Artúr filmélményei

Egy ínyenc álma (1906)

2018. június 01. 21:08 - Liberális Artúr

Rendezte: Wallace McCutcheon - Edwin S. Porter
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Jack Brawn

Megjelenés: 1906, Egyesült Államok
Hossz: kb. 5 perc
IMDB: 6,8 pont
Előzetes: -
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Tartalom:

Főhősünk, az ínyenc nevéhez kevésbé méltó módon kétpofára zabál és vedel egy vendéglőben, aminek meg is lesz a következménye, mert alig bír hazavánszorogni. Sikerül ledőlnie az ágyába és elaludni, ekkor azonban fura dolgok kezdenek történni...

Talán kitalálható, hogy a történet nagyobb része az elcsapott hasú ínyenc nyugtalan álmáról szól, és mint Porter korábbi filmjénél, itt sem kell még ugyan mélyebbre ásnunk a látottaknál, de ezúttal is belengi enyhén az egészet egy hangulat. Viszketnek az ujjaim, hogy lynch-it írjak, de ez talán még túl megalapozatlan lenne. Mindenesetre az álom álomszerűségét a korához képest elég jól érzékelteti.

Megvalósítás:

Az első jelenet megalapozza a karaktert: az ínyenc ész nélkül zabál és iszik, majd erősen szédelegve hazaindul és lefekszik. Hogy a részegsége továbbra is fennáll, jól jelzi, hogy előbb a cipői hagyják el a szobát maguktól, majd a legtöbb bútor is egyszer csak eltűnik. Hősünk ehhez már nyilván hozzászokott, mert így is inkább csak aludni próbál, ekkor azonban kezdetét veszi az álom, melynek keretében előbb egy lábasból előbújik három kisördög és gyötörni kezdik a fejét, mintegy megtestesítve a fejfájást, majd az ágy felemelkedik és gazdájával együtt kirepül a város felé. A repülés - majd a zuhanás - a leggyakoribb álomtípusok közé tartoznak, talán még a meztelenséget is idevehetjük, hiszen az ínyenc hálóruhájában van. Röviden tehát megvan az alaphelyzet,amit a részegség megjelenítése szépen átvezet az álmok tipikus világába, és ez nagyjából működik, átélhető.

Az első finomság - és szerintem a legerősebb rész - az ínyenc hazatántorgása, ekkor ugyanis három mozgóképet vetítenek egymásra: a dülöngélő részeget, egy jobbra-balra ingázó oszlopot és emögött a szintén nyugtalanul mozgó városi tömeget. Ez a három eltérő irányú mozgókép azonnal megadja a részegség érzetét és egyben kezdünk elszakadni a realitásoktól. Ennek utóhatása még a szobában lévő bútorok mozgása-eltűnése stop trükkel, ami sajnos már nem ilyen hullámzó-émelyítő érzés, de egy fokkal irreálisabb. Ezután már meg sem lepődünk, amikor főszereplőnk tényleg elalszik és megjelennek a fejfájást jelképező kisördögök újra rávetítéssel, majd amikor az ágy életre kel és elrepül a város fölé. Egyelőremég jól látszik hogy két külön film van egymáshoz illesztve ilyenkor, de őszintén szólva ez nem zavar, megmarad az illúzió így is. Kameramozgás nincs, többnyire a szög is egyszerű frontális. Később készült egy film-ihlette zene, szóval tekinthető valamennyire filmzenének is az alatta futó darab, de kissé katonai induló jellege van, nem illik hozzá.

Élmény:

Amikor készítgettem a listámat és eljutottam idáig, rögtön kíváncsi lettem, és Porterben megint nem kellett csalódnom, egészen modern filmet sikerült csinálnia, ha mai szemmel nem is annyira erőset.

Érdekességek:

- A cím pontosabban az lenne, hogy "Egy pirítósfüggő álma". Máris javítok: a címbéli étel a welsh rarebit, ezt fogyasztja hősünk is. Ez egy eredetileg wales-i sajtos tojásétel, mára alapvetően egy fondüszerű fűszeres sajtmártás, amit pirítóssal fogyasztanak.
- És ezzel elértünk első képregényfilmünkhöz is, ugyanis egy ekkor népszerű képregény megfilmesítését láthatjuk. Az újságokban megjelenő párkockás sztori lényege mindig az volt, hogy valaki eszik ebből az ételből, majd éjszaka szürreális álmai lesznek. A film alapjául szolgáló képsorok itt olvashatóak. Jó eséllyel hatással volt az Aranykorra és a King Kongra is.
- A film ingyen megtekinthető.

Szólj hozzá!

Rover, a kutya (1905)

2018. május 31. 16:05 - Liberális Artúr

Rendezte: Lewin Fitzhamon - Cecil Hepworth
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1905, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 5 perc
IMDB: 6,7 pont
Előzetes: -
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Tartalom:

Egy parkban tologatja dajkája a gyermeket babakocsiban. Találkoznak egy koldusasszonnyal is, de nem adnak neki pénzt, ezért amíg a dajka nem figyel, a koldus kilopja a gyermeket a babakocsiból és haza szalad vele. Otthon nagy a jajveszékelés, amikor kiderül az eset, a család kutyája, Rover azonban azonnal nekiindul és házról-házra járva megpróbálja felkutatni a gyereket...

Melies történeteihez képest ez most visszalépés, a történet önmagáért van szórakoztató céllal. A nagy vonatrablás szintúgy, viszont ott a kiszámítható történetet pluszba belengte még egy rideg hangulat, ami itt egyáltalán nincs meg (mármint a plusz hangulat).

Megvalósítás:

Az első jelenetben a babát és Rovert láthatjuk, ami látszólag felesleges, de legalább megtudjuk, hogy imserik egymást. Máris következik a séta és a bonyodalom: a gyerekrablás, majd Rover útnak indul megkeresni gazdiját. A karakterek még mindig kezdetlegesen személytelenek,kivéve talán a koldust, akinek van motivációja, majd láthatjuk azt is hogyan él valójában (alkoholista, más nem is érdekli). A történet egyszerű, könnyen követhető, de nincs benne semmi.

Oké, de akkor mit keres itt? Talán épp a történet gerincét adó rész (a kutya átkutatja a várost végghaladva utcákon) miatt esett meg, hogy valami olyat tett a film, amit más korábban nem vagy csak kevésbé ügyesen: vágott. Igen, vágást láttunk már Melies-nél is, de itt nem nagy idő- és térugrásokra kellettek, hanem Rover útjának érzékeltetésére és lerövidítésére (Pl. szembenézetben végighalad az  utcán, befordul a sarkon - VÁGÁS - újra szemből mutatva látjuk, ahogy kifordul az előbbi sarkon). A kamera lehelyezése már egy fokkal tudatosabb, általában a haladási iránnyal megegyező vagy ellentétes, és időnként kisebb mozgások is vannak benne. A színészekre nem érdemes kitérni, nagyon alacsony költségvetésű film volt, a produkció nagy része a Hepworth család kezében volt (az úr, a kutya és a baba is az övék), Roveren - valódi nevén Blair - is látszódik, hogy nem profin idomított kutya, csak családi kedvenc.

Élmény:

Tekintettel a semmitmondó tartalomra, nem tudtam nagyobb lelkesedéssel figyelni a filmet, eddig továbbra is A nagy vonatrablás a favoritom, de kétségtelen, hogy sokkal gördülékenyebb volt, és állítólag nagy htással volt Griffithre, akivel hamarosan újra találkozunk.

Érdekességek:

- Óriás siker volt a film, többször le kellett forgatni (a filmszalagok nehezen bírták a másolást), több hasonszőrű film és folytatás is készült a későbbiekben. Jó eséllyel ez a film ihlette Lassie-t.
- Blair, a kutya 1914-ben hunyt el, és népszerűségére jellemző, hogy a korabeli lapok meg is emlékeztek róla.

Szólj hozzá!

Utazás a lehetetlenbe (1904)

2018. május 30. 13:16 - Liberális Artúr


 

Rendezte: Georges Melies
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Georges Melies

Megjelenés: 1904, Franciaország
Hossz: kb. 20 perc
IMDB: 7,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/eL0H19qpCrg
Ajánlott írás: https://medium.com/@trettleman/the-impossible-voyage-was-m%C3%A9li%C3%A8s-trip-to-the-sun-e7dc24c17dd5
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/utazas-a-lehetetlenbe-le-voyage-r-travers-limpossible/movie-44000

Tartalom:

Egy földrajztudós társaság nagyszabású világkörüli útra indul. Svájcba érkezve előbb autóval szeretnének felmenni egy hegyen, de a mélybe zuhannak. Némi kórházi ápolás után vonattal vágnak neki, ekkor azonban egyenesen a napba ugratnak a meredek hegyről...

Az Utazás a Holdba c. filmhez hasonlóan ezúttal is egy Verne-mű ihlette meg Melies-t, és ezúttal is egy parodisztikusan értendő történetről van szó, amely az elődhöz hasonlóan a tudóstársaságokat figurázza ki, noha itt kevésbé van szélesebb társadalmi kontextusba foglalva, tényleg csak a társaságot éri gúny.

Megvalósítás:

Nemcsak témájában, a történt felépítésében is hasonló: előbb a tudósok kitalálják a haditervet, nekiállnak előkészíteni valamilyen járművet, majd útnak indulnak, kalandokba keverednek, belepottyannak az óceánba és hazatérve megünneplik őket. A nagy különbség, hogy itt sokkal szerencsétlenebbek és rendre bajba kerülnek (ezeket nem részletezem, nincs jelentősége, milyen bajba kerülnek). További komikus elemként még egy szolgálólány is be van építve, aki gazdáinál is ügyetlenebb és gyakran elesik. Az egy évvel korábbi A nagy vonatrabláshoz képes azonban fájdalmasan összeszedetlen a sztori, a szolgálót leszámítva nincs egy önálló karakter, nehéz kibogozni hogy mi történik. (A filmhez tartozó katalógusban va ugyan leírás, ami segít értelmezni és olyan extrákat nyújt, mint a szereplők beszédes nevei, de nekünk alkalmi nézőknek ezek ugye nem derülnek ki.)

Hang még nincs, színészi játék a közeliek és a karakterek hiánya miatt még nincs. A képi világ nagyon hasonlít az elődhöz, vannak színezett változatok is. A díszletek szépen kidolgozottak, direkt figyeltem a részletekre és a helyükön voltak még pl. a tengeralattjáró csavarjai is, de a modelleken látszódtak, hogy modellek. A kreativitást azonban nem éreztem rajtuk, noha újszerűnek mondható, hogy pl. a tengeralattjárót kettévágva mutatta, hogy lássuk mi történik belül. A kamera továbbra is statikus és frontális, A nagy vonatrablás ebben is köröket ver rá.

Élmény:

Ehhez képest filmünk húsz perces, az megszokottakhoz képest egész nagy türelmet igényel, taln ezért is haragszok jobban rá. Az Utazás a Holdba sem nyűgözött le igazán, ez pedig egy gyengébb remake-jének tűnik.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Georges Melies (Az ördög kastélya, Egy méterre a Hold, Hamupipőke, A sokoldalú muzsikus, A gumifejű ember, Utazás a Holdba), Jehanne D'Alcy (Az ördög kastélya, Hamupipőke, Utazás a Holdba)

Szólj hozzá!

A nagy vonatrablás (1903)

2018. május 27. 00:15 - Liberális Artúr

Rendezte: Edwin S. Porter
Műfaj:
western
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1903, Egyesült Államok
Hossz: kb. 10 perc
IMDB: 7,3 pont
Előzetes: https://youtu.be/gwqC3WJYylA
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-nagy-vonatrablas-the-great-train-robbery/movie-1759

Tartalom:

Egy banda fegyveres rabláshoz készül: a távíróhoz betörve eltérik a vonatot. Előbb a pénzszállítót lövik le és veszik el ládáját, majd a vasutast verik agyon, hogy leállítsák a vonatot. Kirabolják az utasokat is, és amikor egyikük meneküli próbál, lelövik. Sikerül elmenekülni a zsákmánnyal és vad mulatozásba kezdenek, ám a mekötözött távírót felfedezi kislánya és kiszabadítja...

A történet egy színdarab alapján készült, de vélhetően egy 1900-ban elkövetett Butch Cassidy-féle vonatrablás is ihletője volt a filmfeldolgozásnak. Nem akar mondani semmit, de ha a eddigi, gyakorlatilag történetnélküli filmeket nézzük, akkor már önmagában az is elég nagy eredmény, hogy van sztori.

Megvalósítás:

Már van címkártya, bár lehet, hogy utólag illesztették oda. Mindenesetre rögtön a közepébe vágunk, a banditák betörnek a távíróhoz, akit talán csak az Edison iránti tiszteletből nem ölnek meg, a pénzszállítóval azonban már nem ilyen kegyesek. Meglepő volt, hogy sok mai filmet is lepipálva a pénzszállítónak volt némi karaktere, hiszen amikor látta hogy veszély közeleg, lezárta a pénzes ládát és eldobta a kulcsát, hogy ne juthassanak hozzá. Annál kegyetlenebb volt, amikor lelőtték és néhány pillanat múlva egyszerűen lerobbantották a zárat. Ez a kegyetlenség végig megmarad, a kalauzt egy nagyob széndarabbal agyonverik, egy menekülő utast pedig hátbalőnek, de (spoiler) a banditák lelövése is ébreszthet bennünk némi szánalmat. De a lényeg, hogy van már egy egész modernnek nevezhető, összeszedett sztorink, követhető előismeretek nélkül és nincsenek benne nagyon öncélú üresjáratok. Egyetlen kivétel a leghíresebb jelenete, amelyben a bandita a kamerával szembeállva, azaz egyenesen a nézőre szegezi fegyerét és elsüti. Ez nem tartozik a cselekményhez állítólag levetíthették a film elején vagy a végén is.

Persze egyelőre még mindig sokkal érdekesebbek a technikai megoldások. Ami először feltűnik, hogy sikerülhetett beszerezniük egy valódi vonatot és nem mulasztják el jelezni valamilyen módon a mozgást: vagy a vonatból látjuk elsuhanni a tájat, vagy egy helyiségből láthatjuk az elhaladó vonatot. Több jelent van, azaz vannak vágásaink, ráadásul nem is akármilyenek, hanem már jóval megelőzve az Egy nemzet születését párhuzamos vágásokat láthattunk, tehát oda-vissza váltogatott helyszínek és szereplők között. Állítólag kamermozgás is volt benne, de ebből bevallom őszintén, semmit nem vettem észre. Több kültéri jelenet is van, és érdekesség, hogy létezik színes változata. Ja, és 12 perces, ami nem volt már ritka ebben a korban, de nekem az eddigi filmekhez képest elég hosszúnak tűnt. A legrosszabb pontja az volt, ahol a vasutast kicserélték egy bábura, hogy ledobhasság a vonatról, na az látványosan gagyi, de talán elnézhetjük egy 1903-as filmnek. A legjobb viszont talán az, amikor a lovaglós jelenetben a lovasok távolról közelednek egyre jobban a kamera felé.

Élmény:

Majdnem egy hónapnyi akutalitás és kezdetleges Melies-kísérletezgetés után kész felüdülés volt egy valódi történettel bíró filmet nézni, ami meglepően kegyetlen is volt egyben, kifejezetten nyomasztó lenne egy kis drámával megfűszerezve. De azt hiszem ezek nélkül is az lenne a benyomásom, hogy a rendező ösztönösen ráérzett a megfelelő ritmusra, kamerabeállításokra, szóval abszolút modern film.

Érdekességek:

- Az egyik banditát alakító Broncho Billy Anderson az egyik első western-sztár volt, rengeteg filmben zerepelt, amiért 1958-ban Oscart kapott. Vicces, de ő alakította közben azt az utast is, akit hátbalőttek.
- Azt hiszem joggal nevezhetjük Scorsese-t a világ egyik legnagyobb filmbuzijának, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Nagymenőkbe is átemelte e híres utolsó jelenetet.
- Porter, a rendező (1870-1941
) szintén feltalálói vénával volt megáldva, 1896-ban kezdett vetíteni, míg Edison alkalmazottja nem lett pár évvel később. Utazó vetítő múltjából tudta, mire gerjed a közönség, a népszerű brit és francia történetmesélős filmek miatt pedig kénytelenek voltak ők is hasonlókkal előrukkolni.
- Az Edison cég egyeült és beolvadt ksőbi története során más cégekbe, jelenleg az Eaton "része"

Szólj hozzá!

A gumifejű ember (1901)

2018. május 26. 06:15 - Liberális Artúr

Rendezte: Georges Melies
Műfaj:
fantasy
Főbb szereplők:
Georges Melies

Megjelenés: 1901, Franciaország
Hossz: kb. 2 perc
IMDB: 7,2 pont
Előzetes: -
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-gumifeju-ember-l-homme-r-la-tete-en-caoutchouc/movie-43993

Tartalom:

Egy tudós (Geroges Melies) elővesz egy élő fejet a dobozából, majd lufiként felfújja és leengedi. Megpróbálja az asszisztenese is, ám túlfújja...

Itt is csak azt tudom még elmondani egyelőre, mint a korábbi korai filmeknél: nincs téma, a cél a látvány. Persze nem úgy, mint egy későbbi klasszikus vagy mai modern látványfilmnél, hanem meghökkentő, kreatív bűvésztrükkök segítségével.

Megvalósítás:

Itt a korábbi filmekhez képest már egészen szoros a dramaturgia, bármiféle előismeret nélkül, önmagában is értelmezhető a történet,önmagát magyarázza. A díszletből rögötn látjuk, hogy egy tudósról van szó, aki egy kísérlethez készülődik, még el is mutogatja, mit fog csinálni.

A legfőbb érdekesség persze megint az, hogy egy filmes trükköt láthatunk, a fej felfúvódását, ami nem kellék, hanem élő fej. A titok nyitja ugyanaz, mint A sokoldalú muzsikusban: két felvétel készült ugyanarra a filmszalagra, így megduplázódott Melies feje. A nagyító hatást pedig egyszerűen úgy érték el, hogy közelebb vitték, majd kicsinyítéskor hátrébb húzták a kamerát. Zoomolni ekkor értelemszerűen nem lehetett, de arról sajnos nem találtam infót, hogy a kamera mozgatását sínen végezték-e el. Melies nem egy nagy színész, de itt még elég bőven szélesen gesztikulálni, bár így is kiüt a mesterkéltége.

Élmény:

A trükk és a csattanója bőven elég az egy perces anyaghoz, és látható, hogy sokkal hatásosabb a szépen kidolgozott film annál, mintha trükkök soakaságát dobálnánk ész nélkül egymásra.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Georges Melies (Az ördög kastélya, Egy méterre a Hold, Hamupipőke, A sokoldalú muzsikus, Utazás a Holdba)
- A film ingyen megtekinthető

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása