Artúr filmélményei

Türelmetlenség (1916)

2016. január 21. 13:53 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Griffith, David Wark
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Lillian Gish, Mae Marsh, Margery Wilson, Constance Talmadge, Howard Gaye

Megjelenés: 1916, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,0 pont
Előzeteshttps://youtu.be/V66KA3UY_Xo
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/turelmetlenseg-intolerance/movie-3158

Tartalom

Egy anya (Lillian Gish) ringatja bölcsőjét...

I. e. 6. század: a dicső babiloni uralkodó, Bél-sar-uszur jószívű, szerelmes férfi, két alkalommal is megmenti a vadóc hegyi lányt. A lány távolról imádja a férfit, aki a papság Marduk-kultuszával szemben Istárt, a szerelem istennőjét támogatta. A bosszúszomjas főpap ezért elárulja az uralkodót és segítene II. Kuros perzsa királynak bevenni Babilont, amely épp ünnepséggel van elfoglalva. A hegyi lány tudomást szerez a meglepetésszerű támadásról, és megpróbálja figyelmeztetni imádottját...

Az anya ringatja bölcsőjét...

I. sz. 1. század: Jézus jeruzsálemi prédikációit és csodatetteit a gőgös farizeusok irigy ellenszenvvel figyelik, majd elérik, hogy Jézust kereszt általi halálra ítéljék...

Az anya ringatja bölcsőjét...

I. sz. 16. század: A katolikus Medici Katalin nehezen viseli, hogy fia, a gyengekezű francia király,  IX. Károly, nem viseltetik semmilyen ellenérzéssel a protestánsok iránt. Egy 1567-es nimes-i katolikusok elleni mészárlásra hivatkozva eléri, hogy hasonlóan bánjanak el a protestánsokkal Szent Bertalan éjszakáján. Épp erre a napra tűzte ki esküvőjét a protestáns barna szemű lány a katolikus szerelmével (Eugene Pallette). A lányba azonban beleszeret egy katona is, aki kihasználva a mészárlást, bejut a lányhoz...

Az anya ringatja bölcsőjét...

Napjainkba érve megkeseredett, kiöregedő nők erkölcsrendészetet alapítanak a gazdag gyártulajdonos támogatásával, és igyekeznek megóvni a munkásokat a késői mulatozástól, alkoholtól, rossz anyáktól. Amikor a gyártulajdonos a nagylelkű támogatást munkásai fizetésének csökkentésével ellensúlyozná, sztrájk tör ki, ami persze ebben az időben még halálos áldozatokkal járt. A munkanélküli sztrájkolók közül sokan az alvilágban helyezkednek el, beleértve főhősünket is, aki azonban jó útra tér, amikor beleszeret főhősnőnkbe és összeházasodnak. Volt bandája azonban bosszúból ráken egy rablást és börtönbe juttattja a főhőst, míg az erkölcsrendész egylet elveszi a főhősnőtől újszülöttjét, mert nem tartják jó anyának. A főhős hiába szabadul ki a börtönből büntetése letöltése után, gyilkossággal vádolják meg és kötél általi halálra ítélik...

Az anyja ringatja virággal teli bölcsőjét.

Különösebb magyarázatot nem igényel a film története, hiszen már a bevezetőben megfogalmazza üzenetét:

Our play is made up of four separate stories, laid in different periods of history, each with its own set of characters. Each story shoes how hatred and intolerance, through all the ages, have battled against love and charity. Therefore, you will find our play turning from one of the four stories to another, as the common theme unfolds in each.

Minden történelmi korban győzedelmeskedik látszólag a rossz, ám a jelenben végül minden jóra fordul, és Griffith, a rendező reményei szerint még az első világháború katonái is leteszik a fegyvert, belátva hogy nem ez a helyes út.

