Artúr filmélményei

Becsületből elégtelen (1939)

2020. szeptember 10. 20:36 - Liberális Artúr

Rendezte: Frank Capra
Műfaj:
politikai, tragikomédia
Főbb szereplők:
Jean Arthur, James Stewart

Megjelenés: 1939, Egyesült Államok

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
8,1

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/becsuletbol-elegtelen-mr-smith-goes-to-washington/movie-206

Cselekmény: Váratlanul meghal egy szenátor, ezért a kormányzónak helyettesítőt kell kineveznie. Az egyik korrupt politikai csoportosulás, köztük Paine szenátor (Claude Rains) épp egy ingatlanpanama kellős közepén van, ezért könnyen irányítható utódot akarnak, egy másik csoportosulás pedig épp ellenkezőleg. A kormányzó a két fél nyomása közt egy harmadik jelöltet nevez ki, a végtelenül naiv és idealista vidéki cserkészvezetőt, Jeff Smith-t (James Stewart), hiszen ő könnyen befolyásolhatónak és feddhetetlennek is tűnik. Smith bele is veti magát a munkába, rutinos és cinikussá vált titkárnője, Saunders (Jean Arthur) segítségével. Törvényjavaslatot fogalmaznak, hogy állami kölcsönből a cserkészszövetség vehessen egy területet gyerekek nyári táboroztatására, ami Saunders nagy mulatságára véletlenül épp ugyanaz a terület, amit Paine-ék is próbálnak megszerezni...

Téma: Tulajdonképpen nem sokban tér el a többi Capra-film témájától, itt is egy fennkölt eszme ütközik a kevésbé fennkölt valósággal, ami ezúttal a becsületesség és egyéb magasztos amerikai eszmék.

Tartalom: De ez már jóval árnyaltabb a tegnapi Így élni jónál. Nem tudom, mik voltak az első igazán politikai filmek, de ez biztosan az elsők között lehetett azzal, ahogy már az elején egy bonyolult korrupciós ügybe vezetnek bele; később Jeffel együtt fedezhetjük fel a szenátus technikai részleteit és a törvényhozás folyamatát, amitől akár száraz és unalmas is lehetne, de ezt nagyjából sikerül elkerülni némi humorral, drámával és szerelmi szállal. A cselekmény hajtóerejét az adja, hogy az idealista Jeff váratlanul politikai hatalomhoz jut és ennek köszönhetően szembekerül a korrupt elittel, ami ebben a kiélezett időszakban egyszerre volt hazafiasnak és hazaárulónak bélyegezve. Jeff annyira az amerikai ideált testesíti meg, hogy az már karikatúrszerű még a filmbéli karaktereknek is, főképp a cinikus és kiégett, de még gerinces Saunders-nek. Saunders és újságíró barátja cinikus beszólásai a legjobb pillanatai a történetnek, amiket még mai szemmel is élvezhetünk ellenben a történet és Jeff túlzott idealizmusával. Apropó, az újságíró: a szenzációhajhász, szándékosan csúsztató médiáról is kapunk némi képet, illetve megdöbbentő 2020-ból nézni, hogy Amerikában már akkor milyen mértékű lejáratókampány folyhatott.

Forma: A kornak megfelelően pörgős filmet kapunk pörgős, szellemes párbeszédekkel, legalábbis ami a valósághűbb karaktereket illeti, mert Jeff a caprás, lassú idealistát jelentette. Ennek megfelelően az ő (és a gyerekek) játéka volt a legéletszerűtlenebb, míg a cinikusabb karaktereket sikerült jobban előadni. Tegnapi filmünknél ez már technikailag is kreatívabb volt, gondoljunk csak a telefonfülkés jelenet kamerabeállítására (és humorára) vagy Jeff zavarára, amit kalapja mutatásával érzékeltettek. Kapunk egy olyan pátoszos montázst amerikai jelképekkel teletűzdelve, amit Riefenstahl is megirigyelhetne (pozitív értelemben), de a montázsok később is elég hatásosak.

Élmény: Tipikusan Caprás és nem feltétlenül pozitív értelemben, mert az emberi melegséget ezúttal egy eszme váltotta fel. Ettől még működhetne, de pont attól vált hitetelenné, hogy viszonylag életszerűen jelent meg a korrupt politikai elit. Innentől kezdve számomra érdekesebb lett volna Paine meghasonlottsága, aki eladja lelkét a nagyobb jóért/kisebbik rosszért vagy maga a korrupció. Remek thriller lehetett volna, csak kicsit korán készült nem hozzáillő rendezővel. A vége pedig súlytalan volt, hiányzott a rendes lezárás, kissé félbemaradt. (Eredeileg láthattunk volna még parádét és esküvőt is.) Ebben több volt.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Jean Arthur (így élni jó, Csak az angyaloknak van szárnyuk)
    • James Stewart (Így élni jó, A saroküzlet, A philadelphiai történet, Az éled csodaszép, A földkerekség legnagyobb show-ja, Hátsó ablak, Szédülés, Egy gyilkosság anatómiája, Aki lelőtte Liberty Valance-t)
    • Claude Rains (Robin Hood kalandai, Casablanca, Forgószél, Arábiai Lawrence)
    • Edward Arnold (Kacsaleves, Így élni jó)
    • Thomas Mitchell (Adj esélyt a holnapnak, Hatosfogat, Csak az angyaloknak van szárnyuk, Elfújta a szél, Az élet csodaszép, Délidőben)
    • Eugene Pallette (Egy nemzet születése, Robin Hood kalandjai)
    • Beulah Bondi (Adj esélyt a holnapnak, Az élet csodaszép)
    • H. B. Warner (Így élni jó, Az élet csodaszép, Alkony sugárút, Tízparancsolat)
    • Harry Carey (The Painted Lady , A Pig Alley testőrei, The Battle at Elderbush Gulch, Párbaj a napon, Vörös folyó)
    • Ruth Donnelly (Szent Mary harangjai)
    • Grant Mitchell (Érik a gyümölcs)
    • Porter Hall (Adj esélyt a holnapnak, Pénteki barátnő, Sullivan utazásai, Gyilkos vagyok)
    • Pierre Watkin (Így élni jó, Monsieur Verdoux)
    • Charles Lane (Így élni jó, Az élet csodaszép, Bolond bolond világ)
    • William Demarest (Lady Éva, Sullivan utazásai, Bolond bolond világ)
    • Dick Elliott (Az élet csodaszép, Délidőben)
    • Delmar Watson (Pénteki barátnő)
    • Larry Simms (Az élet csodaszép)
    • Russel Simpson (San Francisco, Érik a gyümölcs, Clementina kedvesem)
    • Dick Jones (Pinokkió)
    • Anne Cornwall (Így élni jó)
    • Gino Corrado (Türelmetlenség, Virradat, Becsületes megtaláló, Az élni vágyó asszony, Elfújta a szél, Érik a gyümölcs, A Manderley-ház asszonya, Aranypolgár, Casablanca)
    • Maurice Costello (Aranypolgár)
    • Alec Craig (Lázadás a Bountyn, Lenni vagy nem lenni)
    • Lew Davies (Így élni jó, Csak az angyaloknak van szárnyuk, A diktátor, Az élet csodaszép)
    • Vernon Dent (San Francisco, Így élni jó, Csak az angyaloknak van szárnyuk)
    • Stanley Andrews (Így élni jó, Az élet csodaszép, A földkerekség legnagyobb show-ja)
    • Harlan Briggs (Az élni vágyó asszony)
    • Matt McHugh (Szörnyszülöttek)
    • Dub Taylor (Így élni jó, Csillag születik, Bonnie és Clyde, Vad banda)
    • Jack Carson (Párducbébi, Csillag születik)
    • Hank Mann (Reménytelen szerelem, Nagyvárosi fények, Modern idők, A diktátor, A máltai sólyom, Van aki forrón szereti)
  • A kormányzó családját egy valódi család, Watsonék alakították, akik kilencen voltak testvérek és mind színészként foglalkoztak. 1912-1930 között születtek, ketten még életben vannak.
  • A történet alapja valós, Wheeler szenátort 1922-1947 között választották be és hírnevét azzal szerezte, hogy leleplezett egy korrupciós ügyködést.
  • Capra elkövette azt a szemtelenséget, hogy a kongresszus előtt mutatta be filmjét, aminek meg is lett az eredménye: többen jól szórakoztak rajta elismerve a film hitelességét, ugyanakkor többen meg magukra vették és törvényt akartak hozni vagy egyéb módszerekkel megakadályozni a bemutatót.
  • A történetbéli, maratoni obstrukció nem túl gyakori, de előfordul. Az eddigi leghosszabb 1957-ben esett meg, több mint 24 órán keresztül tartott, amikor meg akarták akadályozni a feketék szavazati jogának biztosítását célző törvényt. legutóbb 2016-ban sikerült összehozni egy hosszabb, közel 15 órásat a fegyverviselés szabályzása érdekében.

2 komment

Így élni jó (1938)

2020. szeptember 09. 19:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Frank Capra
Műfaj:
romantikus, vígjáték
Főbb szereplők:
Jean Arthur, Lionel Barrymore, James Stewart, Edward Arnold

Megjelenés: 1938, Egyesült Államok

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
7,9

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/igy-elni-jo-you-cant-take-it-with-you/movie-56528

Cselekmény: Anthony Kirby (Edward Arnold) tehetős bankár, élete legnagyobb üzletére készül, ehhez már csak az kell, hogy egy terület lakóházait felvásárolja, ami simán megy, egyetlen ház kivételével: Vanderhofék nem hajlandóak költözni semmi pénzért. és hogy ők kicsodák? Egy olyan család élükön Vanderhof nagypapával (Lionel Barrymore), akik abból élnek, amit csinálni szeretnek: a nagypapa bélyeget gyűjt és becsül; lánya (Spring Byington) színdarabokat ír, veje (Samuel S. Hinds) tűzijátékot gyárt, kisebbik unokája (Ann Miller) táncolni tanul, a nagyobbik, Alice (Jean Arthur) kivételesen egy bankban dolgozik gyorsíróként. Igén, épp Kirbyéknél. Nem elég kínos még? Nos, Kirby fia, Tony (James Stewart), akinek nem sok kedve van hozzá, de azért alelnök a bankban, hevesen udvarol Alice-nek...

Téma: Nyíltan és didaktikusan kimondja (már az eredeti címmel is egyébként: You Can't Take It With You), hogy a pénznek nincs nagy értéke, hiszen mit érünk vele, ha nincsen szeretet.

Tartalom: E két oldal megtestesítői a két család: Kirbyék a tipikus üzleti hiénák, akik élet-halál harcot vívnak üzleti ellenfeleikkel, amihez hozzátartozik a kifogástalan társadalmi státusz is. Vanderhofék ezzel szemben inkább azt csinálják, amit szeretnek és fütyülnek a pénzre, fontosabb, hogy jól érzezzék magukat (itt a történet nyilván picit szemen huny afelett, hogy ebből nem mindenki tudna megélni). Ez a humor forrása is, hiszen kísérletező kedvű bolondok válogatottja jön össze, ami akkor igazán harsány, amikor a két világ összeütközik. Ezt szolgálja az egyszerű, de néhol feleslegesen túlbonyolított cselekmény, amelyben az idős Kirby élete üzlete előtt áll, hogy megértse, lényegében nem számít a pénz, az ifjabb Kirby pedig szerelmes a Vanderhof-unokába. Bár a szerelmespár van a cselekmény középpontjában, az íve mégis az idősebb Kirby jellemfejlődésére fut ki, miközben a legtöbb játékidőt meg a kedélyes nagypapa kapja, aki mindenkihez kedves és akit mindenki szeret. Tipikus Capra.

Forma: A korabeli divatnak megfelelően pörgős, sokat beszélő screwball-féle vígjátékot láthatunk, de jóval kevésbé harsány humorral, így nincsenek nagy csetlések-botlások, gyorsan pörgő poénok. A párbeszédek szellemesek tudnak lenni, bár messze nem ütik meg Wilder szintjét, a vizuális gegek pedig szintén nem rohamtempóban követik egymást, hanem ráérősen. Tipikus Capra. A színjátszás eltúlzott, meseszerű karakterek elevenednek meg, nem sok életszerűség szorul beléjük - mintha 1928-as némafilm lenne és nem 1938-as. Ez nem feltétlenül baj, csak elszoktam már tőle.

Élmény: A film az év egyik legnézettebje volt, elnyerte az Oscart és rendezőként ez volt Capra harmadik Oscarja is alig néhány év alatt, szóval igazi sikerfilm - csak nem értem, miért. Sem tartalomban, sem kivitelezésben nem üti meg más korabeli filmek szintjét szerintem. Ahogy jeleztem, nagyon tipikusan Caprás, szinte látszik benne a a teljes későbbi Az élet csodaszép. Meleg, kedves, meseszerű, szerethető, megszívlelendő, kedvesen humoros, de gyermeteg.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Jean Arthur (Cak az angyaloknak van szárnyuk)
    • Lionel Barrymore (The Painted Lady, The Battle at Elderbush Gulch, A kaméliás hölgy, Az élet csodaszép, Párbaj a napon)
    • James Stewart (A saroküzlet, A philadelphiai történet, Az éled csodaszép, A földkerekség legnagyobb show-ja, Hátsó ablak, Szédülés, Egy gyilkosság anatómiája, Aki lelőtte Liberty Valance-t)
    • Edward Arnold (Kacsaleves)
    • Mischa Auer (A kereszt jele)
    • Ann Miller (A sötétség útja) !!!
    • Spring Byington (Lázadás a Bountyn, Az élni vágyó asszony)
    • Samuel S. Hinds (Az élet csodaszép)
    • Donald Meek (A víg özvegy, Igazi áldás, Hatosfogat)
    • H. B. Warner (Az élet csodaszép, Alkony sugárút, Tízparancsolat)
    • Halliwell Hobbes (Lenni vagy nem lenni)
    • Dub Taylor (Csillag születik, Bonnie és Clyde, A vad banda)
    • Mary Forbes (Kár volt hazudni, Ninocska)
    • Eddie Anderson (Elfújta a szél, Bolond bolond világ)
    • Clarence Wilson (Virradat)
    • Charles Lane (Az élet csodaszép, Bolond bolond világ)
    • Ann Doran (Robin Hood, Pénteki barátnő)
    • Christian Rub (Pinokkió)
    • Bodil Rosing (Virradat, Nyugaton a helyzet változatlan)
    • Josef Swickard (Reménytelen szerelem, Az apokalipszis négy lovasa)
    • Harry Davenport (Elfújta a szél, Találkozzunk St. Louis-ban)
  • Charles Lane (az adóhivatalnok) 2007-ben, 102 évesen hunyt el
  • A kisebbik unokát alakító Ann Miller ekkor még csak 15 éves volt. De ami igazán érdekes vele kapcsolatban, hogy láthattuk a 2001-es A sötétség útjában is még.

2 komment

Testről és lélekről (2017)

2020. szeptember 07. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Enyedi Ildikó
Műfaj:
dráma, romantikus
Főbb szereplők:
Borbély Alexandra, Morcsányi Géza

Megjelenés: 2017, Magyarország

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
7,6

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/testrol-es-lelekrol-testrol-es-lelekrol/movie-174216

Cselekmény: Új minőségellenőr érkezik Mária személyében a vágóhídra, akit senki sem kedvel túlzott, karótnyelt precizitása miatt. Endre azonban, a vágóhíd egyik vezető beosztású munkatársa rokonszenvet érez a nő iránt és próbálja oldani gátlásosságát, nem sok sikerrel. Egy alkalommal ajzószer tűnik el a készletből, a rendőrség pedig pszichológus segítségével próbálja megtalálni a tettest. A szűrésen szóba kerülnek az álmok is, ahol Endre és Mária is ugyanazt az álmot meséli el, amelyben szarvasként élnek egy erdőben. A pszichológus csak rossz viccnek véli az egybeesést, ezért szembesíti őket álmaikkal...

