Tartalom: Most mondhatnám, hogy a történet szerkezete keretes, de nincs nagy jelentősége. Annak van, hogy négy szálon, pontosabban négy karakteren keresztül fut a cselekmény: az első a rendezőé, aki narrálja, hogyan képzeli el a filmet Arisztotelész meghatározása alapján. Ezzel hozza be főszereplőjét, E. T. -t, aki intellektuális alkatként afrikai filmeket akar látni. Be is ül a moziba, hogy megjelenhessen a harmadik karakter, Cinema, aki a nép egyszerű gyermekeként viszont a hollywoodi kommerszeket zabálja. Utolsó szereplőnk a rendőr, aki az autoritást jelenti. Nem tudom, van-e értelme kitérni minden kis részletre, rengeteg a kikacsintós, ironikus, metafilmes utalás, szóval maradjunk inkább csak a fő cselekményszálnál, de ott is csak szűkösen. A rendező-narrátornak tehát filmet kéne készítenie, bele is kezd egy európai stílusúba, de menetközben rájön, hogy a hagyományos afrikai narratíva is ugyanaz. E. T. világmegváltóként erővel kirakja a kommerszeket a városi moziból (avagy Cinemát a Cinema Africából), az afrikai filmeket a városban azonban csak egy afro-amerikai nézi. Cinemáék létrehozzák a New Africát, de csak afrikai filmjeik vannak bánatukra, amit viszont imádnak a vidéki helyiek. E. T. kénytelen akciófilmessé alakulni, hogy visszaszerezze filmjeit, de aztán jön a rendőr és kibékíti őket. Ez persze nem jelent semmi véglegeset vagy megoldást bármire, de ez is része az afrikai mozinak, ahogy a nagyapa bölcsességei, Sembene, meg a fehérek.

Forma: Vizuálisan és zeneileg ugyanezek a kikacsintós, metafilmes elemek jelennek meg, simán belenéznek a kamerába és leírják a jelenetet, kicsit minden jelképes, az akciójeleneteket szándékosan elrontják, a zene a főcímdalt leszámítva a lehető legklisésebb... stb. A megvalósítás afrikásan egyszerű, semmi "művészkedés" nincs benne, csak minimálisan trükköznek a kamerával, fényekkel.

Élmény: Erős felütéssel kezd, azonnal megadja az alaphangulatot, az első párbeszéd az afrikai moziról, na meg ahogy Cinema igazolványai közt ott van Sembenétől Mambetyn át Cisséig mindenki a nagyok közül. Filmbuziknak jó szórakozás, szeretem az ilyet, és amúgy is az eddigi élményeim alapján legjobban azokat az afrikai filmeket élveztem, ahol ironizáltak (ld. még Le retour d'un aventurier, Xala). Lehetett volna kicsit pörgősebb, kicsit szemtelenebb, kicsit rövidebb, de jó móka, mint amilyen pl. mostanában a Final Cut volt.

Érdekességek

• Ahogy a filmben is elhangzik, a Brit Filmintézet a mozi századik évfordulójára hozzávágott világszerte rendezőkhöz pénzt, hogy ünnepeljék meg a filmet, ez lett az afrikai Bekolo alkotása. A többi 15-öt nem láttam, de megelőlegezem, hogy ennél nem nagyon lehetnek jobbak. A többi között van filmje Godard-nak, Millernek, Osimának, dos Santos-nak, Scorsesenek,