Artúr filmélményei

A szakasz (1986)

2016. május 13. 07:13 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Stone, Oliver
Műfaj:
háborús
Főbb szereplők:
Tom Berenger, Willem Dafoe, Charlie Sheen

Megjelenés: 1986, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/hGsyEkfjhQk
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-szakasz-platoon/movie-6815

Tartalom

Taylor (Charlie Sheen) jómódú egyetemista, kötelességének érzi, hogy önként bevonuljon a seregbe harcolni Vietnámban a hazájáért. Annál is inkább, mert úgy tartja igazságosnak, hogy ne csak a feláldozható, alacsonyabb társadalmi osztályok tagjai harcoljanak. Hamar rájön azonban, hogy a katonaélet nemcsak hogy a testet, de a lelket is kikezdi, és az egyetlen cél a többségnek a túlélés. A szakasz vezetője alkalmatlan, viszont van két kiváló altisztje, a könyörtelen Barnes és az emberibb Elias (Willem Dafoe) személyében. Amikor Barnes e könyörtelen hatékonyság nevében civileket kezd ölni információszerzés végett, Elias feljelentéssel fenyegeti meg, ezért a legközelebbi tűzharcot kihasználva Barnes lelövi ellenlábasát. Taylor azonnal rájön, mi történt, megfenyegeti Barnes-t, de az könnyen lebirkózza. Eközben a vietnámiak nagyszabású támadást indítanak, melyben elsöprik az amerikaiak védelmét. A káoszban újra szembekerül Taylor és Barnes...

A történet kimondva arról szól, hogy a naiv Taylor hogyan születik újjá, vagy még inkább hogyan nő fel Barnes és Elias kezei között. Barnes a hideg racionalitás, Elias a meleg emberség. Előbbi célja a túlélés, utóbbié a lelki megmenekülés. Taylor kettejük "gyermeke". Emellett természetesen nem marad el a szokásos Vietnám-kritika sem, amelyet Stone, a rendező mind társadalmi, mind politikai szempontból aggályosnak minősít, ugyanakkor nemcsak a túl direkten kimondott üzenet tipikusan hollywoodi, hanem Taylor megoldása is belső konfliktusára (erővel megoldani a problémát).

Megvalósítás

A film 1986-os; eddigre már megkerülhetetlen klasszikussá vált az Apokalipszis most és A szarvasvadász a vietnámi háború témájában és ez a film sem tudott újat mondani, de tudott mást mutatni: Stone ugyanis kb. önmagáról mintázta Taylor alakját, hitelesen mutathatta be a kis katona mindennapi szenvedéseit, a bármikor bekövetkezhető halált, a katonatársakat, a háború érzelmi oldalát. Át tudjuk érezni Taylor kínlódását, aki halálosan fáradt, folyton csipkedik a rovarok, zavarodott kapkodását, amikor belecsöppen az események sűrűjébe vagy a féelelmből és frusztráltságából adódóan kitörő dühét, amelyet a civileken tölt ki. A film viszonylag kis költségvetésű, de ennek ellenére itt éreztem legjobbnak, leghitelesebbnek az akciójeleneteket. A történet jól indul: Taylor megérkezik, és az első dolog amit lát, azok a vele helyet cserélő hullák. Hamar átlátja a háború értelmetlenségét és emberteleneségét, de nem iróniával kezeli ezt (kivétel ezalól az önamgára bombatámadást kérő parancsnok (Dale Dye), aki egykedvűen jegyzi meg a harc kellős közepén, hogy ilyen ez a háború). A dzsungel és a háború jó metaforák voltak mindig is: ismeretlen, veszélyekkel teli, idegen helyen kell küzdeni a testi-lelki megmaradásért, ami ebben a filmben sokkal hatásosabban ábrázolt, mint a többi háborús filmben. A vietnámiak itt is démonizált, arctalan halálhozók, ami negyedjére már bosszantó, akkor is, ha teljesen indokolt a történet szempontjából így ábrázolni őket.

Stone mellett, aki maga is ott volt a fenti 1968-as újévi támadásnál, Dale Dye veterán segítette szakértelmével a hitelességet. A forgatást a Fülöp-szigetekre helyezték, a statiszták ottani vietnámi menekültek voltak, de még arra is gondjuk volt, hogy a vietnámi talajhoz hasonló színű földet importáljanak az eltérő fülöp-szigetei helyére. A színészeket forgatás előtt két hétre belekényszerítették ugyanabba az erőltetett életformába, amit a katonáknak kellett átélni (kevés alvás, ásások, katonakoszt... stb.), és mindent elmond a sikeres szereplőválogatásról, hogy a fiatal színészek között később többen sztárokká váltak. Az is jelképes értékű, hogy a főszerepet épp az Apokalipszis most főszereplőjének, Martin Sheennek a fia játszhatta, és még egy rövid szerepre maga Stone is beugrott. A képi világra jellemző, hogy a látótér a sötét és a közeliek miatt gyakran leszűkül a katonáékéra, erősítve ezzel a félelemérzetet a váratlantól. Az eleje szépen fényképezett (bár sokak szerint ez túl sok megvilágítást jelent egy sötét dzsungelbe, de nekem tetszik az ilyen), de idővel ez a művészibb hozzááláást felváltj a realizmusra való törekvés. Ikonikus jelenete Elias lassított halála, ami nekem túl giccses volt, részben a zene miatt. Ez a zenei téma Barber népszerű Adagio vonósokra c. műve, ami az elején hatásos volt, de összességében nem illet a filmhez, ami a kötelezőszerű korabeli slágereket sem tudta megfelelően integrálni - legalábbis messze nem olyan jól, mint az Apokalipszis most.

Élmény

A film legfőbb erénye hitelessége és képessége, hgy átéreztesse az egyszerű katona helyzetét. Története viszont már-már közhelyes, túlságosan didaktikus (ilyen vagyok én: egyszer arról panaszkodok, hogy nem lehet megérteni a filmet, máskor meg arról, hogy túl nyilvánvaló...). Képi eszközeivel tökéletesen alátámasztja mondandóját, de igazából nem annyira lenyűgöző, hogy szájtátva nézzem.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Charlie Sheen (Sivár vidék, Apokalipszis most), Willem Dafoe (Némó nyomában), John C. McGinley (Hetedik), Keith David (Rekviem egy álomért), Richard Edson (Szemet szemért), Dale Dye (Ryan közlegény megmentése)
- Taylor szerepére esélyes volt korábban Martin Sheen másik fia, Emilio Estevez is, de Johnny Depp is csak túl fiatal kora miatt maradt le róla.
- A filmet szerette volna megrendezni az 1970-es években Lumet is Al Pacinóval a főszerepben.
- Oliver Stone volt A sebhelyesarcú forgatókönyvírója, producere volt A szerencse forgandónak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr5912698825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása