Cselekmény: Hanada az egyik legjobb bérgyilkos, történetünk elején egy kockázatos testőri feladatot kap. Természetesen sokkal több gond adódik, mint várták, de ha nehézségek árán is, sikerül leszállítania védencét. Hazafelé tartva lerobban, és a rejtélyes Miszako veszi fel, aki utálja a férfiakat és meg akar halni. Hanada hazaérve tovább folytatja munkáját és szenvedélyes se veled, se nélküled viszonyt folytat szeretőjével. Miszako felkeresi, meg akar vele öletni valakit, kissé nehéz körülmények között. A merénylet nem sikerül, a jakuza szabályai szerint ilyenkor a bérgyilkost meg kell ölni. Hanada egykedvűen veszi tudomásul és folytatja mindennapos életét, ám szeeretője egy alkalommal kis híján sikerrel meg is öli. Hanada Miszakohoz menekül...

Téma: Elöljáróban érdemes tudni, hogy Szuzuki kisiparosként tucatszámra készítette stúdiójának a sablonfilmeket, amit egyre inkább unt, így (látatlanban írom) vélhetően egyre inkább sirkivé vagy tarantinóssá váltak filmjei. Ennek tükrében jobban tetten érhetőek a műfaji túlzások, az egész történet parodisztikus jellege. Hogy ebből mennyire vonunk le messzemenő következtetéseket, az már ízlés dolga. A fent belinkelt cikk pl. elmegy meta-irányba, szerintem - utánaolvasva a készítés körülményeinek - inkább csak "szerencsés" paródia. A történet maga egzisztencialista jellegű olvasata a sikernek, életcélnak.

Tartalom: A legtöbb írás szerint csak egy cselekményváz van meg, egyébként széttöredezett, mert a nézők úgyis ismerik a sablonokat. Ebben van igazság, de nem éreztem küönösebben töredezettnek - talán azért, mert nem korabeli néző vagyok. De az valóban jogos felvetés, hogy erősen hagyatkozik a nézők "előismereteire" és a karakterek csak vázlatosak, mégis kész élettörténetet tudunk mögéjük képzelni. Hogy érzékeltessem, íme a ma is használatos sablonokból felépülő cselekmény: küldetés, ami nem az aminek látszik - állatias szerelem - küldetés profi kivitelezése - szerelem a végzet asszonyával - kudarc - átverés, leszámolás - nő túszul ejtése - macska-egér játék - siker. Mint minden bérgyilkosos történet, ez is a kegyetlenné lecsupaszított élet egzisztencialista jelképe, hiszen Hanada öl vagy meghal. A túlélésért való küzdelmet felváltja a harc a szerelemért, majd az önmegvalósításért a végére - de mint említettem, nem ez lett végül a lényege, hanem egy parodisztikus, túlzásokkal teli műfaji film, amiről azért gondolom, hogy inkább véletlen, mint teljesen tudatos, mert alig volt rá idejük, pénzük, és egy jelentős részét forgatás közben találták ki. Ez inkább performansz, amit a rutinos rendező és kreatív társai képesek voltak összehozni a sokéves tapasztalatnak köszönhetően. De hogy egyszer legalább konkrét is legyek, ez ott látszódik legjobban, amikor Hanada és a legendás első számú bérgyilkos abszurd módon együtt kezdik élni napjaikat arra várva, hogy lecsaphassanak a másikra, és ezalatt vécére is együtt járnak.

Forma: A műfaji jellegzetességeket jelentik a noiros elemek (narrálás, végzet asszonya, árnyékok), a kémfilmek túlzásai (A mandzsúriai jelölt, James Bond filmek - a léghajó!), de már benne van a gengszterfilmek erőszakossága (Bonnie és Clyde) és a hamarosan népszerűvé váló szexfilmek meztelensége is (Az érzékek birodalma), mindez megspékelve az 1960-as évek újhullámos egyediségével. Ezt úgy kell elképzelni, hogy sok a viszonylag szokatlan szög, a cselekményt kevésbé követő vágás, az expresszív díszlet (pillangó kisasszony lakása), és még animáció is előfordul.

Élmény: Összeszedetlennek érzem az írásom, de nehéz erről a filmről részleteiben beszélni, egy-egy teljes jelenetet kellene leírnom a pontosabb magyarázatokhoz. Tényleg egy az egyben tarantinos, csak az 1960-as évek stílusában. Ennyivel jobb nála, de annyira azért nem élveztem.

Érdekességek:

- Szuzuki tavaly hunyt el 93 évesen.
- Még életben vannak: Sisido Joe (84), Mari Annu (70)
- Sisido arccsontjai nem maguktól ilyen karakteresek; 1957-ben műttete meg magát, előtte így nézett ki.
- Jakuza filmek már az 1920-s években is készültek, de igazán az 1960-70-es években voltak népszerűek, ezután hanyatlásnak indult a műfaj.
- A népszerű anekdota szerint a film rendhagyó összefüggéstelensége miatt kirúgták Szuzukit. Valójában ez és a film népszerűtlensége inkább ürügy volt, hogy az anyagi gondokkal küzdő stúdió megszabaduljon tőle. De így is csődbe mentek és rövidesen erotikus filmeket kezdtek inkább forgalmazni.