Téma: Bár Enyedi "tagadja", hogy többet akarna megmutatni két ember egymásra találásánál, a cím mégis azt sugallja, hogy általánosabban próbál elmélyülni a test és a szellem témájában, és szerintem arra a következtetésre jut a végére, hogy a kettő egyesülése harmonikusabb élethez vezet.

Tartalom: A cselekmény minimális, ami történik, csak azt a célt szolgálja, hogy kapcsolatot teremtsen Mária és Endre közt, illetve mellékszereplői révén egy párkapcsolat egyéb aspektusait is megmutatja. A játékidő nagy részét Mária és Endre személyiségének bemutatása teszi ki. Endrével kezdünk, aki már nem fiatal és testileg-lelkileg is megtörte az élet. Vele szemben Mária eddig nem is merte magát "kitenni" az életnek, karaktere olyan, mint egy újszülötté vagy földönkívülié. Ettől mindketten nehezen nyílnak meg egymásnak, ami néha drámai, néha humoros. A viszonylagos egyszerűség ellenére számtalan jelképpel és ellentétpárral dolgozik a történet kezdve a környezettől (vágóhíd és erdő, város és természet) az időn át (régi vs modern) a . A legnagyobb problémám Mária karakterével volt, aki életszerűtlenül idegenül viselkedett, és ez zavaró volt.

Forma: Az ellentétpárok mutatkoznak meg a képi világban is, elsősorban a világításon volt ez tettenérhető: ahogy egyre jobban megnyíltak karaktereink, annál világosabb terekben jelentek meg. A fő különbség persze a hideg színű, de mégis bensőségesebb erdei őzikés és a melegebb színű, mégis elidegenedettebb valóság jelenetek között volt. A képek tűélesek, mármint nem csak felbontásra értve, de az élesebb színek is kiemelik ezt. A legfőbb erősségnek a vágást és a képek összjátékát tartom, tele van a film olyan apró momentumokkal, amelyek rengeteget elmondanak úgy is, hogy nem történik semmi vagy nem kapcsolódnak szorosan a történethez. Sokan dicsérik a zenét, nálam nem volt hatásos. A színészi játékot szintén magasztalják (Borbély elnyerte a legjobb európai színész díját), de engem ez se ragadott magával, sőt, a teljesen amatőr Endrét alakító színésznél érződött is rendesen, hogy nem színész, de a karaktere nagyjából megengedte ezt a fajta kifejezésmódot.

Élmény: Egyetlen összehasonlítási alapom Az én XX. századom, ami sokkal eklektikusabb volt, ez viszont egy érettebb, letisztultabb film - hangulatban mégis nagyon közel állnak egymáshoz. Sokan művészfilmnek látják, de nekem inkább kommersznek tűnt. Ez van, ha az ember túl van 1100+ filmen :D Szóval összességében korrekt, de semmi átütőt nem éreztem benne

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Nagy Ervin (Fehér isten)
    • Békés Itala (Tűzoltó utca 25)
    • Jordán Tamás (Édes Emma drága Böbe)
  • Ez volt az Endrét alakító Morcsányi első filmszerepe, bár nem idegen számára a szakma: elsősorban dramaturgként és fordítóként dolgozik.
  • Borbély Alexandra (Mária) és Nagy Ervin (Sándor) egy pár

Szólj hozzá!

Zama (2017)

2020. augusztus 27. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Lucrecia Martel
Műfaj:
dráma, kosztümös
Főbb szereplők:
Daniel Gimenez Cacho, Lola Duenas, Matheus Nachtergaele, Juan Minujin

Megjelenés: 2017, Argentína

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
6,8

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/zama-zama/movie-206660

Cselekmény: 1790-es évek, Argentína. Zama (Daniel Gimenez Cacho) a gyarmat egy távoli pontján képviseli a hatalmat, csak a kormányzó áll felette. Szeretne családjával lenni, de időbe kerül, hogy áthelyezzék megfelelőbb helyre. Titokzatos vendég érkezik három lányával, akik fehérek, ami Zama gyenge pontja. A vendég fél a rettegett banditától Vicuna Portótól (Matheus Nachtergaele), hiába nyugtatgatja Zama...

Téma: Itt még épp csak elkezdődik a történet, de ne felejsük, hogy a rendezőnk Martel, aki bár ezúttal hozott alapanyagból dolgozott, így sem a cselekményen lesz a hangsúly, hanem Zama mindennapjain, hétköznapi megnyilvánulásain, amelyek sokatmondóan festik le a korabeli argentin gyarmati állapotokat.

Tartalom: A történet három szakaszra oszlik; az elsőben Zama motivációját hamar megismerjük: szeretné mielőbb viszontlátni családját és kikerülni az isten háta mögötti körzetből. Családja iránti vágyakozása persze nem akadályozza meg abban, hogy félemztelen indiánok után leskelődjön (és még ő háborodjon fel, amikor rajtakapják) vagy hogy legyen zabigyereke. De azért szívesebben hálna fehér nőkkel, pl. a spanyol de Luenga asszonnyal, aki viszont csak kihasználja a férfit. A második szakasz Zama szakmai életére összpontosít, és noha elvileg a körzetet példásan rendberakta vérontás nélkül, legendás alakká nőtt alatta Porto, a bandita, ami elég kellemetlen tüske. Zama ráadásul a tipikusan rasszista, korrupt tisztviselő mintapéldánya, aki könynedén részrehajlik a fehérek kérvényei iránt és semmibe veszi a bennszülötteket. Azonban ő is ki van szolgáltatva az adminisztrációnak, hiába kérvényezi ugyanis áthelyezését, amerikai születése miatt nem igazán foglalkoznak vele. Sőt, egyre méltatlanabb körülmények közé kerül. A harmadik szakaszra már megöregedett és lepukkant, megpróbálja elcsípni Portót, de ő kerül fogságba. Ekkor rántja le végső kétségbeesésében a leplet az egész rendszerről, miszerint nem hajlandó hamis reményeket kelteni többé másokban.

Forma: Képei gyönyörűek, teljesen festményszerűek, és nem csak a színek miatt, de van egy tippem, hogy valamit buheráltak a képen, hogy lágyabb legyen, illetve azon se lennék meglepődve, ha utólag kiszínezték volna a hatás kedvéért. Emellett - ahogy lenni szokott -  minden kép be is van állítva, mint egy festmény elrendezése háttérben lévő alakokkal, teátrális pózokkal. A cselekmény megjelenítése martelesebb a történetnél, szokás szerint simán félbevágja az adott jelenetet, nem kell végigvinni. Emellett egyfajta misztikus színezetet is kap az állatok és "vad" indiánok gyakori szerepeltetésével. A zene fura mód modern karibi zene, ami inkább idézőjelbe teszi, ironikus felhangot ad Zama amúgy is nevetségesen szánnivaló karakterének.

Élmény: Majd' 10 év telt el A fejnélküli asszony óta, ami Martel első trilógiájának záró darabja volt. A váltás érezhető, ez már nem az a MAatel és ez nem jó, mert önmagához képest meglehetősen konvencionálissá vált. Na nem rossz a film, ráadásul nagyon szép is, csak nem ezt vártuk. A változás nem baj, de az irány szerintem igen.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Daniel Gimenez Cacho (Csak a pároddal, Csodák utcája, Vérvörös, Anyádat is)
    • Matheus Nachtergaele (Négy nap szeptemberben, Központi pályaudvar, Isten városa)
    • Juan Minujin (Historias extraordinarias)
  • Az alapjául szolgáló 1950-es évekbeli regényt az argentin irodalom egyik csúcsának tartják, a filmtől függetlenül épp 2016-ban fordították le angolra.

Szólj hozzá!

Kacsaszezon (2004)

2020. augusztus 23. 23:11 - Liberális Artúr

Rendezte: Fernando Eimbcke
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
Enrique Arreola, Diego Catano, Daniel Miranda, Danny Perea

Megjelenés: 2004, Mexikó

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,3

Ajánlott írás: https://cspv.hu/cspv_film/_info.html?film_id=03452&sajto=1
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/kacsaszezon-temporada-de-patos/movie-68562

Cselekmény: A kamasz Flama szülei válófélben vannak, a fiú pedig egyedül marad otthon barátjával vasárnap. Mit csinál ilyenkor két gyerek? Nekiállnak videójátékozni. Közben becsenget a szintén kamasz, bár valamivel idősebb szomszédlány is, mert elromlott a sütője és mindenképpen meg kéne sütni a tortáját. Aztán elmegy az áram. Jobb híján, unalmukban rendelnek egy pizzát abban bízva, hogy az áramszünet miatt nem fogja tudni a futár kiszállítani időben a pizzát és akkor nem kell érte fizetni. Átvételkor persze vita kerekedik köztük, a fiúk nem akarnak fizetni, a futár pedig nem hajlandó elmenni üres zsebbel. Amikor visszajön az áram, úgy határoznak, hogy a vitát lerendezik egy videójáték-focimeccsel. Egy kritikus pillanatban aztán újra elmegy az áram és összevesznek. Eközben a lány tortája odaég és a legkisebb szakértelem jele nélkül újra nekiáll sütni...

Téma: Különösebben nincs neki, négy hétköznapi élet sorsfordító pillanataiba nézhetünk bele. Talán van mögötte több is mexikói szemmel, de nem hiszem, ahhoz nem volt eléggé politikus.

Tartalom: Két kamaszfiúnk valódi kamasz és üdítő volt látni, hogy valóban xboxoznak és nem valami életszertűtlenebben felnőtteset csinálnak. Tehát ahogy a történetből kiderül, egyedül maradnak vasárnap délutánra és ezt játékra hazsnálnák fel, míg el nem megy az áram. Először Rita, a szomszéd kamaszlány érkezik meg tortát sütni; mint később kiderül, szülinapja van, de magányos. A konyhában segédkezik neki Moko, a lány pedig kamaszos csintalansággal kihasználja tapasztalatát és szórakozni kezd a nála sokkal ártatlanabb fiúval. Spoiler: ekkor derül ki Moko számára is, hogy meleg, így mindekttőjüknek van mit feldolgozni. A pizzafutár külsőre is nyomi, a fiúk is azonnal rávetik magukat, hogy átverjék, de Ulises nem hajlandó távozni fizetés nélkül, így négyesben maradnak összezárva egy délutánra. Ulises elmeséli, hogyan bukta el el sem kezdett karrierjét, és bár most mélyponton van, van terve, hogyan másszon ki a gödörből. Flama traumája, hogy szülei válnak és állandóan veszekednek, a válás pedig költözést is jelent, azaz egy új életet. A történet egyik fő jelképe a címadó festmény, egy kacsak repülése, ami kicsit ráillik mindenki életére, de külön szót nem érdemel. A film félig-meddig vígjáték, a humor elsősorban a karakterek esetlenségéből adódik.

Forma: Fekete-fehér, érzékeltetni próbálván az egyhangúságot, de az idő lassú múlását is jól kifejezi a a lassú elsötétüléssel működő vágás. Egyébként szinte végig a lakás két szobájában vagyunk, a lassú, beszélgetős jeleneteket csak egy-egy alkalommal gyorsítják be egy montázs érdekében. Zene nincs sok, de azok jók és hatásosak, a színészek epdig gyerek létükre tökéletsen hozzák azt, amit kell elvégre csak önmagukat kell adniuk).

Élmény: Kellemes kis film, kicsit vicces, hétköznapian drámai, de nem mond semmi nagyot. Így meg joggal kérdezheti az ember, hogy minke készült el?

Érdekességek:

  • Bár a fiúk valóban 14 évesek voltak, Rita ekkor már 19, de karakterét ismerve nem biztos, hogy a filmben is valóban 16 éves lenne.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása