Artúr filmélményei

Arne úr kincse (1919)

2020. június 02. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Mauritz Stiller
Műfaj: dráma, krimi
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1919, Svédország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/arne-ur-kincse-herr-arnes-pennigar/movie-37367

Cselekmény: 16. század, Svédország. Három skót zsoldos, köztük Sir Archie, árulást tervez a király ellen, de lebuknak és börtönbe kerülnek. Sikerül kiszabadulniuk és kínkeservesen elvergődni egy faluba, ahol a leggazdagabb ember a címbéli Arne lelkész. E gazdagság azonban a környékbeli kifosztott templomok kincseiből áll, ezért állítólag átok ül rajtuk. Az átok be is teljesül, a szökött skótok ugyanis a házra találva lemészárolják a lakóit és elszöknek a kinccsel. A rablást egyedül Elsalill, a lányuk éli túl...

Téma: Spoiler: A meggazdagodott skótok kénytelenek a környéken maradni tavaszig, ez idő alatt a bűntudattal küszködő Sir Archie pedig beleszeret Elsallilbe, aki természetesen megtudja, hogy kik a gyilkosok és őrlődni kezd szerelme és gyűlölete közt. Nem sikerült benne felfedeznem központi témát, noha mindkét főszereplőnk őrlődik, de más-más okból: egyiküket a bűntudat emészti, másikukat ellentétes érzelmei. Talán arra akart utalni az író, hogy kerüljük a szélsőségeket?

Tartalom: Elsőként a skótokkal ismerkedünk meg, akik teljesen bűnös alakokként vannak ábrázolva. Ezután lép képbe a halász Torarin, aki végig összekötő kapocs lesz különböző helyszínek és események közt. Ehhez képest viszonylag későn ismerkedünk meg Elsalillel, aki a történet valódi főszereplője, és már csak akkor találkozunk vele, amikor túlélőként traumatizálódott, így nem ismerjük meg személyiségét. Mindkét főszereplőnk, Sir Archie és Elsalill is küzd ellentétes érzelmeivel, gyakorlatilag ezt mutatja be a történet, de többet nem mondhatok spoilerveszély miatt. Azonban mindkettejük alaptermészete ismeretlen marad számunkra, csak őrlődésüket látjuk, így nem igazán van szép íve a fejlődésüknek. Arne úr katolikusoktól elrabolt kincse történelmi utalás arra, hogy III. János svéd király a hagyományok szerint jelentősen gyengítette a katolikus egyházat a protestánssal szemben (valójában épp fordítva történt), és az elátkozott kincs isteni beavatkozás eszközeként jelképes jelentőséggel bír, hiszen a hajó, amivel a skótok hazautaznának, a kemény tél miatt beleragad a jégbe, míg a bűnösök a fedélzeten vannak. A történet tragédiája, hogy lehetne pozitív vége is, de az eredendő bűntől, a gyilkosságtól erre nincs esély.

Forma: Bár a maga korához képest egyáltalán nem rossz, így kicsit visszaugorva az 1930-as évekből látszik igazán, hogy milyen iszonyatosan sokat fejlődött a filmművészet egy évtized alatt. Pedig ez sem volt kis költségvetésű, falurészeket építettek fel és hajót szereztek. Ami igazán látványos volt, az a gondolatokat megjelenítő áttűnések alkalmazása, és volt egy-egy látványos kamermozgás is (a felé sétáló karakterekkel). A filmről szóló írások nagyon áradoztak a jégmezők erejéről és a tökéletes beállításokról, de nekem ezek nem jöttek át. A színészeket is teátrálisnak éreztem, de ebben a korban ez nem jelent semmi rosszat.

Élmény: Korrekt alkotás, tragédiája átérezhető, képeiben sincs kivetnivaló, de nem volt benne semmi igazán, ami megfogott volna. Elsalillre jobban lehetett volna koncentrálni ak ezdetektől, akkor lehetett volna a filmből egy Jeanne d'Arc szenvedései.

