Artúr filmélményei

Mickey (1918)

2020. március 02. 22:26 - Liberális Artúr


Rendezte: F. Richard Jones, James Young
Műfaj:
tragikomédia
Főbb szereplők:
Mabel Normand

Megjelenés: 1918, Egyesült Államok

Hossz: kb. 1 óra

IMDB:
5,9

Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: A kamasz Mickeyt (Mabel Normand) szülei halála után a család barátja, a vidéki bányász Joe (George Nichols) neveli, de a kamaszkor annyira rosszcsonttá teszi a lányt, hogy Joe jobbnak látja Mickey távoli rokonaihoz küldeni őt nevelésre a városba, pedig Mickey épp kezdene beleszeretni a nemrég érkezett földmérőbe. Eközben a városi rokon valójában már elszegényedett és kétségbeesetten próbálja fenntartani a fényűző látszatot, amely helyzetben a megoldást a lányuk (Minta Durfee) férjhez adása jelentené. Csakhogy a kiszemelt férfi épp a földmérő...

Téma: Könnyed, aranyos vígjáték, nincs túlgondolva, bár megjelenik benne némi vidék-város ellentét, amelyben az előbbi nyersen jó, az utóbbi finomkodva rossz.

Tartalom: A történet két részre oszlik, ebből az elsőben a természetben élő, vadóc Mickey kalandjait láthatjuk, aki még inkább gyerek, legalábbis amíg fel nem tűnik a sármos földmérő. Az igazi bonyodalmak a második részben jönnek, amikor Mickey a városba kerül és hátrahagyjuk az ártatlan természetet és lakóit (kiemelt szerepet kapnak az állatok is). A városban nyoma sincs ennek, csak ármánykodó embereknek. A poénokat az adja, hogy Mickey egyik környezetben sem fogja vissza magát és meggondolatlanul, spontán viselkedik teljesen fittyet hányva mindenre. A szórakoztatás jegyében a végére sajnos a kelleténél több lesz az akciójelenet és mai szemmel legalábbis nevetségessé válik. Kisebb probléma, hogy a cselekmény szét van esve; a túl bonyolítás ugyan nem szokatlan ebben a korban, de az igen, hogy viszonylag kapkodó és következetlen, sokszor csak egy-egy felirat hidal át olyan részeket, amelyek normális esetben hosszas drámák lennének.

Forma: Valami hasonló megjelenik a külcsínben is, ugyanis eléggé sokszínű, nem feltétlenül pozitív értelemben: egyszerre vannak jelen túl feltűnő gyorsítások és visszafogottabb arcjátékkal előadott, lassabb, lélektani poénok. Jellemzően közepes távval veszik a szereplőket, de néha váratlanul és furán nagytotálba váltunk, ami a jelenet szempontjából fontos, de mégis kizökkenti a nézőt. Az akciójelenetek elég jól sikerültek, van autósüldözés, lovas vágta, verekedés. A legtöbb a színészeken múlik; a filmet eleve Normand saját stúdiója készítette így teljesen köré lehetett építeni a töténetet és tökéletesen hozza a kamaszt, mégha túlzóan gesztikuláló is. A legjobb azonban gyámja és házvezetőnője, akik aranyos párként nemcsak humorosak tudnak lenni, hanem drámaiak is.

Élmény: Jobban szórakoztam rajta, mint vártam, a legtöbb poén ma is működiik, csak kissé szét van esve töténetben és képeiben is.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Mabel Normad (Reménytelen szerelem), George Nichols (The Unchanging Sea, A lonedale-i távírászlány), Minta Durfee (Reménytelen szerelem, Hová lettél drága völgyünk, 80 nap alatt a föld körül, Bolond bolond világ), Tom Kennedy (Van aki forrón szereti, Bolond bolond világ)
  • F. Richard Jones, a rendező 1930-ban, 37 évesen hunyt el tuberkolózisban.
  • Mabel Normand és Lew Cody (az unokabáty) később összeházasodtak.
  • A filmet elkészülte után be se mutatták egy évig, annyira nem bíztak benne, de aztán egy véletlen során bekerült a mozikba és bármi promó nélkül 1918 legnézettebbje lett.

Szólj hozzá!

