Előzmények: Melies-ről már sokszor esett szó, ő nem csak az egyik első rendező, aki a feltalálókon kívüli világból csöppent bele a filmezésbe, de durván látványos trükköket eszelt ki és mindehhez történeteket is kerített.

A film: Újabb egypercesről van szó Melies stílusában, azaz egy rövid, látványos, poénszerű jelenetet kapunk, amiben az ördög három embert az üstjébe (a katlanjába) dug. A hangsúly nem a cselekményen van, hanem a látványos trükkön, ami ezúttal egészen sokáig várat magára, hiszen az üstbedobás jól láthatóan egy díszlethez kapcsolódó trükk, nem filmes. A filmes akkor érkezik el, amikor az üstből kiemelkednek a szellemek, és ezek a szellemek már nem kezdetlegesek, teljesen "élethű" projekciók. Ezúttal a színezés is jól sikerült, ezek korábban (és később) - részben talán a fennmaradt minőség miatt - eléggé összemosódtak, de most tisztán elkülöníthetőek voltak. Tipikus Melies-darab, nem érzem kiemelkedőnek, de egypercesnek szerintem ma is elmegy.

Érdekességek:

- A film véletlen erénye, hogy Melies kétlencsés kamerával vette fel. Ennek az volt az egyszerű oka, hogy kapásból két negatívot akart a kalózok miatt, egyet az európai, egyet az amerikai piacra. Igen ám, de tudtán kívül ezzel gyakorlatilag leforgatott egy 3D-s filmet, amit be is mutattak a néhány éve, miután összeillesztették a két filmszalagot. Jó lenne megnézni...

Előzmények: Míg Amerikában vagy Franciaországban a film gyorsan céges formát öltött, Angliában többnyire egyének játéka maradt. Őket összefoglalva a brightoni iskolának nevezzük, mert ezen a környéken dolgoztak, de más kapcsolat nem feltétlenül volt köztük. Ez persze nem igaz, természetesen voltak üzleti vállalkozások, de ebben az időszakban még nem nőttek annyira nagyra, mint más országokéi. Ilyen kisebb stúdió volt Hepworthé is (róla már volt szó egy másik filmje kapcsán), ki az 1920-as évekig viszonylag sikeres maradt de aztán becsődölt. Percy Stow-ról (1876-1919) nem nagyon találtam infót.

A film: Ezúttal azért nncs értelme elmesélni a cselekményt, mert a közismert történet ellenére nincs. A mozgóképek inkább illusztrációként szolgálnak, a sztori előzetes ismerete nélkül eléggé érthetetlen lenne. Ugyanakkor hiányzik a 9 perces filmből 3 percnyi, szóval méretes adag, lehet hogy azzal kiegészülve konziztensebb lenne. Nem tudom, eredeti-e, de szövegek is vannak már benne, ami ekkor már nem lenne példátlan. Az igaz látványosságok azonban a speciális effektek, elsősorban Alice növekedése és összezsugorodása, amit ugyan már láthattunk Melies-nél is korábban, de akkor is szokatlan látvány. Szintén meglepő látvány volt a több tucat kártának öltözött gyerek, ez sem lehetett megszokott dolog ekkoriban. Összegezve, a narratíva még nem működik, de a látvány már eléggé korrekt.

Érdekességek:

- A filmet ha minden igaz csak a 2000-es években találták meg, a brit filmintézet 2010-ben jött ki a feljavított változattal. Szerencsés korban élünk, hogy láthatjuk ezeket, húsz éve sokkal nehezebb lett volna hozzáférni ezekhez a klasszikusokhoz.
- Korábban láttuk: May Clark (Rover, a kutya)
- A film macskája,a hogy Rover, szintén Hepworthék kedvence volt; Hepworth is feltűnt békaemberként, felesége pedig a nyúl és a királyné volt.

Előzmények: Míg Amerikában vagy Franciaországban a film gyorsan céges formát öltött, Angliában egyének játéka maradt. Őket összefoglalva a brightoni iskolának nevezzük. mert ezen a környéken dolgoztak, de más kapcsolat nem feltétlenül volt köztük. Ilyen George Albert Smith (1864-1959) is, aki mutatványosként kezdte, és ügyes diavetítőnek bizonyult, ami később jól jött a filmes trükkökhöz is. Egy 1896-os Lumiere-vetítésen találkozott a filmmel, be is szerzett egy kamerát rövidesen és műsorait vetítésekkel egészítette ki. Sokat kísérletezett, 1903-ra sikerült kifejlesztenie az első színesfimtechnológiát. 1914-ben hagyott fel a filmezéssel egy jogi vita után.

A film: Az egypercesben egy beteg kiscicus gyógyszert kap. A humor alapja, hogy gyerekek adják elő felnőttet játszva. A történet sok szót ne érdemel. A hossza miatt egyetlen fontos momentum került bele, ez pedig a vágás, amikor is a teljes színt lefedő kép ráközelít az eseményre, a macska begyógyszerezésére - azaz a közönség ekkor már képes volt értelmezni ezt a térbeli nézőpontváltást. Persze ez mai szemmel már evidens, de ekkoriban még korántsem volt az. Egy mai cuki macskás videót szintjét már nem üti meg, de egy rövid óvodás előadásnak elmegy,

Előzmények: ...avagy kb. "lehajózva a Hudson folyón". Ismétlés a tudás anyja: A film nagyjából egyszerre jött létre a világ több pontján a hasonló technológiai fejlettségnek köszönhetően, az egyik ilyen hely pedig Edison feltalálóműhelye volt. A fejlesztés oroszlánrészét Dickson végezte el, aki végül 1895-ben saját céget alapított. E cég alkalmazottai voltak Armitage és Weed. Weedről nem sokat tudni, Armitage sokat kísérletezett többek közt a time-lapse technikával, erre már láthattunk példát A Star Theatre lebontása és felépítése kapcsán.

A film: Itt is pontosan ez történik, ezúttal egy folyón hajózva láthatunk gyorsított felvételt a kikötőbe érkezésig, amely időnként belassul, ha valami érdekesség jön szembe, mint egy vonat vagy hajó. Sokat nem tudok hozzáfűzni, már kitárgyaltuk a technikát korábba. Ezúttal annyi a plusz érdekesség, hogy a kamera mozog is közben.

Előzmények: Hadd ismételjem magam: A film nagyjából egyszerre jött létre a világ több pontján a hasonló technológiai fejlettségnek köszönhetően, az egyik ilyen hely pedig Edison feltalálóműhelye volt. Alkalmazottjai közt volt Porter is, akit elsősorban A nagy vonatrablás rendezőjeként ismerhetünk.

A film: A rövidke történetben a tűzoltókat tűzhöz riasztják, akik villámgyorsan útnak indulnak, hogy megmentsenek egy anyukát és gyermekét. A történet maga annyiban érdekes, hogy ez számít az egyik első amerikai narratív filmnek, azaz már van cselekménye, nem csak egy aktualitásnak tűnő jelenet. Ami még fontosabb lehet, hogy több vágás van, ezek pedig némileg megelőlegezve Griffithet már váltanak a helyszínek között. Nagyon szépen jelképes az utolsó, mentési jelenet, ezt ugyanis kétszer láthatjuk: egyszer belülről, a szobából, egyszer pedig kívülről. Állítólag van olyan változata is, ahol a két nézet váltakozik - hát ezért annyira jelentős darab. A kamera még nem mozog, a felvételek is középtávoliak, kivéve egy nagyon érdekes részt, a tűzjelző megszólaltatását, ahol a dobozt láthatjuk és egy ismeretlen kart. Korrekt, modern érzetet nyújt, de nyilván mai szemmel elavult.