Artúr filmélményei

Tengerparti sétány (2008)

2020. július 17. 00:00 - Liberális Artúr

Rendezte: Francois Verster
Műfaj:
dokumentum
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 2008, Dél-Afrika

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,1

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/tengerparti-setany-sea-point-days/movie-106261

Cselekmény: A fokvárosi Sea Point egy óceánparti külváros, pontosabban egy sétány medencével, ahol korábban csak fehérek tartózkodhattak. A strandok azóta fogadnak már feketéket is. A környék életképeiből láthatunk idős fehér asszonyokat az idősek otthonában, zsidó ünneplőket, fekete fürdőzőket és hajléktalanokat, a vízről filozofáló úszómestert...

Téma: A sétány a filmben jelképe az apartheid utáni Dél-Afrikának, ahol valamennyi társadalmi csoport felvonulhat, de ez azt is jelenti, hogy minden rossz is megjelenik. A végkicsengés talán hit a szebb jövőben, de nem túl magabiztosan.

Tartalom: Az öt mottóra osztott szerkezet összefüggéstelen életképekből áll, és vezetés nélkül elég soká tart, mire kezd világossá válni, hova is akar kilyukadni a dokumentumfilm. Ugyanis mindeféle bőrszínű, korú, nemű és társadalmi osztályú karaktert láthatunk, akik mind eljárnak a sétányra. Először azt hittem, ezek ellenpontok, és valamennyire azok is, de nem erről van szó, hanem hogy mindenki kimehet erre a strandra. Dél-afrikai filmként persze a fő téma az apartheid, aminek törvényileg ugyan vége, a gyakorlatban azonban még mindig megvan az elkülönülés, sőt, több idősebb fehér asszony úgy érzi, már megfordult a helyzet, de a feketék is elpanaszolják, hogy még mindig megvannak a hozzájuk kapcsolt előítéletek. Ha van fő karakter, az a munkanélküliként alkoholistává és hajléktalanná vált fekete. Először a film mintha kinevetné a láthatóan őrült férfit, aztán kiderül, hogy csak részeg volt és meglehetősen bölcs meglátásai vannak, akárcsak az úszómesternek, aki szerint majd csak a jövő nemzedékei tudják magukat túltenni a lelki apartheidnak. Végül egy keresztény istentiszteletbe torkollik a történet, ahol közösen imádkoznak vele a tehetős fehérek, jelezve, hogy valójában mindenki testvér. (Illetve ott van még a tüntetés a partszakasz beépítése ellen, amin szintén vegyesen vesznek részt az emberek, hogy megakadályozzák e szabad terület kisajátítását.)

Forma: Hmm... ez is vegyesfelvágott. Nem a narrálós típusú dokumentumfilm, hanem inkább a beszéltetős fajta, de abból sincs olyan sok, a legtöbbször egyszerűen csak életképeket, élethelyzeteket, gondolatrészleteket kapunk, ami alapján idővel összeáll a kép. Vannak archív felvételek, biztonsági kameraképek, fényképek, esztétikusabb jelenetek (a víz alatt szerelmeskedő pár), éles utcai felvételek és egy részük tuti megjátszott. A zene a hnagulatot festi alá, többynire kellemesen meleg. De nem simul bele teljesen a filmbe, hanem elég hangosan mellette van, tehát szerencsére ez aza típus, ahol egyenrangú lehetne a képekkel, csak sajnos nem az, túl egyszerű és hatásvadász.

Élmény: Hát nem tudom, egyfelől pozitívum, hogy nem akarja a szánkba rágni, mit gondoljunk és teret ad minden véleménynek, másfelől igenis volt szándéka és jobban kiemelve és szorosabban vezetve azt hatásosabb lehetett volna. Megjelenésében szintén túl egyenetlennek éreztem, hiányzott az egységes képi világ.

Érdekességek:

  • A Sea Point tehát Fokváros egyik üdülő, gazdag városrésze, amely az apatrheid végégig csak a gazdag fehéreknek volt fenntartva. Ennek várható következménye volt, hogy a tilalom feloldása után ellepték a bűnözők, amit a filmben is szereplő JP Smith kemény fellépése tudott csak visszaszorítani. Most kb. 13 ezren lakják, többnyire fehérek

Szólj hozzá!

Őszi almanach (1984)

2020. július 15. 23:34 - Liberális Artúr

Rendezte: Tarr Béla
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
Temessy Hédi, Bodnár Erika, Székely B. Miklós, Hetényi Pál, Derzsi János

Megjelenés: 1984, Magyarország

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
7,3

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/oszi-almanach-oszi-almanach/movie-1949

Cselekmény: Hédi (Temessy Hédi) idősődő, ápolásra szoruló anya, akinek eléggé megromlott a viszonya vele élő, semmirekellő fiával, Jánossal (Derzsi János). Legújabb veszekedésük apropója, hogy János hazaviszi pár hétre egy ismerősét, a pénzügyi gondokkal küzdő Tibort (Hetényi Pál).  Anna, az ápoló, vele élő szeretője, Miklós (Székely B. Miklós) és Tibor is megértő mind az anyával, mind a fiúval szemben...

Téma: Valószínűleg ez az írás jár legközelebb az igazsághoz, de vele sem vagyok elégedett. nyilvánvalóan az egész valami nagyon jelképes társadalmi dolog, olyasmi, mint a Panelkapcsolat, csak itt inkább társadalmi ösztönlények vannak összezárva. De gyakran olyan érzésem volt, hogy ez inkább ironikus akar lenni és nevetni kellene a sztereotip figurákon.

Tartalom: Az elején kicsit nehéz összerakni az eseményeket, mert a karakterek közhelyekben beszélnek, de aztán szépen lassan megismerjük őket. Hédi az anya, övé a lakás, végigdolgozta életét és csak arra vágyik, hogy gondtalanul élhessen. Ebben elsősorban János, a fia akadályozza meg, aki nem hajlandó semmit se kezdeni magával és mindig pénzt követel. János annyiban különlegesebb eset a többieknél, hogy nem beszél az érzéseiről, csak hedonista módra élni akar nem törődve másokkal. A másik állandó szereplő Anna, az ápoló és cseléd, aki mindenkit meghallgat, de közben egymás ellen hangolja őket. Velük lakik szeretője, Miklós, aki a gyengédség és erőszak szélsőségeibn tud csak gondolkodni. Végül beköltözik Tibor,, János ismerőse, aki tanári szakmájához méltón javítani akarna a helyzeten, de tudja, hogy gyenge hozzá. E kapcsolatok dimanikája változik a történet során, de érdemi változás nem következik be. A legfőbb jelkép maga a lakás, amit Az öldöklő angyalhoz hasonlóan képtelenek elhagyni főhőseink, így simán vehetjük az ország vagy a társadalom egésze jelképének: minden nehézség ellenére a lakók kénytelenek együtt maradni, pedig... Ja, és ha valaki érti, megmagyarázná a címet?

Forma: Ez az első színes Tarr-filmem (és állítólag az utolsó is), és nem gondolta túl, baromi egyszerűen az alapszínekkel világította meg a szzereplőket vagy a helyszínt. Azt gondoltam, lehet jelentése a színeknek, de elsőre nem sikerült rájönnöm, mert minden gondolatomnak később láttam az ellenkezőjét is. Az egész egyetlen helyszínen játszódik, a díszlet minimalista, de közben kicsit olyan is, mintha egy festmény részlete lenne, a falak legalábbis határozottan egy vászonból állnak, a festmények a falakon pedig üresek. Mindenütt kis szobrok és árnyékaik látszódnak. Ja igen, az árnyékok, azok vannak, időnként kifejezetten noiros, de amúgy sincs soha sok fény, ami hozzájárul a csendes initmitáshoz. A kamera többnyire a beszélőt veszi közelről, csak ritkán fér bele két arc is. A zene egy-egy ponton a megfelelő jelenettel előidézi a Werckmeister harmóniák Öregjét. A színészekkel nem voltam megelégedve, a filmhez és karaktereikhez hasonlóan túl stilizáltak voltak, de persze lehet, hogy pont ez volt a cél.

Élmény: Állítólag ez a film volt a fordulópont Tarr életében, ahogy elkezdett elmozdulni a dokumentaristább filmek irányából a saját hangja felé. Jobban is élveztem az előzőnél, de valahogy nem tudott a története magával ragadni és a képi világa elkápráztatni.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Temessy Hédi (Tűzoltó utca 25, Csontváry, Mephisto)
    • Székely B. Miklós (Egymásra nézve, Sátántangó)
    • Hetényi Pál (Apa, Még kér a nép)
    • Derzsi János (Sátántangó, Werckmeister harmóniák, A torinói ló)
  • Színészdinasztiák: Temessy Hédi élettársa Gobbi Hilda; Bodnár Erika férje Bálint András;

Szólj hozzá!

Napló gyermekeimnek (1984)

2020. július 12. 22:23 - Liberális Artúr

Rendezte: Mészáros Márta
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Czinkóczi Zsuzsa, Anna Polony, Jan Nowicki

Megjelenés: 1984, Magyarország

Hossz: kb. 1.5 óra

IMDB:
7,3

Ajánlott írás: https://www.youtube.com/watch?v=PWqwRUF0l6c
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/naplo-gyermekeimnek-naplo-gyermekeimnek/movie-3070

Cselekmény: 1947. A kamasz Juli fogadott nagyszüleivel megérkezik Budapestre külföldről, "nagyapja" húgához, Magdához (Anna Polony), aki viszonylag magas rangot tölt be a kommunistáknál. A nehéz sorsú Magda örül, hogy családja lehet, Juli azonban hamar kikezdi idegeit, mert makacs kamaszként nem hajlandó a legkisebb hazugságra sem, így pl. azt sem hajlandó megígérni, hogy tanulni fog rendesen. Az iskolában Tomi szerelmet vall neki, de Juli neki is megmondja nyíltan, hogy semmit nem érez iránta. A hozzájuk járó vendégek közül azonnal felkelti Juli szimpátiáját a mérsékeltebb kommunista János. 1949-re Magda feljebb lépve börtönparancsnok lesz és Rajk és Tito kapcsán megindulnak a belső tisztogatások...

Téma: A történet erősen önéletrajzi ihletésű, amibe a rendező a kamaszkorát, illetve saját korszakát próbálta belesűríteni. "Szerencsére" ez épp egybeesett a kommunizmus kiépülésével, aminek hazugságai fennakadnak a lány naiv erkölcsein.

Tartalom: Szerencsére az Örökbefogadás kapcsán már találkoztam Mészáros életrajzával, így azonnal tudtam értelmezni a helyzetet. Juli árva kamaszlányként érkezik haza Magyarországra külföldről a vérbeli kommunista Magda szerető karjaiba, és valóban, Magda teljesen korrekt a gyerekkel majdnem mindenben, csak egy dolgon bukik el az egész: a lány a rendszert és a rendszert jelentő Magdát nem tudja elviselni, hiszen az felelős apja haláláért is és eről nem hajlandóak sem beszélni, sem elismerni. A rendszer következő képmutatása az lesz, amikor a belső ellenséggel is elkezdenek leszámolni, amit a pótapafiguraként tekintett János jelképez, a mérsékelt kommunista. Magda magának is hazudik, amikor részt vesz benne, noha tudja, hogy helytelen, de szükségesnek véli; egy fejes fiának szülinapi buliján akkor fényűzés van (ahogy Magdáéknál is), hogy látható, ők az új elit és eltávolodtak már az alapeszméktől.

Forma: János apafiguráját jelzi, hogy ugyanaz a színész játsza őt és Juli apját is, de bevallom, ez nem tűnt fel, ennyit jelent a szakáll :D A szürke hétköznapok számomra érdektelenek voltak képileg, de két motívum szakította meg ezeket rendszeresen: az egyik a visszaemlékezések sora, amely a városi szürkeséggel szembeállította az idilli, napfényes, vidéki gyerekkort. Ezek a többnyire szótlan visszaemlékezések valóban emlékszerűek, pillanatszerű montázsok, expresszívebb képekkel, emlékeztet az Apa vagy az Emberek a havason képi világára. Nem véletlenül említettem ez utóbbit, ugyanis a másik visszatérő vizuális motívum a mozi. Több filmrészletet bejátszanak a moziba sokat járó Juli révén, ez volt az első. Az utolsó pedig egy erősen jelképes mozzanata egy propagandafilmnek, amit nem ismertem, de brutálisan erős látni a zárójelenetében hű és elszánt kommunistaként énekelni a Horthy-korszak filmsztárjait (közben megkerestem, a jelenet a Dalolva szép az életből van, itt látható egyelőre kb. a 93. perctől). De nemcsak mozijelenetek voltak, hanem a Forrest Gumphoz hasonlóan archív híradórészletekbe is belillesztették szereplőinket, nyilván sima vágással és nem olyan modern módon, mint az amerikai társában.

Élmény: Amikor szabóistvános volt a film a korhangulat és a visszaemlékezések miatt, na meg sikerült megfelelő filmeket beilelszteni, akkor szerettem. Még fontosabb volt, hogy ennyire undorítónak még egyik film sem éreztette velem a Rákosi-rendszert, ami elsősorban annak köszönhető, hogy azonosulhattunk Julival, V mint vérbosszúszerű traumájával.  Nem csoda, hogy bár ekkor már szinte "alap" volt a Rákosi-rendszer kritikája, ezt a filmet mégis megvágták és betiltották két évre, mire engedték bemutatni. Pedig semmi durva nincs benne, mégis sokkal jobban a rendszer elevenébe vágott. Erősebb képi világgal kedvenc lenne.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Anna Polony (Tízparancsolat)
    • Szemes Mari (Tűzoltó utca 25, Fehérlófia)
    • Kun Vilmos és Tóth Tamás (Mephisto)
    • Bánsági Ildikó (Szindbád, Bizalom, Mephisto, Egymásra nézve)
    • Szabó Éva (Angi Vera)
  • Színészdinasztiák: Zolnay Pál feleségei Schubert Éva és Berek Kati; Kun Vilmos felesége Olsavszky Éva; Bánsági Ildikó férje Gáspár Sándor;
  • Földi Teri idény hunyt el 86 évesen.
  • Mészáros kezdetben ugye Jancsó felesége volt, fiuk volt a film operatőre; arról nem találtam infót, hogy mikor, de a Jánost alakító Nowicki lett később a második férje.

1 komment

Panelkapcsolat (1982)

2020. július 10. 19:28 - Liberális Artúr

Rendezte: Tarr Béla
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Pogány Judit, Koltai Róbert

Megjelenés: 1982, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,2

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/panelkapcsolat-panelkapcsolat/movie-1963

Cselekmény: A férj kilenc év házasság után fogja magát és egyszerűen elmegy, minthogy tovább el kelljen viselnie a családot. Igaz ami igaz, a feleség (Pogány Judit) valóban folyton zsörtölődik, de megvan rá az oka: egész nap a gyerekekkel és a háztartással kell foglalkoznia, sosem tud kimozdulni otthonról, míg a férj eljárhat dolgozni és otthon is csak pihen...

Téma: A cím nélkül egy átlagos házasság kilátástalanságát láthatjuk, ami több kritika szerint az élethelyzetből adódik, pedig szerintem elsősorban a férj sáros. És ha már élethelyzet, a címet figyelembe véve rögtön általánossá válik a kép és hőseink egy tipikus házaspárrá válnak, akiknek kapcsolata egy tágabb környezet miatt romlik meg.

Tartalom: Pedig nem történik semmi különös a történetben, a férj dolgozik, otthon pihen, a nő vezeti a háztartást. Ez hangozhatna akár ideális kapcsolatnak is, de a történet egy olyan pontján kapcsolódunk be, amikor a feleségnek már elfogyott a türelme ki tudja mennyi idő után (a kilencedik évfordulójukkal indulunk). A történet keretes, azzal indukunk, hogy a férj csomagol és lelép, majd visszaugrunk az évfordulóhoz, ahol a feleség először borul ki talán igazán, hogy nincs semmi ideje magára. Az előre legyártott sablonélet legsokatmondóbb jelenete a céges buli, ahol senki sem érzi jól magát, de az előadó mindent megtesz, hogy ne így legyen, azaz végzi a dolgát. Aztán amikor a férj egy ésszerű tervvel áll elő, a feleségnek már nem marad ereje támogatni ebben és már csak a gyerek tartja őket egyben.

Forma: Még nem olyan tarros, mint amilyen a jövőben lesz, de már itt hosszú jelenetekkel és fekete-fehérben dolgozik. A film producere Dárday, ez látszik is a dokumentarista, kézikamerás, szereplőket közelről követő felvételeken. Ebben a típusú képi világban sosem láttam még meg a szépet, de kétségtelenül hatásos abban, hogy karakterközpontúvá tegyen egy filmet. A párbeszédek többnyire semmitmondóak, hiszen nem bennük rejlik a lényeg, ugyanakkor egy fontos hangi motívum az idegesítő gyereksírás. A színészek rendben vannak, Pogánynak van egy-két erősebb jelenete, de Koltait nehéz nem komikusként látni.

Élmény: Megint büszkélkedhetek filmes tapasztalatommal, ugyanis bennem is Cassavetes neve merült fel, és a film után elolvasva a kritikákat örömmel tapasztaltam, hogy másokban is. Csak sajnos Cassavetes sosem tartozott a kedvenceim közé, ahogy általában Tarr sem szokott elgyönyörködtetni. Annyit illik megjegyezni, hogy én a rövidebb változatott láttam, a fél órával hosszabbat nem találtam meg, az lehet, hogy hatásosabb lett volna.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Pogány Judit (Egymásra nézve)
  • Pogány Judit és Koltai Róbert ekkor házasok voltak.
  • Tarr diplomafilmje a találó nevű 1981-es "Diplomafilm" volt, az volt ennek az előtanulmánya.

Szólj hozzá!

Egymásra nézve (1982)

2020. július 09. 22:44 - Liberális Artúr

Rendezte: Makk Károly
Műfaj:
dráma, leszbikus
Főbb szereplők:
Jadwiga Jankowska, Grazyna Szapolowska, Jozef Kroner 

Megjelenés: 1982, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,2

Ajánlott írás: https://www.youtube.com/watch?v=TjmcJ2IVLAI
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/egymasra-nezve-egymasra-nezve/movie-572

Cselekmény: 1958. Éva fiatal, idealista újságíró, most kezd az új lapnál,melynek főszerkesztője Erdős elvtárs, egyik kollégája pedig a házas Lívia (Grazyna Szapolowska). Éva két fronton is felfordulást okoz: egyrészt nyíltan akarja kritizálni a rendszert újságíróként, másrészt nyilvánvalóvá válik, hogy nő létére vonzódik Líviához. Aztán egy céges karácsonyi bulin csókolózni kezdenek...

Téma: Bár nem jelentéktelen dolog egy meleg témájú film sem az 1980-as éves Kelet-Európájából, nyilvánvalóan a politikai tartalom a fontosabb, amely a kritika nélküli szolgálat veszélyeire próbál figyelmeztetni. Külön pikantériája, hogy már nem Rákosinak, hanem Kádárnak címzi mindezt.

Tartalom: Azonnal megtudjuk, hogy 1958-ban járunk, ez pedig egyértelműen jelzi, hogy a Kádár-rendszer legsötétebb részében vagyunk benne, a megtorlások időszakában. Éva az a fajta idealista újságíró, aki hisz a szocializmusban és épp ezért kritizálja a rendszert, ami kb. megfelel az 1950-es évek elejének és végének szembenállásának. Fontos jelenet ebből a szempontból az igazgató és a főszerkesztő csatája, amelyben az utóbbi szenvedélyesen kiáll Éva mellett a kényszertéeszesítésről szóló cikke kapcsán, hogy a kritikanélküliség hosszabb távon sokat árt az országnak. Tulajdonképpen a szerelmi történet ezzel párhuzamos: Éva az új, bátor  szellem, a sokáig tétovázó, talán nem is meleg Lívia az átlagember, katona férje az elnyomó hatalom. A többi főbb mellékkarakter egy-egy hozzáállás megtestesítése, legyen az megalkuvás vagy cinizmus. Ebben a legérdekesebb a TSZ-elnök, aki mindegyik rendszer veszetese volt átlagemberként idáig.

Forma: A legfőbb kifejezőeszköz a színvilág, amely  helyzetnek megfelően romlottbarna, romantikusan vörös, halálosan fehér... stb. Ezen kívül sajnos mást nem tudok kiemelniegy szokásosan színészközpontú drámáról van szó, ami általában nem az esetem.

Élmény: Abból a szempontból érdekes volt, hogy 1982-ben már meg lehetett fogalmazni ilyen kritikát, ennyire konkrétan talán még egy film se mondta ki nyíltan a bajokat. A meleg-vonal engem hidegen (ha ha) hagyott, és ezt a fajta megvalósítást nem kedvelem különösebben.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Grazyna Szapolowska (Tízparancsolat)
    • Andorai Péter (Bizalom, Mephisto)
    • Bács Ferenc (A ménesgazda)
    • Szirtes Ádám (Talpalatnyi föld, Körhinta, Bakaruhában)
    • Ujlaki Dénes (Amerikai anzix)
    • Kun Vilmos (Mephisto)
    • Székely B. Miklós (Sátántangó)
  • Színészdinasztiák: Szirtes Ádám lánya Szirtes Ági; Kun Vilmos felesége Olsavszky Éva;
  • A film alapja Galgóczi Erzsébet félig önéletrajzi írása, aki maga is rendszerkritikus, meleg író volt (Gobbi Hilda párja).
  • A főszereplőket természetesen azért hozták külföldről, hogy a magyar színészeknek ne kelljen otthon szégyenkezni a meleg szerep miatt.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
Mobil