Artúr filmélményei

A tanú (1969)

2020. március 22. 22:43 - Liberális Artúr

Rendezte: Bacsó Péter
Műfaj: dráma, szatíra, vígjáték
Főbb szereplők: Kállai Ferenc
Megjelenés: 1969, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-tanu-a-tanu/movie-2406

Cselekmény: 1950, Magyarország. Pelikán József gátőr. Egy nap feltűnik a folyónál horgászva régi barátja, a mára miniszterré lett Dániel elvtárs (Fábri Zoltán rendező), aki miután beesik a vízbe, Pelikánnál húzza meg magát pár órára. Épp ekkor érkezik két rendőr is illegális disznóvágás után nyomozva, Dániel pedig önkéntelenül lebuktatja Pelikánt, amikor megmutatja a rendőröknek, hol bújtatta korábban barátja - a pincében, ahol most a kolbászok lógnak. Pelikán börtönbe kerül, de váratlanul kiengedik és a magasrangú Virág elvtárshoz (Őze Lajos) rendelik, aki egy későbbi szívességért cserébe uszodaigazgatóvá teszi Pelikánt. A gátőrnek már az első nap sikerül visszakerülnie a börtönbe, miután nem ismeri fel és ki akarja dobni a privátan fürdőző főtitkárt...

Téma: A történet maga a koncepciós perek paródiája, de tulajdonképpen az egész Rákosi-rendszer (és hozzávetőlegesen bármely tekintélyelvű diktatúra) kifigurázása is benne van.

Tartalom: Ezekről hosszú oldalakon keresztül lehetne írni, minden momentuma kikacsintás (vagy nem is annyira kacsintás, hanem nyílt pofába röhögés) a nézőre, nem véletlenül váltak szállóigévé és olyan kulturális referenciapontokká, amiből pl. kinőtt a rendszerváltás utáni legjelentősebb politikai erő. A történet ezt támogatóan epizodikus, így megjelenhet elég sok, a korra jellemző karakter és élethelyzet. A film legnagyobb erénye, hogy a véresen komoly és tragikus helyzeteket - amelyek alapja mind valós - képes humorral kezelni, ami elsősorban Pelikán svejki, együgyű karakteréből adódik, mert képtelen olvasni a sorok között, és ezzel ártatlanságában rámutat a rendszer álszent megnyilvánulásaira, működésére. A legfontosabb a sok kifejező jelent közül talán mégis az, amikor a szakmáját hanyagolni kénytelen Pelikán miatt kiönt a Duna, azaz történik valami valódi. De több gyönyörű karakter van, kedvenceim a kiábrándult értelmiségit idéző író és a betanító. Elvileg az enyhülés jegyében ekkor már lehetett kritizálni a Rákosi-korszakot, mégis felfoghatatlan számomra, hogy hogyan engedélyezhettek egy ilyen filmet, holott felügyelték és bele is nyúltak, hogy a jelent már sokkal szebbnek tüntessék fel - ennek személy szerint örülök, a könnyed befejezés nem hagyott annyira keserű ízt a számban. (Persze így se engedték aztán bemutatni tíz évig.)

Forma: Alapvetően ez egy szórakoztató film, ezért esztétikai elemeket ne nagyon keressünk benne, mindenesetre a poénok ütemezése többnyire jól sikerült és nem lehetett kis költségvetése, mert elég szép díszleteket hoztak össze. A színészek jól végezték dolguk, de többen teljesen amatőrök voltak, mint pl. amilyen a már fenn említett szerep-betanító.

Élmény: Ez is olyan film, amit rongyosra néztem kamaszként, de az idő nem fogott rajta, továbbra is vicces. De... mivel ismertem szinte minden poént, már csak azokon tudtam nevetni, amikre nem emlékeztem. Az idő tehát nem fogott rajta, de újranézhetőség tekintetében vannak fenntartásaim.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Őze Lajos, Horváth József és Velenczey István (Szegénylegények), Monori Lili (Fehér isten), Bicskey Károly (Valahol Európában), Győrffy György (A tizedes meg a többiek), Kézdy György (Apa), Pecsenke József (Fényes szelek),
  • Színészdinasztiák: Rákosi Mária férje Gábor Miklós; Vámos László felesége Almási Éva
  • Még életben vannak: Monori Lili (74), Korbuly Péter (73)
  • Nemcsak a rendszer és az események alapjai voltak valósak, hanem a főbb karakterek is jól beazonosíthatóak: Dániel Rajk László mellett Újhelyi Szilárd volt, Virág elvtárs Péter Gábor, Bástya elvtárs Farkas Mihály, Pelikán pedig kicsit maga a rendező.
  • A filmhez készült 1994-ben folytatás, 2019-ben pedig megjelent a tíz perccel hosszabb, cenzúrázatlan változat is.

2 komment
Címkék: 1969 vígjáték dráma 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1960-as évek Bacsó Péter Kállai Ferenc 2 órás IMDB 9

A Pál utcai fiúk (1969)

2020. március 21. 17:23 - Liberális Artúr

Rendezte: Fábri Zoltán
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Törőcsik Mari, Pécsi Sándor, Kozák László
Megjelenés: 1969, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-pal-utcai-fiuk-a-pal-utcai-fiuk/movie-1978

Cselekmény: 1902, Budapest. A kis Nemecsek a Pál utcai fiúk bandájának legkisebbje és így rangban is a legalacsonyabb. Egy nap iskola után felfedezi az ellenséges banda, a vörösingesek vezetőjét a területükön, a focipályának használt építkezési területen, a grundon, aki heccből belopózott hozzájuk. Miután erről beszámol a többieknek, bosszúból a banda vezetőjével, Bokával belopakodnak a vörösingesek területére. Megdöbbenésükre a vörösingesek között találják saját bandájuk egyik tagját, Gerébet, de Boka megkéri Nemecseket, hogy egyelőre erről ne szóljon senkinek. Eközben a bandán belül tagja a "gittegyletnek" is, akik különösebb cél nélkül gittet gyűjtenek. Amikor Nemecsek látja Gerébet rosszban sántikálni, szó nélkül utánaered otthagyva a gittegylet gyűlését, amiért a többiek lefokozzák gondnoki tisztjéből...

Téma: Örökérvényű történetként szokták feltüntetni a felnőttéválásról olyan értékeket közvetítve, mint a hűség, hősiesség... stb., de a történet mégiscsak egy tragikusan gúnyos végbe vezet, amely ezeket értelmetlenné teszi... vagy nem? Emellett megidézi a korhangulatot és talán túl korai, de mintha beleláttam volna az első világháborút is.

Tartalom: Hamar megismerkedünk a fiúkkal, a két bandával, szerencsére van egy-egy jellemvonásuk vagy külsődleges jegyük, amivel könnyen megkülönböztethetőek (az alapregény írója egyébként saját osztálytársairól mintázta őket). Ha a szigorú katonás rend alapján működő bandák még nem is, a gittegylet mindenképpen ráébresztheti a nézőt, hogy a felnőtt világ leképezése a gyerekek szintjén is megjelenik, csak épp valódi tartalom nélkül teljesen értelmetlenül ("Minek a tagdíj? Hát hogy be legyen fizetve!"). Akinek ez a fajta humor jön be, az élvezni fogja ezt a számonkérős jelenetet és a befejezést. Kisikolásként olvasva persze csak Nemecsek hősiességét láttam és az elszenvedett igazságtalanságokat, mai szemmel már sokkal inkább kora társadalmát. Vélhetően a legerősebb jelenetnek Nemecsek bátor kiállását szánták, ami nagyon emlékeztetett a Tizenkét dühös emberre, de nálam valamiért nem működött... talán a gyerekszínészek miatt, talán a felvezetés hiánya miatt.

Forma: Most el lehetne filózni azon, hogy van-e és mi értelme olyan filmfeldogozásokat készíteni, amelyek nem a film nyelvén szólalnak meg, hanem csak illusztrálni akarják az irodalmi alapanyagot, mert elsősorban ez a film is ilyen. Elvileg szöveghűen követi a regényt, de csak ritkán tesz hozzá. Ilyen pl. a verkli, aminek a zenéje és jelképessé váló képe rendre visszaköszön (Petrovics zenéje) vagy a végén Boka gondolatai. A gyerekszínészek rendben voltak, az akciójelenetek rendben voltak, az utószinkron kicsit zavaró tud lenni (a forgatás amerikai-magyar kooprodukció lévén angolul folyt), de nem ítélhető el érte. Szerencsére sikerült úgy válogatni a gyerekeket, hogy ha nem az arcukból kifolyólag, akkor öltözetük alapján könnyen meg lehetett őket különböztetni.

Élmény: Ezt a történetet még valószínűleg az is fújja kívülről, aki még csak nem is olvasta  akönyvet, annyira benne van a köztudatban (bár kíváncsi vagyok, hogy a fiatalabbaknál is közös alapélménynek számít-e). Így aztán bár megepetés nem ért, felnőtt szemmel máshogy láttam, mint kb. harminc évvel ezelőtt olvasva.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Törőcsik Mari (Körhinta, Csend és kiáltás), Pécsi Sándor (Talpalatnyi föld, Bakaruhában), Kozák László (Körhinta, Bakaruhában, A tizedes meg a többiek)
  • Színészdinasztiák: Törőcsik Mari férje Bodrogi Gyula; Kozák László felesége Lórán Lenke;
  • Még életben vannak: Törőcsik Mari (84), Jancsó Miklós (67), John Moulder-Brown (67), Anthony Kemp (65), Némethy Attila (63)
  • Molnár népszerű író volt világszerte, ez a regénye is több országban jól ismert. Kétes dicsőség, hogy Azerbajdzsánban azután vált népszerűvé, hogy magyarországi börtönévei alatt lefordította és hazavitte az azeri baltás gyilkos.
  • Számos filmfeldolgozása született itthon és külföldön is, az első 1917-ben, a legutóbbi 2003-ban.
  • Akit érdekel: az eredeti helyszíneket nemrég körbejárták és a közelben emlékmű is készült.

1 komment
Címkék: 1969 dráma 20. század Magyarország Európa Fábri Zoltán Törőcsik Mari Kelet-Európa 1960-as évek Pécsi Sándor Kozák László 2 órás IMDB 8

Fényes szelek (1969)

2020. március 19. 11:11 - Liberális Artúr


Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Drahota Andrea, Kovács Kati, Csengery Adrienne, Kozák András, Balázsovits Lajos, Bálint András
Megjelenés: 1969, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,4
Ajánlott írás: http://beszelo.c3.hu/cikkek/vita-a-%E2%80%9Efenyes-szelek%E2%80%9D-rol
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/fenyes-szelek-fenyes-szelek/movie-781

Cselekmény: 1947, Magyarország. Népi kollégisták érkeznek egy papneveldébe, hogy vitázzanak a diákokkal és reményeik szerint ezzel a kommunizmus mellé állítsák őket. Vezetőjük, Laci hisz abban, hogy egyenlő felekként, ésszerűséggel, érvekkel sikert fog elérni, ám fellépésük, különösen Jutkáé (Drahota Andrea) és Terézé inkább megfélemlítő, így a diákok passzívak maradnak. Ekkor megérkezik a rendőrség is András (Kozák András) vezetésével...

Téma: A cselekmény minimális, a jelképrendszer egyszerű, de épp ezért többet is bele lehet látni (bár a spekulációt nem szeretem, és azt sem, ha egy pici részletre hivatkozva csavarnak egy nagyot az alapvetőnek tűnő üzeneten). Ezt azért írom, mert a fent belinkelt, ajánlott írás korabeli kritikákat szedett össze és ez nekik, mint a korabeli kontextus értőjeként előny, ugyanakkor egyetemesség szempontjából hátrány. (És nemcsak a népi kollégiumokra kell gondolni, hanem 1956 és 1968 diákmozgalmaira is.) Avagy nem látják a fától az erdőt, az erdőtől a fát. Mert Jancsó maga is népi kollégista volt, ezért a hozzá hasonló kortársaiban joggal merülhet fel, hogy belelássanak valamit abba, hogy hogyan ábrázolta őket a valósággal ellentétben, míg számomra, "kultúridegenként" az ábrázolt mozgalom nem jelent többet önmagánál. Melyik volt Jancsó célja? Esetleg mindkettő? Elnézést a hosszas felvezetésért, csak érzékeltetni akartam újfent, hogy a posztjaim az ÉN filmélményeim. Szóval ÉN annyit szűrtem le ezen egyetlen megtekintés után, hogy a kommunizmus hogyan válik naiv idealizmusból hamis terrorrá és falja fel önmagát.

Tartalom: Az első jelenet mondjuk kapásból értelmezhetetlen nekem, ahol fiatalok mozgalmi dalokat énekelve feltartóztatnak egy csapat rendőrt és vízbe dobják őket, hogy együtt fürödjenek. Ezután szerencsére egyértelműbb lesz, bár a random dalolászás nem marad abba: egy papneveldébe mennek, ahol összegyűjtik a diákokat és parancsszerűen felkérik őket vitázni. A hangnem miatt természetesen a diákok meg se mernek mukkanni, ami a kommunista ideálokban őszintén hívő Lacit nyugtalanítani kezdi - ő nem kényszeríteni akar, hanem meggyőzni. Csapattagjai érzékelvén ezt leváltják, és a sokkal erőszakosabb Jutka veszi át a vezetést, aki a diákok csendes visszahúzódását az aktív részvételtől ellenállásnak tekinti, és ő már átnevelésbe kezd. Miután ez sem hoz igazi eredményt, egy felsőbb vezetőség beavatkozik, miközben a rendőrség folyamatosan készenlétben áll a beavatkozásra, ha szükség lenne rájuk. Az Apához hasonlóan itt is külön epizódot kap a megemlékezés a holokausztról, ironikusan egy kalap alá vonva a kommunizmust a fasizmussal (van könyvégetés és megbélyegzés, de nincs hajvágás, mert az náci dolog). Szóval a történetben a kollégisták a párt, a papnevelde pedig a nép jelképei, és nagyjából lejátsszák a kommunizmus kiépülését. A cím egyébként a kollégisták indulójának egy sorára utal.

Forma: Ez már színes film, de ennek jelentősége mindössze a papnevelde egyenruháiban és persze Laci ordítóan vörös ingében mutatkozik meg. A helyszín a veszprémi vár és környéke, ami nagy tereivel jó díszletként szolgál. A kamerakezelés jancsós, azonban mintha sokkal ritkábban élt volna a korábbi megoldásával, hogy a képkeret jelentse a vágást. És ez azért fájó különösen, mert gyakorlatilag valós időben, egy helyszínen játszódik az egész történet, így nagy ziccer maradt ki azzal, hogy nem egyben, vágás nélkül vették fel az egészet. A népi kollégiumok népies jellegéből adódóan sok a mozgalmi- és népdal, annyira, hogy egyes helyeken már musicalként emlegetik a filmet. Természetesen a dalok illenek az adott szituációra, de teljesen váratlanul és életszerűtlenül csendülnek fel. A színészek megszokott módon kifejezéstelenül játszanak, amit sosem szerettem.

Élmény: Kicsit olyasmi érzésem volt, mint az Out 1-nál, annyira minimalista volt az egész, hogy akár rögtönözhették volna is egészet. Persze simán lehet sokkal mélyebb és sokrétűbb, de első megtekintésre ez rejtve maradt előlem. Ez a minimalizmus ad neki egyfajta hangulatot és szépen bontakozik ki előttünk a kommunista csoportdinamika, de hiányzott belőle ezúttal az átütő erő. Jobb zenével vagy drámaisággal lehetett volna sokkal jobb élmény.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Drahota Andrea (Csend és kiáltás), Kozák András (Szegénylegények, Apa, Csillagosok katonák, Csend és kiáltás), Bálint András (Apa), Madaras József (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Csend és kiáltás), Juhász Jácint (Szegénylegények, Csillagosok katonák)
  • Színészdinasztiák: Drahota Andrea férje Kozák András; Balázsovits Lajos felesége Almási Éva; Bálint András felesége Bodnár Erika.
  • Még életben vannak: Drahota Andrea (78), Bálint András (76), Kovács Kati (75), Csengery Adrienne (74), Balázsovits Lajos (73), Kern András (72), Leisen Antal (72)
  • Uri István tavaly hunyt el 73 évesen.
  • Orbán Tibor 1983-ban, 40 évesen öngyilkos lett.
  • A népi kollégium nem a kommunista párt szüleménye, hanem alulról, önszerveződően jött létre paraszti és kommunista támogatással 1939-től és erősen népies-nemzeti jellege volt. Mintegy tízezer parasztot emelt értelmiségivé, 1949-re azonban terhessé vált a párt számára (részben Rajkhoz való kötődésük, részben szabados szexuális szokásaik miatt), így felszámolták őket.
Szólj hozzá!
Címkék: 1969 dráma 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa Kovács Kati 1960-as évek Bálint András Jancsó Miklós Balázsovits Lajos Kozák András Drahota Andrea 1 órás IMDB 6 Csengery Adrienne

Robin Hood (1922)

2020. március 18. 13:50 - Liberális Artúr


Rendezte: Allan Dwan
Műfaj: kaland
Főbb szereplők: Douglas Fairbanks
Megjelenés: 1922, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/robin-hood-robin-hood/movie-38584

Cselekmény: Anglia, 12. század. I. Richárd, az uralkodó kedvenc lovagja az erejében vitézi Huntingdon (Douglas Fairbanks), aki viszont a nőktől úgy fél, mint a tűztől. Legalábbis amíg egy alkalommal meg nem menti Marian úrhölgyet a kellemetlenkedő János hercegtől (Sam De Grasse), ami egyrészt közelebb hozza őket, másrészt halálos ellenséget szerez neki János személyében, aki amúgy is Richárd trónjára vágyik. Erre alkalom adódik, amikor Richárd és a már fülig szerelmes Huntingdon keresztes hadjáratra indulnak; távollétükben János rémuralmat vezetve be sanyargatja népet. Marian levelet küld Huntingdonnak a borzalmakról, aki azonnal hazaindulna, de mivel nem akarja leállítani Richárd hadjáratát, neki nem szól róla...

Téma: Nem kell bemutatni gondolom senkienk sem a Robin Hood világát, ezek a filmek alapvetően szórakoztatóak szoktak lenni különösebb gondolat nélkül. Ez ezúttal is kimerül a lovagias igazságosságban.

Tartalom: Meglepő módon nem a jólismert történettel állunk szemben, több nagy klasszikus epizód is kimaradt, mint amilyen Little John és Robin Hood párbaja vagy a csapdaként állított, álruhás íjászverseny. Ellenben a játékidő első felében láthatjuk Huntingdon és Richárd életét mielőtt Robin Hooddá válna. Ez megismerteti velünk a főbb karaktereket és motivációikat, és örömteli módon ez nem merül ki annyiban, hogy vannak jók és rosszak, Richárd pl. tipikusan ösztönlény, Huntingdon fél a nőktől, János megtörik a végén. Csak kb. a történet felénél jön el az a pont, ahol Huntingdon megszökik a börtönből, hazatér Angliába és gerillaharcot kezd János ellen. Szintén meglepően modern abban a tekintetben, hogy ügyesen (bár mai szemmel még kiforratlanul) elegyítik az akciót, a humort és a romantikát. Ezek a hangulatváltások kissé döcögősek. Nem merném biztosan állítani, de mintha sokkal nagyobb lenne a hangsúly a humoron, mint a többi Robin Hood-filmben, sokkal többet lehet rajta nevetni, és ez elsősorban chaplini hatás lehet, mert Huntigdon karaktere hasonlóan félszeg tud lenni minden vitézsége ellenére, miközben ott van benne a börleszk is. Persze a domináns itt is az akció, állítólag ennek a filmnek a sikere fordította Hollywoodot a vígjátékoktól az akciók felé.

