Artúr filmélményei

Szárnyak (1927)

2020. április 11. 15:39 - Liberális Artúr


Rendezte: William A. Wellman
Műfaj:
háborús, néma
Főbb szereplők:
Clara Bow, Charles Rogers, Richard Arlen, Jobyna Ralston 

Megjelenés: 1927, Egyesült Államok

Hossz: kb. 2,5 óra

IMDB:
7,5

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/wings/movie-53491

Cselekmény: 1917, egy amerikai kisváros. Jacknek két képzeletbeli szenvedélye van: az egyik a repülés, a másik a helyi menő jócsaj, Sylvia (Jobyna Ralston), pedig Jackért is odavan a szomszéd lány, Mary, de a fiú észre sem veszi. Sylvia hasonlóképp Jacket nem veszi észre, ő a helyi menő csávóba, Davidbe szerelmes. Amerika hadba lépésével mindkét fiú belép a seregbe pilótának, és bár kezdetben rivalizálnak, a kiképzés során összebarátkoznak. Rövidesen elérkezik az első bevetés is, amit mindketten szerencsével élnek csak túl...

Téma: Nagyjából ugyanolyan romantikus vígjáték háborúval, mint A nagy parádé. Bár ezt sem tartják kifejezetten háborúellenesnek, a történet végkicsengése ugyanaz: a háború szeretteink elvesztésével jár.

Tartalom: A történetnek két szála van, a szerelmivel kezdünk, ami eléggé kilóg az összhatás szempontjából; míg A nagy parádéban szerves része volt a szerkezetnek, itt inkább mellékesen jelenik meg. Ennek az egyik okáról majd később, a másik oka viszont az lehet, hogy a Maryt alakító Bow ekkoriban óriási szexszimbólum-szupersztár volt és gondolom be kellett valahogy szuszakolni (ez magyarázhatja, hogy miért ő a főszereplő, holott se nem tölt be központi szerepet, se nem kap túl sok játékidőt). Ennek ellenére megható tudott lenni, és aki volt már megtört szívű szerelmes, az megkönnyezheti egyes jeleneteit. A másik történetszál maga a háború, annak főként a légi része. Néhány kisebb bevetés után az eltávozás mulatozásait láthatjuk, majd a Saint-Mihieli csatát, ahol valóban nem mondják ki, hogy a háború rossz, de talán A nagy parádénál még realistábban mutatják be a sok halált, ami önmagában is elég elrettentő. Egy szappanoperás fordulattal tragikusabb is.

Forma: A másik ok, amiért a szerelmi szálat beleerőltetettnek gondolom és hogy ez csak egyszerűen egy háborús film akart lenni, az az, hogy az alapmű írója pilóta volt, a rendezéshez pedig a légicsaták miatt szintén egy pilótát kértek fel. És milyen jól tették, Wellman ugyanis maximalistának bizonyult, amiért utálták a színészek és a hadsereg is. "Csak" egy halálos baleset történt a fotgatás során, a felvételek azonban cserébe mind valódiak, könnyű kamerákat szereltek a gépekre, a hatás kedvéért csak akkor forgattak, amikor felhős volt az ég, és valóban, az óriás égboltot ez jobban érzékeltette. A háború ábrázolás naturalisztikusabb volt, elég sok vér folyt, jobban rángatóztak a sérültek, a testek repültek a robbanásoktól. De a könnyű kamerák nem csak a repülőkhöz jöttek jól, hétköznapi helyzetekben is látványosan lehetett mozgatni, mint amilyen a hintázás volt vagy amilyen a párizsi bár asztalokon átsikló felvétele. Volt animáció is, egyrészt a gépfegyvertüzet és az égő repülőket színezték sárgára, másrészt Jack részegségének látomásaihoz rajzoltak buborékokat. Hogy mennyire fellazultak az erkölcsök, jól mutatja, hogy nem csupán meztelen férfifenekeket láthatunk, de Bow melleit is elkaphatták a nézők egy pillanatra. A színészek inkább teátrálisak voltak, de amikor úgy kívánta a forgatókönyv, képesek voltak szépen megjeleníteni visszafogottabb arcjátékkal is a belső feszültséget. De megbocsájtható cserébe azért, hogy valóban repültek (David szintén pilóta volt, a Jacket alakító színésznek viszont meg kellett tanulnia repülni). A több ezer statiszta nagy részét, köztük 300 pilótát az amerikai hadsereg adta

Élmény: A film elsősorban történelmi jelentőségű, egyrészt mert autentikusan ábrázolta a légicsatákat, másrészt ez nyerte el az 1929-ben megtartott első Oscar-átad legjobb filmje díját. Nem érdemtelenül, abszolút szórakoztató, noha nem egy túl mély vagy vizuálisan előremutató alkotás. Ugyanakkor a célját tökéletesen beteljesíti és technikai bravúrok vannak benne.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Gary Cooper (Délidőben), Jobyna Ralston (A nős hős), Roscoe Karns (Ez történt egy éjszaka, Pénteki barátnő), Henry B. Walthall (The Mended Lute,  Agabonatőzsde spekulánsai, The House with Closed Shutters, The Painted Lady, The Mothering Heart, The Battle at Elderbush Gulch, Egy nemzet születése), George Irving (Párducbébi), Hedda Hopper (Alkony sugárút)
  • Charles Rogers (Jack) még ebben az évben viszonyt kezdett Mary Pickforddal és harmadik férje lett.
  • A Sylviát és Davidet alakító színészek valóban egy pár voltak.
  • Azonnal fel lehet ismerni az első komolyabb filmjében, a csak rövid szerepet játszó, fiatal Gary Coopert.
  • A ma ismertebb filme közül versenyben volt még az első Oscaron többek közt a Dübörgő élet, A hontalan hős és a Virradat.
  • A Saint-Mihieli csata 1918 szeptemberében esett meg a Száznapos offenzíva részeként, amelyben a szövetséges túlerő a német állásokat jelentősen visszább szorította és ami megadta a kegyelemdöfést. A scata Strasbourg közelében esett meg és az amerikai csapatok első és egyetlen komolyabb, önálló  megmozdulása volt. Egyik vezetője Patton volt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr7515594682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása