Tartalom

Lily (Barbara Stanwyck) apja illegális zugkocsmájában felszolgáló. Apja gyakorlatilag futtatja is, a vendégek mind a legalja népségből valóak. Egyetlen társa és barátja a fekete cselédjük, Chico, illetve egy vendég van, akit kedvel: a cipész, aki szerint a lány többre hivatott. Végül tele is beszéli a fejét Nietzschére hivatkozva azzal, hogy ha prostituálja is magát, tegye előnyért, ne pusztán munkaként. Miután végképp összevész apjával (és nem mellesleg az felrobban), Chicóval a nagyvárosba indulnak szerencsét próbálni, de mivel jegy nélkül utaznak, egy ellenőrön máris tesztelheti új életfilozófiáját, és az útért cserébe lefekszik vele. A városba érve egy impozáns banképületet meglátva azonnal beveti bájait előbb egy rendőrnél útbaigazításért, a HR-esnél állásnál, majd szinte valamennyi csoportvezetőnél, amíg egészen a csúcsig jut. Csakhogy közben megtört férfiszíveket hagy maga után, akik közül nem mindenki viseli jól a szakítást...

A történet alapja a már fentebb idézett nietzschei gondolat, amelyet végül persze a szerelem felülír, amikor Lily beleszeret egyik áldozatába. Ennél azonban számomra sokkal érdekesebb volt az, hogy hogyan, miért és milyen körülmények között kellett a ranglétrán felkapaszkodnia Lilynek. Szerintem ez egy feminista film, amelyben a világot látványosan uralják inkompetens férfiak, és csupán az ő kegyeik révén érhetnek el valamit a nők.

Megvalósítás

A történet első negyede bemutatja Lily poklát, az otthonát, ami egyben kocsma is, ahol már tini kora óta szexel az olcsó kocsma olcsó vendégeivel. Mindenhol részeg és kéjsóvár, durva férfiak lesik, anyja már meghalt, csak Chico maradt neki, akihez teljes erővel ragaszkodik végig. A cipész látszólag kedves, ám erkölcsileg legalább annyira durva mint a többiek, hiszen arra buzdítja Lilyt, hogy éljen természetes szépségével és használja ki a férfiakat. Lily ennek rögtön neki is lát, és feldugatja magát egészen a vezérigazgatóig, akár szándékosan szétrombolva mások családi életét. Persze ehhez két fél kell, a bank férfijai pedi egytől-egyik könnyen megvezethetőnek bizonyulnak (ennek állítólag az lehet az oka, hogy a válság közepén jártunk, és a bankárokra jellemtelen alakokként tekintettek). Jellemző reakció a vezérigazgatóé, akinek a lánya épp ahhoz a menedzserhez ment volna hozzá, aki Lily soron következő áldozata volt: nem az eljegyzést bontatta fel, nem a menedzsert rúgatta ki, hanem Lilyt akarta elküldeni. A gördülékenyen haladó haditervet az akasztja meg egy pillanatra, hogy ez a menedzser tényleg teljesen beleszeretett Lilybe, és amikor megtudja, hogy már az igazgatóval kavar, előbb lelövi főnökét, majd önmagával is végez. Lily pedig ekkor már annyira érzéketlen, hogy szinte egykedvűen nézi a kettős halálesetet. A történet utolsó negyedében az új bankigazgató nőcsábászként átlát Lilyn és áthelyezteti Párizsba a bankot ért botrány miatt. Végül ő is belesétál Lily karjaiba, de ezúttal a lány is beleszeret, és hogy mentse, gondolkodás nélkül áldozza fel az addig legfőbb értéknek tekintett vagyonát.