Forma: Ami elsőként szembetűnhet, az a monumentális díszlet és a tömegjelenetek. Nem aprózták el, korának legdrágább filmje volt, állítólag Fairbanks meg is ijedt tőle és fontolgatta a forgatás leállítását. Persze látszik így is, hogy a háttér egy jelentős része festett, de még így is grandiózus. Könnyedén kiszúrhatóak a trükkfelvételek is (vágás, vetítés), de így is nyaktörő kaszkadőrmutatványokat láthatunk, ahogy ugrálnak falakról falakra - annál is inkább megsüvegelendő, mert Fairbanks-nek állítólag nem volt dublőre. A színészi játék ezzel szemben még korabeli szemmel is iszonyatosan teátrális, bár nem feltétlenül áll rosszul az amúgy is szélsőséges karaktereknek. Több akciójelenet egész szépen és kreatívan lett megkoreografálva, ezt is a chaplini börleszknek tudnám be. A kamerakezelés többynire egyszerű, de van pár ügyesebb húzás, mint pl. amikor a tőrbe csalt katonák szemszögét felvéve nem vesszük észre azonnal, hogy körbevettek minket, hanem csak amikor felnéznek és a kamera követi a tekintetüket a fákon várakozó banditákra. A vágások megfelelnek a griffithi hagyományoknak, jól ütemezettek, párhuzamosak.

Élmény: Ezzel megvolt első találkozásom a negyedik nagyágyúval, Douglas Fairbanks-szel is, aki 1919-ben megalapította a United Artists-t Chaplinnel, Griffithtel és Pickforddal (akivel ekkor már szeretők voltak). A film kicsit ósdi, de teljesen élvezhető mai szemmel, sokat nevettem rajta, az akciójelenetek látványosak. Teljesen érthető, miért lett kora egyik legsikeresebbje.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Douglas Fairbanks (Türelmetlenség), Sam De Grasse (Egy nemzet születése, Türelmetlenség), Alan Hale (Az apokalipszis négy lovasa, Ez történt egy éjszaka), Billie Bennett (Reménytelen szerelem)
  • Alan Hale annyira eggyé vált karakterével, hogy ő játszotta Little Johnt az 1938-as Robin Hood kalandjaiban, majd még utolsó filmjében, 1950-ben is.

Szólj hozzá!
Címkék: kaland 20. század 1922 Amerika Amerikai Egyesült Államok 1920-as évek Észak-Amerika Douglas Fairbanks 2 órás IMDB 7 Allan Dwan

Az apokalipszis négy lovasa (1921)

2020. március 14. 23:32 - Liberális Artúr


Rendezte: Rex Ingram
Műfaj: háborús, monumentális, néma
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1921, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/az-apokalipszis-negy-lovasa-the-four-horsemen-of-the-apocalypse/movie-38583

Cselekmény: A spanyol bevándorló megcsinálja szerencséjét és igazi marhabirodalmat hoz létre Argentínában. Két lányát egy német (Alan Hale) és egy francia (Josef Swickard) veszi el; német vejét három fiával kevésbé kedveli, ezért nagy örömmel fogadja francia vejének újszülött fiának, Juliónak az érkezését. Ezek után természetesen ő lesz a kedvenc unoka, akivel együtt jár tangó bárokba csajozni. Amikor meghal, mindkét férj visszavágyik a civilizáltabb európai körülmények közé. A német Karl felsőbrendűnek érzi magát és mindenét fiai jövőjébe fekteti, míg a francia Marcelo hobbija régisek felvásárlása. Julio eközben megfekteti fél Párizst is, míg nem találkozik és szeret bele apja egyik befolyásos barátjának sokkal fiatalabb feleségébe, akivel viszonyt kezdenek. Aztán kitör az első világháború...

Téma: Hát ööö... az egyik első háborúellenes filmnek tartják, de az első felében köze nincs ehhez és a második sem igazán erre van kihegyezve - mert nincs kihegyezve semmire. Ebből a szempontból szét van esve, nincs fókusza. Leginkább egy tragikus családregénynek mondanám, csak annak túl kiegyensúlyozatlan.

Tartalom: Az első szakasz a családfőre összpontosít, aki vasmarokkal építi fel argentin birodalmát, de már ez a rész is hiányos, főleg, hogy miért nem kedveli egyik vejét és miért igen a másikat. A hangsúly hamar átkerül Julióra, aki egy elkényeztetett csajozógép lesz azután is, hogy Franciaországba költöznek (a német vej pedig Németországba), míg meg nem ismerkedik Marguerite-tel, a boldogtalan házasságban élő nővel és egymásba nem szeretnek. Eddig egy romantikus történetet láttunk, váratlanul azonban kitör az első világháború és ezzel fordulatot vesz a film is, felfordul szereplőink élete és már inkább Julio apjáé, Marceloé lesz a főszerep. Ő szembesül elsősorban a háború hátrányaival és veszíti el majdnem mindenét. A karakterek változnak ugyan, de kissé erőltetetten, önmaguk ellentétébe csapnak át egy-egy sorsfordító esemény hatására. A címbéli jelkép csak egy-egy pillanatra tűnik fel, eből is sokkal többet lehetett volna kihozni. A pozitívuma, hogy a háborút viszonylag realistán ábrázolta, bár nyilván még nem ért a kilenc évvel későbbi A nyugaton a helyzet változatlan szintjére. mivel teljesen kimaradt a még első szakaszban említett családi viszonyok megfestése, a katartikusnak szánt végső pillanatok sem lettek igazán drámaiak.

Forma: Tekintettel a német mozira már elvártam volna némi expresszionista beütést, de kezdetben ennek nyoma se volt. Az első fontosabb és híresebb jelenet a tangós, ami kifejezetten azért került bele, mert a projektet vállán cipelő (női) forgatókönyvíró mindenképpen Valentinot akarta Julio szerepére és Valentino híres volt tánctudásáról. Így született meg a "latin szerető" karakter, aki a kelleténél macsóbb. Engem nem hozott lázba, de hát még csak 1921-et írunk. A következő érdekesebb látvány csak a történet közepére érkezett el a négy lovast megjelenítve, ami lehetett volna sokkal földöntúlibb is, noha így is viszonylag túlvilágiak voltak. Aztán mintha kicserélték volna a filmet, a háborúval eljöttek a nagyszabású robbanások és tömegjelenetek, illetve a nyíltan erőszakos megnyilvánulások (beszédes, hogy a cenzorok mégis arra voltak a legérzékenyebbek, hogy Julio férjes nővel folytat viszonyt és szerették volna jegyessé csitítani). A harcjeleneteknek megfelelően a vágások sűrűsödtek, az éjszakai csata a villanásokkal már teljesen korrekt volt. A színészi játék az addigi teátrlisból természetesebbé vált, ami elsősorban Julio játékán és megjelenésén látszódott. Negatívum a túl sok felirat, sokka többet kellett olvasni, mint amennyire szükség lett volna.

Élmény: Ezzel a filmmel robbant be Valentino és jogosan, elég jó volt, de a történet összeszedetlensége miatt nem volt sok értelme a filmnek, a drámaisága pedig a közelébe se ért az Egy nemzet születése csatájának. Ahogy említettem, hibásnak látom a koncepciót és sokkal többet kellett volna foglalkozni a családtagokkal, viszonyaikkal.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Josef Swickard (Reménytelen szerelem), Alan Hale (Ez történt egy éjszaka, Robin Hood kalandjai), Mabel Van Buren (The House with Closed Shutters), Nigel De Brulier (Türelmetlenség), Arthur Hoyt (Ez történt egy éjszaka, Lady Éva, Sullivan utazásai)
  • Rudolph Valentino kora ünnepelt sztárja volt, 1926-ban, 31 évesen elhunyt hashártyagyulladásban.
  • Alice Terry (Marguerite) a rendező felesége volt.
  • 1962-ben Minnelli készített remake-et

Szólj hozzá!
Címkék: háborús néma 20. század 1921 monumentális Amerika Amerikai Egyesült Államok 1920-as évek Észak-Amerika 2 órás IMDB 7 Rex Ingram
süti beállítások módosítása
Mobil