Cselekmény: 1930-as évek, Budapest. A paraszt Józsi (Eperjes Károly) ki akar a vidéki nyomorból törni, ezért nyakába véve a világot felutazik Pestre egyetemistának. Bár lekési a beiratkozást, szerencséjére a nagyszabású, országot átszervező terven dolgozó Magyary professzor (Gelley Kornél) lelkesedik a hozzá hasonlókért, ezért szárnyai alá veszi. Munkát is szereznek neki, hogy legyen pénze: a léha, megkeseredettségében alkoholista gróf Alexnek (Cserhalmi György) lesz a tanára. A gróf magával viszi kastélyába, ahol megismerkedik a grófkisasszonnyal és persze rokonszenvesnek találják egymást...

Téma: ...aztán visszatérünk Magyary projektjére, az lesz végül a központi téma, pontosabban hogy a projekt és kutatóinak sorsa mi lesz. Ha jól értettem, a terv valamiféle politikai rendszerek felett álló, föld- és közigazgatási reform lett volna, amit természetesen a hatalom nem támogathatott, a tanítványok között pedig volt, aki parasztforradalomban, más a kommunizmusban vagy fasizmusban látta a megoldást. Ebben az egészben Józsi pedig csak egy véletlenül odakeveredő fogaskerék.

Tartalom: Józsi szülői ellenkezés mellett indul el tanulni, nem akar paraszt lenni, bár ennél konkrétabb elképzelése nincs. Így csöppen bele a Magyary-féle kutatócsoportba, amely az ország problémáját elsősorban abban látja, hogy a lakosság kétharmada nyomorgó paraszt,a  földbirtokos arisztokrácia pedig nem hatékony a menedzselésben, ezért nemcsak a hivatalos ügyeket, hanem az egész lakosságot közigazgatási keretek közé kell szorítani. akár szólhatna erről is a történet, de ebbe sosem megy bele részletesebben. Egy másik elindított, de sehová sem kifutó cselekményszál Józsi és a grófi család kapcsolata. Ez a szál jó kis szatíra lehetne, mert a grófék egyszerre tehetősek és eladósodottak, múltjuk van csak, tényleges eszközeik nincsenek, az inasaik uralkodnak rajtuk. Józsi megveti őket gazdagságuk miatt, ők viszont Józsit, amiért nem ér el semmit. Kicsi spoiler: ekkor, kb. a történet felénél előreugrunk az 1980-as évekbe, hogy a jövő kontrasztja mutasson rá a múlt hiábavaló erőfeszítéseire. Pedig lehetne pozitívabban is szemlélni a történteket, hiszen Józsi értelmiségi lett és részt vett egy jelentősebb munkában.

Forma: Egészen izgalmasan indul a Final Cutot (2012) idézve, hiszen Józsi budapesti érkezésénél korabeli filmrészleteket mosnak össze ezzel a filmmel, pl. Józsi vonatutazásának jelentét az Emberek a havasonból (1942) vették, csak épp úgy lett megvágva, mintha ott a kalauz Józsihoz beszélne. Sajnos a későbbiekben ez teljesen eltűnik. Előszeretettel játszanak a színekkel, az élénkebb színek funkciótól függően fekete-fehérbe, szépiásba, kopottba váltanak, az 1980-as évek pl. sokkal fakóbb. A kamera helyenként felvesz különlegesebb szögeket vagy szépen mozog (bombázás, medence), nagyon sajnálom, hogy nem végig ilyen és jellemzően inkább hagyományos. A színészek rendben vannak, a zene jó, legalább azzal is kísérleteztek picit, amikor kezd elcsúszni.

Élmény: Itt megint az volt a benyomásom, hogy nem sikerült eldönteni, miről legyen szó, vagy legalábbis nem arról lett szó, ami nekem jobban bejött volna, hiszen két fő szál is kiaknázatlan maradt, Józsi életéről pedig viszonylag keveset tudtunk meg - amit megtudtunk hogy ott volt azoknál a történeteknél, amelyekből nem lett semmi. Formailag épp mint tegnap a Kis Valentinoban (1979), az eleje viszonylag erős volt, aztán leült. Szóval összességében lehetett volna benne több, így kicsit olyan semmilyen lett, se dráma, se szatíra, se történelmi, se filozofikus. Ja és tuti, hogy emiatt a film miatt indult Eszenyi Enikővel a Kontroll (2003).

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  • Eperjes Károly (Redl ezredes, Hanussen)
  • Gelley Kornél (A tizedes meg a többiek)
  • Cserhalmi György (Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Az ötödik pecsét, Mephisto, Hanussen, Kontroll)
  • Rajhona Ádám (Megáll az idő, Roncsfilm, Sorstalanság)
  • Balkay Géza (Werckmeister harmóniák, Sorstalanság)
  • Kézdy György (Zöldár, Apa, A tanú, Tűzoltó utca 25)
  • Méhes László (Csontváry, Redl ezredes, Sorstalanság)
  • Eszenyi Enikő (Hanussen,Kontroll)
  • Hollósi Frigyes (Roncsfilm)
  • Kátay Endre (A tanú, A ménesgazda)
  • Bódis Irén (Tűzoltó utca 25, Édes Emma drága Böbe)
  • Fehér György (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten)
• A jövőbeli Józsit Eperjes apja játssza, aki korábban amatőr színész volt.
• A történet alapja valós, Szaniszló József (= Józsi) kiadatlan kéziratai ihlették. Magyary Zoltán (1888-1945) létezett, a közigazgatástudomány nemzetközi hírű szakértője volt, a háború során öngyilkos lett. Ahogy létezett a botrányos kiállítás is, de erről nem találtam infót. Nagy István volt Kiss István (1906-1997), Török Imre volt Kovács Imre (1913-1980). A gróf Festetics Sándor (1882-1956) volt, aki 1918-1919-ben hadügyminiszter volt, majd a magyarországi nemzetszocialista mozgalom egyik alapítója lett.