Sajnos nem a külcsínen van a hangsúly, de van néhány tök jó kompozíció, mint pl. annak érzékeltetése, ahogy Lily egyre feljebb juta a ranglétrán: ilyenkor kívülről látjuk a bank épületét, és minden aktus után egy emelettel magasabb szintre mozdul a kamera. Amitől különleges a film, hogy mennyire erős benne a szexualitás megjelenítése. Persze ez nem egy európai film, hogy konkrétan meztelen embereket lássunk benne mint a szovjet vagy a francia korabeli filmekben, de szemérmetlenül mutatják meg benne Lily testét és teljesen egyértelmű képi utalásokat kapunk, ha szex volt/van/lesz. Emiatt az egyik leghírhedtebb cenzúra előtti hollywoodi filmnek számít, amit természetesen meg is vágtak rendesen, és még egy olyan befejezést is kapott a film, ahol Lily erkölcsös, szerény életet él a továbbiakban Szerencsére nem ezt a kiherélt változatot láttam. A Lilyt alakító Stanwyckkel háromszor találkoztam eddig és mindhárom karaktere ugyanilyen csábító, kacérkodó nő volt, és mindhármat meggyőzően hozta, kicsit mindig elcsábított engem is.

Élmény

Mindig élvezem egy régi filmnél, amikor nincs meg az alakoskodás és őszintébben mutatják be korukat, mint amit máshol tapasztalunk. Ha nem karikírozta volna ki kissé a férfiakat és nem zárul romantikusan, kifejezetten előfutára lehetett volna a neorealista filmeknek. De így is érdekes élmény volt, Stanwyck pedig újra elcsábított, ami egy fiktív karaktertől nem rossz teljesítmény 80 év távlatából.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Barbara Stanwyck (Lady Éva, Gyilkos vagyok), John Wayne (Az üldözők, Rio Bravo, Aki lelőtte Liberty Valance-t), Douglass Dumbrille (Tízparancsolat)
- Az eredeti, cenzúra nélküli változat nemrég, 2004-ben került elő, ezt keressétek :)

Következik: A hosszú álom

Tartalom

Budapest, Andrássy út, 1930-as évek. Matusek úr (Frank Morgan) ajándékboltjában dolgozik immár kilenc éve a rangidős és tapasztalt, de még mindig fiatal Králik (James Stewart). Lelkesen újságolja kollégáinak, hogy megunva a felszínes életet, névtelenül levelezős eszmecserébe kezdett egy művelt nővel, és talán már bele is szeretett. Munkát keresve lép az üzletbe az agilis Klára, el is nyeri Matusek tetszését Králik tiltakozása ellenére, hiszen így is többen dolgoznak már az üzletben a kelleténél. Viszonyuk ellenséges marad, de mindketten jól dolgoznak. Karácsony közeledtével Matusek úr bennmarasztalja alkalmazottait túlórára, ami nagyon rosszkor jön Králiknak, hiszen végre megbeszélt egy személyes randevút levelezőpartnerével, és már-már az eljegyzésre gondol. Elkéredzkedne főnökétől most az egyszer, azonban Matusek mostanában feltűnően ellenséges vele. Egy hevesebb vita során végül Králikot kirúgják, ami szíven üti, de legalább lesz ideje elmenni a randevúra. A randija azonban nem más, mint Klára...

Eddig egyik Lubitsch-film sem volt az a mélyenszántó gondolatokat hordozó történet, és ez sem az. Pedig vannak benne a háttérben felsejlő, nagyon kihangsúlyozatlan elemek, ami alapján több témáról is beszélhetnénk, mint pl. ahogy az üzleti élet a magánélet rovására megy vagy az alkalmazottak kiszolgáltatottsága, de ezek mint csak egy-egy pillanatra tűnnek fel.

Megvalósítás

A történet romantikus filmek alaphelyzetét követi, mint amelyeknek az egyik első, leghíresebb képviselője az Ez történt egy éjszaka, azaz vesz két embert, akik látszólag utálják egymást, hogy aztán a film végére egymásba szeressenek. A csavar a dologban, hogy míg Králik megtudja kb. a film felénél, hogy a levelezőtársa valójában Klára, addig a lány csak a film végére világosodik meg., amit persze Králik és a filmkészítők ki is használnak, hogy vicces helyzeteket teremtsenek. Matusek inkább drámai figura, akit megcsal ugyan a felesége, de rádöbben, hogy erről ő is tehet, hiszen az üzletnek szentelte életét, míg otthonát elhanyagolta. Fordítottan működve a feleségét pénzeli, és  cége alkalmazottaival emberséges. Emberséges, mert bár ő a diktátor, de a hatékonyság feladásával is inkább megtartja alkalmazottait, akik a válság éveiben az utcára kerülve nehéz helyzetben találnák magukat. Erre a legjobb példa Pirovics (Felix Bressart), aki családja miatt lemond minden büszkeségéről, szórakozásáról. Fontos karakter még a kifutófiú Pepi, aki elsősorban humoros, csintalan megnyilvánulásai miatt szórakoztató.

Ahogy a többi Lubitsch-film, ez sem különösebben érdekes technikailag. Érdekes lehetne Budapest ábrázolása, de egyrészt a történet szinte kizárólag az üzleten belül játszódik, másrészt nem a helyszínen forgatták, hanem stúdióban. Ezért sem tudtam felismerni az Andrássy utat. nem tudom mennyire lehetett zavaró a korabeli amerikai közönségnek, hogy a neveket és még az üzlet feliratait is magyar nyelven tüntették fel, nekem mindenesetre vicces volt. A két főszereplő, Stewart és Margaret Sullivan játéka rendben volt, mindkettejük jól hozta a karakterét, ami a pletykák szerint annak is köszönhető, hogy több volt köztük a kollegalitásnál, noha Sullivan ekkor házas volt.

Élmény

Nem egy harsányan vicces vígjáték és nem is mélyen romantikus, megvalósításában pedig egyhangú.  Ami miatt emlékezetes lesz, az a magyar környezet, elég fura volt látni híres amerikai színészeket magyar karaktereket alakítani. Ugyanakkor sajnos ez csak névleg volt Budapest, gyakorlatilag bármelyik európiai vagy akár amerikai környezetbe is átültethették volna.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: James Stewart (Philadelphiai történet, Az élet csodaszép, Hátsó ablak, Szédülés, Egy gyilkosság anatómiája, Aki lelőtte Liberty Valance-t), Frank Morgan (Óz a nagy varázsló), Felix Bressart (Ninocska, Lenni vagy nem lenni), Charles Halton (Az élni vágyó asszony, Lenni vagy nem lenni, Az élet csodaszép, Életünk legszebb évei), Sarah Edwards (Kár volt hazudni, Az élet csodaszép), Edwin Maxwell (Kacsaleves, Ninocska, A pénteki barátnő)
- Margaret Sullavan (Klára) idegileg instabil volt mindig, ötven évesen gyógyszertúladagolásban hunyt el.
- A magyar helyszín abból adódik, hogy az eredeti színdarabot a magyar László Miklós írta még 1937-ben, aki 1938-ban Amerikába emigrált zsidó származása miatt.
- A történetet sokszor feldolgozták, legismertebb ezek közül talán a Tom Hanks-féle A szerelem hálójában.

Következik: Babaarcú

 ...a Time goes by blogtól :)

Tartalom

Ennis (Heath Ledger) és Jack (Jake Gyllenhaal) két idegen, ágrólszakadt kovboj, ezért illegális legeltetést vállalnaka a Brokeback hegyen. Ennis nappal őrzi a juhokat, Jack éjjel vigyáz rájuk, így csak reggelinél és vacsoránál találkoznak. Lassan összebarátkoznak, és amikor egy alkalommal a kelleténél többet isznak, az éjjeli hideg és vihar miatt egy sátorban alszanak. Az alkohol és a magány megteszi hatását, és félálomban lefekszenek egymással. Hasonlóan telnek el a legeltetés hónapjai. Amikor véget ér a munka, szétválnak és hazamennek: Ennis elveszi menyasszonyát, Almát, gyerekeik születnek, és idővel Jack is talál feleséget magának Lureen (Anne Hathaway) személyében, akinek az apja jómódú traktorkereskedő. Négy évvel a közös munka után Jack végre rátalál Ennis-re, elutazik hozzá közös horgászás címszó alatt, de már az első pillanatban előtörnek érzelmeik és csókolózni kezdenek, amit Alma meglát. A két férfi tehát újra elutazik a Brokeback hegyhez együtt tölteni egy kis időt. Jack felajánlja, hogy költözzenek össze, de Ennis egyrészt nem akarja otthagyni családját, másrészt egy gyermekkori trauma miatt fél a társadalom haragjától...

