Artúr filmélményei

Egymásra nézve (1982)

2020. július 09. 22:44 - Liberális Artúr

Rendezte: Makk Károly
Műfaj: dráma, leszbikus
Főbb szereplők: Jadwiga Jankowska, Grazyna Szapolowska, Jozef Kroner 
Megjelenés: 1982, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,2
Ajánlott írás: https://www.youtube.com/watch?v=TjmcJ2IVLAI
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/egymasra-nezve-egymasra-nezve/movie-572

Cselekmény: 1958. Éva fiatal, idealista újságíró, most kezd az új lapnál,melynek főszerkesztője Erdős elvtárs, egyik kollégája pedig a házas Lívia (Grazyna Szapolowska). Éva két fronton is felfordulást okoz: egyrészt nyíltan akarja kritizálni a rendszert újságíróként, másrészt nyilvánvalóvá válik, hogy nő létére vonzódik Líviához. Aztán egy céges karácsonyi bulin csókolózni kezdenek...

Téma: Bár nem jelentéktelen dolog egy meleg témájú film sem az 1980-as éves Kelet-Európájából, nyilvánvalóan a politikai tartalom a fontosabb, amely a kritika nélküli szolgálat veszélyeire próbál figyelmeztetni. Külön pikantériája, hogy már nem Rákosinak, hanem Kádárnak címzi mindezt.

Tartalom: Azonnal megtudjuk, hogy 1958-ban járunk, ez pedig egyértelműen jelzi, hogy a Kádár-rendszer legsötétebb részében vagyunk benne, a megtorlások időszakában. Éva az a fajta idealista újságíró, aki hisz a szocializmusban és épp ezért kritizálja a rendszert, ami kb. megfelel az 1950-es évek elejének és végének szembenállásának. Fontos jelenet ebből a szempontból az igazgató és a főszerkesztő csatája, amelyben az utóbbi szenvedélyesen kiáll Éva mellett a kényszertéeszesítésről szóló cikke kapcsán, hogy a kritikanélküliség hosszabb távon sokat árt az országnak. Tulajdonképpen a szerelmi történet ezzel párhuzamos: Éva az új, bátor  szellem, a sokáig tétovázó, talán nem is meleg Lívia az átlagember, katona férje az elnyomó hatalom. A többi főbb mellékkarakter egy-egy hozzáállás megtestesítése, legyen az megalkuvás vagy cinizmus. Ebben a legérdekesebb a TSZ-elnök, aki mindegyik rendszer veszetese volt átlagemberként idáig.

Forma: A legfőbb kifejezőeszköz a színvilág, amely  helyzetnek megfelően romlottbarna, romantikusan vörös, halálosan fehér... stb. Ezen kívül sajnos mást nem tudok kiemelniegy szokásosan színészközpontú drámáról van szó, ami általában nem az esetem.

Élmény: Abból a szempontból érdekes volt, hogy 1982-ben már meg lehetett fogalmazni ilyen kritikát, ennyire konkrétan talán még egy film se mondta ki nyíltan a bajokat. A meleg-vonal engem hidegen (ha ha) hagyott, és ezt a fajta megvalósítást nem kedvelem különösebben.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Grazyna Szapolowska (Tízparancsolat)
    • Andorai Péter (Bizalom, Mephisto)
    • Bács Ferenc (A ménesgazda)
    • Szirtes Ádám (Talpalatnyi föld, Körhinta, Bakaruhában)
    • Ujlaki Dénes (Amerikai anzix)
    • Kun Vilmos (Mephisto)
    • Székely B. Miklós (Sátántangó)
  • Színészdinasztiák: Szirtes Ádám lánya Szirtes Ági; Kun Vilmos felesége Olsavszky Éva;
  • A film alapja Galgóczi Erzsébet félig önéletrajzi írása, aki maga is rendszerkritikus, meleg író volt (Gobbi Hilda párja).
  • A főszereplőket természetesen azért hozták külföldről, hogy a magyar színészeknek ne kelljen otthon szégyenkezni a meleg szerep miatt.

Szólj hozzá!
Címkék: 1982 leszbikus dráma 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1980-as évek Makk Károly 2 órás IMDB 7 Grazyna Szapolowska Jadwiga Jankowska Jozef Kroner

Mephisto (1981)

2020. július 08. 22:39 - Liberális Artúr

Rendezte: Szabó István
Műfaj: dráma, történelmi
Főbb szereplők: Klaus Maria Brandauer
Megjelenés: 1981, Magyarország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,8
Ajánlott írás: https://plakatfiu.blog.hu/2018/11/28/a_megalkuvas_anatomiaja
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/mephisto-mephisto/movie-1616

Cselekmény: 1920-as évek, Németország. Hendrik fiatal, vidéki színész, tele önbizalomhiánnyal, hiúsággal és nagy ambíciókkal. Sikeres lesz szakmai téren és magánéletében is, ugyanis sikerül beházasodnia egy előkelő családba Barbara (Krystyna Janda) révén. A modernitást a kommunista színházban látja és ebből kifolyólag megveti a nácikat, illetve ennek kapcsán annyira összevész egyik kollégájával, a náci Miklas-szal (Cserhalmi György), hogy hiúságában kenyértörésig viszi a dolgot: vagy Miklas megy a színházból vagy ő. Természetesen Miklas-t rúgják ki. Hendrik karrierje tovább ível felfelé, apósa révén a fővárosba kerül és lassan itt is nagy népszerűségre tesz szert a hagyományos és a munkásszínházakban is. Aztán a nácik megnyerik a választásokat...

Téma: A hatalom és az egyén viszonya ebben a történetben abból a szempontból jelenik meg, hogy mennyire vonhatja ki magát alóla az egyén és hogy hol a határ az ellenállás, tűrés és részvétel közt. Illetve ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Szabó filmjei rendszerint személyesek, ha ez elsőre nem is látszik. Már régóta szerettem volna megjegyezni, a Bizalomnál már majdnem meg is tettem, de ott végül más irányba fordult a történet; itt viszont már sokkal egyértelműbben megjelenik a saját vívódása is, hiszen maga is ügynökként kiszolgálta a Kádár-rendszert.

Tartalom: Hendrik főbb vonásait gyorsan megismerjük, a kor viszont, amiben játszódik, csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor megjelennek a kommunista és nemzetszocialista eszmék. De Hendrik elsősorban színész és a nőkkel is csak karrierje miatt ismerkedik, hiszen van már egy félvér szeretője, aki mellett szabad lehet. Végül befut, az egész ország ünnepelt színésze lesz főleg a fauszti Mefisztó szerepének köszönhetően, de közben átveszik a nácik a hatalmat. Rövidesen Hendrik találja magát Faust szerepében, míg Mefisztó a nagyhatalmú német tábornok, aki apró lépésekben láncolja magához a Mefisztónak becézett Hendriket azért cserébe, hogy sikerekes lehessen. Hendrik fokozatosan elveszít mindenkit maga körül, de kitart az ördögi alku mellett, mert a siker a legfontosabb. A legjellemzőbb momentum talán az, amikor még elvhű kommunistaként a színházat ki akarja terjeszteni a nézők bevonásával, majd ugyanezt eljátsza immár náci fejesként is.

Forma: Őszintén szólva a régi Szabót szeretem, az új képi világától nem vagyok különösebben elragadtatva. Persze, vannak jobban sikerült részek, mint a zöld fény, a színház közönsége, a náci monumentalitás, de összességében semmi extra, ami kiemelné más filmek közül. A színjátszást szokták az erősségének tartani, de az se hagyott bennem mélyebb benyomást, kivéve amikor próbálják a Faustot, abban benne volt az előadás és a valóság rétege is.

Élmény: A téma valamennyire érdekes, de nem mozgatott meg különösebben, pedig mindig aktuális kérdés, hogy az átlagembernek hogyan kell viszonyulnia egy elnyomó hatalomhoz. Könnyű kategorikusan kijelenteni, hogy Hendrik meghajolt a hatalom előtt, de valószínűleg az emberek többsége hasonlóan viselkedne. Azonban a fő benyomásom az volt, hogy egy A megalkuvó remake-je, nagyon hasonló volt témájában és egyes vizuális elemeiben is.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Cserhalmi György (Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Az ötödik pecsét, Fehérlófia)
    • Bánsági Ildikó (Szindbád, Bizalom)
    • Krystyna Janda (Tízparancsolat)
    • Andorai Péter és Kishonti Ildikó (Bizalom)
    • Major Tamás (A tizedes meg a többiek)
    • Sólyom Katalin (Apa, Szerelmesfilm, Tűzoltó utca 25)
    • Temessy Hédi (Tűzoltó utca 25)
    • Bánfalvy Ágnes (Csontváry)
    • Versényi Ida (A tanú)
    • Bánffy György (Tűzoltó utca 25, Az ötödik pecsét)
  • Színészdinasztiák: Bánsági Ildikó férje Gáspár Sándor; Kun Vilmos felesége Olsavszky Éva; Temessy Hédi élettársa Gobbi Hilda;
  • Komlós István idén hunyt el 88 évesen.
  • A film elnyerte az Oscart, a díjátadós posztomban is szerepel, mert Szabó ritka nagyot örült neki.
  • Az alaptörténet sokszorosan érdekes. Az talán közismert, hogy az alapmű Thomas Mann fiának, Klaus Mannak a regénye. Az már kevésbé, hogy Hendrik alapja Thomas Mann lányának, Erikának (= Barbara) a férje volt, Gustaf Gründgens. Alig leplezetten, mert ő is a Mefisztó-szerepről volt híres (illetve játszott az M-ben is). Gründgens 1934-ben valóban intendáns lett Göring javaslatára. Közismerten meleg volt, ennek ellenére nem nyúltak hozzá és a háború után is elsimert színész maradt, noha a mai napig vitatják, kollaboránsnak számít-e.
  • A hasonlóság miatt a regényt kezdetben betiltották, csak 1981-től jelenhetett meg szabadon.

Szólj hozzá!
Címkék: 1981 dráma történelmi 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1980-as évek Szabó István Klaus Maria Brandauer 2 órás IMDB 8

Fehérlófia (1981)

2020. július 07. 23:58 - Liberális Artúr

Rendezte: Jankovics Marcell
Műfaj: animáció, fantasy, kaland
Főbb szereplők: Cserhalmi György, Pap Vera, Szemes Mari, Szabó Gyula, Szalma Ferenc, Tóth Szabolcs
Megjelenés: 1981, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,9
Ajánlott írás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rl%C3%B3fia_(rajzfilm)
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/feherlofia-feherlofia/movie-752

Cselekmény: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyság a pokol kapujában. A király három fia boldogan megnősült, de haláluk után a feleségek nem birtak kíváncsiságukkal és kinyitották a tiltott, lezárt kapukat; a pokol ekkor három sárkány formájában rászabadult a világra. Később a királyné reinkarnációjának, a fehér lónak (Szemes Mari) három fia született. A legkisebb Fanyűvő (Cserhalmi György), aki hallva a történetet, elhatározza, hogy legyőzi a sárkányokat. Hogy elég ereje legyen, kétszer hét évig szopik, amibe anyja ugyan belehal, de ő valóban rendkívül erős lesz. Útnak indul az alvilágba; előbb Kőmorzsolóval (Cserhalmi György) találkozik, majd Vasgyúróval (Cserhalmi György), akik mindketten csatlakoznak hozzá, miután megbirkóznak és Fanyűvő bizonyul a legerősebbnek...

Téma: Jankovics legfőbb üzenetének a legjelentéktelenebb részt, az iparosodás árnyoldalát tekintette, de ez nem kaphatott elég hangsúlyt az  iparfetisiszta kommunizmus miatt. Szintén nem fejthette ki hasonló okból az örök körforgást, bár ez már hangsúlyosabb lett, így a végére egy eredetmondákból és népmesékből összegyúrt archetipikus mese jött létre.

Tartalom: A sztyeppei népek mondáiból és jelképrendszeréből megalkotott történet egyfajta ősbűnnel indul, ahol a női kíváncsiság bűnbe taszítja a világot, de az ősanya és az ősapa is valamilyen formában továbbélve újraalkottják természeti jelenségeket megtestesítő fiaikat, akik legyőzve a sárkányokat helyreállítják a világ rendjét. Megszámlálhatatlanul sok a természeti jelkép az égitestektől az időjárási jelenségeken át a szexualitásig, amire rárakódnak a számmisztika jellemző számai, különösen a három, ami a cselekmény hármas tagolódásában is tettenérhető. Az örök körforgást az események ismétlődése jelképezi, az iparosodás iránti ellenszenvet a sárkányok alakja, illetve a végső, a történethez nem kapcsolódó kép, ahol Fanyűvő lassan belevész a városi szmogba. A szó nem negatív értelmében a történet és a karakterek primitívek.

Forma: Hatásosabban fejezi ki az üzenetet a képi világ, amely egymásba folyó, egymásba átalakuló geometriai, népi és természeti alakzatokból áll. Ezek dinamikusan mozognak, lüktetnek, nem véletlenül tartják a külföldi írások pszichedelikusnak, pedig itt inkább csak a már Sisyphusban is megfigyelhető mozgásábrázolásról van szó. A színek élénkek, kontrasztosak, villódzanak, gyakran absztraktba mennek át, ezért elsőre nehéz nyomon követni, mi is történik, és nem segít ezen a kevés párbeszéd sem. A zene elektronikus, a hangok manipuláltak, ami a rajzolási stílushoz jól passzol és a korszakhoz is, de a történetet tekintve talán a népi jellegű zene ideillőbb lett volna.

Élmény: Gyerekkoromban nem tudtam hova tenni, de felnőttként sem egyszerű első látásra, hiszen erősen stilizált. Kétségtelenül egyedi, sajnálhatjuk, hogy nem valósultak meg Jankovics eredeti elképzelései, biztosan sokkal hatásosabb lett volna.

Érdekességek:

  • Korábban hallottuk:
    • Cserhalmi György (Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Az ötödik pecsét)
    • Pap Vera (Angi Vera, Csontváry)
    • Szemes Mari (Tűzoltó utca 25)
    • Szabó Gyula (A tizedes meg a többiek)
  • Az alapjául szolgáló mese itt olvasható.

Szólj hozzá!
Címkék: 1981 animáció fantasy kaland 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1980-as évek Cserhalmi György Tóth Szabolcs Szabó Gyula Jankovics Marcell Pap Vera Szemes Mari IMDB 8 1 órás Szalma Ferenc

Csontváry (1980)

2020. július 06. 23:30 - Liberális Artúr

Rendezte: Huszárik Zoltán
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Ichak Finci
Megjelenés: 1980, Magyarország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,0
Ajánlott írás: https://www.filmtett.ro/cikk/4586/huszarik-zoltan-csontvary-1980
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/csontvary-csontvary/movie-424

Cselekmény: Megpróbálok cselekményt írni, de nem lesz könnyű. Szóval egy színész Csontváryt tanulmányozza következő szerepéhez, de közben zavarják az állandó anyagi gondok és feleségével (Drahota Andrea) sem tud normális életet kialakítani...

Téma: Hát passz... valamilyen szinten persze Csontváry élete jelenik meg, de sokkal inkább van szó az őt megérteni próbáló színész szakmai és magánéleti válságáról, kettejük párhuzamáról, társadalmi helyzetükről.

Tartalom: A cselekmény szerkezete a Szindbádhoz hasonlóan szilánkos, csak itt két szál keveredik (vagy talán csak egy és csak a színészt látjuk Csontváryként és nem a valódi Csontváryt), ettől aztán elsőre szinte kibogozhatatlan. És akkor most mit mondjak, hogyan írjam le azt, amit nehezen lehet felfogni... Elsőként talán a nőkhöz való viszony jelenik meg, a Csontváry esetében tartózkodás, a színésznél káosz, mert látszólag szereti a feleségét, de azért másokkal is ágyba bújik. Magánéleti és szakmai válsága az ebédjelenetben csúcsosodik ki, ahol nem tud mit kezdeni családjával, barátaival, nem tudja összeegyeztetni művészi elvonulásaival. A társadalomhoz való viszony egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a színész zsenimenedéket akar létrehozni, hogy a nélkülözés(e) ne kösse gúzsba a tehetséget, másrészt abban, hogy rendre élettelen bábukként jelennek meg.

Forma: Tipikusan huszárikos, összefüggéstelennek tűnő bevágások, gondolom azért erősen alapul Csontváry képein és önéletrajzi írásain. A festmények rendszeresen megjelennek, megpróbáltak eljutni a valódi helyszínekre, de Libanonba nem sikerült. A festmények képi világa azonban nem jelenik meg, sem a színek, sem a formák tekintetében. Ez nem biztos, hogy baj, de én azt próbáltam volna lemásolni. Itt-ott sikerült szürreálisabb képeket készíteni, ilyenek voltak a már említett bábuk vagy az utolsó medencés jelenet. A magyar zenékkel általában nem vagyok kibékülve, ezzel most is így voltam. Hiába érthető a szándék, valahogy nem illett oda egy-két pontot leszámítva, túl hangos volt, túl erőszakos. A filmet Latinovitsnak ajánlották, ő lett volna a főszereplő, de eddigre már meghalt és egy bolgár színész lett a főszereplő, akinek viszont a film jellegéből adódóan nem sikerült igazán kibontakoznia.

Élmény: Valószínűleg teljesen félreértettem a filmet, de nem az én hibám; találkoztam már "elvontabbakkal", amelyek mégis érthetőbbek - azt hiszem a gond az volt, kevéssé különítették el a két cselekményszálat. Pedig még bele lehetett volna tenni a rendezőit is, hogy önreflektáljon. Kicsit Jodorowsky, kicsit Paradzsanov, és egy külföldi valószínűleg még nálam is nagyobb bajban lenne az értelmezéssel Csontváry ismerete nélkül.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Drahota Andrea (Csend és kiáltás, Fényes szelek, Még kér a nép)
    • Dajka Margit (Szindbád)
    • Balázs Samu (Bakaruhában)
    • Márkus László (Bakaruhában, A tizedes meg a többiek, Az ötödik pecsét)
  • Színészdinasztiák: Holl István felesége Pásztor Erzsi; Drahota Andrea férje Kozák András;
  • Balázs Samu egy évvel később 75 évesen elhunyt, ez volt az utolsó filmje.
  • Csontváry 1853-ban született, és a legendát némileg árnyalva, már 27 évesen felébredt benne a festő misztikus hivatástudatot érezve, de valóban csak 41 évesen kezdett rendszeres alkotásba, miután elegendő pénzt gyűjtött hozzá. Első ismert képe az 1890-es évek elejéről való, az utolsót 1909-ben festette. 1919-ben hunyt el.
  • Kortársai nem értékelték nagyra, festményeit majdnem eladták vászonnak, amikor egy műértő megtalálta és felvásárolta irataival együtt. Igazán ismert az 1960-as évek közepén lett egy kiállításnak köszönhetően.
Szólj hozzá!
Címkék: 1980 dráma 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1980-as évek Huszárik Zoltán Ichak Finci 2 órás IMDB 7

Bizalom (1980)

2020. július 03. 22:52 - Liberális Artúr

Rendezte: Szabó István
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Bánsági Ildikó, Andorai Péter
Megjelenés: 1980, Magyarország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,6
Ajánlott írás: https://youtu.be/T3UFi-5hUWA
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/bizalom-bizalom/movie-9469

Cselekmény: 1944. Kata (Bánsági Ildikó) hazafelé tart, amikor váratlanul egy titokzatos férfi eltéríti: azt állítja, hogy házkutatás van férje kommunista tevékenysége miatt és jobb ha nem megy haza többet. Gyorsan új személyazonosságot ad neki papírokkal, így Kata mostantól Bíró Jánosnéba, az erdélyi menekültbe vedlik át és a külvárosba küldik "férjéhez". Mármint nem az igazihoz, hanem egy kamu Bíró Jánoshoz, akit szintén hasonló okokból bújtatnak.  A ház tulajai is azt hiszik, hogy ők valóban egy erdélyi meneültpár. Kata nehezen viseli, hogy nem tud semmit családjáról, de János is már paranoiddá vált teljesen, nem mer hangosan beszélni, nem mer elárulni semmiylen részletet magáról, nem bízik Katában sem...

Téma: A cím adja magát, a bizalomról, illetve bizalmatlanságról van szó társadalmi és az egyén szintjén. Bár azt írják, hogy ez volt Szabó első filmje, miután a klasszikusabb narratíva felé fordult, az alaptéma valójában ugyanaz: az egyén a rendszer és korának fogságában.

Tartalom: Elsősorban Kata nézőpontján keresztül látjuk a történteket, de rögtön az új személyazonosságával indítunk, róla nem tudunk meg semmit sokáig. Csak később derül ki, hogy férje előtte is titkolta baloldali kapcsolatait, illetve hogy vágyott arra, hogy férje mellett is legyen egy bizalmasa. Ugyanez hatványozottan igaz Jánosra, aki régi traumája miatt túlontúl óvatos, mindenkit ellenségként kezel, mindent gyanúsnak tart, még a nézőknek is hazudik. Aztán ahogy egy rossz romantikus filmben, összemelegednek főhőseink, ám nem bizalmi, hanem kétségbeesett alapon, ami különösen Jánosra igaz, mert már érzi, hogy elveszti emberségét, élete értelmét, ha nincs egy minimális bizalmi alap. Katánál ez fordított: ő nem bízni akar, hanem hogy benne bízzanak. A társadalmi szint csak mellékesen jelenik meg pl. az üldözött zsidó nő alakjában vagy a feljelentgetésekként - ez nyilván nemcsak 1944-re, hanem a kommunista diktatúrára is vonatkozik. Sokat lehetne még filozofálgatni a bizalomról, mint társadalmi és személyes kapocsról, ebből a szempontból jó a történet, mert képes elgondolkodtatni.

Forma: Ahogy írtam, ez már Szabó második korszaka, amikor az újhullám helyett a klasszikusabb formák felé fordult, és ezt sajnálom, mert bergmanosan karakterközpontú akart lenni ahelyett, hogy vizuálisan izgalmasabb maradt volna. Csakhogy egyrészt a színészeket nem éreztem annyira tökéletesnek, másrészt a legfőbb vizuális elem a hidegen nyomasztó, kékes árnyalat volt, ami önmagában másfél órán át nem olyan izgalmas. Pozitívum volt az árnyékolás, ami helyenként noirosra sikerült, de Szabó szerint Rembrandtot akarták megidézni azzal, hogy igyekeztek csak egy-egy fényforrást alkalmazni.

Élmény: Szabó sajnos abba az irányba indult, amit kevésbé kedvelek, vizuálisan egyhangú volt számomra, a történet mögötti gondolat pedig hiába volt érdekes, elnyújtott lett.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Bánsági Ildikó (Szindbád)
    • Balázsovits Lajos (Fényes szelek, Még kér a nép, Szerelmem Elektra)
    • Dunai Tamás (Angi Vera)
    • Halász Judit (Apa, Szerelmesfilm)
  • Színészdinasztiák: Bánsági Ildikó férje Gáspár Sándor; Balázsovits Lajos felesége Almási Éva;
  • Andorai Péter idén hunyt el 71 évesen.

Szólj hozzá!
Címkék: 1980 dráma 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1980-as évek Szabó István Bánsági Ildikó Andorai Péter 2 órás IMDB 8
süti beállítások módosítása
Mobil