Artúr filmélményei

Út a boldogság felé (1920)

2020. március 09. 21:48 - Liberális Artúr


Rendezte: D. W. Griffith
Műfaj: dráma, néma, romantikus
Főbb szereplők: Lillian Gish, Richard Barthelmess, Lowell Sherman, Burr McIntosh, Kate Bruce, Emily Fitzroy, George Neville, Mary Hay, Porter Strong
Megjelenés: 1920, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/ut-a-boldogsag-fele-way-down-east/movie-42326

Cselekmény: A vidéki Anna (Lillian Gish) anyjával él kettesben és háztartásuk pénzszűkébe kerül, ezért mnden szégyenérzete ellenére végül rászánja magát, hogy elutazzon tehetősebb, nagyvárosi rokonához kölcsönért. A nagyvilági házban a csapodár Sanderson rögtön ráveti magát a lányra és könnyedén elcsábítja a tapasztalatlan Annát. Házasságot eljátszatva a barátival elhiteti vele, hogy ők már férj és feleség, de amikor Anna teherbe esik, borul a bili...

Téma: Griffith megint erkölcscsőszt játszva okoskodni próbál már a legelején, hogy a "mai" idők erkölcstelenségével szemben csakis a monogámia lehet üdvözítő. Ehhez képest mégsem erről szólt, hanem egy egészen feminista-színezetű történetben próbált együttérzést kelteni a kihasznált nők iránt.

Tartalom: A történet két (vagy három) része oszlik; először a moralista felütés után a naiv, vidéki Anna felutazik a városba és teherbe esik egy gaz csábítótól és számkivetett lesz. A második részben új életet kezd vidéken és új szerelemre lel, de múltja kísérti. Ez a vidék-város ellentét erkölcsi. E vidéki részbe érthetetlen módon blőd vígjátéki elemek kerülnek, illetve nem érthetetlen, nyilván egyrészt népszerű akart lenni, másrészt ellenpontozni a drámaiságot. Csakhogy mind a poénok, mind a poénos karakterek teljesen karikaturisztikusak voltak, ami bántóan elért a realisztikusabb drámától.

Forma: A képek, beállítások hagyományosan frontálisak többnyire, a végéig nem is lez érdekes, de akkor egy olyan akciójelenetet kapunk, amit egy mai film is megirigyelhetne. És ennek prózai oka van: a folyón úszó jégtáblákon ugrálás teljesen valódi, nem stúdiófelvétel. Pozitívum még, hogy a vidéki élettel gyakran párhuzamba állított természeti képeket. A színjátszás rendben van, különösen az átmenetet érzékeltető feladatoknál, mint amilyen a kamu házasság kiderülése - ilyenkor nagyon helyesen már közelieket alkalmaznak. A kelleténél viszont sokkal több a szöveg, egy csomó mindent elég lett volna a színészekre bízni.

Élmény: Azt hittem, több Griffith-filmmel már nem fogok találkozni, és az elején lévő erkölcscsőszködés nem hozta meg hozzá a kedvem, de végül veglepően modern szellemiségűnek bizonyul és az utolsó jelenet felejthetetlen.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Lillian Gish (The Painted Lady, A Pig Alley testőrei, The mothering Heart, The Battle at Elderbusch Gulch, Egy nemzet születése, Türelmetlenség, Letört bimbók, Párbaj a napon, A vadász éjszakája), Richard Barthelmess (Letört bimbók, Csak az angyaloknak van szárnyuk), Kate Bruce (The Country Doctor, The Unchanging Sea, The Painted Lady, The mothering Heart, The Battle at Elderbusch Gulch, Türelmetlenség), Creighton Hale (A máltai sólyom, Casablanca, Alkony sugárút)
  • Hay (Kate) és Barthelmess (David) egy pár voltak.
  • Gish ötlete volt, hogy félig lógjon a jeges vízbe, maradandó sérüléseket is szerzett... De ő még szerencsés volt, ugyanis több stábtag később tüdőgyulladásban elhunyt.
  • A film egy része állítólag színesben forgott.

Szólj hozzá!
Címkék: dráma romantikus néma 1920 20. század Amerika Amerikai Egyesült Államok 1920-as évek Észak-Amerika D. W. Griffith Lillian Gish 2 órás IMDB 7 Richard Barthelmess Lowell Sherman Burr McIntosh Kate Bruce Emily Fitzroy George Neville Mary Hay Porter Strong

Chaplin, a katona (1918)

2020. március 04. 22:04 - Liberális Artúr


Rendezte: Charlie Chaplin
Műfaj: néma, vígjáték
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1918, Egyesült Államok
Hossz: kb. 0,5 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/chaplin-a-katona-shoulder-arms/movie-338

Cselekmény: Első világháború. A kis csavargó (Charlie Chaplin) ezúttal a hadseregben találja magát. A kiképzés után irány Franciaország, és az első napok egyhangúan és nem túl jó körülmények között telnek, de rövidesen eljön az első roham ideje...

Téma: Az enyhén propagandába hajló történetnek nincs nagyon értékelhető cselekménye, de Chaplin szerencsére jó érzékkel kihúzza a propaganda alól a talajt a befejezéssel. Szóval nem igazán akar kilyukadni sehova, célja kizárólag a katonák megnevettetése.

Tartalom: A történetnek van ugyan íve, de nem kapcsolódnak a jelenetek szorosan egymáshoz: a csavargót kiképzik, viszket a bolháktól, bajársaival bajtársiasan viselkednek egymással, unatkoznak, félnek, alkalmazkodnak a háborúhoz... stb. Ezek mind a katonák mindennapjait hivatottak bemutatni, később pedig megjelennek a vágyaik is, hiszen Chaplin egymaga legyőzi az ellenséget (akiket egyébként egyáltalán nem állít be gonosznak). A legjobb poénok továbbra is a csavargó félszeg és esendő karakteréből adódnak.

Forma: A vizuális gegek ezúttal jellemzően nem voltak túl kreatívak, a legsokatmondóbb az volt, amikor a katonák a lövészárokból kiemelve tárgyakat hagyták, hogy az ellenfél ellője a tetejüket, ezzel kinyitva pl. üvegeket. Pedig az elején volt egy sokatígérő mozgó kamera, de végül nem lett telepakolva látványos elemekkel, még különösebb kaszkadőrmutatványok sem voltak. Színjátszásról sok értelme nincs beszélni karakterek híján, meg ugye zenéről sem egy némafilm esetén.

Élmény: Ez most csalódás volt, Chaplintől többet vártam az eddigi filmjei alapján, ez inkább visszalépés volt. Kicsit lehet rajta nevetni és nem túl hosszú, szóval kibírható.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk Chaplin filmeken kívül: Tom Wilson (Egy nemzet születése, Türelmetlenség)

Szólj hozzá!
Címkék: vígjáték néma 20. század 1918 Amerika Amerikai Egyesült Államok Charlie Chaplin 1910-es évek Észak-Amerika IMDB 7 1 órás

Mickey (1918)

2020. március 02. 22:26 - Liberális Artúr


Rendezte: F. Richard Jones, James Young
Műfaj: tragikomédia
Főbb szereplők: Mabel Normand
Megjelenés: 1918, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 5,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: A kamasz Mickeyt (Mabel Normand) szülei halála után a család barátja, a vidéki bányász Joe (George Nichols) neveli, de a kamaszkor annyira rosszcsonttá teszi a lányt, hogy Joe jobbnak látja Mickey távoli rokonaihoz küldeni őt nevelésre a városba, pedig Mickey épp kezdene beleszeretni a nemrég érkezett földmérőbe. Eközben a városi rokon valójában már elszegényedett és kétségbeesetten próbálja fenntartani a fényűző látszatot, amely helyzetben a megoldást a lányuk (Minta Durfee) férjhez adása jelentené. Csakhogy a kiszemelt férfi épp a földmérő...

Téma: Könnyed, aranyos vígjáték, nincs túlgondolva, bár megjelenik benne némi vidék-város ellentét, amelyben az előbbi nyersen jó, az utóbbi finomkodva rossz.

Tartalom: A történet két részre oszlik, ebből az elsőben a természetben élő, vadóc Mickey kalandjait láthatjuk, aki még inkább gyerek, legalábbis amíg fel nem tűnik a sármos földmérő. Az igazi bonyodalmak a második részben jönnek, amikor Mickey a városba kerül és hátrahagyjuk az ártatlan természetet és lakóit (kiemelt szerepet kapnak az állatok is). A városban nyoma sincs ennek, csak ármánykodó embereknek. A poénokat az adja, hogy Mickey egyik környezetben sem fogja vissza magát és meggondolatlanul, spontán viselkedik teljesen fittyet hányva mindenre. A szórakoztatás jegyében a végére sajnos a kelleténél több lesz az akciójelenet és mai szemmel legalábbis nevetségessé válik. Kisebb probléma, hogy a cselekmény szét van esve; a túl bonyolítás ugyan nem szokatlan ebben a korban, de az igen, hogy viszonylag kapkodó és következetlen, sokszor csak egy-egy felirat hidal át olyan részeket, amelyek normális esetben hosszas drámák lennének.

Forma: Valami hasonló megjelenik a külcsínben is, ugyanis eléggé sokszínű, nem feltétlenül pozitív értelemben: egyszerre vannak jelen túl feltűnő gyorsítások és visszafogottabb arcjátékkal előadott, lassabb, lélektani poénok. Jellemzően közepes távval veszik a szereplőket, de néha váratlanul és furán nagytotálba váltunk, ami a jelenet szempontjából fontos, de mégis kizökkenti a nézőt. Az akciójelenetek elég jól sikerültek, van autósüldözés, lovas vágta, verekedés. A legtöbb a színészeken múlik; a filmet eleve Normand saját stúdiója készítette így teljesen köré lehetett építeni a töténetet és tökéletesen hozza a kamaszt, mégha túlzóan gesztikuláló is. A legjobb azonban gyámja és házvezetőnője, akik aranyos párként nemcsak humorosak tudnak lenni, hanem drámaiak is.

Élmény: Jobban szórakoztam rajta, mint vártam, a legtöbb poén ma is működiik, csak kissé szét van esve töténetben és képeiben is.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Mabel Normad (Reménytelen szerelem), George Nichols (The Unchanging Sea, A lonedale-i távírászlány), Minta Durfee (Reménytelen szerelem, Hová lettél drága völgyünk, 80 nap alatt a föld körül, Bolond bolond világ), Tom Kennedy (Van aki forrón szereti, Bolond bolond világ)
  • F. Richard Jones, a rendező 1930-ban, 37 évesen hunyt el tuberkolózisban.
  • Mabel Normand és Lew Cody (az unokabáty) később összeházasodtak.
  • A filmet elkészülte után be se mutatták egy évig, annyira nem bíztak benne, de aztán egy véletlen során bekerült a mozikba és bármi promó nélkül 1918 legnézettebbje lett.

Szólj hozzá!
Címkék: 20. század tragikomédia 1918 Amerika Amerikai Egyesült Államok 1910-es évek Észak-Amerika James Young 1 órás IMDB 6 F. Richard Jones Mabel Normand

Tung fuzsen (1968)

2020. február 23. 17:13 - Liberális Artúr

Rendezte: Tang Su Suen
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Lisa Lu, Roy Chiao
Megjelenés: 1968, Hong Kong
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: ...avagy kb. "diadalív". 17. század, Kína. A békés faluba, amely épp diadalívet készül állítani a megbecsül, fiatalon megözvegyült tanítónőnek, Tung asszonynak , hadsereg érkezik állomásozni. Tung asszony együtt él idős anyjával és lányával, Vej-Linggel az iskolában, és a sereg kapitányának, Jangnak (Roy Chiao) egyedül ez az épület rangjához méltó, ezért ő is itt száll meg. Vej-Lingnek azonnal megtetszik a katona, Jangot azonban Tung asszony szépsége bűvöli el. Ő erre kezdetben nem fogékony, ám egy alkalommal megtalálja Jang szerelmesversét...

Téma: Bár egy írás szerint a nők hagyományos szerepének kritikájáról van szó, kívülálló nyugatiként nekem elsősorban az jött le (az előbbi gondolatot nem kizárva), hogy a kizárólag társadalmi elvárásoknak megfelelő élet nem habostorta.

