Artúr filmélményei

Legkedvesebbek: a kedvenc koreográfiáim

2017. március 08. 09:15 - Liberális Artúr

Diszklémer: A Legkedvesebbek rovatban afféle személyes toplistát szeretnék felállítani azokról a filmekről, amelyek valamilyen szempontból különösen hatásosak voltak számomra. Az alábbi lista szubjektív és csak az eddig tárgyalt filmek szereplenek benne. A sorrend nem tetszés szerinti.

Egy kis magyarázat, hogy mit is értek ez alatt: a koreográfia nem feltétlenül jelent táncot, ugyanakkor nagyon fontos hogy minden mozdulat pontos és jól időzített legyen. Állítólag Ozu volt olyan rendező, hogy minden lépést másodpercre pontosan ütemezett és elpróbált, mintha csak egy táncot kéne. Most jöjjenek azon jelenetek, amelyek nem táncok, de akár lehetnének is.

A burleszkek

Itt most egy film helyett egy korszakot emelnék ki, hiszen a némafilmekben a vígjátékok esetében szöveg helyett kénytelenek voltak csetlő-botló, akrobatikus kaszakdőrmutatványokat végezni a humoristák, ha meg akarták nevettetni a közönséget. A két leghíresebb némafilmes nevettető Chaplin és Keaton, az ő filmjeik mind tartalmaznak olyan jeleneteket, amelyeknél nagyon fontos szerepet kap a pontos mozgás (akkor is, ha csak trükkfelvétel). Csak hogy egy-egy példát említsek:

Kacsaleves (McCarey, 1933)

Ez még gyakorlatilag a burleszk kategória, két híres jelenettel: a híresebb az, amikor eljátszák egymás tükörképét. Azonban sokkal durvább az a jelenet, amelyben hárman azzal szórakoznak, hogy egymás kalapját cserélgetik, őrületbe kergetve ezzel áldozatukat.

Hatosfogat (Ford, 1939)

A jól megkoreografált jelenetekhez számítom a kaszakdőrmutatványokat is, és ha valami lélegzetelállító, akkor az a Hatosfogat azon jelenete, ahol egy indián a lovakra ugrik, majd alájuk esik. Látszik persze hogy kaszakdőrmutatvány, de úgy érzem hogy csak a szerncsén múlott, hogy nem baleset lett belőle.



Részeges karatemester 2 (Chan - Liu, 1994)

Ugyancsak koreográfiának számítom az akciójeleneteket. Ennek mesterei a kínai opera neveltjei, akik a vu-hszia műfajban ontották magukból a filmeket, de messze legkreatívabb közülük Chan. Nem elég, hogy gyors és látványos, nagyon kreatívan használja fel környezete elemeit, ráadásul nagy adag humorral fűszerezi meg. És hogy tovább emeljem fényét: mindezt trükkök nélkül teszik, akár ezerszer eljátszva egy jelenetet, mire végre sikerül minden tökéletesen. Íme egy kedvenc jelenetem, ahol szerepet kap egy táska és persze sok alkohol.

A mátrix (Lana Wachowski - Lilly Wachowski)

Ennek ellentétei a modern akciófilmek, ahol agyon van trükközve egy-egy mozdulatsor, de ettől függetlenül még működhet, és A mátrix esetében működik is. Mondjuk az a poén, hogy itt pont nem maga a konkrét verekedés a táncszerű, hanem az azt megelőző harci állások felvétele.

 Casino Royale (Campbell, 2006)

A 21. századra mindent elborított az animáció, ezért üdítő volt látni a Casino Royale akciójeleneteit, ahol ragaszkodtak a hagyományosabb kaszkadőrmunkához. Leglátványosabb jelenete egy parkour-részlet volt, ahol egy félig kész épület gerendáin ugráltak, másztak, zuhantak nyaktörő mutatványok keretében.

 

Szólj hozzá!
Címkék: legkedvesebb

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr4512698435

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása