Tartalom

Dr. Frankenstein (Gene Wilder) amerikai professzor, a hírhedt Frankenstein unokája, de e kétes névtől igyekszik szabadulni. Örökösödése miatt azonban mégis kénytelen Erdélybe utazni gazdag, de prűd jegyese, Elizabeth karjaiból. Az állomáson szolgája, Igor és asszisztense, Inga (Teri Garr) fogadja, kastélyában pedig a titokzatos házvezetőnő, Blücher asszony (Cloris Leachman). Este Dr. Frankenstein ráakad nagyapja titkos könyvére, ami végül annyira rabul ejti, hogy megismétli kísérletét: egy emberfeletti erejű, de véleltenül abnormális agyú szörnyet (Peter Boyle) kelt életre, amelyet, tudományos show-műsor keretében mutat be a helyieknek, de azt egy elektromos szikra megvadítja és megszökik. A dühös falusiak lincselő tömegként erednek Frankenstein és szörnye nyomába, de eközben Elizabeth is megérkezik jegyeséhez, miközben a doktor már régen Inga szeretője...

A film az 1930-as évek horrorjainak paródiája, elsősorban a Frankensteiné és a Frankenstein menyasszonyáé, de felfedezni benne némi King Kongot, Aranypolgárt és Dr. Strangelove-ot is. Komolyabb, önálló tartalommal nem bír. A két eredeti Frankenstein-film után még kettő készült (Frankenstein fia és Frankenstein szelleme - meg is jegyzik a falusiak, hogy nem hiányzik nekik egy ötödik Frankenstein), ezekből nem tudom mennyit vettek át, de a film magy része az első két részre épül, és csak annyiban tér el tőle, hogy találnak az alapproblémára megoldást.

Megvalósítás

Ezzel együt sem követik szorosan a Frankenstein-filmek történetét, de leghíresebb jeleneteit átveszi kiparodizálva, mégha ezek nem is járulnak hozzá a cselekmény haladásához (pl. a szörny első szökése során találkozik egy kislánnyal és egy vak emberrel (Gene Hackman), de csak arra jók hogy kiparodizálják őket, akár ki is maradhattak volna ezek a jelenetek). A történet menete és sok poén is kb. középiskolás szintű, csoda hogy nem voltak nőknek beöltözött férfiak a filmben. Amit különösképpen utáltam, amikor hatásszünetet tartottak vagy külön kihangsúlyoztak valamit akár képpel akár szóval, hogy most tessék nevetni. vannak persze jó, abszurd viccek is, egy észük ráadásul improvizácuió, és állítólag így is ki kellett vágni kb. a felvett poénok kétharmadát. vannak vizuális gegek is, kreatívabb megoldások, de a viccek többsége számomra nem volt szellemes, hiányoztak a fordulatok, a váratlan csattanók.

Képi megvalósításában szépen hozta az 1930-as évek stílusát. Az expresszionista stílust idézte időnként megvilágításával, díszleteivel, de nem annyira markánsan, mint a Frankenstein-filmek. Érdekesség, hogy mivel még megvoltak az eredeti filmek díszletei, ebben a filmben is azokat láthattuk. Számos más korra jellemző technikát is alkalmaztak, ebből a legnyilvánvalóbb a fekete-fehér szín, de vágásokban is igyekeztek a kort utánozni (pl. íriszekkel). Amit sajálok, hogy az ekkor még csak negyvenéves Frankenstein-filmek szereplői nem kaptak szerepet, pedig többen életben voltak még.

Élmény

Kicsit zavarban szoktam lenni, hogy én vagyok-e túl savanyú, amiért nem tudok nevetni gyakran a legviccesebbnek tartott vígjátékokon. Ez persze részben egyéni ízlés, részben a megváltozott humor miatt lehet, elvégre egy negyvenéves filmről beszélünk. De ilyenkor mindig eszembe jut az Egy nehéz nap éjszakája, amit végignevettem úgy is, hogy kívülről ismertem már minden jelenetét. Brooks filmjeit szerettem tizenévesen, de úgy látszik annak az életkornak szóltak.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Gene Wilder (Katasztrofális siker), Peter Boyle (Taxisofőr), Teri Garr (Magánbeszélgetés), Cloris Leachman (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, Az utolsó mozielőadás), Kenneth Mars (Katasztrofális siker, Butch Cassidy és a Sundance kölyök), Richard Haydn (A muzsika hangja), Rolfe Sedan (Óz, a nagy varázsló), Gene Hackman (Francia kapcsolat, Magánbeszélgetés, Nincs bocsánat)
- Az Aerosmith slágere, a Walk This Way Igor filmbéli beszólása ihlette.
- Gene Hackman ekkor már befutott színész volt, mégis azért tűnhet fel rövid szerep erejéig, mert szerette volna magát kipróbálni komikusként is.
- A tudálékos, akadékoskodó orvostanhallgató nem más, mint Okoska törp hangja.