Végre találtam az Infogramon egy beilleszthető, sorbarendezhető táblázatot. Örvendjetek ti is feleim, ím az összes film egyben, melyek szerepelnek e blogon.

Előzmények: Dánia eddig lemaradt a korai filmtérképről, pedig... Itt is egy Lumiere-kinematográffal indult a történet 1896-ban, majd a kis ország azzal tudott mégis naggyá nőni, hogy exportra gyártottak filmeket. 1910 környékén, tehát korán elkezdtek átállni az egészestés hosszúságú filmekre, a többit pedig már ismerjük Dreyer révén. Urban Gad (1879-1947) anyja író volt, nagybátyja Gauguin, de arról nem találtam infót, hogy ő hogyan került a filmezésbe.

A film: A történetben Magdának udvarolni kezd a jómódú és tisztes családból származó Knud. Egy nap cirkusz érkezik a környékre, ami nem számít ekkoriban túl erkölcsös szórakozásnak, de Magda kedvéért Knud beadja a derekát és elmennek. Nem kellett volna, ugyanis Magda elsőre belezúg és megszökik az egyik cirkuszi munkással... A cselekmény lényege, hogy Magda az "alantashoz" vonzódik, de a "magasabbrendűre" vágyik. Ezt fejezik ki a ruhái, szerelmei, környezetei. Kivitelezésében a legfőbb dolog, amit meg szoktak jegyezni, hogy a színészi játék már természetes a korszak teátralitásával szemben, és valóban sokkal jobb, ha még nem is teljesen természetes. A legemlékezetesebb rész mégis egy táncjelenet, ami mai szemmel nézve is kellően erotikus. Megint csak azt tudom írni, mint a többi mostani filmnél: a narratíva már elérte azt a szintet, amit a némafilmek nyújtanak.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Torben Meyer (Frankenstein menyasszonya, Lady Éva, Sullivan utazásai, Casablanca, Levél egy ismeretlen asszonytól)
- A Magdát alakító Asta Nielsen vált természetes alakításának köszönhetően a kor nagy és az első európai  filmsztárává, később hozzáment a rendezőhöz.

Előzmények: Az Egyesült Államokban Edisonhoz köthető a film kifejlesztése, Dickson végezte el számára a munkát, aki 1895-ben ott is hagyta hogy saját céget alapítson. A már jó ideje színészként próbálkozó Griffith itt kapta meg 1908-ban az első filmszerepét a Kimentés a sas fészkébőlben, és még ebben az évben megbízták az első rendezésével.

A film: A történetben az amerikai polgárháború déli oldalán járunk, az előkelő ház fia, Charles (Henry B. Walthall) lelkesen indul háborúba és rövidesen veszélyes küldetést kap futárként. A szíverősítőként bevitt rövid azonban beüt és részegen tántorog haza a fontos levéllel. Húga, Agnes, bátyjának álcázva magát tüstént beugrik a helyére teljesíteni a küldetést... Spoiler: Agnes-t lelövik, Charles-t hősi halottnak hiszik, az anya (Grace Henderson) szégyenében fiát örök szobafogságra ítéli, hogy ne tudódjon ki a titok. A történet a népszerű déli gótikus novellákra hajaz, több nincs benne. Megvalósításában nagyobb költségvetésűnek tűnik az eddigieknél hála a háborús jeleneteknek, amelyek egész közel hozzák a puskaporos harcokat. Griffith már érezhetően magasabb szintet képvisel a narratívában több másik kortáts filmnél, ezek a rövidfilmek már csak itt-ott "ósdiak", simán beleférnek a némafilmes korszakba.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Henry B. Walthall (The Mended Lute, A gabonatőzsde spekulánsai, Egy nemzet születése), Grace Henderson (A gabonatőzsde spekulánsai), Edwin August (Aranypolgár), John T. Dillon és Frank Evans (A Pig Alley testőrei), Gladys Egan (Dollie kalandjai, The Country Doctor, The Unchanged Sea), Alfred Paget (A Pig Alley testőrei, Türelmetlenség, The Unchanged Sea)
- Joseph Graybill (az egyik kérő) 26 évesen, 1913-ban hunyt el betegségben, talán alkoholmérgezésben.

Előzmények: Az Egyesült Államokban Edisonhoz köthető a film kifejlesztése, Dickson végezte el számára a munkát, aki 1895-ben ott is hagyta hogy saját céget alapítson. A már jó ideje színészként próbálkozó Griffith itt kapta meg 1908-ban az első filmszerepét a Kimentés a sas fészkébőlben, és még ebben az évben megbízták az első rendezésével.

A film: A történetben egy halászfalu halászai csónakra szállnak aggódó feleségeik tekintete előtt, köztük az ifjú házas is (Arthur V. Johnson és Linda Arvidson). Természetesen tragédia történik, több halászt már holtan vet partra a tenger. Főhősünk ugyan túléli, de máshol tér magához és nem emlékszik semmire... A történet egyszerű, a megvalósítás is; itt megint inkább A gabonatőzsde spekulánsai-féle hatás jelentkezik abban, ahogy a feleségek a tengerparton hooszasan állva várják férjeiket mintegy eggyé válva a természettel. Nem mellékes az sem, amit a fent belinkelt írás részletez a háttérben zajló eseményekről, amelyek nekem érthető módon fel sem tűntek. Vélhetően Griffith ezt a termékeny korszakát (évi 100+ filmet forgatott) arra használta, hogy egy-egy ötletét kipróbálja élesben. Nem tetszett, de érdekes.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Arthur V. Johnson (Dollie kalandjai), Linda Arvidson (Dollie kalandjai, Those Awful Hats, A gabonatőzsde spekulánsai), Gladys Egan (Dollie kalandjai, The Country Doctor), Mary Pickford (The Country Doctor), Dell Henderson (Türelmetlenség, Igazi áldás), Kate Bruce (The Country Doctor, Türelmetlenség), Alfred Paget (A Pig Alley testőrei, Türelmetlenség)

Előzmények: Az első világháború előtt még versenyben volt az amerikai és európai filmipar, mindkettő próbálta megvetni lábát az egész világon, ennek a része volt az is, hogy a francia Pathe amerikai kirendeltséget alapított és a már akkor is népszerű western műfajjal próbált hódítani. Ehhez többek közt a részben indián származású Deert (1876-1946) kérték fel, így született meg az első indián film.

A film: A történetben a brit telepes Combs váratlanul mesés vagyont örököl, csak Londonba kell utaznia érte. Felesége, az indián Fehér Őz azonban inkább szíven szúrja magát, mert azt hiszi, ezzel elvesztette férjét. A törzse a férjt gondolja gyilkosnak és üldözőbe veszik... A sem történetében, sem egyszerű megvalósításban nem túl acélos film jelentősége a fent vázoltakban van: egy olyan korban készült indián főszereplőkkel western egy indián rendezésében, amikor még másodrendű állampolgárok voltak. Ráadásul egy vegyes házasságot mutattak be, ami ekkor több állmban is illegális volt és még a korabeli kritkiák szerint is ízléstelen dolog...

Érdekességek:

- Szomorúan vicces: Deer inkább volt fekete, mint őslakos, de indiánként legalább volt minimális esélye karriert építeni.
- Felesége valódi őslakos volt, mindketten szerepeltek a már tárgyalt The Mended Lute-ban.