Érdekességek:

  • Hjalmar Selander és Concordia Selander (Arne úr és felesége) a valóságban is házastársak voltak.
  • A filmbéli uralkodó, III. János (1537-1592) nem volt éppen a legjobb király, belpolitikájával megosztotta az országot, külpolitikája pedig kimerül az állandó háborúzásokban Rettegett Ivánnal.

Szólj hozzá!
Címkék: krimi dráma 20. század 1919 Európa Svédország Észak-Európa 1910-es évek 2 órás IMDB 7 Mauritz Stiller

Ingovány (2001)

2020. május 30. 23:01 - Liberális Artúr

Rendezte: Lucrecia Martel
Műfaj: -
Főbb szereplők: Graciela Borges, Mercedes Moran
Megjelenés: 2001, Argentína
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,1
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/ingovany-la-cienaga/movie-52811

Cselekmény: Az öregedő Mecha egy egykor szebb napokat látott mandragóra-farmon él állandó alkoholmámorban, félig vak kisfia az erdőben vadászik, egyik kamaszlánya a bátyjára, a másik az indián szolgálólányukra (Andrea Lopez) van ráizgulva, a báty meg dugna mindenkit. Eközben Mecha rokona, a városi Tali nem kevésbé kaotikus háztartás próbál vezetni energikus kisgyerekeivel, iskolakezdés előtt pedig szeretne Mechával közösen kirándulni egyet...

Téma: Részben a cím egyértelműen megmagyarázza a látottakat, mind Mecha, mind Tali bele van poshadva, ragadva egy sehová sem tartó, széteső életbe. Viszont van egy rakás, nyilvánvaló jelkép, amelyeket nem feltétlenül sikerült értelmeznem - ezek egy része társadalmi, a másik részéről fogalmam sincs és nem is találtam értékelhető kritikát róla.

Tartalom: Martel forgatókönyve díjat nyert, ennek köszönhetően készülhetett el a film, de a zsűri megkérte, hogy legyen már szíves könnyebben befogadhatóvá átírni. Nos, tojt a kérésre, így nem teljesen vagyok benne biztos, hogy a fenti kis összefoglalóm mennyire pontos és ki kinek a kije, de még abban sem, hogy teljesen lineáris a cselekmény. Mindenesetre egyfelől adott Mecha enyésző birtoka, ahol a melegtől mindenki csak henyélni tud és élvezkedni - pontosabban a szülők hiába vedelnek, nem tűnnek mámorosnak a legkevésbé sem, a kamaszlányokban meg tombol a szexualitás, de még egy csókig se jutnak. A fiúgyerek erőszakos, vadászik. Mindegyikük rasszista indián szolgáikkal szemben. Tali családjában a lányok bár kisebbek, szinten túlszexualizáltak, az egyik fia pedig babonásan fél egy szörnytől, miközben épp neki nő extra foga a szájpadlásán. A városban megjelenik Szűz Mária egy híradás szerint. Tali ki akarna kicsit szabadulni a hétköznapokból és elutazni Mechával egy napra, de végül nem jön össze. Mecha állandó eposzi kellékei a jégkocka és a törölköző, mindenki állandóan az ágyon fekszik, nem történik érdemi esemény. A víz valamilyen formában mindig megjelenik.

Forma: Ennek ellenére végig meghúzódik a háttérben egyfajta baljós feszültség, sokan horrofilmnek aposztrofálják. Az első jelent kifejezetten apokaliptikus, ahogy a viharos időben a lepusztult medence mellett öregedő emberek csendesen alkoholizálnak; erre remekül rájátszanak a hangok kreatív felhasználásával, a medenceparti széktologatás pl. fülsüketítően hangos, de említhetném azt is, ahogy a gyerekek rezegtetik hangjukat a ventillátorral. A képek sosem nyíltak, de egyértelműen sejtetnek azzal, ahogy kiemelnek egy-egy részletet. A képi világ legjellemzőbb eleme, hogy minden lepusztult, kaotikus.

Élmény: A Gabbla szintét talán nem éri el, de sokban nagyon hasonlít rá ás mindenesetre ez már sokkal filmszerűbb élmény volt a többi korabeli latin filmnél, amelyeket pedig jobban ünnepelnek a latin filmművészet új iránymutatóiként. Nem tudok "belekötni", egyedi élmény mindenképp.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Andrea Lopez (Anyádat is)
  • A filmet Martel szülővárosában forgatták. Elmondása szerint mindig undorodott a medencéktől, ezért lett olyan kifejező az amúgy státusszimbólumnak számító, ezúttal piszkos medence.

Szólj hozzá!
Címkék: 2011 21. század Amerika Dél-Amerika Argentína 2000-es évek 2 órás IMDB 7 Graciela Borges Lucrecia Martel Mercedes Moran

Öt törött kamera (2011)

2020. május 29. 11:51 - Liberális Artúr

Rendezte: Emad Burnat, Guy Davidi
Műfaj: dokumentum
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 2011, Palesztina
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,9
Ajánlott írás: https://www.closeupfilmcentre.com/vertigo_magazine/issue-31-winter-2012-in-conversation/five-broken-cameras/
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/ot-torott-kamera-five-broken-cameras/movie-127838

Cselekmény: Emad palesztin paraszt, aki fia születése alkalmából 2005-ben vesz egy kamerát, hogy legyenek emlékei. Emad lesz a falu kamerása, aki rögzít minden eseményt. Épp ekkor kezdik a falu területét lassan kisajátítani az izraeli telepesek, így Emad az ellene szervezett tüntetéseket is felveszi. Az egyik során könnygázgránát találja el, amiben megsérül a keze és a kamera is tönkremegy. Szerencsére egyik barátjától kap egy újat, amivel folytatja a tüntetések rögzítését. A második kamera akkor törik össze, amikor egy telepes megveri...

Téma: A szokásos izraeli-palesztin konfliktust kapjuk meg újra egy kétszázezredik nézőpontból, ami ezúttal Emad nagyon személyes nézőpontja. Ő oda lyukad ki a végére, hogy azért csinálja, mert valamilyen szinten segít neki feldolgozni az eseményeket.

Tartalom: Az alaphelyzet az, hogy Emad faluja épp a nagyon hülye helyzetű Gázai övezetben van, amit részben Izrael, részben Palesztina irányít egyszerre. Ezt a helyzetet kihasználva izraeli telepesek építkezni kezdenek és kerítést húznak, kisajátítva ezzel a falu  mezőgazdasági területeinek felét. természetesen tüntetések kezdődnek, Emad pedig mindezt rögzíti kamerájával, amit épp ekkor szerzett be fia születésének alkalmából. Mivel öt év alatt öt kamera ment tönkre, adta magát, hogy erre húzzák fel a szerkezetet, ugyanakkor ezek nem különülnek el igazán tartalmilag. Van egy játékfilmes dramaturgiai íve abban a tekintetben, hogy néhány szereplőt kiemelten követ, köztük egyet különösen pozitívnak állít be, innentől kezdve sejthető, hogy meg fog halni, és személy szerint úgy érzem, hogy ezzel épp a valóságát vették el a valóságnak és fikcionizálták. Emad maga is fontos karakter, aki nem csupán egy a tüntetők közül kamerával, hanem elsősorban személyes (nem politikai) gondolatait hallhatjuk arról, ahogy erőt próbál meríteni, ahogy bízik kamerája védelmében... stb. Ezt a személyes vonalat erősíti az is, hogy családját és önmagát is többször megmutatja. A legkézenfekvőbb párhuzam persze fia, aki egyidős a tüntésekkel és ez határozza meg gyerekkorát. Még csak nem is egy-egy felesleges gyerekhalál a legtragikusabb az egészben, hanem hogy Emad fiának első szavai között van a hadsereg, a fal, a töltény és teljesen természetesen kérdezi meg apját, hogy miért nem öli meg az izraeli katonát késsel.

Forma: Azt hiszem A somme-i csatához fogható, hogy Emad révén testközelből, valós időben élhettünk át egy ilyen konfliktust. Ennek megfelelően Emad kézikamerás nézőpontja érvényesül és a vágásokon, válogatáson múlik, hogy kap-e esztétikai dimenziót. Kicsit kapott a napot elsötéítő könnygázfelhő és a köröző keselyűk révén, de simámn el tudom képzelni, hogy ezeket nem ő vette már fel. Szintén kifejező formai elem volt a szalag digitális megrongálása, azt hiszem ez is utómunka volt és nem tényleges hiba.

Élmény: Több problémám is volt... Az első, amit már említettem, hogy túldramatizálták és ez elvett a valósághűségéből, hiába valódi minden, amit látunk. Felmerül a szokásos gondom is, hogy eléggé egyoldalúan mutatja be a helyzetet, ami részben érthető, de jó lett volna némi magyarázat körítésnek, illetve ha már egyoldalú, akkor nem túltolni a saját nézőpontot, mert ez így propagandisztikus. Persze működik, az Omarhoz hasonlóan itt is kinyílik az ember zsebében a bicska és személy szeirnt nekem nem lenne erőm küzdeni, hálát adhatok az égnek, hogy egy viszonylag normális országban élek.

Érdekességek:

  • Emad valóban csak egy kamerás, az értelmi szerző az izraeli rendezőpárja, Davidi volt, aki a tüntetések kezdete óta részt vett aktivistaként a megmozdulásokban. Emad 2009-ben vetette fel neki a lehetőséget, Phil halála után, mert eredetileg róla szeretett volna megemlékezni.
  • Emad faluja Bilin, aminek földjei felét kisajátították 2005-ben izraeli telepesek. Már a kezdetektől nagy nemzetközi figyelmet kapott az ügy. 2007-ben végül az izraeli bíróság illegálisnak minősítette a kerítést, de egyrészt attól az épületek még így is elfoglalták a föld negyedét, másrészt még évekig hozzá sem nyúltak a kerítéshez. Szomorú véletlen, hogy a faluból ketten hatltak bele a tüntetésekbe: az egyik filmben látható Phil, a másik épp nővére egy évvel később, aki megfulladt a könnygáztól.

Szólj hozzá!
Címkék: dokumentum 2011 21. század Palesztina Ázsia 2010-es évek Emad Burnat Guy Davidi IMDB 8 1 órás Nyugat-Ázsia

Női jogon (2005)

2020. május 28. 15:52 - Liberális Artúr

Rendezte: Florence Ayisi, Kim Longinotto
Műfaj: dokumentum
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 2005, Kamerun
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/noi-jogon--sisters-in-law/movie-81796

Cselekmény: A dokumentumfilmben Vera Ngassa ügyésznő, Veraline ügyvédnő és Beatrice Ntuba bírónő próbálják a női áldozatokat rávenni, hogy a szokásjoggal szembemenve a jogot felhasználva mutassanak példát az őket ért igazságtalanságokkal szemben. Bevezetésképp egy házasságba kényszerített feleség tesz panaszt, hogy férje elvette tőle gyerekét, holott nem is élnek együtt. Mivel jog szerint nem házasok, a gyerek a nőt illeti. Az első főbb ügy Amináé, akit rendszeresen ver a férje, ezért elszökik tőle és Ngassához fordul segítségért, hogy ne kelljen visszamenie hozzá. A második eset a tízéves Sonitáé, akit szomszédja megerőszakolt - őt rövid úton börtönre is ítélik és kiutasítják az országból, mert külföldi. A harmadik főbb eset a hatéves Mankáé, akit súlyos sérülésekkel a testén találnak meg...

Téma: Ahogy a cselekményből nagyjából már kiderült, a dokumentumfilm a kameruni nők és gyerekek sanyarú helyzetére próbálta felhívni a figyelmet, ahol a törvények ellenére még mindig többnyire a szokásjog van életben és a nők csak lassan ismerik fel, hogy jobb életet is élhetnének.

Tartalom: A dokumentumfilm sajátossága, hogy nem narrál és nem beszélteti szereplőit, hanem ügyeket bemutatva alkot képet a társadalmi helyzetről. A felvezető ügyben azonnal érzékeljük a jog és a szokás közti különbséget, hiszen a házasság a hagyományoknak megfelelően köttetett, de nem jog szerint. A másik fontos nézőpont, ami ebből az ügyből kiderül, hogy a nők meglehetősen alárendeltek, hiszen az ügyfelet a beleegyezése nélkül adták férjhez és a gyerekkel és nélküle akartak rendelkezni. A második ügy, Amina esete ehhez tulajdonképpen már nem ad hozzá, csak hosszabban bemutatva jobban érzékelteti, hogy mennyire erős még a férfidominancia hagyománya a jogegyenlőséggel szemben. Sonita és Manka gyerekek, így az ő ügyeik nem is annyira a nők, hanem a gyerekek kiszolgáltatottságára hívja fel a figyelmet. A végére a dokumentumfilm pozitív kicsengést kap részben azzal, hogy sikerül példamutatás céljával elítélni a vádlottakat, akik valódi megbánást tanúsítanak, részben azzal, hogy az áldozatok felismerik, hogy van joguk emberhez méltó élethez.

Forma: Dokumentumfilm lévén sok izgalmas dolog nem történik, annyiban érdekes, hogy ahogy írtam, nem narrálják egyáltalán, nem interjúztatnak, csupán az esetek bemutatásával terelgetnek a konklúzió felé. Sok infó nincs a filmről a neten, de a szereplők gyanúsan... hmm... életszerűtlenek. Nincs kétségem affelől, hogy megtörtént eseteket látunk, talán még a szereplők is azok, akikkel ténylegesen megtörténtek, de megjátszottnak érzem, mintha megkérték volna őket, hogy adják elő újra. De mindegy, igazából nincs jelentősége. Egyszerű kézikamerás dokumentumfilm esztétikum nélkül.

Élmény: Őszintén szólva ellenszenves volt a film. A téma nem új, a kivitelezés valamennyire újszerű volt (számomra legalábbis), viszont - talán mert pasi vagyok - időnként férfigyűlölőnek éreztem és a jogásznők erőszakosabb hozzállása sem volt szimpatikus. Pedig nincs igazam, hiszen a vádlottak között voltak nők is. Manka lehetett volna akár fiú is, de akkor is propagandisztikusnak éreztem, jobb lett volna jobban körbejárni a hagyományok vs jog témakört, hiszen egyik sem feltétlenül igazságos, így a jogot beállítani felsőbbrendűnek szerintem félrevezető.

Érdekességek:

  • Pedig Kamerun korántsem a nemi egyenlőség élharcosa, pl. a bafiáknál hagyomány volt a homoszexualitás, amit az 1970-es években betiltottak és börötnnel, kínzással üldözik.  Még mindig a nők harmada fiatalkorúként kerül férjhez. (És akkor még nem beszéltünk politikai elnyomásról és etnikai tisztogatásokról...)

Szólj hozzá!
Címkék: 2005 dokumentum 21. század Afrika 2000-es évek Kamerun Közép-Afrika 2 órás IMDB 7 Florence Ayisi Kim Longinotto

Wadjda (2012)

2020. május 25. 23:51 - Liberális Artúr

Rendezte: Haifaa al-Mansour
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Reem Abdullah, Abdullrahman Al Gohani, Ahd Kamel
Megjelenés: 2012, Szaúd-Arábia
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/wadjda-wadjda/movie-136666

Cselekmény: Wadjda egy lassan kamaszkorba lépő kislány, aki ennek megfelelően önfejű, lázadó természetű, simán kihívja versenyezni a fiúkat és profi üzletemberként tárgyal felnőttekkel is akár. Ugyanakkor emiatt rendre bajba is kerül az iskolában, ahol nem nézik jó szemmel különcködését és hogy a szabályokat lazán kezeli. Otthon sem minden fenékig tejfel, apja alig van otthon és új feleség után kutat, mert Wadjda anyjának eddig nem sikerült fiúgyermeket összehoznia. Szóval Wadjda szeretné megmutatni fiú barátjának, hogy képes legyőzni őt biciklizésben, de a kerékpár nem olcsó dolog. Szerencsére iskolai verseny indul, ahol a fődíjból épp kijönne a kinézett bicikli...

Téma: Ha valahonnan egy feminista történetet várunk, utoljára gondolnánk Szaúd-Arábiára, pedig ez történt: a film Wadjda és anyja életén keresztül bemutatja a nők erősen korlátozott életét az országban, de szerencsére ezt nem sötéten teszi, hogy sajnálatot váltson ki belőlünk, hanem bájos természetességgel és pozitív lezárással.

Tartalom: Wadjdát a lehet legtipikusabban festik le nekünk a kezdő képsorokkal: tornacipőt hord és rockot hallgat, azaz lázadó. Ennek keretében egyenlő esélyeket követel magának barátjával, Abdullahval szemben, hogy megmutassa, ő is tud olyan ügyesen biciklizni, mint ő. Szülei azonban nem adnak pénzt, mert lányoknak nem illik biciklizni. Eközben a másik főbb cselekményszálon anyja pozíciója meginog, férje ugyanis második feleséget akar, hogy lehessen fiúgyereke is. Hosszú lenne felsorolni az összes jelkpes mozzanatát a történetnek, a lényeg, hogy a nők meglehetősen korlátozva vannak, ami még nem is feltétlenül probléma, az azonban már igen, hogy mennyire ki vannak szolgáltatva a férfiaknak (a sofőr, a munka... stb.). Wadjda anyja ezt csak tűrheti és csak szabályos keretek közt küzdhet ellene, Wadjda azonban már feszegeti ezeket a kereteket és ezt nem bánja Abdullah sem, tehát mindenképpen egy szebb jövő áll előttük. A legfontosabb jelkép a bicikli, ami nyilvánvalóan nagyobb szabadságot és esélyegyenlőséget jelent, ezért akad ki annyira Wadjda, amikor Abdullah kölcsönadja neki, de pótkerekekkel, illetve (spoiler) ezért jelentős annyira, hogy az anya a feleslegessé vált ruha helyett megveszi a lányának.

Forma: Ezt nem gondolták túl, pedig az arab környezetben simán játszhatott volna élénk színekkel és mással kameratrükkökkel sem igyekezett esztétikai hatást elérni, ellenben pl. a Gabblával. Persze nem is volt vele semmi baj, csak nem is volt benne semmi figyelemfelkeltő. Zene nem nagyon volt, a színészek korrektek, ami ugye fontos, hiszen egy kislánynak kellett elvinnie a hátán a filmet, és ezt szépen, cukin megoldotta.

Élmény: Nagyon jó, hogy nem egy szenvedős szociodrámát kaptunk a nők sanayarú helyzetéről, hanem ezeket mellékesen tálalta a film, életszerűen, bájosan, kicsi humorral, kicsi sírással. Ráadásul nekünk ez egy egzotikus dolog, szóval mindenképpen érdekes és élvezetes volt, ha nem is kiemelkedő élmény.

Érdekességek:

  • Már csak annál is inkább érdekes egy ilyen film, mert Szaúd-Arábia az egyik legelzártabb ország, 2019 óta látogathatják csak turisták.
  • Mintha a film ráérzett volna, pontosabban biztos volt összefüggés, alaphangulat, de 2018-tól engedélyezték, hogy immár nők is vezethessenek autót.
  • Az még jobban bejött, hogy ez volt az első szaúdi film, hiszen szintén 2018-tól kezdve engedélyezték a mozikat is. Annak ellenére, hogy nő rendezte, a film elé nem görgettek akadályokat, sőt, az egyik fő szponzora az egyik szaúdi herceg volt.

Szólj hozzá!
Címkék: dráma 2012 21. század Ázsia Szaúd-Arábia 2010-es évek 2 órás IMDB 8 Nyugat-Ázsia Haifaa al-Mansour Reem Abdullah Abdullrahman Al Gohani Ahd Kamel
süti beállítások módosítása