Artúr filmélményei

Csendélet (2006)

2020. november 18. 23:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Csia Csang-Ko
Műfaj: -
Főbb szereplők: Csao Tao, Han Szan-Ming
Megjelenés: 2006, Kína
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: https://brightlightsfilm.com/still-life-looking-jia-zhang-kes-recent-masterpiece/
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/csendelet-sanxia-haoren/movie-82311

Cselekmény: Szan-Mang bányász, 16 évvel ezelőtt feleséget vásárolt magának messziről, lányuk is született, de egy nap a nő a gyerekkel együtt elment. Most a nyomába eredt egy távoli tartományban, de persze az egykor megadott lakcím már rég nem jó, ugyanis épp itt épül egy hatalmas vízerőmű, aminek során a teljes várost el fogja önteni a víz. Sikerül felkutatni felesége bátyját, de az nem igazán segítőkész, csak annyit tanácsol, hogy várjon, előbb-utóbb visszajön a nő. Addig is Szan-Mang dolgozni kezd, beáll víz által veszélyeztett, elbontandó épületeken dolgozó segédmunkások közé. Majd elszáll az égen egy ufó...

Téma: A múlt-jelen-jövő metszéspontjában van a történet, azaz a jelenben, de ebben a jelenben ott van a múlt iránti vágy és emlék, valamint a jövő reményei is. Legalábbis ez tűnik a legkézenfekvőbbnek, de elég rejtélyes a film. A cím arra utalhat, hogy ezt a időbeni pontot akarja megjeleníteni és megörökíteni, mint egy csendéletnél. Azonban ironikus, hogy mennyire befolyásol minket a cím: ugyanis az eredeti cím jelentése kb. "a vízeremű jó népe", ami viszint inkább a szolidáris embereket állítaná középpontba.

Tartalom: Van egy hármas és egy négyes tagolása is a történetnek. Cselekmény alapján három részre oszlik: előbb Szan-Mang fentebb leírt esetét figyelhetjük meg, majd ezt félbeszakítja a szintén városba érkező, férjét kereső nő története, ami után újra visszatérünk Szan-Manghoz. A középső történetre nem tudom, mi szükség volt, látszólag nem ad hozzá semmit. Ellenben egy olyan elemmel kötötték össze (a fénnyaláb, amit a kriktikusok ufónak láttak), ami nem igzán illik a filmbe, fogalmam sincs, hogy értelmezzem. A négyes tagolás annak köszönhető, hogy négy felirat jelenik meg a történet során: cigaretta, likőr, tea, karamella - ezek akkor kerülnek elő, amikor valakit megkínálnak vele, de ezeknek sem látom értelmét. Mondtam, hogy rejtélyes alkotás... Szóval a cselekmény a jelenben, egy vízerőmű építésében esik meg, amely szinte harmadik szereplőként van jelen, ahogy egyrészt épül, másrészt elbontásra ítéli az ősi várost, eltörölve a múltat, felépítve a jövőt. Ide érkezik a "múltból" Szan-Mang, aki feleségét és lányát szeretné látni, akik 16 éve elhagyták, majd a történet végén tervet közöl velük, hogy visszaszerezze őket, így jön képbe a jövő. Vele párhuzamos Tao története, aki szintén elvesztett férjét jött felkutatni és szintén előremutató dolgokat közöl, de nem spoilerezem el, pontosan mit. Számos dolog utal még a múltra ősrégi cigarettamárától kezdve a dalokon át a számunkra sokatmondóbb Szebb holnap megjelenéséig.

Forma: Ami feltűnő, az a sokat oldalazó kamera, a város állandó szerepeltetése, de a romos épületei révén. Na és persze főhőseink sem állan túl sokat egy helyben. Mindez a változás, a múló jelen érzetét keltik. Karaktereink keveset beszélnek, azt is lassan, sok érzelem nincs az arcukon, érezni, hogy ők masszívabbak az épüeletknél, de azt is, hogy egyszer ők is elmúlnak. Viszonylag sok zene szerepel, ezek is vagy a legfrisebbek vagy épp ellenkezőleg, meglehetősen régi slágerek, míg a városhoz sok évszázados vers kötődik.

Élmény: Elmehetett volna több irányba a film, de valahogy egyik felé sem mozdult el; lehetett volna szociográfia, intellektuálisabb, korkép vagy hangulati, de egyik sem lett igazán és ezért nem tudom szeretni. Nem azt mondom, hogy nem tudja, mit akar, csak nem lett elég határozott, hogy abba az irányba mutasson.

Érdekességek

  • Csao Tao 2012 óta a rendező felesége
  • A vízerőmű a Három-szurdok-gát, amely 1994-től épült mintegy tíz éven át, de csak a 2010-es években kezdett teljes kapacitáson dolgozni; ehhez valóban kilakoltattak több, mint egymillió embert és gyakorlatilag elsüllyesztették Fengcsie városát.

Szólj hozzá!

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes... (2004)

2020. november 17. 22:50 - Liberális Artúr

Rendezte: Joshua Marston
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Catalina Sandino Moreno, Yenny Paola Vega, Jhon Alex Toro, Guilied Lopez, Patricia Rae
Megjelenés: 2004, Kolumbia
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/udvozlegy-maria-kegyelemmel-teljes-maria-full-of-grace/movie-71955

Cselekmény: A 17 éves Maria anyjával és kismama testvérével él, és mivel utóbbi nem dolgozik, Maria jövedelmére erősen támaszkodnak. A kisváros szinte egyetlen munkahelyén, egy virágtelepen dolgozik, de megunja főnöke egrecíroztatását és inkább felmond, aminek a család nem örül. Hogy tetézzük a bajt, a pasija sem az a romantikus típus, és amikor kiderül, hogy Maria terhes, inkább szakítanak,mert egyikük sem igazán szerelmes a másikba. Ekkor tűnik fel egy ismerős, aki felajánl neki egy amerikai drogfutár munkát busás fizetéssel. Mivel Maria élete romokban, igent mond és gyakorolni kezd, hogyan kell a kapszulákat lenyelni...

Téma: A kolumbiai drogfutárok egy gyakori, jellegzetes esetét mutatja be a történet, ahogy rászánják magukat a futárok, hogy megtegyék és ezt követhetjük a folyamat végéig. Illetve kap még egy lezárást, ami a reményt, egy jobb élet lehetőségét nyújtja a nézőnek.

Tartalom: Osszuk három részre a történetet. Az első szakaszban megismerjük a még kamasz Maria kolumbiai életét, ami a nekünk ismerős középszart jelenti, mert csórók ugyan és köcsög a főnök, a család is basztatja, de azért nem éhezik vagy ilyesmi. Csakhogy ilyenkor még van az emberben büszkeség és inkább lelép a munkahelyről, valamint hiába terhes, szerelem nélkül nem akar hozzámenni vonakodó pasijához, így aztán eléggé ki van akadva, hogy inkább dacból, mintsem kényszerből vállalja a drogfutárkodást. Ez a krimihez jobban hasonlító második szakasz, amelyben aprólékosan láthatjuk Mariát felkészülni a feladatra és a futárkodás működését. A hossza és lassú repülőúton és a reptéren az embert már szétveti az ideg, hogy sikerül-e vagy sem (spoiler: sikerül átjutni). A harmadik szakasz már Amerikában játszódik, itt a drogfutárkodás utolsó szakaszát és következményeit láthatjuk. Maria úgy dönt, hogy gyereke és egy jobb élet reménye miatt itt marad. De a lényeg nem ezen a szocio-vonalon van, hanem a drogfutárkodás bemutatásán, amit a rendező több száz valós eset összedolgozásából hozott össze. Fiktív dokumentumfilmnek mondják, mert teljesen valós, de játékfilmesen előadva. A címet nem értem, ezzel a Mariával és a Máriával nem igazán tudok párhuzamot vonni, hacsak nem a gyerekért vállalt áldozatra akar utalni, de ez eléggé sántít.

Forma: Nem igazán érdekes, nincsenek izgi képi, hangos megoldások, bár kétségtelenül mesterien feszült, ahogy elhúzzák a veszélyes helyzeteket. A főszereplő színésznőt rommá díjazták élete első szerepéért, de engem nem nyűgözött le különösebben, bár ahogy sokszor elmondtam már, ehhez sincs szemem.

Élmény: A történet oda akart kilyukadni, hogy Amerika még mindig az álmok országa, de ez már 2004-ben sem volt túlságosan igaz, mégha Latin-Amerikához képest nyilván sokkal csábítóbb. Ezt a fajta üzenetet már nem tartom újszerűnek vagy érzékletesnek a film alapján. Mint valóságot átlagos embereken keresztül bemutató film nyilván fontos is lehet akár, de ez meg nem érdekel különösebben; valakinek biztos érdeke, de ez az én élménybeszámolóm :)

Érdekességek

  • A rendező közéleti fotósként kezdett, de szerette volna a képeket tágabb kontextusban is bemutatni, így jött a filmezés. Emiatt ezt a filmet is azzal kezdte, hogy amerikai kolumbiai közösségekben anyagot gyűjtött a hitelességhez. Sőt, tovább is ment, hiszen pl. a kolumbiai közösség mindenesét a mindenes maga játsza.

Szólj hozzá!

Niu pi (2005)

2020. november 16. 23:09 - Liberális Artúr

Rendezte: Liu Csiajin
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 2005, Kína

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
7,1

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/niu-pi--niu-pi/movie-71783

Cselekmény: ...azaz "tehénbőr". A lány (maga a rendező, Liu Csiajin) várja, hogy vécére mehessen apja után. Az apa lánya segítségével megtervez és kinyomtat egy akciót hirdető papírt. A család megvacsorázik és remélik, hogy lányuk magasabbra nő, ha tejet iszik. Az apa táskát készít. Örülnek, mert a napokban sikerült többet eladni a szokásosnál a leárazásnak köszönhetően. Észreveszik, hogy a lány is nőtt vagy egy centit a legutóbbi mérés óta...

Téma: A filmben a rendezőt és valódi családját láthatjuk dokumentarista tálalásban, hogy mennyire fiktív, azt nem tudom, igazából nem is fontos. Alapvetően a megélhetési problémákra koncentrálnak a párbeszédek, de nem érzem, hogy különösebb cél lenne velük, mégha le is lehet vonni ezernyi következtetést egy-egy (bármilyen más hétköznapi) párbeszédből. Ha az utolsó mondatokat veszem alapul, akkor meg akarta örökíteni ezt a nehéz korszakot emlékeztetőül maguknak.

Tartalom: Tehát életképeket láthatunk a család anyagilag nehéz korszakából, ami rányomja a bélyeget a hangulatukra is. Sajátkészítésű bőrtáskákat árulnak, de az apa nem egy üzleti zseni és mostanában nem megy a bolt, pedig közeleg a lakbér és amúgy is tartoznak. A szomszédasszony meghalt, akinek jövedelméből egész családja élt. A leárazás sikert hoz ugyan, de az apa méltóságát sérti, hogy nem korrekt áron adja termékeit, a vevők viszont nem akarnak teljes árat fizetni. A közös étkezések során a szülők nélkülöző gyerekkorukról beszélnek és próbálnak tejet erőltetni a lányba, hogy erős legyen. Reménykednek a szebb jövőben. Ahogy írtam, ezekbe beleláthatunk természetesen általánosabb dolgokat, de nem éreztem annyira írányítottnak, hogy így kelljen rá tekintenünk. A "karakterek" közül az apa szerepel a legtöbbet, ő az ingerültebb és keserűbb a sikertelenség miatt.

Forma: A film védjegye az, hogy szélesvásznú képaránnyal, de közelről rögzített mindent egyetlen szűk szobában. Ez a szűkösség érzetét kelti és egyben jobban bevonja talán a nézőt is. Ráadásul nem is a jelenet tárgyát mutatják általában, hiszen az gyakran nem is férne bele a képbe, hanem egy közeli részletet, így gyakran a hangra vagyunk utalva. Nincs megvilágítás, semmi mesterséges eszköz, egy olcsó kézikamerával vettek fel mindent, ez a házimozi minőség is hozzájárul a tapinthatóbb közelséghez. A kamera statikus, nincs se mozgás, se zoom, jeleneten belüli vágás sem. A jelenetek hosszúak, pont 23 van belőlük, ahány éves a rendező. Zene nincs, csak természetes hangok.

Élmény: Szerintem nem mondható el rólam, hogy ne lennék elég nyitott, említhetnék hasonlóan lassú és cselekménynélküli filmeket, mint a La libertad, a Boldogan a tiéd vagy az ezzel a filmmel gyakran párhuzamba állított Jeanne Dielman. De ennek képtelen vagyok meglátni az értéket, mégis odavannak érte. Egy ötletnek rövidfilmnek jó, közel kétórás mozinak nem biztos.

Érdekességek:

  • 2009-ben elkészült a folytatás is, tovább követhetjük nyomon a család történetét, csak eddigre a rendezőnk már befejezte a filmművészetit és világhírű rendező lett, a család viszont tésztabatyukat gyárt továbbra is.

Szólj hozzá!

Hawaii (1966)

2020. november 15. 22:30 - Liberális Artúr

Rendezte: George Roy Hill
Műfaj: dráma, monumentális
Főbb szereplők: Julie Andrews, Max von Sydow, Richard Harris
Megjelenés: 1966, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 6,6
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/hawaii-hawaii/movie-95861

Cselekmény: 1819, Egyesült Államok. A friss diplomás lelkész Abner (Max von Sydow) hivatástudatból Hawaiira menne téríteni, ennek azonban gyakorlatias feltétele van: fiatalon csak nős férfiak mehetnek, hogy ellen tudjanak állni a félmeztelen, egzotikus nők kísértéseinek. A jelölt Jerusha (Julie Andrews) egy hajóskaptiányba (Richard Harris) szerelmes ugyan, de már évek óta nem hallott felőle, ezért miután Abner náluk tölt pár hetet udvarlás céljából, lassan megkedveli a karótnyelt, esetlen férfit és hozzámegy. Abner kizárólag vallásán keresztül képes értelmezni a világot, ami a hajóúton részben ellenszenv, részben mulatság tárgya, Hawaiira érkezve azonban megváltozik a helyzet: a helyiek szokásai és törvényei szembenállnak a keresztény tanításokkal és nem tolerálják Abner merev türelmetlenségét. A megértőbb Jerushának köszönhetően azonban hajlandóak meghallgatni Abner tanításait...

Téma: Csalóka a plakát, hiszen a három főszereplőből Andrews van az első helyen, de szinte kizárólag von Sydow dominál, Harris pedig épp csak fel-fel tűnik, vagyis elsősorban Abner élettörténetét követhetjük nyomon enyhe jellemfejlődéssel, amely során a merev vallásosságtól eljut a valamivel kevésbé merevig. Ennél azonban talán még hangsúlyosabb az, ahogy a hawaii civilizáció átalakulását vagy bukását mutatják be.

Tartalom: Az alapregény felölei Hawaii egész történelmét, míg a film csak az egyik fejezetét dolgozta fel; ezt azért említem meg, mert az első pár percben elmesélik Hawaii mitologikus eredetét, illetve a későbbiekben is visszautalnak korábbi eseményekre, hogy hogyan fosztják ki a gyarmatosítók a szigeteket. A történetünk tehát Abnerre koncentrál, aki hivatástudatból ideutazna téríteni, és bár a kezdetektől mélyen vallásos ember benyomását kelti, az csak fokozatosan derül ki, amit nyíltan is kimondanak, hogy ő a keresztény istenben a hatalmat látja, a büntetéseket, az embereknek pedig nem az élete vagy halála érdekli, hanem a lelkük túlvilági sorsa. Az ő ellenpontja szelídebb felesége, aki a vallásban az evilági boldogulást tartja fontosnak (ahogy a misszionáriusok egy része is). Bár nem ad neki feltétlenül igazat Abner, de megrengeti többször hitében, legérdekesebben talán akkor megigyelve érzelmeit rájön, hogy feleségét jobban szereti Istennél. Kicsi spoiler: a harmadik főszereplőnek kikiáltott hajóskapitány bejön ugyan a képbe, de teljesen feleslegesen, nem lesz ebből szerencsére szerelmi háromszög és nincs érdemi hatása a történtekre. Ahogy említettem, a központi téma a szigetvilág kultúrájának hanyatlása, amit elsősorban úgy ismerünk meg, hogy Abner rendre kiakad rajtuk, és a helyiek valamiért hagyják, hogy ezeken változtassanak ahelyett, hogy meglincselnék főhősünket. A folyamatot nem látjuk, epizódok vannak, rövid időbeli ugrások, így vehetjük észre, hogy egyre nyugatiasabban néz ki a sziget és hogy az ültetvényesek (beleértve az egyházat) egyre több földet sajátítanak ki. Műfajilag jó monumentális filmként vegyes, többnyire dráma, de van benne némi romantika és humor is, valamint több akciójelenet.

Forma: Amilyen izgalmasan indul, annyira egyhangú lesz a nagy része. Talán az újhullámok hatása már, hogy pl. tök kreatívan pletykáló kislányok szemszögéből láthatjuk a Jerushához megérkező Abnert, aztán az efféle megoldásoknak sajnos nyoma vész. Kárpótolhatnak ezért a hawaii tájképek (amit persze csak részben vettek fel ott) és van pár költségesebbnek tűnő felvétel is pl. korabeli hajókkal. Na de rosszmájúan gyanítom, hogy a népszerűségét nem ezeknek köszönhette, hanem annak, hogy tele van félmeztelen hawaii lányokkal. Ekkor már ugye erősen omladozott Hollywood önszabályozó rendszere, de így is meglepő ennyi mell, ami egyértelműen szexuális céllal volt benne.

Élmény: Talán csak bebeszélem magamnak, de már érezni vélem rajta az új szeleket, hiszen volt benne egy-két kreatívabb megoldás, a témája pedig már egyértelműen az 1960-as évek ellenkultúráját hordozta magában azzal, hogy az őslakosok oldalára állt és inkább rossznak a túl merev vallásosságot (ugyanakkor nem fekete-fehéren). Összességében kellemesen csalódtam, méltatlanul van elfeledve, de azért nem egy kiemelkedő film.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Julie Andrews (Mary Poppins, A muzsika hangja, Shrek 2)
    • Max von Sydow (A hetedik pecsét, A nap vége, A farkasok órája, Az ördögűző, Szkafander és pillangó, Csillagok háborúja)
    • Gene Hackman (Bonnie és Clyde, A francia kapcsolat, A Poseidon-katasztrófa, A magánbeszélgetés, Ifjú Frankenstein, Superman, Nincs bocsánat, Tenenbaum a háziátok)
    • Richard Harris (Vörös sivatag, Nincs bocsánat, Gladiátor, Harry Potter)
    • Carroll O'Connor (Kleopátra)
    • Lou Antonio (Bilincs és mosoly)
    • Torin Thatcher (A palást, A vád tanúja)
    • Michael Constantine (A svindler)
    • Malcolm Atterbury (Rio Bravo, Észak-északnyugat, A pokoli torony)
  • Még életben van: Michael Constantine (93), John Collum (90), Gene Hackman (90), Lou Antonio (86), Julie Andrews (85), Bette Midler (74)
  • Max von Sydow idén hunyt el 90 évesen; George Rose-t 1988-ban, 68 évesen agyonverték rokonai (nem írja a wiki, de gondolom az örökség reményében)
  • 1970-ben Hawaiians címmel folytatás is érkezett a regény egy másik fejezetéből.
  • Bár a film fiktív, alapjai valósak; az első misszió 1820-ban érkezett meg, rajta az Abner alapját jelentő Hiram Binghammel (1789-1869) és feleségével, Sybil Moseleyjel (1792-1848). Segített írottá tenni a hawaii nyelvet és részben lefordította a Bibliát; a katolikusokat üldözte, temploma az egyik legrégebbi. A filmmel ellentétben még feleségével hazautazott 1840-ben. Fiuk visszatért téríteni.
  • Malama alapja Kaahumanu (1768-1832), aki 1825-ben tért meg.
  • Hawaii történelme röviden: A 10-12. században érkeztek először polinéz telepesek, majd a 18. században a britek (Cook) fedezték fel, de a különféle bevándorlók betegségei rövid idő alatt elvitték a népesség nagy részét. 1795-re egyesültek a szigetek egy király alatt. 1820-ban érkeztek meg az amerikai misszionárusok, akik olyan sikeresek voltak, hogy az ország java keresztény lett. 1893-ban az Egyesült Államok gyakorlatilag megszállta az országot, de csak 1959-ben váltak az 50. államá.
  • Jelenleg olyan 150 ezer őslakos él már csak a 1,5 milliós lakosságból és már csak kétezren beszélik a hawaii nyelvet. Bingham elérte, hogy a hawaii vallás szinte eltűnjön, jelenleg 63%-uk keresztény.

Szólj hozzá!

Oroszországból szeretettel (1963)

2020. november 13. 23:53 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Terence Young
Műfaj: kém
Főbb szereplők: Sean Connery
Megjelenés: 1963, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/james-bond-oroszorszagbol-szeretettel-from-russia-with-love/movie-16871

Cselekmény: A FANTOM nevű bűnszervezet bosszút akar állni egy korábbi akicójáért a brit titkosügynökön, Bondon (Sean Connery), amihez egy sakknagymestert kér fel. A terv a következő: Isztambulba csalni egy csinos nő (és egy szovjet kódfejtő gép) ígéretével a nőcsábász hírében álló Bondot, összeugrasztani a hidegháborús feleket, majd e káoszban a megfelelő pillanatban egy erre a célra kiképzett bérgyilkossal (Robert Shaw) végezni vele és elvenni tőle a kódfejtőt. Bár a britek tudják, hogy csapda, nem tudnak ellenállni a kódfejtőnek, így Bond Isztambulba utazik. Rövidesen bomba robban a britek irodájában, majd egy cigánytábornál csapnak össze a hidegháborús felek...

Téma: Ez egy James Bond-film, nincs téma. Nők, pasik, szerelem, szex, akció, fordulatok, kütyük, egzotikus helyszínek, luxus cuccok. De egyelőre még nem szélsőségesen szerepeltetve, viszonylag életszerű.

Tartalom: Meglepő jelenettel nyitunk, Bondot megölik. Na jó, nem őt, csak egy hasonmását, de megadja az alaphangot, hogy nem a főszereplőre igenis komoly veszély leselkedik, hiszen ezúttal nem is egy akciót kell végrehajtania, hanem ő maga a célpont. A tervet megismerjük előre, de a részletek rejtve maradnak, így végig izgulhatunk, hogy sikerül-e keresztülhúzni a számításokat. Kötelező elemként Bond négy nőt is ágyba visz és legyőz mindenkit, legyen az egyetlen ember, egy csapat vagy egy helikopter. Mai szemmel kissé túl könnyen adnak ki információkat a titkosügynökök és persze nem végeznek vele, amikor könnyedén lehetne, de ez egy Bond-film. Nem szaporítom a szót, nincs értelmes szerkezete, jelképrendszee, karakterei, akció van.

Forma: Ahogy a tartalomnál, itt is erős az alaphang, a főcím ugyanis egy (majdnem) meztelen női testen jelenik meg; dörzsöltem is a tenyerem, hogy jön a gyermeteg, túlzásaiban szórakoztató Bond, ami részben így volt, de inkább nem. A nők tekintetében mindenképp, hiszen rögtön két szépségkirálynőt is kaptunk Miss Izrael és Olaszország személyeiben, de izmos férfitestekből sem volt hiány. Itt csendülnek fel először a klasszikus Bond-főcím hangjai, ami valóban ütős, bár nem tudom, hogy azért, mert mindenki ismeri vagy önmagukban is azok lennének. Az akciójelenetek mai szemmel kissé esetlenek már, de amennyire emlékszem, ezekben az években nem igazán volt még csak hasonló sem. Az egzotikus helyek, a luxus cuccok mindig menők, a kütyük már kissé kevesek lennének ma.

Élmény: Ez a sorban a második Bond-film. Mindenki az elsőhöz hasonlítja, hogy mennyivel jobb nála és hogy kialakította azokat a tualjdonságait, amin az összes többi film alapszik. Nos, én nem láttam az elsőt, ezért csak a harmadikhoz tudom hasonlítani, az viszont egészen más hagulatú volt, sokkal komolytalanabb; az első film jellemzései alapján ez lehetett az átmenet. Önmagában  2020-ból nem különösebben kiemelkedő, de elhiszem, hogy hatvan éve nagyon menő lehetetett.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Sean Connery (Goldfinger, Marnie, Tűzgolyó, Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag)
    • Pedro Armendariz (A prostituált, Enamorada, A gyöngy)
    • Barbara Jefford és Anthony Dawson (Tűzgolyó)
    • Robert Shaw (A nagy balhé, Cápa)
    • Bernard Lee (Goldfinger, Tűzgolyó)
    • Walter Gotell (Afrika királynője)
    • Nadja Regin (Goldfinger)
    • Lois Maxwell (Diadalmas szerelem, Goldfinger, Tűzgolyó)
    • Aliza Gur (A tízparancsolat)
    • Eric Pohlmann (A harmadik ember, Tűzgolyó)
    • Desmond Llewelyn (Kleopátra, Goldfinger, Tűzgolyó)
    • Peter Bayliss (Piros cipellők)
    • Peter Madden (Doktor Zsivágó, Az üzenet)
    • Michael Culver (Tűzgolyó, Csillagok háborúja)
  • Sean Connery és Barbara Jefford is idén hunytak el 90 évesen; Pedro Armendariz épp a film megjelenésének évében lőtte agyon magát betegsége miatt; Nadja Regin tavaly hunyt el 87 évesen.
  • Még életben van: Michael Culver (82), Aliza Gur (80), Elizabeth Counsell (78)
  • Fred Haggerty (1918-2002) magyar, budapesti születésű, többnyire kaszkadőrként dolgozott a színjátszás mellett, több infót nem találtam róla.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása