Artúr filmélményei

Tűzoltó utca 25. (1973)

2020. április 15. 21:57 - Liberális Artúr

Rendezte: Szabó István
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Lucyna Winnicka, Békés Rita, Bálint András
Megjelenés: 1973, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,6
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/tuzolto-utca-25-tuzolto-utca-25/movie-9199

Cselekmény: Egy meleg nyári napon lefekvéshez készülődnek a Tűzoltó utca 25. lakói, de az elalvás nehezen megy. Mária például azon rugózik, hogy miért kellett korábban odaadnia egy ruhadarabot szomszédjának, amikor az sosem segített rajta, majd újraéli esküvőjét. Gaskóyné (Békés Rita) szorongva ideges, altatóval is nehezére esik elaludni. Andris (Bálint András) álmában lakásról-lakásra járva lefekszik a nőkkel...

Téma: Az eddig Szabó-filmek tulajdonképpen ugyanazt a történelmi helyzetet (1930-1950-es évek) mesélték el, csak kicsit másra kihegyezve, de a lényeg mindig a személyesség volt számomra. Ezúttal is ugyanezt a korszakot láthatjuk egy ház lakóinak szemszögéből, de most nem Szabó szemén keresztül és központi gondolat sincs mögötte. Ahogy a bevezetőben írja:

Házunk a múlt egy darabja, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak.

Tartalom: A film fő jellegzetessége a rendhagyó narratíva. Nem csupán arról van szó, mint ahogy a korábbi Szabó-filmekben az emlékek összekapcsolódtak, még csak nem is arról, hogy szabadabbá váltak volna volna az asszociációk. Karaktereink álmukban visszaemlékeznek, egymásról álmodnak, de az emlékke nem csupán emlékek, hanem gondolatok is. Egy jellemző példa, hogy érthetőbb legyen: Mária álmában visszemlékszik párválasztására, de előre irtózik tőle, mert tudja, hogy mindkét szerelme meg fog halni rövidesen. Ettől függetlenül azonban a halott karakter is simán részt vesz a halála utáni emlékekben. Kezdetben - részben mert nem ismerjük a lakókat még - baromi nehéz követni, hogy ki kicsoda, de szerencsére később két karakter köré összpontosul a cselekmény java. Az egyik Mária, aki egyik szerelmét a fronton, a másikat betegségben veszti el a háború végén, miköben zsidóként börtönbe is kerül. A másik a pék Gaskóyné, aki menekülteket bújtat, az emiatti izgalomba őszül bele, és később államosítják a pékéségét. Ez a háborús időszak kapja ugyan a legtöbb játékidőt, de a sok tragédia ellenére is van benne sok humor részben az élethelyzetekből, részben az álmok abszurditásából adódóan.

Forma: Ez sajnos kevésbé ötletes, az eddigi filmekre jellemző bevillanások eltűntek, a házat bontó vasgolyó csak az elején tűnik fel, pedig fel lehetett volna használni vágóképnek. A legjellemzőbb képi elem az arcközeli felvételek, amelyek folyamatosan mozgásban vannak, így a kamera is igyekszik utánuk. De nem csak egy karakterről van szó, hanem általában több karakter arc-sorozata jelenik meg. Az álomnak köszönhetően halljuk karaktereink gondolatait is (és mindenki más is hallja őket), az utószinkron viszont zavaró tud lenni az eltérő szájmozgás miatt. A színészek közül Winnicka nekem sok volt, Békés viszont természetesebb, esendőbb.

Élmény: Azt hiszem ott bukott el, hogy az álomszerűséget nem tudta kellően megjeleníteni, az csupán a narratívában jelentkezett. Pedig nem volt rossz érzelmi hullámvasútnak, a közepe tragikus volt, a vége felé a humor dominált, a korábbi Szabó-filmek fiatalos lendülete, személyessége azonban nem jött ezúttal, talán a sok karakter miatt.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Kovács Károly (A tizedes meg a többiek), Bálint András (Apa, Fényes szelek, Szerelmesfilm, Még kér a nép), Békés Rita (Apa, Szerelmesfilm), Zelk Zoltán (Szindbád), Andai Kati és Mándy Iván  (Szerelmesfilm)
  • Színészdinasztiák: Kovács Károly felesége Dajka Margit; Bálint András felesége Bodnár Erika; Békés Rita testvére Békés Itala; Temessy Hédi élettársa Gobbi Hilda;
  • Zelk Zoltánt, Mándy Ivánt és Müller Pétert gondolom nem kell bemutatni, mindhármuk koruknak legelismertebb költői, írói.
  • Szabó a Liliom utcában lakott ugyan, de az majdnem ugyanott van. Így néz ki ma a Tűzoltó utca 25.
Szólj hozzá!
Címkék: dráma 1973 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1970-es évek Bálint András Szabó István 2 órás IMDB 7 Lucyna Winnicka Békés Rita

Még kér a nép (1972)

2020. április 14. 22:10 - Liberális Artúr


Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Drahota Andrea
Megjelenés: 1972, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/meg-ker-a-nep-meg-ker-a-nep/movie-1653

Cselekmény: 1898. A szegény parasztság köreiben terjednek a szocialista eszmék, körülményeik javításáért sztrájkba kezdenek. Ellenállnak a munkafelügyelőnek, aki felgyújtja a termést. Ellenállnak a csendőröknek, akik rájuk lőnek. Ellenállnak az elitista földesúrnak, aki érvelni próbál. Ellenállnak az egyháznak, amely engedelmességre szólít...

Téma: Az ezúttal feldolgozott korszak az agrárszocialista mozgalmak kora (nagyjából az 1890-1900-as évek), amikor a parasztság körülményei rohamosan romlani kezdtek, a hatalom pedig erre erőszakkal reagált. Sajnos sokkal többet ennél nem mond a történet, a lezárása szebb jövőben reménykedik.

Tartalom: Bár a pontos kormeghatározás csak később jön, a hely fontosabb, nem az idő, és ez megnyilvánul anakronisztikus dolgokban is, mint a modern fegyverek vagy a gitár. Szóval vidéken vagyunk a szegényparasztság körében; követeléseiket szintén csak később tudjuk meg pontosan, de azt láthatjuk azonnal, ahogy felvonul ellenük a teljes hatalom a munkafelügyelőtől kezdve a csendőrségen, az arisztokrácián, az egyházon át a hadseregig. Ezen rétegek közül van, aki szimpatizál velük, aki pedig nem, annak sikerül ellenállniuk ...kivéve a hadsereget, de ekkor a jövőbe nézve azzal zárul történetünk, hogy a magvakat már elvetették, biztosan jönni fog egy jobb kor. Természetesen ezúttal is rengeteg jelképes mozzanat van, aminek a fele önmagáért beszél (pl. a vörös szalag), a másik fele kevésbé (pl. a madarak). A cím egy Petőfi-versből van, amely figyelmezteti az uralkodó réteget, hogy addig legyen jófej, ameddig a nép csak kér és nem erővel vesz.

Forma: Jancsós, azon belül is a Fényes szelek leszármazottja. Azt már talán be se kell mutatnom, hogy a hosszú jelenetek belső vágással működnek, azaz új jelenet a képkeretbe való ki-be lépéssel kezdődik, de ez már a Csend és kiáltás óta valahogy nem működik igazán. Még jellegzetesebb a népdalok éneklése, a néptánc, amelyek vegyülnek a mozgalmi dalokkal, de még jobb, hogy nyitott a kor népzenéje, a pop felé, így egy fokkal furább, kortalanabb, de fülbemászóbb a filmzene Cseh Tamás dalainak köszönhetően. A jelképesség vizuálisan is megjelenik, annyira, hogy már nem is próbálják a mozi illúziójába ringatni vele a nézőket, hiszen pl. a lelőtt katona simán felkel, hogy folytassa jelenlétét. Színészi játék nem nagyon van.

Élmény: Érdekes figyelni, ahogy a Szegénylegényektől kezdve egyre minimalistábbá kezd válni Jancsó, ami nem feltétlenül baj, de akkor jó lenne, ha elmenne a falig (vagy még jobb, ha áttörné) és tényleg a lehető leminimalistább lenne, mert így a hagyományos filmes elemek bántóan oda nem illőek. Még nagyobb gondom, hogy mintha egyre kevesebbet mondana (vagy csak nekem nem esik le), mert ez így szinte már "csak" egy történelmi film, tőle pedig többet várnék.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Madaras József (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Csend és kiáltás, Fényes szelek), Orbán Tibor (Fényes szelek), Molnár Tibor (Talpalatnyi föld, Szegénylegények, Csillagosok katonák), Juhász Jácint (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Fényes szelek), Drahota Andrea (Csend és kiáltás, Fényes szelek), Koltai János (Szegénylegények, Csend és kiáltás), Balázsovits Lajos (Fényes szelek), Bálint András (Apa, Fényes szelek, Szerelmesfilm), Bujtor István (Szegénylegények, Csend és kiáltás)
  • Színészdinasztiák: Drahota Andrea férje Kozák András; Cserhalmi Erzsébet férje Cserhalmi György; Balázsovits Lajos felesége Almási Éva; Haumann Péter felesége Vári Éva.
  • Zala Márk 1985-ben, 36 évesen hunyt el.
  • Az agrárszocialista mozgalmak a 19. század végén kaptak erőre, miután itt is megjelent a modernizálás, de gyenge ipar lévén a gyárak nem tudták felszívni a lakosság harmadát kitevő szegényebb parasztokat. Különösen az 1890-es évekre vált súlyossá a helyzet, a hatalom viszont nem tűrte az engedetlenséget, a tüntetéseket és már 1891-től kezdve rendszeresen a tömegbe lövetett, de az évtized végétől kezdve folyamatos engedményeket tett.

Szólj hozzá!
Címkék: dráma 1972 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa 1970-es évek Jancsó Miklós Drahota Andrea IMDB 7 1 órás

Szindbád (1971)

2020. április 13. 22:18 - Liberális Artúr


Rendezte: Huszárik Zoltán
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Latinovts Zoltán
Megjelenés: 1971, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,7
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/szindbad-szindbad/movie-2361

Cselekmény: Valamikor a huszadik század elején járunk. A haldokló Szindbád (Latinovits Zoltán) megkeseredett alak, aki lázasan kereste a szerelmet, de hiába hódította meg és törte össze szeretői szívét, egyik mellett sem érezte igazán jól magát...

Téma: A rövid cselekményleírásból sejthető, hogy nincs hagyományos cselekménye, történetíve. A rendező Krúdy Szindbád-történeteinek hangulatát, vagy még inkább Krúdy világát akarta megfilmesíteni. E film alapján ez egy szomorú, kiüresedett hely, ahol sokan magukat áltatva boldogságot színlelnek és az igazi érzelmek csak a gyökereiknél léteznek, amitől e felszínes világ már túlságosan elszakadt.

Tartalom: A cselekmény szerkezete töredezett, csupán egy vékony keret fogja egybe. Történetünk elején Szindbád meghal. Innentől kezdve életének random pillanatait láthatjuk szeretőivel, de általában idős korából, amikor már nincs sok izgalom benne számára. Ő egykedvűen hallgatja a nőket és őszintén bevallja, hogy igazából leszarja őket. A nőknek azonban ez nem számít, ők el akarják hinni, hogy szenvedélyesen szerelmesek, ezzel értelmet adva unott vagy üres életüknek, bár motivációik eltérőek. Az igaz, a való csak akkor érkezik meg Szindbád életébe, amikor érzi a végét és zarándoklaton vesz részt egy népies öregasszony-csokorban.

Forma: Az Apához és a Szerelemhez hasonlóan itt is a pillanatnyi, asszociációs bevágás a legfőbb vizuális elem, csak itt általában nem asszociációként működik, hanem random emlékképként. Szívesen mutanak szuperközelieket, de vannak természeti képek is bőven, ezeket tarkovszkiji meditációnak szokták értelmezni, de nálam nem jött át, talán a kapkodós vágás miatt. Viszont látványos volt a természetes díszletként funkcionáló felvidéki városkép a színes külső és belső falakkal. A fényekkel való játék a végén izgalmas, amikor este a sötétbe öltözött öregasszonyoknak csak az arca türemkedik ki a környezetből. A zene nem tűnt ki, illetve szerintem az agyondicsért Latinovits sem volt látványos - nem is lehetett a visszahúzódó karakteréből adódóan.

Élmény: Szóval a cél Krúdy világának visszaadása volt. Hogy ez mennyire sikerült, nem tudhatom, mert még nem olvastam Krúdyt, de egy filmnek önmagában is meg kell állnia a helyét. Érezhetően törekedett egyfajta tarkovszkiji transzcendenciára, de nekem nem jött át, és őszintén szólva ez már a sokadik magyar filmem, ami ugyanazzal a fő képi megoldással operál, így nem igazán tudott megérinteni. Ugyanazt tudom elmondani, mint a Szerelemnél is: önmagában nem rossz, de a kor filmjeinek kontextusában nekem nem mutatott újat, mást.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Latinovits Zoltán (Szegénylegények, Csend és kiáltás), Nagy Anna (Apa), Bánhidi László (Talpalatnyi föld, A tizedes meg a többiek), Borbíró Andrea (Körhinta), Máthé Erzsi (Bakaruhában)
  • Színészdinasztiák: Latinovits Zoltán élettársa Ruttkai Éva; Ruttkai Éva férje Gábor Miklós, élettársa Latinovits Zoltán; Tanai Bella férje Bács Ferenc; Bánsági Ildikó férje Gáspár Sándor; Gábor Júlia szülei Ruttkai Éva és Gábor Miklós;
  • Huszárik Zoltán rendező feleségei volt két filmbéli színésznő is: Nagy Anna és Móger Ildikó.
  • Szindbád az Ezeregyéjszaka meséinek egy később hozzátoldott karaktere, vélhetően részben az Odüsszeia arab fordítása szülte meg.
  • Itt olvashatóak Krúdy Szindbád-történetei.

Szólj hozzá!
Címkék: 1971 dráma 20. század Magyarország Európa Kelet-Európa Latinovits Zoltán 1970-es évek Huszárik Zoltán IMDB 8 1 órás

Szerelem (1971)

2020. április 12. 16:46 - Liberális Artúr


Rendezte: Makk Károly
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Darvas Lili, Törőcsik Mari
Megjelenés: 1971, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/szerelem-szerelem/movie-2304

Cselekmény: 1950-es évek, Magyarország. Luca (Törőcsik Mari) ápolja nagybeteg, öreg anyósát, akinek napjai azzal telnek, hogy várja orvosát, de legfőképpen Amerikában filmet forgató fiát, Jánost (Darvas Iván). Luca ingerültté válik mindig, amikor János kerül szóba, de épp ellenkező okból, mint amire számítunk: János valójában politikai fogoly, Luca csak próbálja fenntartani a látszatot, hogy minden rendben van vele, pedig az ő élete is sokkal nehezebb egyedül, megbélyegezve...

Téma: Bár a szereplők háttértörténete révén van a történetnek politikai-társadalmi kontextusa is, alapvetően a szeretett férfi hiányával való megbirkózást láthatjuk egy olyan korban, amikor kényszerből nem lehettek együtt családtagok.

Tartalom: Lucát viszonylag türelmetlen nőnek ismerjük meg, mintha haragudna férjére, emiatt sokáig azt feltételeztem, hogy elhagyta vagy hasonló probléma állhat a háttérben, miközben rászakadt betegeskedő anyósa is, akit valamiért azonban kitartóan ápol. Kiderül azonban, hogy János politikai fogoly, így az addigi negatív érzés pozitívvá válik szemünkben és jobban megértjük Luca viselkedését. Bár addig is így van, innentől kezdve még inkább azt figyelhetjük meg, hogyan viszonyul egymáshoz a két nő. Az anyós az igazságtól függetlenül hiányolja fiát, visszaemlékszik saját szerelmeire és próbálja tartani Lucában a lelket, hogy maradjon János mellett, még a hűtlenség is belefér. Luca ennél kevésbé kifinomult, ő inkább hazudik (levelet hamisít, fenntart látszatot... stb.). A végére jelentősebb idő jut Jánosnak is, ami megért volna egy külön filmet, hogy millyen érzés újra megtapasztalni a ránkszakadó szabadságot.

Forma: Kamaradrámaként elsősorban a színészi játék számít, és Darvas Lili a karaktere szempontjából jó választás volt, hiszen régóta Amerikában élőként valóban nem beszélte már tökéletesen a magyart, ami arisztokratikusabbá tette. Törőcsik számomra sosem volt hiteles, talán mert ő A Törőcsik. Darvas Iván 1956-os ténykedése miatt valóban két évig volt börtönben, így teljesen autentikus választás volt. A leggyakoribb vizuális elem a szabóistváni pillanatnyi képbevágás emlékekről, gondolatokról, asszociációkról, amelyek a gazdagon díszített úri szoba képeiből adódnak többnyire. A hangot hasonlóan halmozták, de ez sajnos csak a levélolvasáskor volt így, jó lett volna hosszabban "élvezni" a szavak és suttogások, sóhajok kakofóniáját.

Élmény: Ez utóbbi a legnagyobb ereje és hátránya is és jól érzékeltette számomra a (generációs) különbséget Szabó és Makk filmje között. A szerelem itt egy olyan összetartó érzés, amiért keményen kell küzdeni megtört főhőseinknek a komor világban. Szabó filmjei viszont fiatalosan lendületesek, sokkal pozitívabb kicsengésűek fiatalokkal, miközben ugyanazokat a formai elemeket használja. Ha ez a film tíz évvel korábbi, sokkal ütősebb lett volna.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Törőcsik Mari (Körhinta, Csend és kiáltás, A Pál utcai fiúk), Darvas Iván (Bakaruhában, A tizedes meg a többiek), Ambrus András (Bakaruhában), Versényi Ida és Tándor Lajos (A tanú)
  • Színészdinasztiák: Törőcsik Mari férje Bodrogi Gyula; Darvas Iván felesége Tolnay Klári; Káldi Nóra férje Kálmán György;
  • Halda Alíz (az egyik tanár) részt vett az 1956-os forradalomban, majd az 1980-as évektől kezdve az ellenzéki szerveződésben, a rendszerváltás után pedig képviselő is volt.
Szólj hozzá!
Címkék: 1971 dráma 20. század Magyarország Európa Törőcsik Mari Kelet-Európa 1970-es évek Makk Károly Darvas Lili IMDB 8 1 órás

Szárnyak (1927)

2020. április 11. 15:39 - Liberális Artúr


Rendezte: William A. Wellman
Műfaj: háborús, néma
Főbb szereplők: Clara Bow, Charles Rogers, Richard Arlen, Jobyna Ralston 
Megjelenés: 1927, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/wings/movie-53491

Cselekmény: 1917, egy amerikai kisváros. Jacknek két képzeletbeli szenvedélye van: az egyik a repülés, a másik a helyi menő jócsaj, Sylvia (Jobyna Ralston), pedig Jackért is odavan a szomszéd lány, Mary, de a fiú észre sem veszi. Sylvia hasonlóképp Jacket nem veszi észre, ő a helyi menő csávóba, Davidbe szerelmes. Amerika hadba lépésével mindkét fiú belép a seregbe pilótának, és bár kezdetben rivalizálnak, a kiképzés során összebarátkoznak. Rövidesen elérkezik az első bevetés is, amit mindketten szerencsével élnek csak túl...

Téma: Nagyjából ugyanolyan romantikus vígjáték háborúval, mint A nagy parádé. Bár ezt sem tartják kifejezetten háborúellenesnek, a történet végkicsengése ugyanaz: a háború szeretteink elvesztésével jár.

Tartalom: A történetnek két szála van, a szerelmivel kezdünk, ami eléggé kilóg az összhatás szempontjából; míg A nagy parádéban szerves része volt a szerkezetnek, itt inkább mellékesen jelenik meg. Ennek az egyik okáról majd később, a másik oka viszont az lehet, hogy a Maryt alakító Bow ekkoriban óriási szexszimbólum-szupersztár volt és gondolom be kellett valahogy szuszakolni (ez magyarázhatja, hogy miért ő a főszereplő, holott se nem tölt be központi szerepet, se nem kap túl sok játékidőt). Ennek ellenére megható tudott lenni, és aki volt már megtört szívű szerelmes, az megkönnyezheti egyes jeleneteit. A másik történetszál maga a háború, annak főként a légi része. Néhány kisebb bevetés után az eltávozás mulatozásait láthatjuk, majd a Saint-Mihieli csatát, ahol valóban nem mondják ki, hogy a háború rossz, de talán A nagy parádénál még realistábban mutatják be a sok halált, ami önmagában is elég elrettentő. Egy szappanoperás fordulattal tragikusabb is.

Forma: A másik ok, amiért a szerelmi szálat beleerőltetettnek gondolom és hogy ez csak egyszerűen egy háborús film akart lenni, az az, hogy az alapmű írója pilóta volt, a rendezéshez pedig a légicsaták miatt szintén egy pilótát kértek fel. És milyen jól tették, Wellman ugyanis maximalistának bizonyult, amiért utálták a színészek és a hadsereg is. "Csak" egy halálos baleset történt a fotgatás során, a felvételek azonban cserébe mind valódiak, könnyű kamerákat szereltek a gépekre, a hatás kedvéért csak akkor forgattak, amikor felhős volt az ég, és valóban, az óriás égboltot ez jobban érzékeltette. A háború ábrázolás naturalisztikusabb volt, elég sok vér folyt, jobban rángatóztak a sérültek, a testek repültek a robbanásoktól. De a könnyű kamerák nem csak a repülőkhöz jöttek jól, hétköznapi helyzetekben is látványosan lehetett mozgatni, mint amilyen a hintázás volt vagy amilyen a párizsi bár asztalokon átsikló felvétele. Volt animáció is, egyrészt a gépfegyvertüzet és az égő repülőket színezték sárgára, másrészt Jack részegségének látomásaihoz rajzoltak buborékokat. Hogy mennyire fellazultak az erkölcsök, jól mutatja, hogy nem csupán meztelen férfifenekeket láthatunk, de Bow melleit is elkaphatták a nézők egy pillanatra. A színészek inkább teátrálisak voltak, de amikor úgy kívánta a forgatókönyv, képesek voltak szépen megjeleníteni visszafogottabb arcjátékkal is a belső feszültséget. De megbocsájtható cserébe azért, hogy valóban repültek (David szintén pilóta volt, a Jacket alakító színésznek viszont meg kellett tanulnia repülni). A több ezer statiszta nagy részét, köztük 300 pilótát az amerikai hadsereg adta

Élmény: A film elsősorban történelmi jelentőségű, egyrészt mert autentikusan ábrázolta a légicsatákat, másrészt ez nyerte el az 1929-ben megtartott első Oscar-átad legjobb filmje díját. Nem érdemtelenül, abszolút szórakoztató, noha nem egy túl mély vagy vizuálisan előremutató alkotás. Ugyanakkor a célját tökéletesen beteljesíti és technikai bravúrok vannak benne.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Gary Cooper (Délidőben), Jobyna Ralston (A nős hős), Roscoe Karns (Ez történt egy éjszaka, Pénteki barátnő), Henry B. Walthall (The Mended Lute,  Agabonatőzsde spekulánsai, The House with Closed Shutters, The Painted Lady, The Mothering Heart, The Battle at Elderbush Gulch, Egy nemzet születése), George Irving (Párducbébi), Hedda Hopper (Alkony sugárút)
  • Charles Rogers (Jack) még ebben az évben viszonyt kezdett Mary Pickforddal és harmadik férje lett.
  • A Sylviát és Davidet alakító színészek valóban egy pár voltak.
  • Azonnal fel lehet ismerni az első komolyabb filmjében, a csak rövid szerepet játszó, fiatal Gary Coopert.
  • A ma ismertebb filme közül versenyben volt még az első Oscaron többek közt a Dübörgő élet, A hontalan hős és a Virradat.
  • A Saint-Mihieli csata 1918 szeptemberében esett meg a Száznapos offenzíva részeként, amelyben a szövetséges túlerő a német állásokat jelentősen visszább szorította és ami megadta a kegyelemdöfést. A scata Strasbourg közelében esett meg és az amerikai csapatok első és egyetlen komolyabb, önálló  megmozdulása volt. Egyik vezetője Patton volt.

Szólj hozzá!
Címkék: háborús néma 20. század 1927 Amerika Amerikai Egyesült Államok 1920-as évek Észak-Amerika Charles Rogers Clara Bow Richard Arlen William A. Wellman 2 órás IMDB 8 Jobyna Ralston
süti beállítások módosítása
Mobil