Cselekmény: I. e. 3. század, Szicília. Cabiria egy gazdag család kislánya, ám amikor kitör az Etna, a kúria megsemmisül; a szülők Cabiriát halottnak hiszik. Valójában nevelőnője meglépett vele és némi családi ezüsttel, ám öröme nem sokáig tart, ugyanis kalózok kezére kerülnek, akik eladják őket Karthágóba rabszolgának. A papok kinézik a kislányt véráldozatnak, szerencsére a nevelőnő könyörgésére két római kém kimenti őt. Menekülés közben épp Hannibál unokahúgába botlanak, akinek megesik a szíve a kislányon és elrejti őt. Eközben Hannibál épp Róma felé tart seregével az Alpokon át...

Téma: Nincs témája, ez csak egy romantikus kalandfilm történelmi köntösben.

Tartalom: A több irodalmi mű összegyúrásából született forgatókönyv barokkosan túlbonyolított, egyik kalandból csöppenünk a másikba, miközben a cselekmény kevésbé halad. Hiába történik sok minden, nem látjuk, hogyan következik egyik esemény a másikból. A várakozásokkal ellentétben Cabiria alig tűnik fel, így kezdetben inkább a nevelőnője a főszereplő, később a római kémek, végül a karthágói nemeslány. A legdrámaibb, sőt, az egyetlen drámai rész a nemeslány és a numídiai király szerelme, akik inkább gonosz karakterek, ám szerelmük tragikus. Másfelől a történet valamennyire megpróbálja visszaadni a pun háborúkat, de az egyéni szintű cselekményhez hasonlóan ez is csak random jeleneteket jelent különösebb összefüggések nélkül: seregek vonulnak, harcolnak, mást nem tudunk meg a háborúról.

Forma: Az évszámot nem meghazudtoló módon a rövidfilmes és a némafilmes korszak határán vagyunk abban a tekintetben, hogy a képek elsősorban illusztrációként szolgálnak a viszonylag sok szöveghez. Ez volt az egyik első világsikerű monumentális film, van is benne jó sok statiszta, mai szemmel is látványos kaszkadőrmutatványok, hatalmas díszletek, egzotikus állatok, állítólag közvetlenül ihlette a Türelmetlenséget (1916) és a Metropolis-t (1927). Ki szokták emelni, hogy mozog a kamera, de jellemzően frontális és statikus, még ha egyszer-egyszer valóban meg is mozdul, ez azért még nem egy Bauer-film. Van némi térhatása, azaz a képeknek van többször mélysége azáltal, hogy valami a kamera felé mozdul el vagy történik valami a háttérben is. A speciális effektekkel szerencsére spóroltak, a legtöbb dolog valódi. Ki szokták emelni az áldozati jelenetet is, és valóban, tekinthető korai expresszionista darabnak, ahogy a sötét helyen a félelmetes alakokat megvilágítja a tűz lobogása. A színjáték teátrális, de nagyon, ugyanakkor pl. ez pont jót tesz a karthágói nemeslány utolsó jelentének.

Élmény: Szerintem abból minden kitalálható, hogy 1914-es, monumentális filmről van szó. Épp olyan, mint valamelyik nagy klasszikus leszármazottja az 1950-1960-as évekből, csak valamivel kezdetlegesebb, főleg a kohézió terén. Mert látványvilágban azért elég korrekt szerintem mai szemmel is.

Érdekességek

• Korábban láttuk: Ignazio Lupi (Quo Vadis)
• Lidia Quaranta 1928-ban, 36 évesen hunyt el tüdőgyulladásban.
• Maciste karaktere annyira népszerű lett, hogy az 1920-as évek végéig még közel 30 film főszereplője volt.
• A létező történelmi alakok közül Hannibál testvére, Hasdrubal i. e. 202-ben öngyilkos lett, miután vereséget szenvedett. Sophonisba sorsa valóban úgy alakult, ahogy a filmben volt. Masszinissza (238-148) viszont jól jött ki a dologból, a berber törzsek alatta egyesültek a háború során, ezzel megalapult az észak-Afrikát lefedő Numídiai Királyság, amit bő 150 éves fennállása után Róma elfoglalt.