Tung fuzsen (1968)

2020. február 23. 17:13 - Liberális Artúr

Rendezte: Tang Su Suen
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Lisa Lu, Roy Chiao

Megjelenés: 1968, Hong Kong

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,3

Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: ...avagy kb. "diadalív". 17. század, Kína. A békés faluba, amely épp diadalívet készül állítani a megbecsül, fiatalon megözvegyült tanítónőnek, Tung asszonynak , hadsereg érkezik állomásozni. Tung asszony együtt él idős anyjával és lányával, Vej-Linggel az iskolában, és a sereg kapitányának, Jangnak (Roy Chiao) egyedül ez az épület rangjához méltó, ezért ő is itt száll meg. Vej-Lingnek azonnal megtetszik a katona, Jangot azonban Tung asszony szépsége bűvöli el. Ő erre kezdetben nem fogékony, ám egy alkalommal megtalálja Jang szerelmesversét...

Téma: Bár egy írás szerint a nők hagyományos szerepének kritikájáról van szó, kívülálló nyugatiként nekem elsősorban az jött le (az előbbi gondolatot nem kizárva), hogy a kizárólag társadalmi elvárásoknak megfelelő élet nem habostorta.

Tartalom: Tung asszony akkora tiszteletnek örvend, hogy diadalívet készülnek állítani neki, azaz megkapná a közösségtől a legnagyobb elismerést, hiszen példamutató életet él és a falu gyerekeinek tanítója. Az idilli helyzetet Jang kapitány érkezése zavarja meg, akibe természetesen beleszeret mindenki: Vej-Ling kislányosan, de örömmel, a társadalmi szabályokat elfelejtve (ld. a sakkpartikat), míg Tung özvegyként visszafogottan, titokban, szégyenlősen epekedve - őt jobban szorítják a korlátok. Spoiler: bár Jang is őt szereti, végül Vej-Linget veszi el, ahogy illik. Anyja halával Tung teljesen egyedül marad és összeomlik, csak üres test marad.

Forma: Ennél sokkal érdekesebb a megvalósítása, gyanítom inkább ezért került sorra, hiszen tartalma szempontjából számomra legalábbis sokkal érdekesebb volt a Kötél általi halál. Kezdetben pedig inkább szappanoperaszerűnek tűnt, egyedül a természeti képek jelzésértékű párhuzama tűnt fel. Aztán az érzelmek fokozódásával egyre avantgárdabbá váltak ezek a jelzéséréktű képek, lassítások, montázsok, áttűnések, pillanatképek... stb. jelennek meg ilyenkor (pl. vízcsobogás, ima, a felolvasás, a tyúk levágásának jelenetei). A zenét mintha félrekeverték volna, de inkább szándékos lehetett, hogy a beszédet elnyomó hangereje alájátszon az érzelmi vonalnak (noha a Halál Velencében hatását ez nem éri el). A tücsök elfogását játékosan festi alá, a vízcsobogásnál pedig elhalkul teljesen, tehát szinte ezt is avantgárd módon alkalmazták.

Élmény: Szóval nem tartom jogosnak, hogy a listán előrébb került a modernebb Kötél általi halálnál, de váratlanul erős volta korabeli hongkongi filmekhez képest elsősorban a technikai megoldásainak köszönhetően.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Roy Chiao (Egy csipetnyi zen, A sárkány közbelép, Indiana Jones és a végzet temploma)
  • A rendező is szerepel benne, de nem tudom, ki az :D
  • Még életben van: Lisa Lu (92), Tang Su Suen (78)
  • Tangnak ez volt az első filmje, és a hetvenes években még három másik filmet rendezett, mielőtt visszavonult volna a filmezéstől.

Szólj hozzá!

Csend és kiáltás (1968)

2020. február 21. 19:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
Törőcsik Mari, Latinovits Zoltán, Madaras József, Drahota Andrea, Kozák András, Bujtor István

Megjelenés: 1968, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
6,9

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/csend-es-kialtas--csend-es-kialtas/movie-393

Cselekmény: 1919, Horthy átveszi a hatalmat. A csendőrök az egykori katonát, Károlyt (madaras József) egrecíroztatják valamiért, mintha arra számítanának, hogy beáll közéjük vagy elvégzi helyettük a piszkos munkát, de ő nem akar többé embert ölni. Eközben a csendőrparancsnok (Latinovits Zoltán) tudtával épp Károlyéknál bújkál a kommunista katona, István (Kozák András). Ennek ára, hogy Károly felesége (Törőcsik mari) és húga rendszeresen a csendőrök kedvére tesznek...

