Artúr filmélményei

Gyilkosság (1956)

2020. november 09. 22:27 - Liberális Artúr

Rendezte: Stanley Kubrick
Műfaj: film noir
Főbb szereplők: Sterling Hayden
Megjelenés: 1956, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,0
Ajánlott írás: https://geekz.blog.hu/2011/10/11/gyilkossag_1966
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/gyilkossag-the-killing/movie-51334

Cselekmény: Johnny (Sterling Hayden) öt év után szabadul. Megunja a piti melókat és egy utolsó nagy dobást akar, egy lóversenypálya kirablását. Ez többemberes akció, de csak azokat avatja be a teljes tervbe, akiket feltétlenül szükséges, a "statisztákat", akiknek a feladata káosz keltése, nem. A probléma akkor kezdődik, amikor az egyik lovin dolgozó civil, a teljesen beavatott George (Elisha Cook Jr.) szája eljár otthon, csalfa felesége pedog továbbadja az infót szeretőjének...

Téma: Nincs most nagyon erőm gondolkodni (tudom, akkor ne posztoljak, de muszáj haladni), de nem sikerült felfedeznem központi gondolatot a történetben. Ugyanakkor erős a gyanúm, hogy Kubrick ironikusra vette a hangot, és ha épp nem is paródiának szánta, de mindenképpen játszott a műfaji klisékkel.

Tartalom: És máris egy érdekes eszközzel indít, mert egyrészt narrál, ami azért egy film noirnál nem szokatlan, de nem belső monológot hallunk, hanem valódi narrátort. De ennél érdekesebb, hogy kicsit megborítja az idősíkokat és picit ugrál közöttük, miközben felvezeti a különböző karaktereket. Nem vesézem ki őket egyesével, mindegyik kellően kidolgozott, hogy akár sokkal több időt szánjunk rájuk, már elszoktam az ilyen mélységű karakterábrázolásoktól, és még a mellékszereplőkben is több van annál, mint amennyi a szerepük. A lényeg, hogy többségük tipikusan noirosan tragikus alak, különösen az életszerűtlenül pipogya George, akit olyan szinten aláz felesége, hogy az már nevetséges (nem beszélve az utolsó közös jelenetükről). Szintén vicces figura a birkózó, aki alkata és tört angolsága ellenére magasszintű filozófiai gondolatokat mond fel folyékonyan, de hasonló mondható el a mesterlövészről is. És ha már a mesterlövésznél tartunk, mindenkire igaz, de nála figyelhető meg a legjobban, hogy vérprofik és simán veszik a váratlan akadályokat is, nem hagyják magukat eltéríteni a céltól. És akadályból van bőven, és ettől igazán szórakoztató/gúnyos a történet, ugyanis rendre bedob valami apróságot, ami megnehezíti az amúgy aprólékosan eltervezett akciót.

Forma: Természetesen noiros, bár nem olyan markánsan, mint egy klasszikus. Megvannak az árnyékok, a kevés fény, a falra vetülő árnyékrácsok, kissé alsó kameraszög, a lelakott díszletek és elhasznált ruhák (és arcok). De mégiscsak 1956-ot írunk és nem lehet mindenki Wilder, úgyhogy a párbeszédek már nem kifejezetten pörgősek vagy szellemesek.  A zene szépen növelte a feszültséget, a színészi játék nem volt túl erős, kissé már ósdinak hat.

Élmény: Bár a film nem volt nagy siker a mozikban, a kritikusok szerették és megalapozta Kubrick hírét - nem alaptalanul. Még nem erősen műfaji film és kevésbé kubrickos, de így is messze jobb a mostanában látott amerikai sikerfilmeknél. A szerepét beteljesíti, de lehetett volna sokkal erősebb annak fényében, hogy az egy évvel későbbi A dicsőség ösvényei már milyen szinten van.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Sterling Hayden (Johnny Guitar, Dr. Strangelove, A keresztapa, Huszadik század)
    • Coleen Gray (Vörös folyó)
    • Elisha Cook Jr. (York őrmester, A máltai sólyom, A hosszú álom, Rosemary gyermeke)
    • Ted de Corsia (Spartacus)
    • Joe Sawyer (Érik a gyümölcs, York őrmester)
    • James Edwards (A mandzsúriai jelölt, Patton tábornok)
    • Timothy Carey (A dicsőség ösvényei)
    • Joe Turkel (A dicsőség ösvényei, Szárnyas fejvadász)
    • Jay Adler (A siker édes illata)
    • Dorothy Adams (Ninocska, Clemetina kedvesem, Valakit megöltek, Életünk legszebb évei, Sámson és Delilah, A földkerekség legnagyobb showja, A tízparancsolat)
  • Még életben vannak: Joe Turkel (93)
  • Az örmény Kola Kwariani valóban profi birkózó és sakkozó volt tragikus halállal: 77 évesen belekötött egy csoport tinédzser és agyonverték.

2 komment

Fehér karácsony (1954)

2020. november 08. 23:43 - Liberális Artúr

Rendezte: Michael Curtiz
Műfaj: zenés
Főbb szereplők: Bing Crosby, Danny Kaye, Rosemary Clooney, Vera-Ellen
Megjelenés: 1954, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,6
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/feher-karacsony-white-christmas/movie-5799

Cselekmény: Az egykori háborús bajtársak, Bob (Bing Crosby) és Phil a háború után sikeres énekespárként duettezik végig az országot. Egy harmadik batársuk kérésére veszik a fáradtságot, hogy megnézzék annak nővérei előadását, akik szintén duettező énekesek, hogy tanácsokat adjanak nekik. Ez kapóra jön Philnek, aki már régóta próbál feleséget szerezni a munkamániás Bobnak. A terv működik, Bobnak láthatóan megtetszik Betty és Philnek is bejön Judy és együtt utaznak telelni északra...

Téma: A cím csalóka, valójában nem sok köze van a történetnek a karácsonyhoz vagy annak szellemiségéhez, csupán egy romantikus vígjáték. Némileg foglalkozik a katonasággal, ami nekünk civileknek egy ismeretlen szubkultúra, de katonaismerőseim megerősítik azokat a filmes élményeimet, miszerint a katonákközt egy életreszóló, erős kötelék alakul ki, így nekik különösen megható lehet ez a történet.

Tartalom: Két szálon fut a cselekmény, az elsőt, ami a keretet adja, csak érintettem: a háborúban Waverly vezérőrnagyot nagy szeretik katonái, ezért műsorral búcsúztatják, amikor áthelyezik. Kicsi spoiler: amikor énekeseink megérkeznek telelni, épp a vezérőrnagy rosszul menő szállójában húzzák meg magukat és elhatározzák, hogy műsorral vonzzák oda az embereket. A főbb cselekményszál meg nem is igazán cselekmény, csak egy egyszerű romantikus történet, amelyben egy-két félreértést le kell küzdeniük hősszerelmeseinknek, hogy egymáséi lehessenek. Alapvetően egy vígjátékal állunk szemben, a humor a karakterekből ered, akik ha kell simán hülyét csinálnak magukból a másikért. A poénok többször visszatérőek és ironikusak. Csak a nőnek öltözést felejtenék már el, ezt egyre rosszabbul viselem, ahogy öregszem. Itt megértőbbek lehetünk, mert állítólag spontán volt.

Forma: Szépen felismerhetőek rajta az 1950-es évek zenés filmjeinek stílusjegyei; előadókról van szó, ezért a dalok többnyire nem indokolatlanok; a dallamok nem olyan emlékezetesek, bár az örök klasszikus "fehér karácsony" nyilván megvan mindenkinek. A hangulatot viszont jól tálalja ezekhez a rendező, az első jelenet mindjárt rögtön nagyon hatásos a szomorkás dalt hallgató katonákkal, ekkor látszik is, hogy Curtiz jó rendező. A táncbetétek többször látványosan akrobatikusak, de nem kifejezően esztétikusak - fura mód ezt még ki is gúnyolják egy dalban, ami arról szól, hogy ma már nem táncolnak, hanem csak koreográfiákat adnak elő, pedig pont ezek szerintem a hatásosabbak. (Külön poén, hogy szerepelt a fiatal George Chakiris, a koreográfus pedig Bob Fosse volt.) Meglepő volt Crosbyt ebben a kicsit dilisebb szerepben látni, hiszen eddig csak visszafogottabb papként láttam. Az kibukott, hogy a Judyt alakító táncos a legprofibb, a Philt alakító színész pedig inkább komikus. A technicolor mindig szép, élt is az élénk színekkel a film. Ami bántóan zavaró volt újfent, hogy nagyon látszott a stúdióbéli művilág, nem tudom, mibe került volna kimenni a valódi szabadba.

Élmény: Curtiz híres arról, hogy szinte minden műfajban kipróbálta magát és egyikben sem vallott kudarcot; ez ezúttal is így volt, noha zenés filmnek csak elmegy, a táncok pedig inkább láványosak voltak, semmint esztétikusak. Viszont modern és jó humora volt, a megfelelő pontokon megható tudott lenni, szóval tökéletes kikapcsolódás, ha nem is egy maradandó élmény.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Bing Crosby (A magam útját járom. Szent Mary harangjai, A földkerekség legnagyobb showja)
    • Dean Jagger (A palást)
    • Mary Wickes (101 kiskutya)
    • Percy Helton (Csoda a 34. utcában, A palást, Csillag születik, Butch Cassidy és a Sundance kölyök)
    • Barrie Chase (Bolond bolond világ)
    • George Chakiris (West Side Story)
    • Sig Ruman (Nyugaton a helyzet változatlan, Csak az angyaloknak van szárnyuk, Ninocska, Lenni vagy nem lenni)
    • Grady Sutton (Csillag születik, My Fair Lady)
    • Herb Vigran (Monsieur Verdoux, A zenevonat, Airplane)
  • Még életben vannak: Barrie Chase (87), George Chakiris (86), Anne Whitfield (82)
  • Rosemary Clooney neve gyanús lehet, és igen, a Clooney-család valójában egy kisebb színészdinasztia, George Clooney pedig az unokaöccse.
  • A Fehér karácsony c. dal valójában nem ehhez a filmhez íródott, sőt, maga Crosby énekelte el már bő tíz évvel korábban egy másik filmben és akkor is nagy sláger volt. Viccesebb, hogy az egyik, sintén korábban  készült dal szövegét át kellett írni, mert Crosby neve szerepelt benne.
  • Az index pár éve összeszedte, hogy a fehér karácsony valójában inkább ritkaságszámba ment már régen is.

Szólj hozzá!

Pán Péter (1953)

2020. november 07. 23:32 - Liberális Artúr

Rendezte: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilon Luske
Műfaj:
dráma, fantasy, kaland, zenés
Főbb szereplők:
Bobby Driscoll, Kathryn Beaumont, Hans Conried, Bill Thompson

Megjelenés: 1953, Egyesült Államok

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,3

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/pan-peter-peter-pan/movie-13561

Cselekmény: Századfordulós Anglia. A Darling család egy mogorva apából (Hans Conried), egy megértő anyából (Heather Angel) és három gyerekből áll, akik közül a legidősebb Wendy (Kathryn Beaumont) öccseinek állandóan Pán Péter (Bobby Driscoll) kalandjairól meséről kincsekkel és kalózokkal. És mit ad isten, egy éjjel, amíg a szülők vendégségben vannak, Pán Péter megjelenik tündér társával, a féltékenykedő Csingilinggel, megtanítja a gyerekeket repülni és elindulnak a mesés Sohaországba. Csakhogy Pán Péternek van egy haragosa is Hook kapitány személyében, aki elvesztette miatta egyik kezét, amit ráadásul megevett egy krokodil, ami azóta is a kapitány nyomában van további finom falatok reményében. Amint feltűnnek Pánék, a kalózok azonnal tüzet nyitnak rájuk...

Téma: Igazából nincs. Hiába beszél a gyermeki személyiségről és a felnőtté válásról, valójában semmi sincs, ami ezzel foglalkozna.

Tartalom: Valószínűleg apelláltak a történet népszerűségére, mert eléggé a semmiből húzták elő Pán Pétert és Sohaországot és nem magyarázták el, hogy ki ő és miért olyan, amilyen. Hogy milyen? Gyerekes. Csak a móka érdekli és rövidtávú érzelmei vezérlik. Nem is ő a főszereplő, hanem a kamasz Wendy, aki meséivel öccseit "mérgezi" és csak ez a mesevilág érdekli, ugyanakkor a történet végére eljut odáig, hogy... sehova. Haza akar menni és kész érettebbé válni, de nem derül ki, hogy miért. A kontrasztos érett, felnőtt világot az apa képviselné, aki elvileg gyakorlatias, de a valóságban csak mogorva. Hook kapitány meg csak simán gonosz, tehát ami a témához kellene, az érettség és éretlenség szembenállása, nem jelenik meg. A humor addig egész jó, amíg felnőttek is vannak, ez talán a felnőtt közönségnek szól, illetve meglepően szexuálisra sikerült: minden lány meg akarja kapni Pétert, Csingilinget és a sellőket pedig különösen szexire rajzolták.

Forma: Elvileg zenés rajzfilm, de az Alice Csodaországban vagy a Hamupipőkéhez hasonlóan itt is csak néhány dal csendül fel, ebben a mennyiségben nem zavaró. Az indián dalt leszámítva unalmasak, ami kapott némi indián beütést, plussz egy mélyhangú törzsfőnököt. Az animálás ezúttal is élő modellek után történt, ennek mindig örülök, mert életszerűbb, a kreatív megoldások viszont elmaradtak, sőt, inkább amolyan Bolondos dallamok szerűre vették a figuárkat és a mozgást a poénok kedvéért, szóval ez már inkább a blődli kategória sajnos.

Élmény: Ez a Geronimi - Jackson - Luske hármas harmadik filmje három éven belül, le a kalapal, hogy bírták a tempót, főleg hogy ez a három projekt bőven egyszerre futott. Az eredeti könyvet nem ismerem, de úgy érzem, kiherélték, vizuálisan pedig nem volt izgalmas, noha nem indult rosszul. Sajnos nem volt összeszedett.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Bobby Driscoll (A Dél dala)
    • Kathryn Beaumont és Heather Angel (Alice Csodaországban)
    • Hans Conried (A diktátor, Csipkerózsika)
    • Bill Thompson (Alice Csodaországban, Susi és Tekergő, Csipkerózsika)
    • June Foray (Hamupipőke, Cápa)
    • Candy Candido (Csak az angyaloknak van szárnyuk, Óz a nagy varázsló, Csipkerózsika)
    • Tom Conway (101 kiskutya)
    • Thurl Ravenscroft (Pinokkió, Alice Csodaországban, Susi és Tekergő, Csipkerózsika, 101 kiskutya, Mary Poppins, A dzsungel könyve, Butch Cassidy és a Sundance kölyök)
    • Bill Lee (Alice Csodaországban, Susi és Tekergő, 101 kiskutya, Mary Poppins, A muzsika hangja, A dzsungel könyve)
  • Még életben vannak: Margaret Kerry (91), Paul Collins (83), Kathryn Beaumont (82), Tony Butala (79)
  • Később készült olytatás, volt több változat és jelenleg is folyamatban van egy élőszereplős film A-kaetgóriás sztárokkal

Szólj hozzá!

This Is Cinerama (1952)

2020. november 06. 18:11 - Liberális Artúr

Rendezte: Merian C. Cooper
Műfaj:
dokumentum
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1952, Egyesült Államok

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
6,7

Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: A dokumentumfilmben előbb röviden elmesélik a film történelmének kezdeteit, majd bejelentik a következőnek szánt lépcsőfokot: a cineramát, ami a "szemed sarkából" látott dolgokat szélesvásznon megjeleníti, ezzel élethűbb felvételeket adva. Egy kis bevezető hullámvasút után ellátogatunk Velencébe, Edinburgh-be, Bécsbe és Zaragozába is...

Téma: Tulajdonképpen ez egy promó a Cinerama technikának, amit kicsit nagyzolva a hanghoz hasonlóan úttörőnek állítanak be, majd ezt demonstrálják két órán keresztül.

Tartalom: Ahogy a "cselekményben" írtam, az első 10-15 percben röviden elmesélik a film kezdeteit, majd demonstrálni igyekeznek a Cineramát, amiről elfelejtik kifejteni pontosan, hogy micsoda. Előbb európai kulturális látványosságokat kapunk, majd a játékidő második fele már Amerikában játszódik. Előbb egy vízirevü félig megrendezett jeleneteit láthajuk szép testű nőkkel és férfiakkal, látványos vízisí-koreográfiákkal, majd elhagyjuk az embereket és Amerika városaiban, tájaiban gyönyörködhetünk.

Forma: Haladjunk időrendben, a film ugyanis még hagyományos formátummal indít, amelyben korrekten elmesélik a filmtörténelem kezdeteit a barlangrajzoktól Edison A csókjáig és A nagy vonatrablásig. Na és mi a hangosfilm után a következő evolúciós lépés? Hát a Cinerama - ekkor a hagyományos formátum színessé és szélesvásznúvá válik, mintegy jelképesen elbúcsúztatva az elavult technológiákat. Sajnos ez az egyetlen kreatív megoldás és innentől kezdve már csak látványosságokat mutatnak. Na és mi az a Cinerama? Hát ezt már nem kötik annyira az orrunkra, de ahogy a képekből látszódik, hajlított szélesvászonról van szó, amely a szem természetes látásmódját igyekszik imitálni, térhatást adva a filmnek. De nem csak ezzel játszottak rá a természetességre, hanem azzal is, hogy végig E/1-es nézőpontot vett fel a kamera, ami viszont statikus maradt sajnos végig. Nem csak a kép, de a hang is térhatású, amit szintén demonstrálnak több zenei betéttel is, amiket a magyar Rózsa integrált bele az amerikai részeknél giccsesen hazafiasra véve. Ezt is lehetett volna ügyesebben, mert a templomos résznél sokkal jobban kijött a térhatású hang, hiszen a kórus ott a kamera két oldaláról vonulva be énekelt. A képek amúgy tényleg szépek, a végtelen, embertől kevésbé érintett amerikai táj monumentalitása mindig lenyűgözött, na és a technicolor színei is mindig lenyűgözőek.

Élmény: Moziban lehet, hogy más élmény, de otthoni kis képernyőn nézve nem láttam át valahogy a teljes "vásznat" és jobbra-balra kellett figyelnem. Ha moziban is ilyen, akkor baromi fárasztó lehet, így is az volt. És unalmas. A látvány önmagában nem kötött le, igazán köríthettek volna mellé vagy történetet vagy kreatívabb megoldásokat.

Érdekességek:

  • A technikai részletekbe nem kívánok belemenni, itt lehet róla bővebben olvasni. A lényeg, hogy túl drágának bizonyult a mozik számára és csak tíz film készült vele 1962-ig. Ezután még bő tíz évig próbálkoztak ilyen-olyan formában vele, többek közt a Bolond, bolond világgal és a 2001: Űrodüsszeiával, de sosem tudott igazán elterjedni. Tarantino volt még annyira jófej, hogy a 2015-ös Aljas nyolcast erre (is) készítette.
  • A narrátor az Arábiai Lawrence írója
  • A hullámvasút a new yorki Rockaways' Playlandben volt, amely 1902-1987 között volt nyitva. A film szépen megnövelte a látogatók számát, azonban az 1970-es évekre egyre elavultabbnak számított és bezárt, azóta sincs a helyén semmi. Állítólag szerepel a Sophie választásában is, de nem rémlik.
  • Szintén bezárt a vízisípark, a floridai Cypress Garden. 1936-tól 2009-ig üzemelt, állítólag a 2001-es terrortámadások tettek be neki, mert elmaradtak onnantól kezdve a turisták.
  • Bár nem találtam infót, de gondolom ez ihlette az LG és a Samsung 2013-ban megjelentetett, hajított képernyős tévéit is.

Szólj hozzá!

Alice Csodaországban (1951)

2020. november 04. 22:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske
Műfaj: animáció, fantasy, kaland, zenés
Főbb szereplők:
Ed Wynn, Richard Haydn, Sterling Holloway, Jerry Colonna, Verna Felton, Pat O'Malley, Bill Thompson, Heather Angel

Megjelenés: 1951, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/alice-csodaorszagban-alice-in-wonderland/movie-39201

Cselekmény: 19. század, Anglia. A kiskamasz Alice unja a száraz történelemkönyveket és inkább nézegetne értelmetlen képeskönyveket. Váratlanul felbukkan egy emberi ruhába öltözött, beszélő nyúl (Bill Thompson), aki épp egy partira siet. Több se kell Alice-nek, azonnal nyomába ered és követi egy mély verembe, ahol egy szűk ajtó fogadja. Szerencsére a kilincs (Joseph Kearns) segít neki összezsugorodni egy varázsitallal. Innen egy fura lényekkel teli tengerre kerül, majd egy erdőbe érve két idegen (J. Pat O'Malley) ragaszkodik hozzá, hogy elmeséljék a kíváncsi kagylók történetét, amelyben kicsalják a kagylókat a partra, hogy megehessék őket. Az erdőből kiérve Alice belefut a nyúlba, a házában azonban egy sütemény hatására óriásira nő és beszorul...

Téma: A regény hírhedt arról, hogy mindenki mindent próbál belemagyarázni, de jó eséllyel csak sima játék. A film története is hasonlóan semmitmondó, Alice képtelen helyzetekbe kerül és idővel megbánja, hogy ilyen világba szeretett volna kerülni korábban.

Tartalom: Ezúttal nincs narráció, rögtön Alice "kínszenvedését" látjuk, aki nagyon unja a száraz történelmet és valami szokatlanra vágyik. Ezt meg is kapja azonnal a szokatlan nyúl képében, akit követve előbb egy eltorzult terű szobába jut és ételek-italok segítségével képes lesz megnőni vagy összezsugorodni. Innentől kezdve a szokatlanságokat többnyire ember-állat-növény-tárgy hibridek fogják jelenteni. Szerencsére ezeket Alice a kellő nyitottság és megdöbbenés egyensúlyával kezeli, azaz meglepődik mindenen, de nem akad fenn rajtuk. A szerkezet elég epizodikus és nncs értelme belemenni ismertetésükbe, mert nem igazán vezetnek sehova sem mondanivaló, sem a cselekmény szempontjából. A humort a helyzetek képtelensége adja, bár ezek nem hahotázósan viccesek, ugyanakkor Alice kislányos megnyilvánulásai cukik. Fontos, de túl ritka elem a szóvicc.

Forma: A Hamupipőkét dicsértem ötletesége miatt ez most sajnos nem volt az, vagyis máshogy volt az. Nem tudom, mennyi ebből az alkotók érdeme és mennyi az alapműé, de teljesen elborult figurákat, eseményeket és környezetet kapunk (madárcsőrön hajózó tengerész, víz alatt szivarozó rozmár, keresztben félbevágott csészéből teázás... stb.). Vizuálisan viszont nincs benne ötletesség, amire felcsillanna a szemem vagy részletgazdagság, látvány. Minden a szokatlan karaktereknek van alárendelve. A zene itt is feltűnésmentesen simult bele a párbeszédekbe, amelyek amúgy is gyakran rímelnek.

Élmény: Azt hiszem nem olvastam a regényt, de ez tipikusan annak az esete, amit mindenki ismer akkor is, ha nem olvasta. Egyfelől azzal támadják a filmet, hogy nem jelenik meg benne a könyv szellemessége, másfelől meg hogy túl szöveghű volt és nem kerekített egy rendes történetet mellé. És valóban, random epizódok váltogatják egymást anélkül, hogy bármilyen irányba is haladnánk. Meg is bukott a film, ám egy nem várt korból érkezett segítség: a drogokkal aktívan kísérletező hippi-korszak egyik kedvence lett érthető módon.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Ed Wynn (Mary Poppins)
    • Richard Haydn (Forever Amber, A muzsika hangja, Ifjú Frankenstein)
    • Sterling Holloway (A víg özvegy, Bambi, Bolond bolond világ, A dzsungel könyve)
    • Verna Felton (Hamupipőke, Susi és Tekergő, Csipkerózsika, A dzsungel könyve)
    • J. Pat O'Malley (A vád tanúja, 101 kiskutya, Mary Poppins, A dzsungel könyve)
    • Bill Thompson (Susi és Tekergő, Csipkerózsika)
    • Joseph Kearns (Egy gyilkosság anatómiája)
    • Queenie Leonard (101 kiskutya, Mary Poppins, My Fair Lady)
    • Dink Trout (Forgószél)
    • Doris Lloyd (Lázadás a Bountyn, Mary Poppins, A muzsika hangja)
    • Jimmy MacDonald (Hófehérke és a hét törpe, Fantasia, Hamupipőke, A dzsungel könyve)
    • Thul Ravensroft (Pinokkió, Susi és Tekergő, Csipkerózsika, 101 kiskutya, Mary Poppins, A dzsungel könyve, Butch Cassidy és a Sundance kölyök)
    • Bill Lee (Susi és Tekergő, 101 kiskutya, Mary Poppins, A muzsika hangja, A dzsungel könyve)
    • Don Barclay (Clementina kedvesem, Hamupipőke, Csipkerózsika, 101 kiskutya, Mary Poppins)
    • Lucille Bliss (Hamupipőke, 101 kiskutya)
    • Pinto Colvig (Hófehérke és a hét törpe, Óz a nagy varázsló, Csipkerózsika)
    • Marni Nixon (Hamupipőke, West Side Story, Mary Poppins, My Fair Lady, A muzsika hangja)
  • Még életben van: Kathryn Beaumont (82)
  • Larry Grey (a gyík) a film megjelenésének évében, 56 évesen öngyilkos lett sikertelensége miatt; Dink Trout (a király) még a film megjelenése előtt elhunyt 1950-ben, 51 évesen egy műtét komplikációit követően.
  • Disneynek személyes kedvence volt a történet, ráadásul az 1920-as években ezzel szerezte első sikereit is.
  • A regényt az író egy kislány barátja (igen, pedó-gyanús volt a pasas), Alice Liddel ihlette, őt szórakoztatta képtelen történetekkel.
  • Akit érdekel, a blogon már szerepelt egy 1903-as változat.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása