Tartalom

Michel (Jean-Paul Belmondo) piti párizsi autótolvaj, Kovács László álnéven tevékenykedik, és ennek tetejébe még tahó is. Egy lány azonban, az amerikai értelmiségi, Patricia rabul ejti szívét. Michel nyomul is rá, Patriciát azonban látszólag nem vonzza annyira a dolog. Mindketten máshogy élik meg a szerelmet, és a lány végig bizonytalan. Sőt inkább az a meggyőződése, hogy nem szereti Michelt. Eközben a fiút nagy erőkkel keresi a rendőrség gyilkosságért, ő meg pénzt próbál szerezni hogy Olaszországba meneküljön.

Azt hiszem a film, ahogy fentebb is említettem, a szerelem filozófiájáról szól, különböző nézőpontokból világítják meg. Legalábbis én csak ennyit tudtam leszűrni belőle. Nálam sokkal hozzáértőbb emberek szerint persze sok egyébről is szól, ezek közül így utánaolvasva belátom, hogy a két szerelmes valóban teljesen félrekommunikált végig, két külön világot testesítettek meg.

Megvalósítás

A tartalmi megvalósítása érdekesebb; a kritikák is megerősítették utólag, hogy miért Tarantino jutott róla eszembe: rengeteg filmes utalás található benne, ami talán akkoriban kiszűrhető volt, én most viszont vakon bolyongtam az erdőben. Számos új tartalmi elem került a filmbe a vászonról kitekintő, hozzánk szóló szereplőtől a bábuszerű karaktereken át a helyszínen rögtönzött forgatókönyvig. Az új hullám egyik első filmje ez a Négyszáz csapás mellett, sőt, a történetet nem más, mint Truffaut írta. Ezt a filmet tarják a mai modern film alapjának.

Technikailag legszembetűnőbbek az ugrásszerű vágások. Ezek igazából véletlenül születtek: túl hosszú volt a film, ezért Godard az egysnittes jelenetek üres részeit is megvágta. Emiatt aztán szinte rohan a film, a szöveg szünet nélkül folyik, a szereplők folyton cselekszenek. Stílusát tekintve kézikamerás, többnyire természetes megvilágítást használ, amatőrök a szereplők, tehát nagyon életszerű, emberközeli élményt nyújt.

Élmény

Kifulladásig, avagy "a rendező félreérti a filmművészetet vs. laikus néző" alfája. Erről már beszéltem korábban a Vétlen Baltazár kapcsán, de ez a film volt előbb. Ez az a fajta művészfilm, ami a tajparaszt nézőnek, mint én nem mond semmit, mert saját elefántcsont tornyában készült az ott lakóknak. Ennek a filmnek a megemsztéséhez és élvezetéhez komoly filmes tudásra vagy legalábbis okosabb nézőre van szükség, de a többség valószínűleg nem ilyen. Ez az a fajta film, ami elveszi a kedvem ettől a projektől, mert rádöbbent, hogy semmit nem tudok az egészről, és nincs jogom ahhoz, hogy ne tetszen egy filmművészeti remekműnek tartott alkotás. Másfelől viszont nem az lenne-e a célja egy filmnek, hogy a magamfajták is megértsék?

Érdekességek

- A filmben feltűnik a rendező Melville is, mint a köcsög író - egyik filmje neki is hamarosan sorra kerül. rajta kívűl cameózott még Truffaut és maga Godard is.
- Készült természetesen amerikai remake is húsz évvel később, hasonlóan nagy sikerrel.

Tartalom

Úgy 1 500 évvel az előző rész után, miután Mózes az egyiptomi szolgaságból kivezette népét, ezúttal római szolgaságban találjuk a zsidóságot. Charlton Heston most Júda Ben-Hurt alakítja, az előkelő zsidót. Új római tribunus érkezik Júdeába, Messala, aki Júda gyerekkori barátja. Ám most politikai ellentéteik miatt szembe kerülnek egymással. Egy véletlen incidensen kapva a Ben-Hur családot Messala bebörtönzi. Júda bosszút esküszik barátja ellen, mire azonban visszatér gályarabságából, húga és anyja leprások lettek. Szerelme, aki a prédikáló Jézus hatása alá került, igyekszik meggyőzni Júdát bosszúja értelmetlenségéről.

Tulajdonképpen egy keresztény tanmesével van dolgunk, egy újabb Monte Cristo történettel, ahol a bosszúvágyat legyőzi végül a krisztusi szeretet. Két vonalon érdekes a film: az egyik a szereplők jelleme, megtérése, a másik a kereszténység. Ami a szereplőket illeti, Júdának kisebb a törés életében, mint Mózesé a Tízparancsolatban, és úgy érzem nem szenteltek neki elég figyelmet, viszonylag hirtelen változik. Messala sokkal árnyaltabb is lehetett volna, noha azért kimondják, hogy nem rosszindulatból tette amit tett, de mégis jobb lett volna látni vívódását. Kettejük kapcsolata nagyon hasonló a Tízparancsolat Mózeséhez és Ramszeszéhez. Még van egy érdekesebb római hadvezérünk, de neki nem jut túl sok idő, a többiek pedig inkább statikusak. Ügyesen illesztették be Jézust, ugyanakkor alig halljuk tanításait, így nehezen érthető, miért lesz akkora befolyása. A leprások gyógyulása pedig már szerintem inkább a kereszténység megcsúfolása, mert az anyagi, földi létet célozza a lelkiek helyett.

Megvalósítás

Korának legdrágább filmje volt emberek tízezreivel, köztük sok előkelő olasszal, akik valamely nemes ősüket alakították. Pazarlóan soknak hat a többezer állat, százezernyi egyedi kosztüm és a rengeteg autentikus épület, amit csak a film miatt építettek, de ettől látványos is lett.

Egyes képek a Tízparancsolathoz hasonlóan már vallási témájú festményeket idéznek, a fogathajtós akciójelenet pedig nem véletlenül lett klasszikus, mai szemmel nézve is látványos és izgalmas. A képek több helyen majdnem jók voltak, de az átütő erő mindig hiányzott belőlük. Nem tudom hol volt elhibázva, pedig szépen észre lehetett venni a tudatos kompozíciót, mégsem sikerültek igazán erősre.

Élmény

Sok párhuzamot állítottam a Tízparancsolattal, de ez nem véletlen, hiszen közel egy időben készültek ugyanazzal a főszereplővel és nagyon hasonló a témájuk. Az egyik leginkább díjazott film számomra a rengeteg kihagyott lehetőség miatt lesz emlékezetes. Egy sokkal filozofikusabb hangot is megüthetett volna, amikor a két, sőt a három kultúra összeütközésbe kerül (zsidó-római-keresztény). Ez többször meg is történik, de nagyon hamar elekad a társalgás. A másik majdnem csúcspont-lehetőség a kereszthalál volt. Egyik pillanatról a másikra sötét expresszionizmusba fordult a film, megszületett az új vallás, Júda áttért, de nem láthattuk az igazi, nagy változásokat, és ha már megváltozott a film hangulata, igazán maradhatott volna absztraktabb, mint pl. a 2001: űrodüsszeia.

Érdekességek

- A Ben-Hur meglehetősen népszerű téma: a regény 1880-ban jelent meg, és már 1907-ben készült belőle film, a következő pedig 2016-ra várható. Wyler, a rendező már dolgozott az 1925-ös filmen is.
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Charlton Heston és Martha Scott (Tízparancsolat), Jack Hawkins (Arábiai Lawrence), Cathy O'Donnel, a rendező sógórnője (Életünk legszebb évei).
- Zeneszerzője a magyar Rózsa Miklós.
- A leprára (ismertebb nevén bélpoklosság) egyébként az emberek 95%-a immunis, és 1982 óta gyógyítható.
- Az Esztert alakító Haya Harareet az utolsó életben maradt színész, most 83 éves.

Tartalom

Juliette és Jean friss házasok, a nászútjukat Jean hajóján élik meg, mivel ő hajós, és Párizsba kell szállítania egy rakományt. Boldogok és szerelmesek a hajó kényelmetlenségei ellenére is, ami kisebb vitákhoz vezet. A fővárosba érnek, az estét ott töltik, de egy féltékenységi jelenet miatt korán visszatérnek a hajóra, veszekedve. A lány titokban kiszökik a városba élvezni a forgatagot, és amikor ezt a férj észreveszi, mérgében elmegy a hajóval.

Szerelmi történet, mint a Virradat és a Nagyvárosi fények, csak kevesebb bonyodalommal. Általánosabban nézve talán mondhatnánk, hogy egy friss kapcsolat nehézségei, ahol a szerelem végül erősebbnek bizonyul a kisebb-nagyobb bosszúságoknál. nem vagyok benne biztos, hogy a történetnek nincsenek szimbolikus elemei, kezdve a hajótól Jules papa macskáin át magáig Jules papáig. Megismerhetjük Párizs mindkét arcát is, egyrészt a boldog mulatozással, kirakatnézéssel, muzsikával, másfelől viszont  találkozunk tolvajokkal, erőszaktevőkkel, munkanélküliekkel is.

Megvalósítás

A film képileg nem túl izgalmas egészen a végéig, ahol Jean a víz alá merülve abban a szinte kísérteties környezetben, amely annyira jól állt a Némó nyomában c. filmnek, látomásokkal találkozik, majd utána telepatikusan szeretkeznek.

A film erősségei karakterei; főleg a feleség ártatlan boldogsága megragadó, de Jules papa egyszerre komikus és ijesztő személye a világ minden tájáról összehordott tárgyaival szobájában szintén emlékezetes.

Élmény

Igazából végig a Virradat járt a fejemben, mintha annak a későbbi, francia másolatát láttam volna viszont a látomásaival, szerelmi fordulataival. Jules papa személye mindenképpen adott hozzá egy bizar, realisztikus színt, de nekem nem jött át, miét is tartják ezt a világ egyik legjobb filmjének.

Érdekességek

- Vigo a rendező még a film megjelenésének évében elhunyt betegségben, 29 évesen.
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Michel Simon (Jeanne d'Arc szenvedései)

Tartalom

Két dalmatás szingli, azaz inkább két szinglis dalmata sétáltatás közben egymásba botlik és egymásba szeretnek. Az álgos alomnál (7-9 kölyök) jóval több utódjuk születik, amire felfigyel az emberhölgy barátnője, Szörnyella de Frász is, a bundagyűjtő. Felvásárolja a város valamennyi dalmatáját és elraboltatja főhőseink kölykeit is, hogy dalmata-bundát készítessen belőlük. Az ember-rendőrség nem találja őket; a kutyáké vajon sikerel jár időben?

A film erős jóindulattal tekinthető állatvédő történetnek, cserébe a dohányosok és a franciák gonoszok lettek, meg az emberek úgy általában butábbak a kutyáknál.

Megvalósítás

A rajzfilmnek az eddigi Disney-animációkhoz képest egészen más hangulata volt, mintha ceruzarajzok lennének. Disney maga nem is volt elégedett vele. A szereplőkön  kívül a környezet mozdulatlan, a szereplők pedig elvontabb alakok, kevésbé realisztikusak.

Ennek oka részben a cég pénzügyi problémái lehettek. A Csipkerózsika bukás volt, és igyekeztek olcsón megúszni a készítést, ezért bár számítógépes grafika még nem volt, sokszorosító eljárásokat sikerült kikísérletezni, ami felére csökkentette a költségeket. Sőt, nemcsak képeket, hanem karakterek is sokszoroztak: újra felhasználták a Susi és Tekergő egyes kutyáit.

Élmény

A rajzfilm időben kb. félúton helyezkedik el a Hófehérke és a hét törpe és a Toy Story között, de nagy fejlődést nem láttam az animálásban. Kreativitásban viszont annál nagyobb volt a visszaesés, és se a történet, se annak témája nem volt túl érdekes.

Érdekességek

- Idén hunyt el Rod Taylor, Pongo hangja
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Betty Lou Gerson és J. Pat O'Malley (Mary Poppins), Thurl Ravenscroft (Pinokkió, Mary Poppins), Mimi Gibson (Tízparancsolat)

Tartalom

Pénteken meggyilkolják Laurát, a fiatal, sikeres üzletasszonyt. A kirendelt nyomozó (Dana Andrews) előbb Waldót, az idős, kifinomult, éles nyelvű újságírót keresi fel kihallgatás céljából, mint Laura egyik legközelebbi ismerősét. Később vele együtt a fiatal, kevésbé okos, de jóképű és jó felépítésű Shelbyhez (Vincent Price) megy folytatni nyomozást, aki Laura jegyese volt. A két gyanúsított nem állhatja egymást, mert mindketten maguknak akarták a lányt. Ahogy egyre mélyebbre ás az ügyben, a nyomozó is belehabarodik a lány emlékébe. A hétvége után váratlanul hazaérkezik Laura...

A történet meglehetősen bizarr, A mandzsúriai jelölt ugrott be, aminél szintén nem tudtam eldönteni, mennyire veszi magát komolyan a film. A karakterek egyik tette sem igazán életszerű, és nem is igazán a bűnügy felderítéséről szól, hanem a szereplők szerelmi kapcsolatairól, amelyekhez mindenki kicsit máshogy áll hozzá. Az egyik szereplő csak birtokolni akar, egy másikat csak a testiség érdekli, a harmadikat a pénz... stb.

Megvalósítás

A film megvalósításában nincs semmi érdekes. Se képben, se hangban, sem színészekben, noha a Waldót alakító színész egészen élvezetes volt. Bocsánat, de nem tudok róla mit írni.

Élmény

A film némileg felrúgta a film noir szabályait, tulajdonképpen megvan a nyomozás izgalma is, de több helyen (talán szándékosan?) ellentmond a józan észnek is. Ha kortársait nézem, nincs  komolyabb mondanivalója, mint A harmadik embernek, és közel sem olyan szórakoztató, mint a Casablanca.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Dana Adrews (Életünk legszebb évei), Vincent Price, Judith Anderson és Dorothy Adams (Tízparancsolat)