A történet alapja szerintem egy modernkori Rómeó és Júlia-feldolgozás, hiszen itt is egy társadalmilag tilos kapcsolatról van szó. Ennis és Jack egymásba szeretnek, és megpróbálnak ugyan normális keretek között élni, ez nem sikerül nekik. Bár nagyon erősen jelen van az érzelmi szál, a lényeg azt hiszem mégis azon van, hogy egy ellenséges környezet mennyire káros magára a környezetre is az egyén mellett.

Megvalósítás

A történet viszonylag gyorsan belevág a közepébe, hogy összehozza a szerelmeseket, hogy aztán húsz évig kínozza őket, ahogy a mindennapi problémák, a való világ elől menekülve időnként a Brokeback hegyen újra átélhessék azt a felszabadult, lelki megnyugvást, amit első alkalommal éreztek. A hegy jelképes, egyfajta éden, mert szabadon önmaguk lehetnek bármiféle gátlás nélkül, míg azon kívül meg kell küzdeniük a mindennapok gondjaival. Kapcsolatuk olyan tabut sért, amely még ma is meglehetősen érzékeny téma, ezért igyekeznek megfelelni az elvárásoknak: Ennis elveszi barátnőjét, dolgozik keményen, iszik, verekszik - vidéki proliként él. Jack a városi életformát választja, agilis üzletember lesz üzletasszony feleséggel. Kettőjük közül ennek megfelelően Jack az, aki a lehetőségekhez képest felvállalná kapcsolatukat, Ennis esetében azonban egy gyerekkori trauma miatt ez a társadalmi tiltás már belsővé vált, nem mer elköteleződni. Mindezt a hazug életmódot megszenvedi a családjuk is, és amelyre rendre reflektálnak különféle nemzeti jelképekkel: július 4, hálaadás, a pásztorkodás... stb. A tabu érzetét erősíti, hogy épp a legtipikusabban hetero karaktereket, a kovbojokat tették meleggé, de fontos megjegyezni, hogy a homoszexualitás erősen kétséges, hiszen mindkettejüknek van felesége; mozdulataik sem erotikusak, hanem sokkal inkább törődőek, kétségbeesetten ragaszkodóak ahhoz az idillhez, amit átéltek egyszer.

Külcsínre sajnos kevés kiemelkedő részt tudok megnevezni. A hegyet idillinek festik le a kamerával is, de nem az a tipikus western környezet. A húsz évet öregedő szereplők maszkjai közelről tökéletesek, messzebbről már nem látszik rajtuk annyira a kor. A legjobban azokat a képeket szerettem, ahol már-már erőszakosan akaszkodnak bele egymásba a főszereplőink, ami tök jól érzékeltette a szenvedélyt. Nem tudom hogy néz ki egy szenvedélyes férfiölelés, de így képzelném el én is. Ettől lett erős és kifejező a romantikus szál; ezt egy női párral nem lehetett volna megtenni A zene illő, de nem annyira erős, hogy megmaradjon az emlékezetemben.

Élmény

Ha nagyon általánosítani akarok, akkor szerintem a történet a szimbolikus ingekkel kiválóan érzékeltette azt az érzelmet, amikor mintegy lényegünkként próbáljuk megőrizni valamely szép emlékünket. Ugyanakkor nem akarom elbagatellizálni ahogy sok kritika teszi, hogy itt egy egyetemes szerelmi történetet látunk, amikor két férfi dug. Ez szándékos provokáció, amellyel nyilván tisztában voltak a készítők és be is jött nekik, mindenki erről a filmről beszélt. A kérdés csak az, hogy ezt az olcsó felhajtás miatt tették vagy szükség volt rá eszközként, hogy jobban kifejezhessék üzenetüket? Szerintem mindkettő. Mindenesetre kétségkívül kijár a filmnek az egyik legromantikusabb alkotás címe.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Heath Ledger (A sötét lovag), Jake Gyllenhaal (Donnie Darko), Anne Hathaway (A sötét lovag - felemelkedés), Graham Beckel (Szigorúan bizalmas)
- Az Ennis-t és Almát alakító színészek a forgatás alatt jöttek össze, így a valóságban is egy párt alkottak.
- A filmet, ahogy várható volt, több országban betiltották vagy erősen megvágták, noha nem látható benne nagyon pár csókon kívül semmi különös.

Következik: Saroküzlet

Tartalom

Freedonia kormányának sürgősen szüksége van pénzre, a dúsgazdag özvegy, Teasdale asszony azonban csak azzal a feltétellel hajlandó fizetni, ha a kormány lemond és teljhatalmat kap Firefly, akibe titokban szerelmes. Firefly természetesen teljesen alkalmatlan a szerepre. Eközben a szomszédos Sylvania országa Freedonia elfoglalását tervezi. Előbb forradalmat akartak kirobbantani, de mivel diktátor került hatalomra, ez a tervük kútba esett. Trentino nagykövet ezért kémeket állít Firefly-ra, hogy megzsarolhassák valami kényelmetlen titkával. A két kém azonban, Chicolini és Pinky meglehetősen alkalmatlanok a feladatra. A szabadszájú Firefly és Trentino azonban így is vérig sértik egymást egy összejövetelen, és hadat üzennek egymásnak...

A történet elvileg egy politikai szatíra, amely reflektál korának viszonyaira: a diktátorok nagyzási hóbortjaira, a politika abszurditására, a diplomácia és háború kisszerűségére, az igazságszolgáltatás pártatlanságára... stb. És valóban, visszagondolva tényleg viccet csinál a politikából, de egyrészt ez ma már nem olyan feltűnően szatirikus (sajnos), másrészt úgy vagyok vele mint A texasi láncfűrészes mészárlással, ami annyira műfaji volt, hogy nem lehetett észrevenni a poénok mögött a szándékot.

Megvalósítás

A történet meglehetősen szabatos, sok benne a logikai bukfenc és kissé hézagos is a cselekmény, de nem is ezen van a lényeg. Sokkal inkább lazán kapcsolódó jeleneteket láthatunk, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, és tulajdonképpen poénokra vannak kihegyezve. Végig olyan érzésem volt, mintha egy Irigy Hónaljmirigy műsort látnék attól függően, hogy mennyire jól sikerülnek ezek a poénok. A fenti témák is általában egy-egy jelenetből derülnek ki, ezért sem egyszerű dekódolni őket. A diktátorok gyarlóságát pl. az első jelenet adja, amelyben Firefly első (és egyetlen?) intézkedései a közerkölcsöt bigott módon szabályozzák (rágózás betiltása), miközben az ország a csőd szélén táncol. Az abszurd politikai életet a kormányülés figurázza ki, ahol nomrmális tárgyalás helyett nem hagyják szóhoz jutni a fontos ügyeket megvitatni kívánó minisztert, ellenben felesleges dolgokkal töltik ki az időt... stb. Az egyetlen egész történeten végighúzódó téma a Trentino diplomatával való kakaskodás, amely egy apró sértődésből háborúig fajul. A karakterekről és a színészi játékról inkább ne is beszéljünk, mert nem ezen van a lényeg, hanem a vicceken. Kezdetben csak a fejem fogtam, hogy ez mennyire kellemetlen, ugyanis a három fő Marx-testvér három különféle típusú humort testesít meg, és ebből az elején csak Groucho (Firefly) szerepelt, aki verbálisan támad, és ez gyakran erőltetett mai füllel. Chico (Chicolini) az együgyű, kötekedő olasz karaktert hozza, Harpo (Pinky) pedig az abszurdért felel, mindezt némán. És az ő megérkezésétől kezdve lesz modern és mai szemmel is vicces a film, mert teljesen átcsap időnként szürreálisba, mintha a Gyalog galoppot keresztezték volna az Airplane-nel és az Andalúziai kutyával. A cím egyébként korabeli szlengre utal: a duck soup ekkoriban valami könnyen végrehajthatót jelentett.

A Groucho-féle verbális humor mellett szerencsére nagy szerepet kap elsősorban Harpo révén a vizuális is, így bár nincsenek látványos képek, a szem mégsem marad ki a buliból. Elsősorban nem csetlésekről-botlásokról van szó, hanem teljesen váratlan és értelmetlen mozdulatokról, amik egyrészt meghökkentőek, másrészt sorozatos ismétlések után válnak viccesé. Két jelenet emelhető ki: az egyik a limonádéárus vegzálása, ami először ugyan gonosz, de a pörgős tempójú kalapcserélgetés már vicces; a másik a tükör-jelenet, ahol egy összetört tükröt pótlandó, Pinky eljátsza Firefly tükörképét. A poénok ütemezése mintha itt se lene tökéletes, mintha belekalkulálálták volna a közönség nevetését is - de mivel nem mindig nevettem, elég bénának tűnt a hatásszünet. Van pár zenei betét, de velük nem foglalkoznék, ellenben érdemes megemlíteni, hogy többször hazafias jellegű dallamok csendülnek fel, utalva ezzel a nacionalizmus és az abszurd politika viszonyára. (Freedonia himnusza ráadásul egyértelműen hajaz az amerikaira.)

Élmény

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a gazdasági világválság és a politika kedvezőbb megítélése miatt a filmet meglehetősen hűvösen fogadták, ugyanakkor nagyobb botrányt is kavart. Ez talán érthetőbbé teszi, miért tekintik politikai szatírának. Jellemző, hogy a Fredonia nevű város kérvényezte is a fiktív ország átnevezését, mert nem akarták hogy a film rossz fényt vessen a városra (a válasz szintén jellemző volt: változtassák meg inkább ők a város nevét, nehogy a város rossz fényt vessen a filmre :D). Ami még inkább bizonyítja a találaltot, hogy  Mussolini magára vette és betiltotta a filmet Olaszországban. Szóval egy kicsit megint úgy vagyok, mint az Utazás a Holdba esetében: mai szemmel már nem feltétlenül érezhető az éle. A történetet és a képi világot nem nagyon lehet értékelni, a humora viszont egyszerre volt csalódás a gyengébb (elavultabb?) részeknél és zseniális a teljesen beteg jelenetekben. Ráadásul jelentős részüket, de leginkább szellemiségük már ismertem: most már tudom, hogy a Marx-tesvérektől nyúlta poénjai nagy részét a Bolondos dallamok.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Edwin Maxwell (Ninocska, Pénteki barátnő), Leonid Kinskey (Becsületes megtaláló, Casablanca)
- Harpo Marx nem csak itt, de egyetlen filmjében sem szólalt meg.
- Zeppo Marx 1933-ban abbahagyta a filmezést hogy mérnöki karrierjére koncentrálhasson, ami jóval jövedelmezőbb volt és gyakran ebből segítette ki testvéreit.
- Valójában öt Marx-testvér volt, ám Gummo nem szeretett szerepelni, inkább a háttérmunkákban vett részt
- A testvére anyjuk tiszteletére valamennyiük lányának olyan nevet választottak, ami M-mel kezdődik (az anya neve Minnie volt).
- Apjuk szabó volt, de igénytelen és sosem vett méretet ügyfeleiről, így azok a megrendelt ruhát nem is fizették ki. Az elkészült öltönyöket házalással adta el. :D
- Viccesen Margaret Dumontot hívták az ötödik Marx-bátynak, mert állandó szereplője volt filmjeiknek.

Következik: Túl a barátságon