Rendezte: Godard, Jean-Luc
Műfaj: -
Főbb szereplők: Jean-Pierre Leaud, Chantal Goya, Marlene Jobert
Megjelenés: 1966, Franciaország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/_XOgERm2rtA
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/himnem-nonem-masculin-feminin/movie-6179
Tartalom
Paul (Jean-Pierre Leaud) idealista munkanélküli, egy barátja ajánl neki állást egy magazinnál. A magazinnál dolgozik az énekesi karrierre vágyó Madeleine is, akit Paul hamar fűzni kezd, majd járni is kezdenek. Eközben élik a hatvanas évek párizsi fiatalságának életét: barátaikkal kávéznak, nyíltan beszélnek politikáról és szexről, aktivistáskodnak, moziba járnak.
A történetleírásból már látszódhat, hogy hamisítatlan Godard-filmmel van dolgunk. Alig van koherens történet, egyszerűen csak arról van szó, hogy a rendezőnek kell egy környezet gondolatainak elmondásához. A mondandó ezúttal a fiatalságot érinti, a huszasokat, akik már formálni akarják a világot (politikai és művészeti mondandó, újságírás), de még a hétköznap küzdelmeivel is alig boldogulnak (a párkapcsolatokkal kapcsolatos tézisek vagy ahogy az újságírói munkát Paul inkább kérdezőbiztosira cseréli, hogy megismerje a világot). Legalábbis azt hiszem valami ilyesmi lehet a téma, mert Godard-t továbbra is baromi nehéz megérteni egy nézésre.
Megvalósítás
Technikai megvalósításában nem találtam semmi különlegeset vagy figyelemre méltót. A leírások azt emelik ki, hogy természetes környezetben, különösebb stúdiómunka nélkül, kis stábbal forgatták le a filmet. 15 részre oszlik a történet, mindegyik külön címet kap felirattal, és ahogy A film története(i)ben, itt is játszadozik a szavakkal a felirat. A gyakori kérdez-felelek párbeszédek miatt kissé riportfilmszerű az egész.
A hangulat kissé szatirikusnak hat, Leaud mintha a későbbi tudálékos szerepét játszotta volna el A mama és a kurvából, amelyben korábbi szerepeinek üres paródiájává vált. Itt is úgy tűnik, nagy szavakat használ, de nincs mögötte egyelőre semmi tapasztalat. Nemcsak az epizodikusra szabdalt szerkezet miatt érzi az ember szétesettnek a filmet; állítólag Godard ezeket a jeleneteket a párbeszédekkel együtt mindig a forgatás előtti este jegyezte le. Sok a kulturális, popkulturális, politikai utalás, és egyetlen sikerélményem, hogy legalább felismertem a saját filmjeire tett utalásokat.
Élmény
Amikor már kezdtem azt hinni, hogy lassan képes leszek befogadni Godard-t és megfelelő magabiztossággal ültem neki a filmnek, újra rá kellett jönnöm, hogy a filmjei nem a magamfajta átlagnézőnek szólnak. Valahol mélyen érzem, hogy miről szólhat, de látványra érdektelen, a szövegeit pedig nagyon nehéz követni, és nemcsak nehézségük miatt, hanem mert viszonylag összefüggéstelenek.
Érdekességek
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Jean-Pierre Leaud (Négyszáz csapás, Bolond Pierrot, A mama és a kurva), Brigitte Bardot (A megvetés).