Artúr filmélményei

A tökéletes trükk (2006)

2015. szeptember 24. 17:43 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Nolan, Christopher
Műfaj:
bűnügyi, dráma, thriller
Főbb szereplők:
Hugh Jackman, Christian Bale, Michael Caine, Scarlett Johansson

Megjelenés: 2006, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/ijXruSzfGEc
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-tokeletes-trukk-the-prestige/movie-82422

Tartalom

Angier és Borden (Christian Bale) bűvészinasok a 19. század végi Londonban. Borden vakmerő ambíciója miatt Angier szintén bűvészinas felesége belehal egy félresikerült mutatványba, és a csapat szétszakad. Angier bosszút állna Bordenen a golyófogó mutatványa elszabotálásával, de Borden túléli a merényletet és ő is elszabotálja Angier madárkalitkás és egyéb mutatványait. Idővel Borden a teleportáló ember mutatványával gyarapodó hírnévre tesz szert, aminek nyitjára Angier sem tud rájönni. Angier végül a feltaláló Tesla gépének segítségével lesz képes hasonló kaliberű trükkre. A két ember megszállott viszálykodása magánéletükre is rányomja a bélyegét, eltávolodik tőlük minden szerettük. A végső fordulat akkor következik be, amikor Borden szeme előtt hal feleségéhez hasonló halált Angier, Bordent pedig letartóztatják gyilkosságért és halálra ítélik.

A film nagyjából arról szól, hogy a két rivális megszállottsága hogyan öli ki belőlük az emberséget, noha azon el lehetne vitatkozni, különösen Borden esetén, hogy induláskor mennyire voltak már eleve ilyenek. Angier a rivaldafényért, Borden a bűvészet kedvéért hoz az értelmesnél nagyobb áldozatot. A film számos módon ellenpontozza a Borden-Angier párost: feltörekvő-lecsúszó, természetes-mesterséges, valódi érték-marketing... stb. Egy másik végigfutó, kimondott témája a történetnek az illúzió, illetve az az iránti vágy. A közönség tisztában van az átveréssel, de szeretné elhinni a csodát.

Megvalósítás

A film egyik erőssége Nolan korábbi filmjéhez, a Mementohoz hasonlóan az összekuszált szerkezet, ami itt nemcsak időbeli, de nézőpontok közötti váltásokat is alkalmaz. A narratíva már az elején tisztázza a trükk három szintjét, és a történetünk is ehhez igazodik: ígéret-fordulat-jutalom. Illetve mégsem egészen, hiszen jutalom nincs, csak ígéret és fordulat - de erről később. A film beteg szimbolikája, hogy minden trükk halállal jár, legyen az madár vagy ember. Tesla készülékei látványosak voltak, de azért nem egy 21. századi csúcstechnika az áram megjelenítése, ahogy a bűvésztrükkök sem.

És most térjünk vissza picit a "nincs jutalom" részhez. A fordulatok megvoltak, de nem igazán voltak hatásosak. Pedig nem lett volna nehéz szájtátósabbra csinálni, de Nolan szándékosan lőtte el előre ezeket a poénokat és hagyott rengeteg nyomot és utalást arra, hogy tudjuk, kire és mire kell gyanakodni. Hogy ezzel mi volt a célja? Talán megfosztani a bűvészetet épp attól az illúziótól, amit tulajdonítani szeretnénk neki: a trükkök direkt járnak halállal, direkt tudjuk vagy sejtjük már viszonylag korán, hogy mik a titkuk, és direkt nem valami csavaros és megdöbbentő titkok ezek, hogy annál illúziórombolóbbak legyenek, amikor végre lelepleződnek.

Élmény

És mégegyszer visszatérve a "nincs jutalom" részhez. Amit nagyon hiányoltam a film végéről, hogy az egész bűvészkedést átemelje a film világába, amelyben a bűvészet a film, a bűvészek pedig a filmkészítők. Tökéletes trükk lett volna párhuzamot vonni a bűvészet és aközött, ahogy a filmesek ringatnak minket illúzióba. Egyesek szerint annyiban ez így is történt, hogy a századfordulós bűvészet közvetlen előzménye volt a filmes korszak kezdetének. Szóval összességében egy érdekes film volt, de úgy érzem, többet is ki lehettt volna belőle hozni.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Christian Bale és Michael Cane (A sötét lovag), Andy Serkis (A gyűrűk ura)
- Roger Rees (az Angiert képviselő ügyvéd) idén hunyt el 75 évesen.
- David Bowie, az énekes alakította Teslát.
- A film számos dologban a valóságból merített: a golyófogó trükk tényleg számos baleseti halállal végződött, többek között annak a Csung Ling Szunak is ez lett veszte, aki feltűnik a történetben. Angier és Borden rivalizálása is a valóságból ered, Maskelyne (a fizetős vécé feltalálója) és Kellar a lebegést próbálták egymástól ellopni.
- Edison és Tesla rivalizálása ugyancsak valós.

Szólj hozzá!

Ugecu története (1953)

2015. szeptember 23. 18:34 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Mizogucsi, Kendzsi
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Kjo Macsiko, Mito Micuko, Tanaka Kinujo

Megjelenés: 1953, Japán
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/0dUwz9j4oGM
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/ugetsu-tortenete-ugetsu-monogatari/movie-73904

Tartalom

A polgárháborús Japán, 16. század. A Biva-tó közelében lévő falu fazekasa, Gendzsuro (Masayuki Mori) kihasználná a háború okozta áruhiányt, hogy jó pénzért adjon túl portékáin, és a pénzből feleségével, Mijagival és kisgyerekével elmenekülhessenek a közelgő front elől. Vele tart a városba Tobei, aki felesége, Ohama ellenkezése ellenére is szamuráj szeretne lenni, hogy kiszakadhasson a szegényes falusi körülmények közül. Gendzsuro jó vásárt csinál, de elönti a mohóság, és még egy nagyobb üzletet szeretne csinálni, hiába figyelmezteti a felesége, hogy ennyi is elég nekik a boldog családi élethez. Tobeit eközben elzavarják a szamurájok, mert nincs felszerelése. A két férfi összefog, hogy minél több fazekasterméket legyártsanak, majd elindulnak családostól a piacra. A hajóút azonban veszélyesnek bizonyul, ezért csak a férfiak folytatják az utat; sikeresen eljutnak a városba és rengeteg pénzt szereznek. Tobei felszerelést vásárol, és otthagyja feleségét, Gendzsuro pedig egy finom hölgyhöz (Machiko Kyo) szállítja az áruját, aki rögötn szerelmet vall neki és elcsábítja. Ohamát katonák fogják el, és eladják gésának, Mijagit pedig útközben éhező katonák megölik az élelméért. Nem sokkal később Tobei már dicső szamurájként száll meg épp abban a bordélyházban, ahová Ohama került, Gendzsuro pedig rádöbben, hogy szeretője egy szerelemre éhes nő szelleme...

Az erkölcsi tanmese lényege ugye az lenne, hogy ne legyünk mohók, de kissé igazságtalannak éreztem az égi büntetést... vagy csak mi lennénk már ennyire elkorcsosulva? Mizogucsi, a rendező szerint a film témája az, hogy a háború hogyan nyomorítja meg az embereket testileg és lelkileg is, és valóban, a falu bölcse már a kezdetkben is figyelmezteti Mijagit, hogy a kaotikus időkben szerzett vagyon nem szerencsés, de az nem derül ki, hogy a háború miatt lettek-e ennyire nagyravágyóak a férfiak. A falusiak szenvedésének bemutatásában a Hét szamuráj erősebb volt, az éhező szamurájok viszont itt lettek realisztikusabbak.

Megvalósítás

Állítólag líraiain mozog a kamera, jelentsen ez bármit is. Őszintén szólva nem olt annyira látványos, hogy feltűnjön vagy csak nem figyeltem eléggé, még nincs meg a szemem hozzá. (Ugyanez a kameramozgás A gyűrűk urában viszont már zavaró volt, szóval nem biztos hogy jobb, ha feltűnően csinálják.) Ami viszont feltűnt, és ki is emelte minden kritika, az a festménytekercsszerű vágás, azaz a kamera a kép közepétől oldalra kezdett haladni, majd jobb esetben alig észrevehetően új kép közepe felé kezdett haladni. Ilyen volt pl. a szerelmesek fürdözéséről elhaladó kamera, ami az átmenet után újra őket mutatta, de immár piknikezve. A képek ezt leszámítva nem olyan érdekesek a szellemek ellenére sem, a zene viszont a végén egész erős lett.

A képi világ nekem nem fejezte ki a szegénységet és ezt a háborúk szülte nyomort, legfeljebb a szereplők vágyain keresztül. De legalább állítólag történelmileg hiteles. A szellemek jelenléte érdekes volt, hiszen nem voltak földöntúliak egyáltalán, teljesen hétköznapiak voltak mind kinézetre, mind tetteikben, és ezáltal talán a két világ kicsit közelebb került egymáshoz.

Élmény

Tanmeseszerű történet, nekem kicsit erőltetett, mintha úgy tanítana meg a sors arra, hogy nem illik jegy nélkül utazni, hogy anyád elüti egy vonat. És igazából azt sem tudtuk meg, miért is fontosabb a nyugodt családi élet azoknál az álmoknál, amit a férfiak űztek. Erre magyarázatot adhat a rendező életének ismerete, Mizogucsi gyerrekkorában ugyanis pénzszűke miatt a nővérét eladták gésának. A történet számomra nem volt túl erős, a karakterek sem érdekesek, ahogy a kép és a hang sem egy-egy kivételtől eltekintve.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Machiko Kyo és Masayuki Mori (A vihar kapujában)
- Machiko Kyo (a szerető) még életben van, 91 éves.

4 komment

Piros cipellők (1948)

2015. szeptember 22. 00:02 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Powell, Michael - Pressburger, Imre
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Anton Walbrook, Marius Goring, Moira Shearer

Megjelenés: 1948, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,3 pont
Előzetes: https://youtu.be/xRV6LPtRUyc
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/piros-cipellok-the-red-shoes/movie-38155

Tartalom

A Lermontov-balettársulat egyik londoni premierje után a vezető felfigyel egy tehetséges táncoslányra, Vickyre és egy zeneszerzőre, Julianra. Mindkettőjüket megszerzi magának, és kíméletlenül hajtja őket, hogy kihozza belőlük a maximumot. Amikor a primadonnája megházasodik és otthagyja a társulatot, Lermontov elérkezettnek látja az időt, hogy rájuk alapozzon egy új előadást. Az ötletet a híres Andersen-mese adja, A piros cipellők, melyben egy lányt cipői végnélküli táncra kényszerítenek, míg meg nem hal. A húzás beválik, mindkettőjük egy csapásra sikeres lesz a darabbal együtt, amelynek készítése során egymásba szeretnek. Sikert-sikerre halmoznak újabb előadásokkal is, de amikor Lermontov tudomást szerez a románcról, kirúgja Juliant, hiszen a szerelem elvonja a figyelmet a munkáról. Vicky követi szerelmét, de egyre jobban hiányzik neki a tánc...

A történet tulajdonképpen nem túl bonyolult, a mesebalett a központi mag, amelyet körülölel megismétlődése a valóságban. A mesebeli gonosz cipőárus itt Lermontov, aki ki is mondja, hogy nem érdeklik az emberek, mert az életnél valami hatalmasabbat akar létrehozni a művészet révén, és ráadja a piros balettcipőt valós és átvitt értelemben is Vicky lábaira. A piros cipő Vicky ambíciója és önmegvalósítása, mint táncos; ez az élete, képtelen abbahagyni. A mesében a vallás, itt a szerelem menti meg végül Vicky lelkét, de a testét itt sem sikerül.

Megvalósítás

A film külsőre egészen kiválóra sikeredett, a színek néha élénkek (éljen a Technicolor), amire rásegít a megfelelő megvilágítás is. Több kép jól megkomponált, és az 1940-es évektől megszokott, dőlt kamernézeteket is viszontláthatjuk, ha a szereplő instabil belső lelki világát szeretnénk megjeleníteni. Itt a kevés alkalom sokkal hatásosabb, mint A harmadik ember folyamatosan döntött képei. Van még a filmben pici szimbolizmus is, elsősorban a balettelőadások által.

A legérdekesebb rész természetesen a negyedórás balettelőadása A piros cipellőknek. Már az előadás előtt elkezdik felvezetni magyarázatokkal, hogy aztán az előadásban visszautalhassanak ezekre a részletekre; a tánc során nem csak a testmozgással fejeznek ki dolgokat, hanem rásegítenek filmtrükkökel is, és egészen az elejétől gyakran egészen absztrakt, sőt, szürreális az előadás. (Lásd pl. a fenti képet, ahol a tükörben megjelenik Vicky vágya.) Hogy mindez tényleg az előadás része vagy csak Vicky fejében jelenik meg, azt nem tudhatjuk biztosan. Keserédes befejezése a filmnek, hogy mégegyszer láthatjuk az előadást, de immár Vicky nélkül, akit csak a lámpa fénye helyettesít.

Élmény

Jobb lett volna itt befejezni, kicsit kár az utolsó jelenetért, amiben Julian leveszi a haldokló Vickyről a piros cipőt - ez már túlságosan szájbarágossá és melodramatikussá tette az egyébként egész erős filmet. Mert egyébként hiába ügyesen megírt a történet, hiába fényképezték gyakran szépen, hiába magyarázzák benne a zenét el hasonlóan az Amadeus-hoz, igazán attól lett jó, hogy sokkal életszerűbb a környezete, mint maga a fő szál. A társulat tagjai vidámak, mérgesek, szomorúak - egyszóval valódi, szerethető hús-vér embereknek tűnnek, ellentétben a három főszereplővel. A balett-betét nagyon hatásos, bár nekem kicsit hosszú, de azért jár érte az elsimerés, hogy be mertek rakni egy ilyet egy filmbe. Meg is lett a hatása, hasonlót láthattunk viszont az Ének az esőbenben. Tetszett.

Érdekességek

- A film valós történeten alapul, részben legalábbis Gyagilev ihlette.
- Az angol filmművészet egyik legfontosabb rendezőpárosa, Powell és Pressburger ("The Archer") utóbbi tagja Pressburger Imre néven Miskolcon született, de még huszonévesen Németországba, majd zsidó származása miatt végül Angliába költözött.
- A balettáncosok természetesen a valóságban is elsősorban azok voltak, beleértve a Vickyt alakító Moira Shearert is.

2 komment

A nyolcadik utas: a Halál (1979)

2015. szeptember 21. 08:16 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Scott, Ridley
Műfaj:
horror, sci-fi
Főbb szereplők:
Tom Skerritt, Sigorney Weaver, Veronica Cartwright, Harry Dean Stanton, John Hurt, Ian Holm,

Megjelenés: 1979, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/jQ5lPt9edzQ
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-nyolcadik-utas-a-halal-alien/movie-14102

Tartalom

A hazafelé tartó bányászűrhajó személyzete vészjelnek tűnő adást fog, ezért leszáll az ismeretlen bolygón. Idegen, de élettelen űrhajót találnak, és egy csomó tojást, amiből váratlanul kiugrik és egyikük arcára tapad egy pókszerű lény. Visszaérve az űrhajóba, sikertelenül próbálják eltávolítani a lényt, és rémületükre kollégájuk hasából tör magának utat egy beléhelyezett idegenlény-embrió. Próbálják levadászni, de pár óra alatt kifejlett szörnnyé nő, és immár ő vadászik rájuk. Menekülnének az űrhajóról, de nincs nagy hasznukra ebben ANYA, a központi számítógép, és még szabotálja a tudományos tiszt is (Ian Holm)...

A film erősen szimbolikus, de nem sikerült még megfejtenem vagy lehet hogy inkább csak céltalan. Adott a központi számítógép, ANYA, akitől a válaszokat várják a meleg, méhszerű szobában, de ő nem tud érdemben segíteni a "gyerekeinek". Adott a péniszfejű idegen lény, aki behatol és belepetézik az emberekbe és akit nem gátolnak az erkölcsök, és persze adott Ripley (Sigourney Weaver), aki kezdetben még csak simogatja a macskáját (pussy?), aztán már egy pornómagazint próbálnak lenyomni a torkán... Természetesen az alapvető élménye a filmnek a magára hagyatott bezártság, amibe behatol az ismeretlen félelem.

Megvalósítás

Scott, a rendező bevallottan a Csillagok háborúja "lepusztult jövő" látványvilágát alkalmazta az űrhajóra és számos elem megtalálható ugyancsak bevallottan a 2001: űrodüsszeiából is, főleg hangulatában. Az űr mindig látványos, de itt kevés szerepet kapott, sokkal jellemzőbb a látás szándékos megnehezítése a rossz világítással vagy különféle akadályokkal, mint pl. a csövekből folyton kiáramló gőz. Az űrhajó amúgy sem túl tágas, és meglehetősen labirintusszerű is, így nem tudhatjuk, mi vár ránk a következő ajtó mögött.

Az egekig magasztalt idegen lény valóban látványosan ijesztő, de a mozgása még lassú és béna, alig látunk belőle valamit, emiatt nekem esetlen lett. A következő részben, A bolygó neve: Halálban már sokkal jobban megoldották ezt. Az androidot viszont nagyon szerettem, ahogy lógó fejjel is kalimpál még - ugyanakkor vicces volt, mennyire könnyen kiszúrható, amikor a maszkot és a valódi fejet egy vágással kicserélték a lenti képen.

Élmény

A film ereje hangulatában rejlik; a sorozat ellenére sem teremtett messze akkora világot, mint a Csillagok háborúja, de ahogy felépül a történet, az mindneképpen erősebbé teszi a második résznél. A film első harmadában nem is történik "semmi", csupán megtapasztaljuk az óriási világűr magányát és csendjét (zene alig van), és ebbe robban bele egy olyan primitív lény, aki a kiszolgáltatottság érzetét erősíti. Ez nem akciófilm, mint a második rész, hanem sokkal inkább az Iszonyathoz hasonlítható pszicho-horror. A kettő elegye lett volna a legszerencsésebb.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Sigourney Weaver (A bolygó neve: Halál, WALL-E, Avatar), Harry Dean Stanton (A keresztapa II, Halálsoron), Ian Holm (A gyűrűk ura, L'ecsó)
- Az idegen űrhajóban többek közt úgy érték el az óriás-hatást, hogy Scott gyerekei mászkáltak ott valójában szkafanderben.
- Bár a forgatókönyvet ismerték a színészek, az idegennel kapcsolatban számos apróságot eltitkolt a rendező előlük, így gyakran valódi meglepetés/rémület látható az arcukon. (Pl. nem tudták, hogy a hasból kitörű embrió ennyi vért fog szétspriccelni.)

Szólj hozzá!

A film története(i) (1998)

2015. szeptember 20. 15:10 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Godard, Jean-Luc
Műfaj:
projekt
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1988-1998, Franciaország
Hossz: kb. 4,5 óra
IMDB: 7,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/PsAt9l7F83w
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Tartalom

Ennek a filmnek a tartalmát nem lehet elmesélni. Godard, a rendező filmklasszikusok képeit, jeleneteit, hangsávjait vágta össze, amit kommentál vagy kommentáltat. Nem a hagyományos értelemben tart előadást a filmtörténetről, hanem a saját szemszögéből próbál rávilágtani a filmtörténetre.

És hogy mik ezek a gondolatok? Szokás szerint lehetetlen követni. Biztos vagyok benne, hogy van egy rendező elve, de nem bírtam átlátni a filmet. Godard gondolatai mindig nehezek, gyorsak, nem segít őket megérteni. Néhány központibb gondolat, ami megmaradt: Nem arról szól a film, amit látunk, hanem amit nem. A film látomás, nem csupán ábrázolás. A művészet általános, a nagy újító regényíróknak egyenes következménye egy nagy újító filmes. Nemcsak a valóság hat a filmre, de a film is hatással van a valóságra... stb. A végét egy idézettel zárja:

If a man passes through paradise in a dream, if he is given a flower as proof of that passage and then wakes up to find that flower in his hands, what is there to say? I was that man.

Megvalósítás

Filmjeleneteket, azok képeit, hangjait vetíti egymásra, festményeket, szobrokat és idézeteket vág be, és eközben mindezt kommentálja. Vagy saját maga, vagy egy színésszel mondatja fel, vagy egy vele készült interjúban beszél, vagy ír róla, amit még hallhatunk is: az írógépe kopácsolása legalább 10-20 percig kíséri végig az első részt. Mivel átfedésben vannak a képek és a hangok, gyakran két ember beszél egyszerre, két-három jelenet pörög.

A filmjelenetek eredeti nyelven szólnak, így aki nem tud franciául, az esélytelen pontoabban megérteni az elhangzottakat. Ebben nem segített a felirat sem. A megjelenő filmek listája óriási és változatos. Nem csupán a nagy filmklasszikusok tűnnek fel (amiből sokat felismertem e blogról), hanem dokumentumfilmrészletek és pornó is. Előszeretettel követik egymást valódi holttestek és keménypornó képei. A filmek listája elolvasható itt.

Élmény

Már korábban is a film esszéírójának nevezték Godard-t, de ezzel a filmmel végképp kiérdemelte ezt a címet. Teljesen prózai, ráadásul elsőre átláthatatlan, nem elég tiszta szerkezetű. Megvalósításának egyetlen érdekessége a képek-hangok egymásra dobálása és annak hogyanja. Ennek ellenére Godard filmjei mindig lekötik az embert, nem unalmasak és nem frusztrálóan nehezek, csak egy olyan ember művei, aki nem nekünk átlagos nézőknek készít filmet.

Érdekességek

- Mivel mindvégig mások filmjeit és zeneműveit láthatjuk-hallhatjuk, a jogdíjak miatt szite lehetetlen volt megtekinteni a filmet. 2007-ben jelenhetett meg DVD-n Franciaországban, világszerte pedig csak 2012-ben.
- Az alkotás maga 4x2 részes, összesen mintegy négy és fél órás. 1988-ban jelent meg az első két rész és 1998-ban az utolsó kettő.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
Mobil