Rendezte: Sturges, Preston
Műfaj: screwball
Főbb szereplők: Barbara Stanwyck, Henry Fonda
Megjelenés: 1941, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,0 pont
Előzetes: https://youtu.be/ZeVAJre7PWU
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/the-lady-eve/movie-96711
Tartalom
Charlie (Henry Fonda) hazatérőben van a paradicsomi amazonasi esőerdőből, bőröndjében kígyóval. A hazafelé tartó hajón minden nő őrá feni fogait, hiszen nagy vagyon várományosa. Némileg tisztességtelenebben haszonleső páros a hajón Jean (Barbara Stanwyck) és hamiskártyás apja, akik hamar kiszúrják hogy Charlie félénk és félszeg, így Jean egyszerűen elgáncsolja és kabinjába viteti vele magát, ahol teljesen nyíltan elcsábítja szexualitásával. A tervbe annyi hiba csúszik, hogy a nő is beleszeret a férfiba csábítás közben, csakhogy Charlie megtudja mivel is foglalkozik szereleme, ezért szakít vele. Jean csalódottságában és haragjában bosszút állna: Eve néven angol nőnek adja ki magát, befurakszik Charlie társasági életébe és a hasonlóság ellenére is képes elhitetni a férfival hogy ő egy másik nő - és még el is jegyzi...
Bár ezt a filmet is a korszak romantikus komédiái közé sorolják, számomra egyáltalán nem volt könnyed bohózat jellege a felnőttes szexualitása és a megtört, csalódott szívek miatt. Látszólag nem különbözik tőlük, de az egész mögött éreztem egyfajta sötét, kiábrándult cinizmust, hiszen Charlie egy naív, jóindulatú alak, akit Jean kénye-kedve szerint manipulál.
Megvalósítás
A film két szimbólumkörre épül: egyik az édenkerti történet, melynek elemei rendre feltűnnek (esőerdő, kígyó, alma, nő), a másik a nemi szerepcsere, hiszen Jean az, aki aktívan mozgatja a szálakat, míg Charlie passzívan sodródik, mint egy klasszikus női karakter, akit meg kell nyerni. Egy lista szerint emiatt Jean karaktere is Manic Pixie Dream Girl (üres jellemű, csak a cselekményt és a férfit segítő nő), de ezzel nem értek egyet; ha valaki itt üres, az sokkal inkább Charlie, mégha igaz is, hogy Jeanről sem tudunk meg túl sokat. Az ő férfiszerepét erősíti az is, amikor nadrágot visel, karjaiban tartja Charlie-t vagy ahogy pl. apját partnerként kezeli.
A film animációs betéttel indul és zárul, ami nem újdonság a Hófehérke és a hét törpe és a Pinokkió után, de azért érdekes. A film leghírhedtebb jelenete, Jean csábítása, annyira szemtelenül fülledt, hogy csodálkozok hogy nem vágatták ki a cenzorok, mégha nem is szerepelt benne meztelenség vagy akár csók. Vígjátékként bővelkedik csetlésekben és botlásokban, de sokkal ügyesebben és mulatságosabban kivitelezve, mint a Párducbébiben. Állítólag ezek is szimbolikusan értendő "bukások", melyekben mindig Charlie bukik el Jean tevékenysége miatt. Ugyanakkor a félm feléig inkább szatírikusan vicces (pl. ahogy Jean kommentálja más nők próbálkozásait), a gegek Charlie családjának színre lépésével kezdődnek, ezek a legviccesebb részek.
Élmény
Az erőltetetten viccesnek látszódni akaró Párducbébi után kifejezetten kellemes volt egy néhol szellemesen vicces vígjátékot nézni, mégha nem is tudtam felhőtlenül nevetni rajta a mélyében rejtőzködő cinizmusa miatt. Sajnálom hogy nem volt látványosabb, akkor kifjezetten jó film lehetett volna.
Érdekességek
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Barbara Stanwyck (Gyilkos vagyok), Henry Fonda (Érik a gyümölcs, 12 dühös ember, Volt egyszer egy vadnyugat), Eugene Pallette (Türelmetlenség, Robin Hood kalandjai), Melville Cooper (Robin Hood kalandjai, A Manderley-ház asszonya), Luis Alberni (Tízparancsolat)