Tartalom

Dix (Humphrey Bogart) küszködő forgatókönyvíró, rosszmodorú és erőszakos. Alamizsnaként felajánlanak egy regényt, amiből forgatókönyvet írhat, és amit épp a ruhatáros lány olvas nagy kedvvel. Mivel Dixnek semmi kedve nekiállni a könyvnek, hazaviszi magával a lányt, hogy mesélje el, miről szól, majd miután meghallgatta és rájött hogy valóban rossz a regény, hazaküldi őt. Másnap reggel a rendőrség ébreszti: a lányt meggyilkolták, és mivel vele látták utoljára, ő az egyik gyanúsított. Szerencsére a szemközti lakásban lakó Laurel (Gloria Grahame) látta a lányt egyedül távozni és igazolja Dix alibijét. Ismeretségük hamar románcba fordul, amitől Dix kivirul és újra lelkesen dolgozni kezd, a rendőrség azonban erőszakos múltja miatt továbbra is őt gyanúsítja, Laurel pedig szintén egyre jobban tart dühkitöréseitől és kezd egyre rosszabb idegállapotba kerülni...

Két témát szoktak megjelölni a filmnél, de szerintem mindkettő téves. Először is Hollywood-kritikát, ami jól illeszkedik a korabeli filmek sorába (Alkony sugárút, Mindent Éváról, Ének az esőben), de ez a szál annyira mellékes, hogy ha kimarad se lesz kevesebb tőle a történet. A másik egyfajta egzisztencialista megközelítés, amely szerint Dixnek erkölcsi okokból kell megbűnhődnie, hiába bűntelen, és ebben nagyban hasonlít a Közönyre. Ennek meg nem látom a bizonyítékát, hiszen Dix ha nem is rosszindulatból, de rendre összever mindenféle szerencsétlent. Szóval valójában szerintem egyedül a harmadik téma releváns, ez pedig egyszerűen Laurel és Dix viszonya, ahogy rátalálnak egymásra, de mégis szétválnak a bizalmatlanság miatt.

Megvalósítás

Először Dixet ismerhetjük meg, aki nem fél ökölpárbajba keveredni, ha a becsület úgy hozza. Csak később derülnek ki további részletek ezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán nem lovagias verekedésekről van szó, hanem dühkitörésekről, amelyeket sokszor ártatlanok szenvednek el. Ugyanakkor tisztában van ezen tulajdonságával és igyekszik utólag jóvátenni. Emellett megtört ember benyomását kelti, akinek Laurel szerelme megváltást, boldogságot jelent. Laurel is megégethette magát korábban, de róla kevesebbet tudunk meg. Viszont a történet második felében így is egyre inkább az ő karakterére helyeződik a hangsúly Dixéről, amit hiányoltam az Egy ismeretlen asszony leveléből is.Laurel ahogy jobban megismeri Dixet, egyre jobban tart erőszakosságától, még azt is kezdi elhinni, hogy tényleg ő ölte meg a lányt. A krimi-szál egyébként teljesen mellékes, mindössze azt a célt szolgálja, hogy elültethesse a bizalmatlanságot Laurelben. Mégsem a világ esküszik össze a szerelmesek ellen, hiszen Dix tényleg meg is ölhette volna akár a lányt (sőt, az eredeti regény szerint ő a gyilkos, az eredeti forgatókönyv szerint pedig megöli Laurelt).

A karakterek hitelessége állítólag abból adódik, hogy rendkívül hasonlítanak gazdáikra. Grahame ekkor a rendező, Nicholas Ray felesége volt, házasságuk azonban válságban; Bogart pedig valóban ennyire impulzív volt, ha nem is volt erőszakos. Fontos eleme a filmnek a helyszín, amelyről fel se tűnt, hogy szimbolikus a párra nézve: egy lakókomplexumban laknak, de külön, egyszemélyes lakásokban, és bár rálátnak egymásra, ajtók és egy udvar választja el őket. Film noirnak tekintik egyes elemei miatt, de képileg kevés dologban nyilvánul ez meg. Az egyik leghatásosabb jelenet ilyen, amikor Dix egészen beleélve magát beszél, hogyan történhetett a gyilkosság. Ezen a pontos árnyékok vetülnek arcára (ld. első kép). Ugyanakkor voltak olyan amatőr megoldások, amitől még én is a fejemet fogtam (borzalmas vágás a film eleji éttermi jelenetben, száguldás az autóval, melynek utasai mozdulatlanok, még szél se fújja a hajukat).

Élmény

Szóval úgy érzem a filmbe többet magyaráznak bele, mint amennyi, még akkor is ha valóban szerepeltek a filmben azok a témák, amelyeket fentebb kiemeltem. De gyakran találkozok azzal a problémával, hogy hiába van valamiről szó, ha nem hangsúlyos vagy nem kapcsolódik a fő témához, akkor nem érzem igazán a film részének. Képben olyan amatőr hibákat követtek el, ami még nekem is feltűnt, és egyébként is híján volt a film látványos képi vagy hangi megoldásoknak. Persze mielőtt bárki lehurrogna, az eddig megtekintett lassan 400 film egyike sem rossz, csak más filmekhez (illetve a saját ízlésemhez) viszonyítva látom a gyengeségeiket. Ez a film is tök jól mutatja be egy párkapcsolat válságát, de személy szerint másra vágyok egy filmtől.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Humphrey Bogart (A máltai sólyom, Casablanca, Sierra Madre kincse), Gloria Grahame (Az élet csodaszép), Art Smith (Levél egy ismeretlen asszonytól), Jeff Donnell (A siker édes illata), Robert Warwick (Kár volt hazudni, Robin Hood kalandjai, Lady Éva), Steven Geray (Mindent Éváról)
- Steven Geray, más néven Gyergyai István, Ungváron született, röviddel magyarországi debütálása után Londonba, majd Hollywoodba költözött
- Grahame és Ray házassága akkor ért véget, amikor a férj rajtakapta előző házasságából származó 13 éves fiát (!) a mostohaanyuval az ágyban...