Cselekmény: Mekka, 7. század. A várost gazdag kereskedőcsaládok uralják, erejük abban rejlik, hogy Arábia-szerte ide zarándokolnak a törzsek áldozni a bálványisteneknek. Az egyik befolyásosabb családfő unokaöccse Mohamed, aki egy nap üzeneteket kezd kapni Istentől, többek közt hogy a bálványok nem istenek. A veszélyt megérző kereskedők megpróbálják elfojtani a mozgalmat azzal, hogy az alacsonyabbrendűeket megkínozzák, megölik. Szerencsére Mohamed közvetítői "állást" kap egy egy másik városban, ezért hívei odamenekülnek, majd amikor Mohamed nagybátyja meghal és a kereskedők végre végezhetnének a prófétával, ő is átköltözik az orvgyilkosság elől menekülve...

Téma: Az iszlám kezdeteinek történelmi bemutatása a téma, maga a vallás inkább háttérbe szorul. A rendező célja az volt, hogy megismertesse a nyugati világot az iszlámmal. A vallásról magáról azonban nem esik sok szó, a történeti részből pedig hiányzik az alaphelyzet részletesebb felvázolása.

Tartalom: Az alaphelyzetet tényleg csak egy mondatban vázolják: a bálványimádó Mekkát gazdag kereskedői uralják, de ezen felül nem látjuk a politikai, jogi, hatalmi viszonyokat, a sok szereplő miatt pedig nehéz követni az eseményeket, főleg az elején. Például bennem, mint egyszeri fehér "rasszista" emberben fel sem merül, hogy a fehér Ammar és szülei is rabszolgák. Probléma az is, hogy ki-kicsoda pontosan és milyen viszonyban állnak egymással, és ezzel elérkezünk az egyik kulcskérdéshez: a bálványozás elkerülése végett az iszlámban szigorúan tilos Mohamed ábrázolása, de a film ennél egy lépéssel továbbmegy és legközvetlenebb rokonait sem jeleníti meg, miközben ők az események központi figurái. Ettől nagyon szétesett lesz az egész. De eközben a vallást sem ismerjük meg igazán; az iszlám néhány tanításának bemutatásával azt megértjük, hogy miért ellenzik annyira a kereskedők, de az sosincs elmagyarázva egy-két kivtételt leszámítva (Bilal, mert rabszolga; Summayyah, mert elítéli a gyerekgyilkosságot), hogy miért térnek át. A legérdekesebb rész ebből a szempontból, amikor a keresztény etióp uralkodóval kisebb teológiai vitába bocsátkoznak.

Forma: Az operatőr több Lean-filmen dolgozott, beleértve a monumentálisakat is, mint A híd a Kwai folyón, ez meglátszott itt is pozitív és negatív értelemben is. A monumentalitásra nem lehet panasz, kellő mennyiségű statiszta van és teljes városokat húztak fel, viszont 1976-ban ez már kissé ódivatúnak hat. Ezzel el is értünk újra az egész rákfenéjéhez, hogy úgy akartak Mohamed-filmet csinálni, hogy nincs benne Mohamed. Ebből lehetett volna egy tök jó avantgárd filmet készíteni, ha következetesen, végig a kamera jelenti Mohamed személyét, nem csak alkalmanként. Így viszont ez a módszer inkább esetlen. A másik megoldás, ha A palásthoz vagy a Ben-Hurhoz hasonlóan a közelében játszódik egy jelképes történet. Van pár szép nagytotálunk a sivatagról, néhány gyorstempojú, de érdektelen csatajelenet, de egyébként semmi érdekes vagy kreatív, ami szemet szúrt volna. Az utolsó rész sikerült még a legjobban, ahol az első zarándoklat észrevétlenül átcsúszik napjaink zarándoklatjába, összekötve ezzel a kezdeteket és a jelent, majd a stáblista alatt a világ különböző országinak muszlimjait láthatjuk, hogy mennyire elterjedt a vallás.

Élmény:  Szívesebben láttam volna egy költői, spirituális filmet az iszlámról, amely megpróbálja a lényeget átadni, de természetesen van létjogosultsága a földhözragadt, történeti megközelítésnek is, akkor viszont egy sokkal összeszedettebb, alaposabb, lényegretörőbb és mindenekfelett egyszerűbb forgatókönyv kellett volna - ezt nem éreztem annak.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Abdullah Gaith (Al haram)
- A filmből két változat készült: egy nemzetközi, nemzetközileg ismet színészekkel és egy arab, mert a rendező szerint a szinkron nem hidalta volna át az eltérő színészi játékot.
- A nemzetközi változatban többek közt olyan színészek játszottak, mint Anthony Quinn.
- Bár a rendező muszlimként igyekezett megfelelni mindenkinek, jó szokás szerint a fél muszlim világ bojkottálta valamiért a filmet.
- Egy másik jellemző dolog, hogy egy amerikai muszlim csoport nagyon okosan azt hitte a plakáton szereplő Hamzáról, hogy Mohamedet ábrázolja, amiből halálos összecsapás lett, és ez megbélyegezte az amerikai bemutatást.
- Állítólag készülőben van egy remake.