Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Johanna ter Steege
Megjelenés: 1992, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/edes-emma-draga-bobe-edes-emma-draga-bobe/movie-45706
Cselekmény: Budapest a rendszerváltás idején. Emma és Böbe (Börcsök Enikő) tanárok, egy szobában laknak egy pedagógusszállón. Emmának titokban viszonya van Stefaniccsal, az igazgatóval (Andorai Péter). Együtt töltenék a hétvégét Stefanics nyaralójában, de a férfi végül nem ér rá, ezért Emma Böbével megy. Egy beszélgetés során kiderül, hogy Böbe is megvolt Stefanicsnak...
Téma: A rendszerváltás korát örökítette meg a film az egyik vesztes csoport szemszögéből (bár találóan jegyezte meg az egyik írás, hogy az értelmiség pont nem az volt), de elég hangsúlyos feminista vonalat is felfedezni véltem benne a személyes dráma mögött.
Tartalom: A cím ellenére elsősorban Emmával foglalkozunk, aki tipikus szocialista sikertörténet lehetett volna azzal, hogy paraszti sorból budapesti tanárrá növi ki magát. Csakhogy nem a hatvanas években vagyunk, hanem a rendszerváltás környékén; a pedagógus pálya már ekkor is egyet jelentett az aljamunkával, nem elég, hogy a félreszocializált gyerekekkel nem lehet bírni és a kollégák áskálódását el kell viselni, de még egy szobabérletre se futja. Ezen ront nagyot a rendszerváltás, amikor az orosztanárok egy pillanat alatt feleslegessé válnak, ráadásul újra megjelenik a politikai színezet is, csak most az a ciki, ha valaki a szocializmushoz kötődött. Ez az idősebb tanárok kétségbeesett vádaskodásán látszik a legjobban, akiknek nem ez az első rendszerváltásuk és egymásra licitálnak abban, hogy ki nem szolgálta ki a rendszert jobban. Emmáék ebben tehetetlen áldozatok, hiszen még esélyük sem volt korrumpálódni. De nagyobb szerepet kap a személyes tragédiája, amelyben egyrészt gyökerét vesztett vidéki, másrészt nincstelen, de legfőképpen magányos. A szerelmet azonban nem kapja meg az igazgatótól, aki bár gerinctelen, férfiként mégis tökéletesen érthető és nehéz elítélni, ha valaki volt már hasonló helyzetben. A passzív Emma ellenpontja Böbe, aki nem nyugszik bele a helyzetébe, és mindent elkövet a jobb életért, de erről nem mondhatok többet spoiler miatt. Külön kellemetlen, hogy Emma még nő is, mert ez még lejjebb taszítja; az még hagyján, hogy csak férfiakon keresztül juthatna el egy jobb életbe, de még a rendőrség is uralkodó férfiként lép fel vele szemben és kéjesen vájkál a szexuális életében, amikor pl. épp egy nemi erőszak kísérlete miatt tesz feljelentést.
Forma: Megörültem a kezdő képsoroknak, mert Emma rémálomjelenetével nyitunk, de nagyjából ennyi volt a film, innentől kezdve inkább kézikamerás-dokumentarista stílust vesz fel. A legerősebb rész mindenki egybehangzó állítása szerint az a montázs, amikor meztelen statisztának jelentkezők mutatkoznak be és mindenki tanár vagy a szociális szférából jött. A zene klasszikus, amit általában szeretek, de egy ilyen kordukmentumhoz sokkal jobban illenek a korabeli számok, ami akkor látszik, amikor tényleg ilyenek szerepelnek benne. Szóval ezek alapján a színészi játékon keellene múlnia mindennek, de számomra életszerűtlenül túldramatizálták a játékot.
Élmény: Valahol persze megbocsátható, hiszen a forgatókönyvírással együtt is pár hét alatt hozták össze a filmet úgy, hogy még nem is volt költségvetés. Kétségtelenül megvolt a rendszerváltás fílingje, ami annál is durvább, mert eltelt harminc év, de a villamosok még mindig ugyanazok :D Szóval kordokumentumnak megteszi, filmnek kevésbé volt érdekes.
Érdekességek:
- Korábban láttuk:
- Börcsök Enikő (Werckmeister harmóniák)
- Andorai Péter (Bizalom, Mephisto, Egymásra nézve, Az én XX. századom)
- Temessy Hédi (Tűzoltó utca 25, Csontváry, Mephisto, Őszi almanach, Kárhozat)
- Pásztor Erzsi (Tűzoltó utca 25, A ménesgazda, Angi Vera)
- Bódis Irén (Tűzoltó utca 25)
- Máté Gábor (Az én XX. századom)
- Színészdinasztiák: Temessy Hédi élettársa Gobbi Hilda; Gaál Erzsi férje Zsótér Sándor; Jordán Tamás élettársa Lázár Kati;
