Előzmények: A francia Pathe-testvérek 1894-ben alapították meg fonográf boltjukat, ami az 1920-as évekre leáldozott ugyan, de szerencsére megtetszett nekik a film is, és már 1896-ban vetíteni kezdtek. Ők vezették be a filmhíradót, együtt dolgoztak Melies-szel is, de előtte még inkább rivlizálásban gondolkodtak, miután felfedezték a nekik ügynökösködő de Chomon tehetségét a trükkfilmekhez. A spanyol de Chomon 1871-ben született, színésznő felesége révén került az iparág közelébe, 1903-ban forgatta le első saját filmjét, majd idővel egyre inkább a trükkök kidolgozásának szentelte idejét. Dolgozott többek közt a Napóleonon is egyik utolsó filmjeként, mielőtt 1929-ben váratlanul elhunyt volna.

A film: ...avagy "a sátán szórakozik". A történetben a sátán unatkozik, ezért bűvészmutatványokkal szórakoztatja magát. Ez inkább díszlet, mint cselekmény, egyszerűen csak egy beöltözött bűvész tartalom nélküli műsorát láthatjuk. Frontális, vágás nélküli, pontosabban van vágás, de az csak a Melies-szerű trükkökhöz van. E trükkök nagy része már idejétmúlt:füstbombák, repkedő tűzgolyók, eltűnő és megjelenő dolgok, visszafelé haladás, vetítés; az egyetlen érdekesebb mozzanata, amikor befőttesüvegben tárol apró embereket, mint a Frankenstein menyasszonyában. Szóval tartalmilag elavult, trükkjeiben elmegy, mindez ráadásul tíz perceben úgy, hogy nem fut ki sehová... 1907-ben nekem ez már kevés.

Előzmények: A francia Pathe-testvérek 1894-ben alapították meg fonográf boltjukat, ami az 1920-as évekre leáldozott ugyan, de szerencsére megtetszett nekik a film is, és már 1896-ban vetíteni kezdtek. Ez a film is az ő produkciójuk, de nem tudni, ki rendezte.

A film: ...avagy "a csellista első díja". A történetben egy csellista kiül a térre játszani, de vélhetően olyan rosszul teszi, hogy a szomszédok előbb szép szóval, majd megdobálva próbálják elkergetni. Végül egy kislány átnyújt neki egy virágcsokrot, amit ő elismerésnek vesz és elmegy. Azt hiszem ez a történet már szintlépés a narratívákban, hiszen bár két poénra épülő rövidfilm, amiben az első poén az, hogy egyre durvább dolgokat hajigálnak a csellistára, a kislányos zárópoén mégis tartalmaz mélyebb gondolatiságot. Formailag nem túl izgi, van benne két vágás, amiből az egyik párhuzamos, amúgy a hagyományos szemből-mutatok-mindent típusú felvétel. Lehet furán fog hangzani, de nekem ez egy tökéletes film ebből a korszakból: gondolatébresztő, szórakoztató és közvetlen.

Cselekmény: Ho (Ti Lung) és Mark (Chow Jün-fat) profi maffiózók, de Ho apja (Tien Feng) kérésére szakít a bűnőzői élettel. Annál is inkább, mert öccsének, Kitnek (Leslie Cheung) fogalma sincs róla, hogy mivel foglalkozik a báty, pedig igencsak pikáns a helyzet, mivel Kit nyomozónak készül. Ho az utolsó kiküldetésén csapdába sétál, valaki elárulta, de szerencsésen kikecmereg a helyzetből, de a rendőrség elől már nem tud megmenekülni, így lecsukják. Hogy biztosan tartsa a száját, apját el akarják rabolni, de Kit is épp jelen van és megakadályozzák a rablát, az apa azonban belehal a dulakodásba. Amikor Ho kiszabadul, Kit már nem hajlandó többé szóba állni vele...

Téma: Elég didaktikusan tolja, úgyhogy nem nehéz észrevenni: a bűnözés rossz, nagy ára van és örök folt marad az ember becsületén - de meg lehet változni.

Tartalom: Idilli képekkel indítunk, Ho és Mark nagymenő gengszterek, de jó barátok is; Ho kapcsolata öccsével, Kittel is kiváló, pedig Kit rendőrnek tanul, csak épp fogalma sincs arról, miből él bátyja. Cserébe van egy kétbalkezes barátnője, így egy kész vígjátékot kapunk kezdtebne. Ho elhatározza, hogy rövidesen szakít ezzel az életmóddal, azonban elárulják, így kiderül titka és közvetve miatt hal meg apjuk is, ráadásul Kit szakmai előmenetelét is nehezíti a családi szégyenfolt, ezért kitagadja bátyját. Időközben Mark is lecsúszik a szervezet aljára a feltörekvő újonc, a főgonosz Sing miatt, akinek motivációi sosem derülnek ki, hogy miért száll rá annyira pont erre a párosra. Ho megpróbál továbbra is kispolgári életet élni, hátha ezzel idővel elnyeri öccse bizalmát, de ez kevésnek bizonyul, és mivel Sing se hagyja nyugton, valóban leszámol múltjával. A felállás ellenére Ho és Mark betyárbecsületű karakterei a szimpatikusak, Kit megszállottsága és merevsége miatt, főleg ahogy tönkreteszi a családi életét, már-már negatív. talán az én perverzitásom, de a drámaibb részek számomra sokkal izgalmasabbak voltak lövöldözéseknél.

Forma: Pedig ez egy műfajteremtő akciófilm, gúnyosan nevezve "gun-fu", amelyben az akciójelenetek erősen koreografáltak, hiába "csak" lövöldözés. Ebből következően kissé stilizált is, a golyók csak a rosszakat találják el és csak őket ölik meg, a jófiúk életszerűtlenül súlyos sérüléseket is lábon hordanak ki, illetve mindenki a találat után némi fáziskéséssel szaltózik arréb métereket. A vér sugárban ömlik. De ezt leszámítva is vannak látványos beállításai a filmek (pl. milyen tök jó, ahogy a barátnő kiáll Kit nézőpontjából és ezzel mi is megpillantjuk Hot?), a hangsúly érdekében szívesen lassít és mutat nagyon közeliket. Cheung alakítása számomra itt zavaróan túljátszott volt, Ho és Mark viszont, főleg a csendesebb, érzelemtelibb jeleneteknél jól tudták közvetíteni az érzelmeiket.

Élmény: Egynek jó típus. A történet nyilván faék egyszerűségű, de jó színészekkel tudott működni, csak ezekből kevés volt. De a tűzpárbajok is dinamikusak és úttörőek voltak.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Ti Lung (Részeges karatemester), Leslie Cheung (Vadító szép napok, Isten veled ágyasom), Chow Jün-fat (Tigris és sárkány), Tien Feng (Élet és halál ideje)
- A rendező és a producer is fletűntek kisebb szerepekben.
- A film betétdalát a popsztárként is sikeres Cheung énekelte.
- A film egy 1967-es film remakje, de azóta is készült hozzá folytatás, előzmény és újabb feldolgozások.
- A vizeletivás állítólag Chow saját élményén alapszik...

Cselekmény: A 19 éves Macabea árva, nagynénje halála után magára marad. Nem okos, ügyes, életrevaló, szép, így csak alulfizetett gépíróként sikerül elhelyezkednie. Kólát iszik és hotdogot eszik, még szűz. Új albérletében négyen osztoznak egy szobán, szobatársai és kolléganője mind járatosak már a szerelemben. Egy nap azonban Macabeát is leszólítja a parkban egy férfi...

Téma: Macabea karakterén keresztül a sztori azt akarta bemutatni, hogy a vidéki, kulturális és tanulási lehetőségektől elzárt lány mennyire hátrányos helyzetű a városiakhoz képest, ami akkoriban a gyorsan városiasodó Brazíliában valóban probléma lehetett, így ez nem csak egy újabb szocialista kiáltvány.

Tartalom: Macabea munkahelyi inkompetenciájával kezdünk, rosszul gépel és még ételtől foltos is marad a papír. Csak később derül ki, hogy még gépelni is alig tud. Társasági skilljei szintén nincsenek, mivel egy vélhetően szigorú nagynéni nevelte. Szabadidejében metrózni szeret és érdekességeket soroló rádióműsort hallgat. A lényeg inkább az, hogy Macabea egy kiskamasz szintjén van, nem tud semmit, nem képes semmire, könnyen befolyásolható és talán nem is teljesen százas, kicsit egy Forrest Gump lányban. Nincs megfelelő szakmai végzettsége és a városi társasági érintkezésben sem jártas. Felkeltik érdeklődését a férfiak iránt is, a maszturbálásig eljut, de a kapcsolat ennél már nehezebb. Kb. önmaga férfiváltozatát fogja ki Olimpico személyében, aki talán valamivel értelmesebb, de inkább csak annyival jobb neki, hogy férfiként könnyebb érvényesülni. A cím a történet végével nyer értelmet, de ezt nem spoilerezem el.

Forma: A kisköltségvetésű, rövid idő alatt leforgatott film fő elemei a színészek, és azt hiszem ebben kiváló. A jósnő talán kicsit túlzó, de Macabea, Olimpico és Gloria is teljesen hitelesen hozzák karaktereiket. A középpontban természetesen Macabea áll, aki némán, kifejezéstelenül hozza a szerepet. A párhuzamos vágások jól helyezik a hangsúlyt a tárgyukra, a fényekkel, kamerabeállításokkal kevésbé játékos. A zene még feltűnő, bár nem feltétlenül pozitív éretlemben: az 1980-as évek szintetizátoros világát hozza fájóan oda nem illően, noha lehet hogy pont ez votl a cél.

Élmény: Vegyes hangulatú film, kezdetben szorongva vártam, mikor bontakozik ki tragédia, de többször volt humoros elem benne, kicsit már a tini szexvígjátékok hangulatát hozta, de aztán mégis inkább a drámai hangvétel jellemző rá. Macabea karaktere miatt emlékezetes lesz, a kivitelezése kevésbé volt látványos.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Fernanda monetnegro (Eles Nao Usam Black-tie)
- Amaralnak, a rendezőnek ez volt az első nagyjátékfilmje, bár korábban tévéknek, rádióknak forgatott már dokumentumfilmeket. Ezt csak azért írom le érdekességként, mert e film forgatásakor már 50 felett (!) volt. Szépen felnevelte kilenc gyermeket és ezután vágott bele a filmezésbe.
- Ehhez képest nagy sikert aratott, a Macabeát alakító színésznő elnyerte a berlini filmfesztivál díját is.

Cselekmény: Abdeszalam (maga a rendező, Nacer Khemir) fiatal tanár, egy semmi közepén lévő faluba küldik, amiről még a buszsofőr se hallott. A falu valójában egy romos, elhagyatott város, ahol mindenki örül Abdeszalamnak, de titokzatosak is vele: a falu egy része ugyanis elhagyja otthonát vándornak állva, miközben a helyiek egy legendás kincset keresnek. A gyerekek eközben elkezdik összetörni a város összes tükrét...

Téma: A történet egy szufi mesén alapul, ami az iszlám misztikus ága, így az értelmezés problémás, már ha egyáltalán lehetséges. Azt hiszem a város egy átmeneti hely lehet a földi lét, a túlvilág, a tér, az idő, a szellem, a test, a képzelet és a valóság között, valami olyan, ami már elmúlt, elveszett - de hogy innen merre tovább, azt senki sem tudja.

Tartalom: A titok röviden: a várost egy cordobai kaligráfus alapította, aki vissza akart térni, de valamilyen átok közbeszólt. Az emberek egy része céltalanul vándorolni kezd a sivatagban, valaki kincset keres, egy öreg megfejteni igyekszik egy titokzatos könyvet, a gyerekek egy dzsinn utasításait követve kertet akarnak létrehozni a sivatagban... stb. Nincs megoldás (a modern nyomozó felsülve távozik), nem is fontos. A legtöbb jelenet valamilyen szinten jelképes, nincs megmagyarázva, talán egy berbernek nyilvánvalóbb, de nem vagyok benne biztos - A vakond jelképei pl. egyértelműek voltak a latin kultúra ismerete nélkül is. A város romos, élettelen, többnyire haldokló öregek lakják, akik mintha több száz évvel korábbról ragadtak volna ott. Fiaik már beálltak mind a vándorok közé (talán a nagyszámú vendégmunkásokra utalnak), az unokák maradtak, akik egy dzsinn utasításait követve próbálnak egy kertet létrehozni - valamit, amit még sosem láttak. Bár elsőre a tanár tűnik a főszereplőnek, valójában szinte meg sem szólal és passzívan sodródik, hamar ki is kerül a fókuszból - az ő tudása itt nem ér semmit. A legsegítőkészebb elem a nyomozó, aki próbál értelmet találni, de nem sikerül, itt a hideg racionalitásnak nincs keresnivalója. A magyar címet nem tudtam értelmezni, az eredeti fosztogatókat jelent.

Forma: A fantasy-jelleg ellenére nincsenek trükkök, de nem is kellenek; Coelho Az alkimistája óta úgy érzem, hogy a sivatag a tökéletes helyszíne a spiritualitásnak, kicsit minden oda nem illő, ettől túlvilági. Emlékeztet Az éj, amikor az évek megszámláltattak hangulatára, de van benne egy adag A gránátalma színe is. A sárga homok szép színkombinációt alkot a színes ruhákkal, de egyedül a táncoló lány mérhető a fő látványelemhez, a sivataghoz. Zene azt hiszem nincs, ami van, az helyi hagyományos darab, ezért jól passzol a filmhez. A színészek már kevésbé, főleg a rendező nyújt rossz alakítást.

Élmény: Ami hiányzk belőle, az egy Tarkovszkij, aki fel tudta volna ruházni azzal a meditatív tulajdonsággal, amitől átélhetőbb lett volna, de még a Piknik a Függő Sziklánál is jobban át tudta azt adni.

Érdekességek:

- Ez volt az amúgy magát elsőként festőnek tartó Khemir első filmje; a következő bő húsz évben még kettőt forgatott hozzá, ez lett a Sivatag-trilógia.