Tartalom

Az igaz történet alapján készült film azzal indul, ahogy Jerry egy autót szállít a hófödte északi tájakon egy kocsmához. Itt találkozik két bűnözővel, Carllal (Steve Buscemi) és Gaearral (Peter Stormare), hogy megbízza őket felesége elrablásával. Apósa (Harve Presnell) ugyanis gazdag, de vélhetően nem szívleli Jerryt, ezért így próbálna váltságdíj formájában pénzt szerezni tőle, amire valamiért égetően szüksége van. Az emberrablás díja az autó és a váltságdíj fele, $40 000. Jerry autószalonban dolgozik, és egy másik hivatalból máris hívják, mert találtak néhány problémás tételt az eladott autók között. Amikor Jerry apósa mégis érdeklődést mutat veje egy sok pénzt hozó ötletére, lefújná az akciót, de nem éri el az emberrablókat, akik hamarosan el is rabolják a feleségét. Az emberrablás azonban balul sül el, amikor megállítják a bűnözőket egy közúti ellenőrzésen. Gaear azonnal lelövi a rendőrt és még két szemtanút. Így kerül az ügy Marge-hoz, a héthónapos kismama rendőrfőnökhöz, aki az autó révén eljut Jerryig, aki egyre idegesebb lesz ettől. Nem segít a helyzeten apósa sem, aki főnökösködő alakként maga akarja leszállítani a pénzt lányáért cserébe, amiről Jerry azt mondta neki, hogy egymillió dollár...

A felszínen, ahogy épp tegnapi filmünk, Az utolsó ember, ez is egy tanmeseszerű történet arról, hogy a kapzsiság nem jó, hiszen aki nem túl etikus módon póbált pénzhez jutni, az mind pórul járt. Ahogy a film végén fogalmazott Marge, ezért a kis pénzért ennyi rosszat elkövetni nem éri meg, hiszen annyi minden van még a pénzen kívül. Azonban a film lényegének társadalomábrázolását tartják: nem arról van szó, hogy a kisváros lakói megfeleltethetőek egy-egy típusnak (de persze van ilyen is), hanem hogy egy egyszerű vázlatai az átlagembereknek, akik nagyon felszínesek és kissé formálisak, a felszín alatt azonban ott rejtőzik minden kimondatlanul.

Megvalósítás

Ez elsősorban a karakterekben és élethelyzeteikben mutatkozik meg. Jerry pl. lúzeralkat ambíciókkal, de nem gondolja alaposan végig a tervét, kétségbeesetten próbál igazodni az új körülményekhez, amikor valami változás következik be. Marge és férje rutinos házas, zombiként élnek egymás mellett, de látszódik hogy ennek azért szeretet az alapja. A két bűnöző sem túl okos vagy tudatos, ők is úsznak az árral saját vérmérsékletük szerint: Gaear mindent erővel old meg anélkül, hogy felmérné a kockázatokat, Carl pedig konfliktuskerülő.

A film képi világának meghatározó eleme a hófödte, végtelen síkság, ahol a hasonlóan szürkés ég szinte egybeolvad vele. Ehhez jól passzol a fentebb felvázolt emberi egyszerűség. Ugyanakkor ezzel a sivársággal ellentétes az érzelemdús zene, ami mintha inkább poénnak szerepelne benne. Ugyanilyen poén az a film eleji felhívás is, miszerint a történet valódi. De nem az. Viccesnek szánt és kellemetlen vagy erőszakos részek váltogaják egymást végig a filmben, és noha a Wikipedia szerint a film műfaja fekete komédia, nem igazán lehet rajta nevetni még az efféle humorra kaphatóaknak sem, mert a hangulata folyton változik és ez nem engedi az átszellemülést.

Élmény

Őszintén szólva egyáltalán nem vágtam, mitől annyira nagyszerű ez a film (persze voltam így már párszor :D). Vígjátékként harangozták be, de közel sem volt vicces; nem voltak a karakterek és a történek mélyek; látványra is egyhnagú volt, a zene pedig kifejezetten nem illett oda. Valószínűleg éppen ezt a hagyományos elemektől való eltérést értékelték ilyen nagyra a hozzáértők, és ettől vígjáték, ha nem is nevetséges.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Steve Buscemi (Kutyaszorítóban, Ponyvaregény), Peter Stormare (Fanny és Alexander), Harve Presnell (Ryan közlegény megmentése), Larry Brandenburg (A remény rabjai)
- Frances McDormand (Marge) a rendező, Joel Coen felesége.
- A film sikerére alapozva 2014 óta sorozat is fut hasonló jelleggel.