Tartalom

Nana (Anna Karina) elhagyja férjét, de nincs hol laknia és pénze sincs, ezért prostituáltnak áll. Egy tapasztalt barátnője révén megismerkedik Raoullal, a stricivel, aki szárnyai alá veszi a lányt. Beleszeret egy férfiba, űzi a munkáját, Raoul pedig később eladja egy másik futtatónak. Avagy ahogy Godard, a rendező mondja:

EGY BISZTRÓ – NANA EL AKARJA HAGYNI PAULT – A JÁTÉKAUTOMATA – A LEMEZBOLT – KÉTEZER FRANK – NANA ÉLI AZ ÉLETÉT – A HÁZMESTERNÉ – PAUL – JEAN D’ARC PASSIÓJA – EGY ÚJSÁGÍRÓ – RENDŐRSÉG – NANA KIHALLGATÁSA – A KÜLVÁROSI UTCÁK – AZ ELSŐ FÉRFI – A SZOBA – TALÁLKOZÁS YVETTE-TEL – EGY KÜLVÁROSI KÁVÉZÓ – RAOUL – LÖVÖLDÖZÉS AZ UTCÁN – A LEVÉL – ÚJBÓL RAOUL – A CHAMPS ELYSÉES – A DÉLUTÁNOK – A PÉNZ – A MOSDÓK – A KÉJ – A SZÁLLODÁK – EGY FIATALEMBER – LUIGI – NANA AZON TŰNŐDIK, BOLDOG-E – AZ UTCA – EGY FÉRFI – A BOLDOGSÁG NEM VIDÁMSÁG – PLACE  DU  CHÂTELET – AZ  ISMERETLEN – NANA  TUDTÁN  KÍVÜL FILOZOFÁL – ISMÉT  A  FIATALEMBER – AZ  OVÁLIS  PORTRÉ – RAOUL  TOVÁBBADJA NANÁT

Két szakmai elemzést is találtam a filmről (egy, kettő), mindegyik a film formaiságára koncentrál, hiszen Godard filmjei témájának a hozzáértők magát a filmezést tartják. Biztosan van ilyen vetülete is a történetnek, de a fő témája mégis Nana élete, ahogy kényszerből prostituáltá válik a férfiak uralta világban, majd mintegy eldobható termékként meghal, hasonlóan a 2 vagy 3 dolgot tudok csak róla... tematikájához.

Megvalósítás

Az alcím "tizenkét képben", ennek megfelelően 12 rövid epizódra oszlik a történet, melyek elején címszavakban összefoglalják, mit fogunk látni (lásd a poszt elejét). Egyesek szerint a 12-es számnak külön bibliai jelentősége lehet, de részemről nem nagyon fedeztem fel benne keresztény utalásokat. Nana lecsúszása fokozatos, előbb családját veszíti el, majd az otthonát, a barátait, becsületét, végül saját testét és szabadságát. Godard-tól megszokhattuk, hogy műveltségét kihasználva sok egyéb művet is rávetít a filmjére. Legfontosabb jelen esetben a Jeanne d'Arc szenvedései c. némafilm volt, amellyel Nana azonosulni tudott, de feltűnt benne popzenei utalás, egy fentebb belinkelt Poe-novella és a Jules és Jim is. Mindemellett erősen önéletrajzi is, hiszen Godard és a Nanát alakító Anna Karina ekkoriban házastársak voltak, de kapcsolatuk erősen megromlott. A nyitójelenet szakításának párbeszéde állítólag konkrétan elhangzott kettejük között.

Egyhangúan azt írják a filmről, hogy a többi Godard-filmhez hasonlóan a cél az elidegenítés a történet initimtásától, hogy ésszel és ne szívvel nézzük. Az első epizódban pl. nem is láthatjuk szereplőink arcát, csak a fejüket hátulról. A nyolcadikban Raoul tárgyilagosan elsorolja egy prostituált teendőit, miközben klipszerűen Nanát láthatjuk készülődni. A tizenegyedik epizódban (NANA  TUDTÁN  KÍVÜL FILOZOFÁL) a kommunikációról, az önkifejezésről kezd beszélgetni egy filozófussal, és sokatmondóan belenéz a kamerába (tipikus godard-i eszköz tudatosítani a kamera jelenlétét). De ezek mellett vannak abszolút magába szippantó részek is, pl. amikor Nana a moziban a Jeanne d'Arc szenvedéseit nézi, és a némafilmhez hasonlóan semmi zajt nem hallunk mi sem (a magyar szinkron pedig óriásit hibázik, amikor felolvassa a szöveget feliratozás helyett, megölve ezzel a csendet). Ez az utolsó epizódban visszatér, amikor szereplőink párbeszédeit feliratozzák, gondolataikat pedig narrálják (méghozzá maga Godard, ami újabb csavar). A film zenéje egy rövid dallamból áll, ami azért emlékezetes, mert teljesen oda nem illő sem a hangulata, sem a megszólalás ideje, amellyel valószínűleg megint a kizökkentés lehetett a cél.

Élmény

Meglepetésemre ez volt az egyik legkevésbé godard-i film - miközben persze nagyon is godard-i volt - , mert egyáltalán nem nehezen követhető, túlművelt gondolatokat közölt, hanem hétköznapi párbeszédeket hallhattunk. Ez csak a filozófussal való párbeszédben törik meg picit, de ott sem válik érthetetlenné a gondolatmenet. A film végére vált számomra érthetővé igazán a történet, ahol a két férfi üzleti vitájukban egymásra célozva Nanát lövik le, de nem volt igazán átélhető, katartikus (és mint fentebb írtam, pont ez volt a cél). Amikor szakmai elemzést olvasok, mindig rá kell döbbennem újra és újra, hogy mennyire aprólékosabbak a rendezők, mint amit én feltételezek, de ezzel együtt sem tágítok az elvemtől, miszerint a képeknek látványosnak és könnyen érthetőeknek kellene lenniük mindenki számára.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Anna Karina (A kis katona, Bolond Pierrot), Henri Attal (Bolond Pierrot)
- Még életben vannak: Anna Karina (75), Andre S. Labarthe (84), Peter Kassovitz (77)
- Peter Kassovitz Budapesten született, 1956-ban menekült Franciaországba. Fia az a Mathieu Kassovitz, aki az Amelie csodálatos életében játszott főszerepet.