Megvalósítás

Az 1916-os, addigi legnagyobb költségvetésű film számos téren úttörő volt. Ez a fajta párhuzamos történetmesélés addig ismeretlen volt, és ahogy a szálak tempója és tartalma is egyre jobban átfedésbe kerül egymással a film vége felé, az az 1920-as évek szovjet avantgard irányát előlegezi meg. Eredetileg csak a jelenkori szál szerepelt volna, de Griffith előző filmje rekordbevételt hozott, így kiegészíthette a másik három történelmi szállal. Griffith abban is szokatlan volt, hogy főbb szereplőinek gyakran nem volt neve, így általánosabb, behelyettesíthető karakterekké váltak, akik érvényesek valamennyi korban. A színészek szintén meglepődve fogadták, hogy felvétel előtt el kellet próbálniuk a jeleneteket. A film egyszerre ötvöz több hangulatot: drámai, romantikus, akciódús, társadalomkritikus és a komikusabb női karakterek révén pedig vicces is.

Technikailag szintén élen járt Griffith: állítólag itt láthatunk először mozgó kamerát, és ha minden igaz, most először fordult elő az is, hogy szándékosan nem világítottak meg teljesen egy-egy részletet, árnyékolva azokat. Arcközeli, érzelmeket megjelenítő képeket szintén Griffith alkalmazott először, és gyakran használt íriszfelvételeket egy-egy részlet kihangsúlyozására. A párhuzamos történeteket kedzetben szöveggel és az örök anya képével választotta el egymástól, ám a film vége felé egyre gyorsabban, egyre kevesebb átmenettel következtek az egyes korok történetei, így kerültek majdnem tökéletes párhuzamba egymással. A film végén váratlanul az első világháború harcmezeire kerülünk, amelyen keresztül áttűnik a boldog, virágos, békés város képe, és aminek hatására a ktonák leteszik a fegyvert. Az eredeti felvételeken állítólag minden kor más árnyalatban szerepelt, ezzel is megkülönböztetve őket. Egyes beállítások, különösen a babiloni és a franica részekben jól láthatóan korabeli ábrázolásokat idéznek. Nem csoda, hogy ez a film volt az addigi legdrágább, a díszletek - főleg Babilonban - hatalmasak, az öltözetek részletesen kidolgozottak és több ezer statiszta vett részt a felvételeken. Korához képest még a trükkfelvételek is egészen élethűek (lásd a fejlevágásokat), és szerencsére itt még nem akadályozta a Hays-féle bizottság a brutalitást és egyéb erkölcstelenségeket, így pedig sokkal hatásosabb egy-egy hullákkal teli jelenet.

Élmény

Griffithet és ezt a filmjét tekintik sokan az amerikai és a "modern" film egyik meghatározó darabjának, mert sok olyan technikai és történetmesélési újdonságot adott, amiket a mai napig használnak a filmesek és amelyek alapul szolgáltak a következő nemzedékeknek. Üzenete egyszerű, de érett, megszívlelendő, megvalósítása látványos, összességében azonban kissé őskori, hiszen mégiscsak épp idén százéves.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Lillian Gish (A vadász éjszakája), Vera Lewis (King Kong), Max Davidson (A diktátor), Eugene Pallette (Robin Hood kalandjai), Wilfred Lucas (Modern idők), Francis McDonald (Tízparancsolat)
- Kisebb szerepekben is olyan későbbi hírességek tűntek fel, mint Douglas Fairbanks, Erick von Stroheim és King Vidor.
- Robert Harron (a főhős) 1920-ban, 27 évesen véletlenül főbe lőtte magát; Alfred Paget (Bél-sar-uszur) 1919-ben, még 40 éves kora előtt halt meg maláriától; Harold Lockwoodot 31 éves korában vitte el a nagy 1918-as spanyolnátha járvány; Wallace Reid szintén 31 évesen halt meg morfiumtúladagolásban
- Vera Lewis (Jenkins kisasszony) és Ralph Lewis (a kormányzó) házasok voltak.
- Elmo Lincoln alakította az első Tarzant.
- Griifith előző filmje, az Egy nemzet születése még 1915-ös mércével is rasszistának számított; betiltásának kísérletei miatt született válaszként ezen filmje.
- A film pénzügyileg megbukott, a cégét csődbe vitte.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr8512699007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása