Artúr filmélményei

A felszín alatt (2013)

2019. december 14. 06:38 - Liberális Artúr


Rendezte: Jonathan Glazer
Műfaj: sci-fi
Főbb szereplők: Scarlett Johansson
Megjelenés: 2013, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 6,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-felszin-alatt--under-the-skin/movie-145009

Cselekmény: Egy földönkívüli lény női alakot öltve (Scarlett Johansson) egy halott prostituált ruháit ölti magára, majd a skót városokban furikázva férfiakat szólít le iránymutatásért. Ha a férfi egyedül van, fuvart ajánl nekik, majd flörtölésbe kezd. A házába viszi őket, ahol szexre készülve a férfiakat elnyeli egy sötét folyadék...

Téma: Ez az a fajta bressoni film a godard-ival ellenétében, amely nagyon kevés fogódzót kínál és emiatt több téma is belelátható, de valójában egyikről sem szól. A legtöbb írás szerint a férfi-női viszonyokat ábrázolja a szexualitás tükrében, a rendező szerint inkább az emberi viszonyokat egy földönkívüli külsődleges szemszögéből, más írások etnikai szempontokat vélnek felfedezni, és mindegyik jogos.

Tartalom: Az alapul szolgáló könyvvel ellentétben itt azonnal kiderül, hogy földönkívüliek ügyködnek az emberi hús szüretelésén, amihez a női test vonzerejét használják fel. A történet első fele nagyjából erről szól, ahogy a nő becserkészi egyedülálló, fiatal férfiáldozatait, de a második felében mintha elkezdene szimpatizálni velük és fordul a kocka, ekkor ő válik kihasználttá. A kezdeti érzéketlenségét az mutatja legjobban, amikor a fuldoklókra és később a parton hagyott babájukra ügyet sem vet, a történet közepén azonban megesik a szíve(?) egy kiszolgáltatott férfin. Az általános emberi nézőpontot támasztja alá az a rész, amikor próbálna emberi ételt enni, illetve ténylegesen szexelni, de egyik se sikerülhet. Az etnikai jelleget az hordozza magában, hogy ő maga is idegenként rendre megkérdezi a járókelőket, honnan jöttek, amire a válasz többször is egy külföldi ország; emellett az egyetlen konkrétabb mondat a történetben a sokadik, 2014-es skót elszakadási népszavazásról szól. A legnehezebben megfejthető elem a motoros földönkívüli, aki valamiféle társ lenne, de jelképesen leszakad róla a nő, amikor az utak helyett az erdőbe menekül.

Forma: A karakterizálást ezúttal azért hagytam ki, mert a nő "rendes" földönkívüliként pókerarcú szereplő, az emberekhez képest robot. Ebből a szempontból tök jó választás volt Johansson, hiszen nemcsak hogy amerikaiként üt el a skótoktól, de hollywoodi szupersztárként a függetlenfilmes környezettől is (az Elveszett jelentés ellenére). De sokkal izgibb, hogy a szereplők nagy része tök amatőrként is jól hozza a szerepét, bár sokszor ennek nem is voltak tudatában, hiszen rejtettkamerás felvételeket használtak többször, amikor a nő útbaigazítást kért. A zenét sokan dicsérik, de én "csak" ambientes hangzást hallottam, azt meg tudjuk a Radírfej óta, hogy elég jól működik. A képek a sci-fi ellenére szintén függetlenfilmesen egyszerűek, ami főleg az autóban felvett jeleneteken látszik. De hatásos tud lenni ezzel együtt is, hiszen a vízbefúlós jelenet távolba helyezése tökéletesen érzékelteti a nő közönyét, a fuldoklók kétségbeesését és a tenger erejét is. Sci-fivé csak akkor válik, amikor látjuk a szüretet, és az az egyszerűsége ellenére látványos.

Élmény: Nem szeretem az ennyire biankó filmeket, persze valahol ez személysiég kérdése is lehet, hogy hangulati filmként működik-e az adott alkotás. Nálam nem működött, anélkül pedig nem könnyű élvezni.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Scarlett Johansson (Elveszett jelentés, A tökéletes trükk, Amerika Kapitány, Bosszúállók)
  • A torzarcú ember valóban torzarcú, Egy olyan betegségben szenved, ami tumorokat okozhat a testén bárhol, ez okozza a torz arcot. A "poén", hogy van egy ikertestvére, akinek ugyanez a baja, az ő arca azonban egyelőre normális maradt.

Szólj hozzá!
Címkék: sci-fi 21. század 2013 Európa Jonathan Glazer Scarlett Johansson Egyesült Királyság Észak-Európa 2010-es évek 2 órás IMDB 6

Deadpool (2016)

2019. december 13. 06:32 - Liberális Artúr


Rendezte: Tim Miller
Műfaj: szuperhős
Főbb szereplők: Ryan Reynolds, Morena Baccarin, Ed Skrein, T.J. Miller, Gina Carano, Leslie Uggams, Brianna Hildebrand
Megjelenés: 2016, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,0
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/deadpool--deadpool/movie-167337

Cselekmény: Az ex-elitkatona Wade kisstílű verőlegényként dolgozik elbocsájtása után. A nagy változás akkor következik be életében, amikor találkozik a hozzá hasonlóan obszén és állandóan viccelődő Vanessával. Az egyéjszakás kalandból tartós kapcsolat lesz, de épp szerelmük csúcsán derül ki, hogy Wade rákos és már nincs sok ideje hátra. Ekkor bukkan fel egy titkosügynök gyógymódot és szupererőt ajánlva neki, amit Wade elfogad, de titokban, lelépve, hogy Vanessának ne kelljen átélnie a szenvedését, hanem csak a szépre emlékezzen...

Téma: Nincs neki, ez egy szórakoztató film egy minimális cselekményszállal és motivációval: Wade bosszút akar állni, mert arca eltorzult, illetve nem akar szenvedést okozni szerelmének, ezért otthagyja, pedig pont ezzel okoz igazán szenvedést neki.

Tartalom: A szerkezet félbevágott, azaz a közepétől indulunk, hogy visszaemlékezés során nézzük meg az előzményeket, majd innen vesszük fel újra a cselekményszálat. Igazából sok értelme nincs belemenni, annyira semmilyen ebből a szempontból a történet: Wade szerelmes lesz, majd átverik és megkínozzák, ezért bosszút áll. Feleslgesen van beleerőltetve az X-Men-szál, akik arról próbálják győzködni Deadpoolt, hogy legyen makulátlan hős, az egész lényege úgyis az állandó poénkodás, amit Deadpool tol. Minden megszólalása egy poén, amit szerencsére jól adagolnak és éppen nem válik még fárasztóvá. A poénok egyik alapja a rendszeres kikacsintás a nézőkre: nemcsak egyszerűen tele van filmes utalásokkal, de magát a filmet és a színészeket is kommentálja (pl. a filmeleji stáblista is már úgy kezdődik, hogy nevek helyett sértegeti a készítőket). A humor másik alapja az, hogy a film felnőtt besorolást kapott, azaz szabadon lehet poénkodni a szexszel és erőszakkal. Valójában a szexuális utalások csak azért tűnnek obszcénnak, mert a filmek szemérmesen félrenéznek, miközben a hétköznapokban ezek bőven életünk részei.

Forma: A viszonylag kis költségvetéshez képest az akciójelenetek elég grandiózusak, igaz, csak kettő nagyobb van belőlük. Az egy-egy elleni verekedések még egészen jól meg is lettek koreografálva. A kevésbé látványos szuperhős-képességek miatt az animáció visszafogott, csak Kolosszus néz ki túl bénán. A vizuális gegek már kevésbé mennek jól, talán egy-kettő, ha van, azok is inkább az obszcenitásról szólnak. A humor egy része egyébként szándékosan generációs különbségekre van kihegyezve a tini mutáns karaktere miatt, ebből adódik, hogy a zene is jellemzően harmincéves popdalokból áll.

Élmény: Nem véletlenül lett az évtized egyik legnépszerűbb filmje, hiszen merőben máshogy áll hozzá korunk uralkodó szuperhősfilmjeihez és folyamatosan szállítja a poénokat, amik főleg a kikacsintós viccek miatt különösen jól működnek. De ennél többet nem tud, ezért is a legfontosabb kritika vele szemben, amit az írások megfogalmaznak, hogy képtelen paródiává vagy szatírává válni. Kikapcsolódásnak tökéletes.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: T. J. Storm (Avatar, Amerika Kapitány)
  • A dead pool egy halál totó, amiben fogadni lehet, ki hal meg legközelebb. Itt pl. Kirk Douglas és Olivia de Havilland vezetnek.
  • A karakter 1991-ben született meg és elsősorban az X-Men világához kötődik. A poén, hogy már 2004-ben úgy jellemezte magát, mint Reynolds és egy sar pei kutya keveréke, így sorsszerű volt a találkozás.

2 komment
Címkék: szuperhős 2016 21. század Amerika Amerikai Egyesült Államok Morena Baccarin Ryan Reynolds Észak-Amerika 2010-es évek Gina Carano Tim Miller Ed Skrein Brianna Hildebrand Leslie Uggams T. J. Miller 2 órás IMDB 8

Égen s földön (2010)

2019. december 12. 07:46 - Liberális Artúr


Rendezte: Patricio Guzman
Műfaj: dokumentum
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 2010, Franciaország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,6
Ajánlott írás: https://www.bfi.org.uk/news-opinion/sight-sound-magazine/interviews/desert-disappeared-patricio-guzman-nostalgia-light
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/egen-s-foldon--nostalgia-de-la-luz/movie-116792

Cselekmény: A csillagászok egyik kedvenc helye a zavaró légkör nélküli chilei Atacama-sivatag, így a távcsövekkel tisztán láthatják az eget. De a látás csalóka, hiiszen mindennek csak a képét látjuk, ami mire eljut a szemünkhöz, már a múlté, így a csillagászok tulajdonképpen a múlttal foglalkozó történészek. Ahogy azok is, akik próbálják emlékeikben megőrizni a Pinochet-diktatúra fogolytáborait...

Téma: Gyanúsan természettudományosan indult a dokumentumfilm Guzmanhoz képest, de aztán persze sikerült párhuzamot vonni egy politikai kérdéssel, megőrizvén a latin mozi hagyományait. Így a film a világűrről való filozofálgatásról átcsúszik a Pinochet-diktatúra politikai fogolytáboraira és oda fut ki a gondolatmenet, hogy az eseményeket fel kell tárni és emlékezni rájuk, mert a múlt ismerete nélkül nincs jövőnk.

Tartalom: A gondolatmenet azonban szépen felépített: a chilei sivatagban vizsgálják a világegyetem múltját, az őslakosok múltják, de kevéssé ismert a közelmúlt. Az egész alapja a sivatag, ami adottságainak köszönhetően a legjobb hely távcsöveknek és tartósítja a holttesteket is - és épp akkor építették az első csillagvizsgálókat az 1970-es években, amikor börtön épült a politikai foglyoknak. Az első harmadban kizárólag kozmikus dolgokról esik szó, ezután jön be kissé váratlanul a politikai párhuzam, ami túlélők és érintettek interjúival folytatódik, de rendre igyekszik a film valamilyen kapcsolódási pontot találni az űrrel (pl. kalcium - csont). E kor kutatói a mára már idős feleségek és testvérek, akik továbbra is járják a sivatagot tömegsírok után kutatva és emlékeztetve a felejteni vágyó (azaz jövőjét eltékozló) chileieket. A végére ismét kozmikus kontextusba kívánja helyezni a kérdést a rendező, és mivel a csillagászok között is vannak érintettek, ők a világegyetem egylényegűségében próbálnak vigaszt találni.

Forma: Dokumentumfilmesen direkt, azaz elsősorban illusztrációként használják a filmet, jelképes vagy többjelentéssel bíró képek ritkán vannak, azok inkább a narráció szövegében nyilvánulnak meg. Persze a csillagászok képei és a sivatag önmagukban is elég látványosak, de nem térnek el sokban egy random natgeós műsortól és miért ne lehetne játszani többet a fénnyel, vágásokkal, kameramozgással... stb.? Egyetlen vizuális elem az időnként megjelenő, űrbéli csillámlás, amely rávetül a mindennapokra is, a zene fel se tűnt, hogy van, dokumentumfilm lévén pedig ugye színészi játék nincs.

Élmény: Hát nem mozgatott meg különösebben. Eleve problémás az 1960-as évek témáival jönni 2010-ben (erre mondta egy írás, hogy nem a témával van baj, mi váltunk érzéketlenné), de időnként az érvelés és a párhuzam is erőltetettnek tűnnek, miközben vizuálisan sem elégített ki. Persze nem is ez a feladata egy dokumentumfilmnek, és a célját maradéktalanul telejesítette, a köztudatban tartja Chile szomorú közelmúljtát.

Érdekességek:

  • Az Atacama-sivatag a világ legszárazabb helye, csak a tengerparti részén alakultak ki emberi települések, de mivel ásványokban gazdag, az 1940-es évekig intenzív bányászat folyt.
  • Az egyik ilyen bányászvárost, Chacabucot alakították táborrá 1973-1974 között, ahol közel kétezer embert tartottak fogva.

Szólj hozzá!
Címkék: dokumentum 2010 21. század Európa Franciaország Nyugat-Európa 2010-es évek IMDB 8 1 órás Patricio Guzman

A Wall Street farkasa (2013)

2019. december 11. 13:57 - Liberális Artúr


Rendezte: Martin Scorsese
Műfaj: életrajzi, krimi, vígjáték
Főbb szereplők: Leonardo DiCaprio, Jonah Hill, Margot Robbie, Matthew McConaughey, Kyle Chandler, Rob Reiner, Jon Bernthal, Jon Favreau
Megjelenés: 2013, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-wall-street-farkasa--the-wolf-of-wall-street/movie-142312

Cselekmény: Az 1980-as évek Amerikájában Jordan (Leonardo DiCaprio) minden vágya, hogy gazdag legyen, és minden szépen is halad, hiszen az egyik legpatinásabb brókercégnél kap állást, ahol hamar megtanulja, hogyan kell ügyfeleiből kiszedni a pénzt. Pechére beüt az 1987-es tőzsdeválság, a cég becsődől, így kénytelen a kis értékpapírok vízére evezni, de itt a nagyobb kockázat miatt sokkal nagyobb haszonnal lehet dolgozni az alacsony érték ellenére is, így újra megszedi magát, saját céget alapít, és értéktelen papírokat próbál a legálisnál nagyobb mértékben értékesnek feltüntetve eladni. A siker óriási...

Téma: Akár szólhatna is valamiről a film, hiszen el is hangzik, hogy a lehúzós cég maga az amerikai álom megtestesülése, de ezzel a részével keveset foglalkozik érdemben a történet. Szóval maradjunk annyiban, hogy ez egy önéletrajzi film, ami Amerika egy jellemző karrierjét mutatja be.

Tartalom: Nem könnyű részekre bontani a történetet, hiszen az egész egy vadító tempójú rohanás. Kicsit visszaemlékezve-narrálva indít Jordan, hogy összefoglalja életfilozófiáját a féktelen hedonizmusról és hogy mindent a pénzért tesz. Innentől kezdve szépen kronológikus sorrendben haladva végigvesszük pályafutása főbb állomásait az első mestere cinikus tanácsától az életmódváltáson át a bukásig. A hagyományos emberi értékek itt nem számítanak (bár elhiszi magáról, hogy jófiú, mert segít rászorulóknak kifosztani a szegényeket), és a saját erkölcsi szintjén ezzel tulajdonképpen nincs is baj, csak épp nem tud mit kezdeni azzal, amikor nem az ő szabályrendszere szerint élő emberekbe fut bele (felesége, rendőr). A humor elsősorban a normákat teljesen felrúgó, gyerekes brókerek viselkedéséből adódik, megspékelve némi váratlannal.