Tartalom: Tung asszony akkora tiszteletnek örvend, hogy diadalívet készülnek állítani neki, azaz megkapná a közösségtől a legnagyobb elismerést, hiszen példamutató életet él és a falu gyerekeinek tanítója. Az idilli helyzetet Jang kapitány érkezése zavarja meg, akibe természetesen beleszeret mindenki: Vej-Ling kislányosan, de örömmel, a társadalmi szabályokat elfelejtve (ld. a sakkpartikat), míg Tung özvegyként visszafogottan, titokban, szégyenlősen epekedve - őt jobban szorítják a korlátok. Spoiler: bár Jang is őt szereti, végül Vej-Linget veszi el, ahogy illik. Anyja halával Tung teljesen egyedül marad és összeomlik, csak üres test marad.

Forma: Ennél sokkal érdekesebb a megvalósítása, gyanítom inkább ezért került sorra, hiszen tartalma szempontjából számomra legalábbis sokkal érdekesebb volt a Kötél általi halál. Kezdetben pedig inkább szappanoperaszerűnek tűnt, egyedül a természeti képek jelzésértékű párhuzama tűnt fel. Aztán az érzelmek fokozódásával egyre avantgárdabbá váltak ezek a jelzéséréktű képek, lassítások, montázsok, áttűnések, pillanatképek... stb. jelennek meg ilyenkor (pl. vízcsobogás, ima, a felolvasás, a tyúk levágásának jelenetei). A zenét mintha félrekeverték volna, de inkább szándékos lehetett, hogy a beszédet elnyomó hangereje alájátszon az érzelmi vonalnak (noha a Halál Velencében hatását ez nem éri el). A tücsök elfogását játékosan festi alá, a vízcsobogásnál pedig elhalkul teljesen, tehát szinte ezt is avantgárd módon alkalmazták.

Élmény: Szóval nem tartom jogosnak, hogy a listán előrébb került a modernebb Kötél általi halálnál, de váratlanul erős volta korabeli hongkongi filmekhez képest elsősorban a technikai megoldásainak köszönhetően.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Roy Chiao (Egy csipetnyi zen, A sárkány közbelép, Indiana Jones és a végzet temploma)
  • A rendező is szerepel benne, de nem tudom, ki az :D
  • Még életben van: Lisa Lu (92), Tang Su Suen (78)
  • Tangnak ez volt az első filmje, és a hetvenes években még három másik filmet rendezett, mielőtt visszavonult volna a filmezéstől.

Szólj hozzá!
Címkék: dráma 1968 20. század Kína Ázsia 1960-as évek Kelet-Ázsia 2 órás IMDB 7 Roy Chiao Lisa Lu Tang Su Suen

Csend és kiáltás (1968)

2020. február 21. 19:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj: -
Főbb szereplők: Törőcsik Mari, Latinovits Zoltán, Madaras József, Drahota Andrea, Kozák András, Bujtor István
Megjelenés: 1968, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/csend-es-kialtas--csend-es-kialtas/movie-393

Cselekmény: 1919, Horthy átveszi a hatalmat. A csendőrök az egykori katonát, Károlyt (madaras József) egrecíroztatják valamiért, mintha arra számítanának, hogy beáll közéjük vagy elvégzi helyettük a piszkos munkát, de ő nem akar többé embert ölni. Eközben a csendőrparancsnok (Latinovits Zoltán) tudtával épp Károlyéknál bújkál a kommunista katona, István (Kozák András). Ennek ára, hogy Károly felesége (Törőcsik mari) és húga rendszeresen a csendőrök kedvére tesznek...

Téma: A nemhivatalos trilógia (Szegénylegények, Csillagosok, katonák) utolsó darabja továbbra is a lélekölő hatalommal foglalkozik, de a befejezésnek köszönhetően egy fokkal talán reménytelibb, itt ugyanis nem sikerül megtörni teljesen az emberi méltóságot. Persze ennél jóval komplexebb, de legyen elég itt ennyi.

Tartalom: Kicsit rendhagyó lesz ez a bekezdés, ugyanis a történet fő jellegzetessége az, ami részben megmutatkozott már a Szegénylegényekben és sokkal inkább a Csillagosok, katonákban: rohadtul a sötétben hagy minket. Horthy bevonulása ad csak némi történelmi kontextust, különben a Kozák megformálta István lehetne akár az orosz polgárháborúból hazatérő Csillagosok, katonák Sándora is. Az ő bujkálása még érthető, a rendszeresen megalázott Károlyról azonban már ennyi infónk sincs, így csak annyit tudunk, hogy a hatalom valamivel és valamiért sakkban tartja. A csendőrparancsnok ráadásul valamilyen viszonyban van a bujkálóval, talán rokon, talán barát, de lehettek akár elvtársak is. Hogy bonyolódjon a helyzet, a főbb szereplők valójában Károly felesége, Teréz és egy nőrokonuk, Anna (talán húg, talán sógórnő), akik az áldozatok tudtával mérgezik az anyjukat és Károlyt, miközben láthatóan a két nő és István közt van szerelmi kapcsolat is. Ráadásul Károlyt nem csak egyszerűen pszichológiai nyomás alatt tartják, hanem a nőket rendszeresen elviszik "szórakozni", ez a tanyasiak egyetlen fegyvere. A konkrétum tehát nagyon kevés, olyasmi, mint a A felszín alatt, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy mindent jelképesnek vegyünk és minden "értelmesebb" mondat tételmondat legyen, mint pl. amikor egy idősebb gazda megjegyzi, hogy a katonák jönnek-mennek, de ők mindig itt lesznek.

Forma: Alapvetően a Csillagosok, katonákat idézi, a kamera hosszan és lassan oldalaz, a képbe hol belép, hol kilép egy szereplő, ezt pedig sokszor a vágás helyett használják, hogy új időpontba kerüljünk, ami egyfajta nyomasztóan állandósult zaklatást, folyamatos terrorérzetet kelt. A táj az üres puszta, a karakterek szűkszavúak, kifejezéstelenek, zene nincs, így egyrészt az elhangzó parancsok megint csak a folyamatos elnyomást erősítik, másrészt a nézőnek kell megtölteni tartalommal, saját érzelmeivel a helyzeteket.

Élmény: Nem véletlenül szoktak párhuzamot vonni Jancsó és Tarr között, talán itt látszódott legjobban a hasonlóság. Az egész film egy nagy, szürke massza minden szempontból, amire rájátszottak a tónussal is, tehát hangulati filmnek tartom elsősorban, ami az 1919-es helyzetet próbálta átélhetővé tenni impressziók révén, ugyanakkor nehéz ellenállni annak, hogy ne lássuk bele az 1968-as év eseményeit is, hiszen megjelenésekor már beindult a prágai tavasz.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Törőcsik Mari (Körhinta), Madaras József és Szili Sándor (Szegénylegények, Csillagosok katonák), Latinovits Zoltán, Bujtor István, Koltai János, Siménfalvy Sándor és Konrád József (Szegénylegények), Kozák András (Szegénylegények, Apa, Csillagosok katonák), Görbe János (Emberek a havason, Szegénylegények), Szabó László (A kis katona, Éli az életét, Bolond Pierrot, Weekend)
  • Még életben van: Törőcsik Mari (84), Koltai János (84), Szabó László (83), Szili Sándor (80), Drahota Andrea (78), Körtvélyessy Zsolt (78), Gór Nagy Mária (72)
  • Drahota Andrea (Anna) és Kozák András egy pár voltak
  • Bujtor István és Latinovits Zoltán féltestvérek voltak.
  • Schütz Ila 2002-ben depressziója miatt 58 évesen öngyilkos lett.
  • Szili Sándor 1990-2002 között az MSZP tagjaként parlamenti képviselő is volt.
2 komment
Címkék: 1968 20. század Magyarország Európa Törőcsik Mari Kelet-Európa Latinovits Zoltán 1960-as évek Bujtor István Jancsó Miklós Kozák András Drahota Andrea Madaras József IMDB 7 1 órás
süti beállítások módosítása
Mobil