Téma: A nemhivatalos trilógia (Szegénylegények, Csillagosok, katonák) utolsó darabja továbbra is a lélekölő hatalommal foglalkozik, de a befejezésnek köszönhetően egy fokkal talán reménytelibb, itt ugyanis nem sikerül megtörni teljesen az emberi méltóságot. Persze ennél jóval komplexebb, de legyen elég itt ennyi.

Tartalom: Kicsit rendhagyó lesz ez a bekezdés, ugyanis a történet fő jellegzetessége az, ami részben megmutatkozott már a Szegénylegényekben és sokkal inkább a Csillagosok, katonákban: rohadtul a sötétben hagy minket. Horthy bevonulása ad csak némi történelmi kontextust, különben a Kozák megformálta István lehetne akár az orosz polgárháborúból hazatérő Csillagosok, katonák Sándora is. Az ő bujkálása még érthető, a rendszeresen megalázott Károlyról azonban már ennyi infónk sincs, így csak annyit tudunk, hogy a hatalom valamivel és valamiért sakkban tartja. A csendőrparancsnok ráadásul valamilyen viszonyban van a bujkálóval, talán rokon, talán barát, de lehettek akár elvtársak is. Hogy bonyolódjon a helyzet, a főbb szereplők valójában Károly felesége, Teréz és egy nőrokonuk, Anna (talán húg, talán sógórnő), akik az áldozatok tudtával mérgezik az anyjukat és Károlyt, miközben láthatóan a két nő és István közt van szerelmi kapcsolat is. Ráadásul Károlyt nem csak egyszerűen pszichológiai nyomás alatt tartják, hanem a nőket rendszeresen elviszik "szórakozni", ez a tanyasiak egyetlen fegyvere. A konkrétum tehát nagyon kevés, olyasmi, mint a A felszín alatt, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy mindent jelképesnek vegyünk és minden "értelmesebb" mondat tételmondat legyen, mint pl. amikor egy idősebb gazda megjegyzi, hogy a katonák jönnek-mennek, de ők mindig itt lesznek.

Forma: Alapvetően a Csillagosok, katonákat idézi, a kamera hosszan és lassan oldalaz, a képbe hol belép, hol kilép egy szereplő, ezt pedig sokszor a vágás helyett használják, hogy új időpontba kerüljünk, ami egyfajta nyomasztóan állandósult zaklatást, folyamatos terrorérzetet kelt. A táj az üres puszta, a karakterek szűkszavúak, kifejezéstelenek, zene nincs, így egyrészt az elhangzó parancsok megint csak a folyamatos elnyomást erősítik, másrészt a nézőnek kell megtölteni tartalommal, saját érzelmeivel a helyzeteket.

Élmény: Nem véletlenül szoktak párhuzamot vonni Jancsó és Tarr között, talán itt látszódott legjobban a hasonlóság. Az egész film egy nagy, szürke massza minden szempontból, amire rájátszottak a tónussal is, tehát hangulati filmnek tartom elsősorban, ami az 1919-es helyzetet próbálta átélhetővé tenni impressziók révén, ugyanakkor nehéz ellenállni annak, hogy ne lássuk bele az 1968-as év eseményeit is, hiszen megjelenésekor már beindult a prágai tavasz.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Törőcsik Mari (Körhinta), Madaras József és Szili Sándor (Szegénylegények, Csillagosok katonák), Latinovits Zoltán, Bujtor István, Koltai János, Siménfalvy Sándor és Konrád József (Szegénylegények), Kozák András (Szegénylegények, Apa, Csillagosok katonák), Görbe János (Emberek a havason, Szegénylegények), Szabó László (A kis katona, Éli az életét, Bolond Pierrot, Weekend)
  • Még életben van: Törőcsik Mari (84), Koltai János (84), Szabó László (83), Szili Sándor (80), Drahota Andrea (78), Körtvélyessy Zsolt (78), Gór Nagy Mária (72)
  • Drahota Andrea (Anna) és Kozák András egy pár voltak
  • Bujtor István és Latinovits Zoltán féltestvérek voltak.
  • Schütz Ila 2002-ben depressziója miatt 58 évesen öngyilkos lett.
  • Szili Sándor 1990-2002 között az MSZP tagjaként parlamenti képviselő is volt.
2 komment

Csillagosok, katonák (1967)

2020. február 19. 10:32 - Liberális Artúr

Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
Krystyna Mikolajewska, Viktor Avgyusko, Molnár Tibor, Nyikita Mihalkov, Vladimir Prokofjev, Vitalij Konyajev

Megjelenés: 1967, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,6

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/csillagosok-katonak-csillagosok-katonak/movie-409

Cselekmény: 1919, orosz polgárháború. A nemzetközi munkásmozgalmat hirdető kommunisták, a "vörösök" tagjaként a magyar László (Kozák András) épp el tud bújni a régi rendért küzdő "fehérek" elől, de társát kivégzik, hadiszállásukat váratlanul elfoglalják. Szerencséjére a magyarokat nagyvonalúan elengedik, ha nem vesznek részt többet részt a másik ország polgárháborújában. A többiek 15 percet kapnak, utána indul a hajtóvadászat. Csak keveseknek, többek közt Sándornak (Juhász Jácint) sikerül elszökni. László és Sándor is egy közeli kórházban talál menedéket, ahol oldaltól függetlenül az ápolónők mindenkit ellátnak...

Téma: Az orosz kommunista forradalom ötvenedik évfordulójára készült magyar-szovjet filmnek nincs központi témája, az egész tulajdonképpen egy adok-kapok kivégzősdi, ahol a hangsúly az "adok-kapokon" van, ez pedig az erőszak, a háború kegyetlenségére, talán értelmetlenségére mutat rá.

Tartalom: A tartalmi tárgyalás nem lesz hosszú; karakterek gyakorlatilag nincsenek, csak kegyetlen kivégzők és menekülni próbáló áldozatok. Van ugyan szerelmi(?) szál, de dreyerien faarccal élik meg a színészek. Nincs főszereplő sem, csak egy-egy kiemeltebb karakter, de ők se élnek túl sokáig. Akkor válik kicsit koherensebbé a történet, amikor a menekülő vörösök egy kórházban húzzák meg magukat és az ápolónők is belekeverednek a polgárháborúba, de orvosi esküjüknek megfelelően nem hajlandóak együttműködni egyik fél kivégzőosztagával sem. Megjelenik benne kicsit a Szegénylegények pszichológiai hadviselése is, amikor nem feltétlenül a kivégzés a cél, de benne van végig a levegőben és érzékeltetik élet-halál feletti uralmukat a katonák.

Forma: Elsősorban kamerakezelése miatt dicsőítik a filmet, ami hosszú jeleneteket jelent és lassú mozgást, miközben részletesen megkoreografált események történnek, tömegek mozognak. De számomra sokkal érdekesebb volt, hogy Leone stílusában a képbe a helyzet kaotikusságának megfelelően váratlan seregek léptek be; az egyik pillanatban még az egyik oldal irányította a cselekményt, a másikban balról váratlanul megjelent a másik oldal és immár ők voltak a kivégzőosztag. Színészi játék nyilván nincs, a zene se volt feltűnő. Érdekesség, hogy bár a film, a rendező és több színész magyar, a párbeszédek java (amiből egyébként nincs túl sok) orosz, szóval felirat kell hozzá.

Élmény: Ezt a filmet inkább csak egy ötlet kibontásának érzem, és bár nem unatkoztam, ehhez hosszú volt a közel másfél óra, miközben nem mélyült el igazán a közlendőjében.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Kozák András, Juhász Jácint és Madaras József (Szegénylegények), Molnár Tibor (Talpalatnyi föld, Szegénylegények)
  • Még életben van: Tatyjana Georgijevna Konyuhova (88), Krystyna Mikolajewska (80), Nyikita Szergejevics Mihalkov (74)
  • Az orosz polgárháború a kommunista forradalom után tört ki 1917-ben (miközben még zajlott az első világháború is) elsősorban a Lenin vezette bolsevikok és kb. mindenki más ellen, aki ellenezte uralmukat, és ebben voltak cárpártiak, demokraták, szocialisták is. A főbb ütközeteket 1919-re megnyerték a vörösök, de még 1934-ben is voltak harcok, amikben mintegy 7-12 millió, főleg civil halt meg.
Szólj hozzá!

Apa (1966)

2020. február 18. 12:10 - Liberális Artúr

Rendezte: Szabó István
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Gábor Milkós

Megjelenés: 1966, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,5

Ajánlott írás: https://www.filmtett.ro/cikk/4876/apa-csak-egy-van-ha-van-szabo-istvan-apa-egy-hit-naploja-1966
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/apa---egy-hit-naploja--apa/movie-92

Cselekmény: Bence még gyerek, amikor orvos apja (Gábor Miklós) meghal 1945-ben szívrohamban. Emlékei alig maradtak róla, így amikor szóba kerül, helyzettől, témától és az elejtetett információmorzsáktól függően képzelete egészíti ki apja életét, karakterét, aki így egy igazi hőssé válik...

Téma: Az erősen önéletrajzi film (a rendező apja szintén 1945-ben, a rendező 7 éves korában meghalt orvos) a rendező szerint nem róla szól, hanem árva-félárva nemzedékéről, hiszen szűkebb körében az volt a ritka, akinek életben maradtak szülei. Ennek a nemzedéknek nincs emléke arról a korról, aminek maradványaival állandóan szembesül és árvák lévén kapcsolatuk sincs vele. Alapból egy felnőtté válásos történet lenne, amelyben Benceék megtanulnak kilépni szüleik emlékének árnyéka alól, de az előbb vázoltak miatt ez egészen más jelelgű feladat, mint pl. nekünk.

Tartalom: A történet két részre oszlik, az első felében a gyerek Bence egy-egy élményét láthatjuk, ahogy felépíti apja fiktív emlékét, és ezt erősen áthatja a korrajz, ahogy a kommunizmus lassan átveszi a mindennapi életet, de egyben benne vannak az általános (fiú)gyermeki élmények is, mint amilyen a vagány tanár vagy a szexi tanárnéni. A második részben Bence már egyetemista, meglepő módon 1956-os képsorok is bekerülhettek a történetbe, ekkor próbál tettekben is felnőni apja képzelt emlékéhez. Nagyobb teret kap a holokauszt, hiszen Bence zsidó, identitását ironikus módon összezavarva filmstatisztaként kell előbb zsidót, majd nyilast játszania - de egyik sem ő, ez csak a múlt. Vele szemben megjelenik barátnője, aki a múltját nem megteremteni, hanem elfelejteni akarja. A fordulópontot végül az hozza el, hogy Bence utánajár apja valódi karakterének, ezután születik meg benne az igény, hogy ne hozzá hasonlítsa magát, ne az ő emlékéből éljen, hanem saját életet kezdjen.

Forma: Az elbeszélésmód és a képi világ dinamikusan fiatalos (a rendező ekkor még csak 28 volt), érezhető az újhullám hatása, sok a montázs, a jelképes momentum. Az alapvető zenei motívum egy gyermekdal különféle változatai, ami hatásosan támasztja alá a nagyon szubjektíven megmutatott történetet. A három valós emlék teljesen a gyerek nézőpontjából van, a harmadik pedig különösen ügyes a benyúló kézzel. A kreált emlékek gyermekien parodisztikusak, mint amilyen az akciójelenet vagy a táncszerű műtéti beöltözés, de kifejező szinte minden gyermeki jelenet. Ezzel szemben a felnőtt Bence ebből a szempontból kevésbé látványos, ugyanakkor megőrzi az intimitást azzal, hogy Bence vagy a nézőpontja marad mindig hangsúlyos, az úszos jelenet (amiben ott van állítólag maga a rendező is) pedig különösen kifejező. Pozitívum, hogy a gyerekszínészek teljesen rendben voltak, egy pillanatig sem érződött rajtuk a mesterkéltség.


Élmény: A fent belinkelt írás intim történelmi filmnek nevezi, amiből nekem inkább az intim jött át, a történelem csak díszlet. Nagyon friss, fiatalos, lendületes még most is, öröm volt nézni, sokkal ügyesebben valósították meg, mint sok más filmet (simán veri szerintem az állandóan párhuzamba állított Truffaut-t is), épp csak nem tudta elérni azt a szintet, amit Kieslowski filmjei jelenetnek. Teljesen megérdemelten van a legjobb magyar filmek között.


Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Gábor Miklós (Valahol Európában)
  • Még életben van: Földeák Róbert (95), Sólyom Katalin (79), Halász Judit (77), Bálint András (76)
1 komment
süti beállítások módosítása