Forma: Formailag Scorsese sosem tartozott igazán az észrevehetően látványos rendezők közé, így ezúttal is csak az tűnt fel, hogy eszeveszett tempóban pörög a film a párbeszédek és a vágások tekintetében is, amit arra használ, hogy a szöveget hangsúlyozandó vagy épp ironikusan ellentétet állító képet vágjon alá. Ha kell gyorsít, ha kell lassít, montázsokat alkalmaz, de ha kell simán mutatja egy snittben, hosszan Jordan drogmámomros vergődését az egyik legviccesebb jelenetben. A színészeket megint egy kicsit túldicsérik szerintem ahhoz képest, hogy mit kell alakítaniuk: fékevesztett gyerekeket. McConaughey viszont érdekes volt abból a szempontból, hogy még viszonylag friss az élményem vele kapcsolatban a Csillagok közöttben, ehhez képest egy tök más alakot játszott el hitelesen ezúttal is. A zene korabeli, pörgős popdalokból áll, jól illeszkednek a film sebességéhez.

Élmény: Sajnos Scorsese nem tartozik a kedvenceim közé, nem tudtam vele se igazán egy hullámhosszra kerülni. A film maga teljesen szórakoztató, a háromórás hossz sem tűnik soknak, olyan gyorsan végigszáguld a történet.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Leonardo DiCaprio (Titanic, Kapj el ha tudsz, A tégla, Eredet), Kyle Chandler (A régi város), Rob Reiner (A turné), Matthew McConaughey (Csillagok között), Jon Favreau (Bosszúállók), Christine Ebersole (Aranyoskám, Amadeus), Kenneth Choi (Amerika Kapitány), Ethan Suplee (Amerikai história X, A pillangó hatás), Jake Hoffman (Esőember), J. C. MacKenzie (A tégla)
  • Jake Hoffman (Steve Madden) Dustin Hoffman fia.
  • A filmben feltűnik maga Jordan Belfort is a végén mint konferansz
  • Több mint ötszázszor hangzik el a filmben a "fuck" szó, ezzel lehagyta az addigi rekordtartó Casinót és Éhkoppont. (Részben) emiatt - ahol nincs betiltva - több országban csak egy kétórás, erősen megvágott változat került forgalomba.
  • Jordant leszámítva a karakterek - bár alapjaik valósak - nevei kitaláltak. Jordan Belfort (1962-) már kamaszként is szépen keresett üzleteléssel, később házaló lett, végül gyakornokként került 25 évesen a film kezdetén látható, nagymúltú brókercéghez. 1989-ben, 27 évesen alapította meg a saját brókercégét, amit a kezdetek óta próbált lefülelni a hatóság, de csak 1996-ban sikerült. 2004-2006 között ülte le büntetését egy nem túl szigorú javítóintézetben, illetve 110 milliós kártérítést kellett volna fizetnie, de ebből jó ha egymillió összejött.
  • Az alapul szolgáló emlékiratot, így a filmet is érdemes fenntartásokkal kezelni, valószínűleg egy része kitalált és erősen túlzó.

Szólj hozzá!
Címkék: krimi vígjáték életrajzi 21. század 2013 Amerika Amerikai Egyesült Államok Leonardo DiCaprio Martin Scorsese Jonah Hill Matthew McConaughey Észak-Amerika Kyle Chandler Rob Reiner Jon Bernthal 2010-es évek Jon Favreau Margot Robbie IMDB 8 3 órás

Az élet fája (2011)

2019. december 10. 18:54 - Liberális Artúr


Rendezte: Terrence Malick
Műfaj: dráma, kísérleti, monumentális
Főbb szereplők: Brad Pitt, Sean Penn, Jessica Chastain
Megjelenés: 2011, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 6,8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/az-elet-faja--the-tree-of-life/movie-118960

Cselekmény: Egy tipikusan 1950-es évekbeli középosztálybeli, háromgyerekes család elveszíti egyik fiát. A keménykezű apa (Brad Pitt) próbál erős maradni, a gyengéd anya (Jessica Chastain) összeomlik. Sokkal később az évfordulón visszaemlékszik a báty (Sean Penn) is a gyermekévekre...

Téma: Szokásosan malicki, az embert sikerül elhelyeznie a világegyetemben annak részeként. Emberi szemszögből nézve az elején ki is mondja tételmondatát: élhetünk a természetes/ösztönös/materialista módon vagy szellemi/kegyelmi elveket követve - e kettő azonban állandóan jelen van mindenben.

Tartalom: Az eddigi három Malick-filmünkben még volt narratíva, itt már minimálisra csökkenve egy férfi kiskamaszkorabeli emlékeinek elegye jelenik meg. Az indítóhelyzetben hírt kapunk az egyik fiú haláláról, ennek évfordulóján emlékszik vissza gyerekkorára központi szereplőnk, ami egybevág anyja kétségbeesett felkiáltásával: miért kellett így történnie? Ezzel Malick szabadjára ereszti természetimádatát és félórás, néma blokkot kapunk a világ keletkezéséről, alakulásáról. Ezután térünk vissza a hátralévő bő egy órára a gyerekkori emlékek nem-lineáris felidézéséhez, megismerjük a természet közömbösségét képviselő, keménykezű apát, aki maga is őrlődik és jóndulatból teszi pokollá fiai életét, valamint a gyermekien gyengéd, kegyelmet képviselő anyát, aki önmagában szintén egy járhatatlan utat jelent. Annyiban mégis lineáris a visszaemlékezés, hogy a fiú egyre inkább elszakad anyjától és szembe mer szállni apjával, de közben egyesíti is magában mindkettőjüket. Ez a szintézis megkönnyebülést hoz, az anyával együtt képessé válnak elengedni a halott fiút - talán a túlvilág, talán az újjászületés ígérete révén.

Forma: Szokás szerint ebben igazán erős Malick, a képeinek van rendszerint olyan ereje, ami képes átélhetővé, érthetővé tenni gondolatait. Az emberi részeknél ezt azzal érte el, hogy nagyon közelről, a szereplő "torz" szemszögéből láttatott mindent mozgó kamerával, ekközben pedig mindent beborított erősen fehér fénnyel, mintegy mennyei atmoszférát kölcsönözve a képeknek. De nem félt a szürreálisabb megnyilvánulásoktól sem, üvölt róluk Tarkovszkij hatása (lebegő anya, rétre bámuló gyerek). És akkor ott voltak a szokásos, párhuzamosan bevágott természetképek, amelyek ezúttal durván túlnőttek rajtunk és kozmikus méreteket öltöttek, ami pedig a 2001: Űrodüsszeia egyértelmű megidézése (és méltó párja). A zene elsősorban klasszikus elemekből áll, nem olyan ütős, mint az előbb említett előd, de azért nagyjából hatásos. A színészek rendben vannak, de a kritikákkal ellentétben nem ajnároznám őket (nem kisebbítve érdemeiket), mert annyira töredezettek az emlékképek, hogy nem nagyon láttuk egy-egy pillanatnál tovább az arcukat.

Élmény: Tökéletes filmnek kellene lennie, talán az is, de akkor miért nem érintett meg? Miért működött jobban a sokkal kevésbé grandiózus Mennyei napok? Talán épp azért? Vagy talán mert az volt az első Malick-filmem? Vagy egyszerűen csak hangulat kérdése, és most nem voltam elég befogadó? Vagy tényleg túl steril volt a film és nem volt annyira lelke?

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Brad Pitt (Thelma és Louise, Tiszta románc, Hetedik, Harcosok klubja, Blöff, 12 év rabszolgaság), Jessica Chastain (Csillagok között), Sean Penn (Az őrület határán), Fiona Shaw (A bal lábam, Harry Potter)
  • Michael Showers (a szomszéd) nem sokkal a film bemutatója után vízbe fúlt 45 évesen.
  • A film erősen önéletrajzi, hiszen Malick is az 1950-es évekbeli Texas-ban volt kamasz, testvére pedig gitáros volt, míg 19 évesen öngyilkos nem lett.

Szólj hozzá!
Címkék: dráma 2011 kísérleti 21. század monumentális Amerika Amerikai Egyesült Államok Brad Pitt Terrence Malick Jessica Chastain Sean Penn Észak-Amerika 2010-es évek 2 órás IMDB 7
süti beállítások módosítása