Tartalom

Mufasa oroszlán újszülöttje, Simba az állatok királya cím következő várományosa az egyenes ági öröklés alapján, amire Mufasa testvére nagyon féltékeny. Tőrbe csalja, és megöli Mufasát, de Simba megmenekül. Magát okolja apja haláláért, és sorsa elől menekülve kilépne az élet természetes körforgásából, ami a világ egynesúlyát biztosítja.

Ez utóbbi lehetne az animáció fő témája, de nem járják körbe túlságosan, sőt kifejezetten bosszantóak az olyan dolgok, mint hogy pl. Mufasa gonosz testvére lesz a király, és erre elapadnak a folyók... ?! A másik fontosabb szál Simba személyiségfejlődése, de úgy érzem itt is pont a lényeg vész el, azaz hogy hogyan történik meg a lassú átmenet egyik pontból a másikba. Persze, tudom hogy ez egy mese és vannak időkorlátok is, de ami A keresztapa előnye, ahogy a szereplő keresztapá vedlik szépen-lassan, az itt egy pillanat alatt történik meg, és épp fordítva az alapállapotot láthatjuk hosszabb ideig.

Megvalósítás

(Elöljáróban hadd kérjek meg mindenkit, hogy véletlenül se szinkronosan nézze meg. Többnyire magyarul nézem a filmeket, mert félek hogy elsiklok valami felett, de lehet hogy sokszor pont emiatt maradt ki egy-egy fontos részlet. Az oroszlánkirály esetében viszont hamar világossá vált, hogy durva hibák vannak a fordításban, úgyhogy újrakezdtem angolul.)

Sajnos a zenét most sem tudom kiemelni, pedig jól indul, az afrikainak tűnő hangzástól egészen egyedi lehetne a film. A dalok sem olyan emlékezetesen fülbemászóak, mint az Ének az esőbennél.

A stílus gyakran expresszinoista, a gonosz egyértelműen sötét, félelmetes képi világgal rendelkezik, míg a jót békés, gyöngyörű, színes tájképekkel hangsúlyozzák - ennél az egyszerű módszernél azonban nem nagyon mennek tovább, pedig lehetne (lásd Hófehérke és a hét törpe).

Élmény

Feleségemen láttam, mennyire traumatikus élmény volt Mufasa halála a 90-es évek gyerekeinek, ode se mert nézni, míg engem felnőtt fejjel nézve nem rázott meg különösebben. Ami pozitívum volt, hogy Zordon (Scar) karaktere nem csupán gonosz, hanem szemét gonosz, de ettől eltekintve ez csak egy gyerekmese, nincs benne igazi párhuzam a sokat emlegetett Hamlettel.

Érdekességek

- Az alábbi hangokat hallhatuk korábban: James Earl Jones (Csillagok háborúja, Dr. Strangelove), Whoopi Goldberg (Toy Story 3).

Tartalom

Egy kis üdülőváros legfőbb bevételét a nyári turistaszezon fürdővendégei jelentik, ám nem sokkal a szezon kezdete előtt cápatámadás ér egy fürdőzőt. A polgármester a forgalomra való tekintettel előbb eltussolná az ügyet, de a támadások nem hagynak alább. A helyi víziszonyos rendőrkapitány, egy fiatal óceánkutató és a tapasztalt cápavadász az állat nyomába ered.

A film szerintem két részre oszlik: az első egy órában az igazi veszélyt nem is a cápa jelenti, hanem az azt figyelmen kívül hagyó polgármester, míg a második afféle Moby Dickként működik. E. T., a földönkívüli után megtanultam, hogy állat és űrlény mindig szimbólum (főleg mert az is egy Spielberg-film); esetünkben a cápa leginább az Alienhez hasonlóan a félelem megtestesítője.

Megvalósítás

Nem vonulnak jellemzően végig a filmen, de rendre előbukkan egy-egy érdekesebb vagy szebb kép, kezdve a naplementétől a szemüvegen visszatükröződő könyvlapokon át a háttérben váratlanul felbukkanó cápáig.

Elsőre Hitchcock jutott eszembe, és ebben a kritikák is megerősítettek: a film feszültséggel teli, ám az én ízlésemnek kicsit túl hamar fedték fel a veszélyt. Magát a cápát sokáig nem is láthatjuk, és később is többnyire csak közvetett jelekkel tudatják, hogy a közelben van. A három főbb karakterből kettő mútlját csak utalásokból sejthetjük, a harmadik (amúgy valós eseményeken nyugvó) sztorijának megismerése pedig talán a legerősebb jelenet.

Élmény

Kicsit thriller, kicsit horror, nagyon izgalmas - bár 15 év helyszínelők után egy-egy hulla már nem rémiszti meg a 21. század emberét. Emelett számos olyan jelenetet adott a film, ami része a mai napig egy-egy történetnek, mint pl. egymás túllicitálása szerzett sérülések terén.

Érdekességek

• Roy Scheider korábban már láthattuk a Francia kapcsolatban.
• Valóban a fehér cápa az emberre legveszélyesebb cápafaj, esetenként hajókat is felborít.
• A film évében jelentősen visszaesett a strandolók száma :D
• Nem akarok új rovatot nyitni mémeknek, de ez vicces: https://9gag.com/gag/apNopdn

Tartalom

Mussolini Olaszországában Marcello minden vágya az, hogy normális, vagy legalábbis normálisnak látszó életet élhessen, mert ő korántsem érzi magát átlagosnak. Ezért elvesz egy középszerű, középosztálybeli lányt és belép a fasiszta titkosrendőrségbe. Rögtön kap is egy küldetést: nászútja alatt volt professzora bizalmába kell férkőznie, aki antifasiszta.

Nehéz a film mélyére látni, nekem nem is sikerült. A Vétlen Baltazárral ellentétben itt nem arról van szó, hogy esélyem sincs megérteni, hanem túl sok téma van és túl kevés időt szánnak rá, mindezek mellett pedig tömve van a film szimbólumokkal, amiknek a felén se volt időm rendesen elgondolkodni. Makro- és mikrotársadalmi kérdések, politika, szexualitás, illetve az egyén viszonya mindezekhez, sőt, leginkább ez utóbbi volt a hangsúlyos.

Megvalósítás

A történetvezetés álomszerűen kusza, főleg az elején, és ezt az érzést fokozta a ferde kameranézet is - most hogy másodjára láttam a filmet, sokkal könnyebben össze tudtam rakni az ídősíkokat.

A képi világ nagyhatású, már a Keresztapa 2-t és a Taxisofőrt is inspirálta. A megvilágítás a hangulatnak megfelelően változik, többnyire szürkés. Nemcsak a történet, a szöveg, hanem a képek is tele vannak szimbólumokkal. Egy leírás szerint a római építészet ismerete nélkül nem is érthetjük meg a film egyes jeleneteit. A kameranézetet már említettem, emellett a fénnyel és árnyékokkal is játszik időnként az operatőr.

Élmény

Ez a film másodjára sem volt unalmas, de nem a története miatt, hanem mert minden megtekintéssel jobban összeáll a kép. Az élmény amit nyújtott leginkáb talán a Burzsoázia diszkrét bájához hasonlítható.

Érdekességek

- Színészek, akikkel már találkoztunk: Pierre Clementi (A párduc), Gasone Moschin (A keresztapa 2).

Tartalom

Az 1930-as években járunk, Indiana Jones régészprofesszor megszállott műkincsvadász. A titkosszolgálat egy nap felkeresi, mert az okkult tárgyak erejében hívő náci németek a nagyerejű zsidó ereklye, a frigyláda nyomára bukkantak, és segítségét kérik, hogy még előttük kaparintsák meg.

A film a Csillagok háborújához és a Ponyvaregényhez hasonlítható abból a szempontból, hogy a rendező ifjúságának filmjeit, filmes műfajait gyúrja egybe. Gyerekeknek való, izgalmas, szórakoztató történet, de többet nem szabad várni tőle, sőt egyes pontokon kifejezetten bosszantó a bugyutasága.

Megvalósítás

Számomra leginkább az tetszett, ahogy Spielberg megteremtett egy-egy szituációt csupán ráutalásokkal, ahelyett hogy a néző képébe tolta volna - ilyet sajnos ritkán látni (lásd még: Hátsó ablak), holott a film mint vizuális műfaj erre tökéletesen alkalmas lenne, sőt, ez lenne az egyik feladata. Egyébként látványos, sokkal jobban szeretem a hétköznapi akció nyújtotta látványosságokat, mint a széteffektelt képeket.

A karakterek egyszerűek, az akció túl sok, és Spielberg mintha mindig a filmjei első negyedében ellőné minden kreativitását, hiszen addig több szuper képet látni, aztán ezek lassan eltűnnek.

Élmény

Tulajdonképpen jól szórakoztam, de a végére fárasztóvá vált a sok hihetetlen megmenekülés, akció. Spielberg bevallottan úgy készítette a filmet, hogy érzéseire hagyatkozott gondolkodás helyett, és amennyire ez negatívum, ugyanannyira pozitívuma is a filmnek: gyerekeknek tökéletes kikapcsolódás, felnőtteknek ez már kevés.

Érdekességek

- A forgatáshoz mintegy 10 000 kígyót (pontosabban lábatlan gyíkot) használtak fel...
- Az alábbi színészeket láthattuk már korábban: Harrison Ford (Csillagok háborúja, Apokalipszis most), John-Rhys Davies (A gyűrűk ura), William Hootkins (Csillagok háborúja).

Tartalom

Egy piti bűnöző szerelmes pár éttermet készülnek kirabolni.
Máshol, máskor két bérgyilkos közül az egyiknek munka után a főnök feleségét kell vacsorázni vinnie.
Máshol, máskor egy bokszóló ugyanennek a gengszternek megígéri, hogy szándékosan elbukik egy meccset, de átveri.
Máshol, máskor láthatjuk a bérgyilkosokat a munkájuk után és a vacsora között, amint egy kis komplikáció adódik, amikor egy hullát el kell rejteniük.
Máshol, máskor - újra az étteremben vagyunk, bérgyilkosaink épp ott reggeliznek, ahol a piti bűnözők rabolni készülnek.

A filmnek a történetén túl tulajdonképpen nincs mondanivalója (vagy legalábbis én nem vettem észre). Az egyik bérgyilkos megtér némileg a film végére, de egyébként nem leszünk okosabbak.

Megvalósítás

A humorfaktort elsőorban az adja, ahogy az extrém helyzeteket hétköznapi természetességgel kezelik a szereplők. Látszólag üres fecsegessél, szokásos házastársi cívódásokkal veszik körbe az egyáltalán nem szokványos eseményeket, de ezeknek a párbeszédeknek is megvan a szerepük.

Másik fontos eleme a filmnek a szerkezete: nem a megszokott idősorrendben haladunk, hanem össze vannak kuszálva a szálak. Elsőre ennek nem látni a hasznát, de ha hagyományosan haladnánk, messze nem lenne annyira érdekes a történet.

Élmény

Másodjára sajnos sokat veszít a pörgős, szellemes párbeszédek és a történet a frissességéből. Nem annyira meghökkentő, és hiába van nagyon sok apró utalás más filmekre, ezeket a többség akkor se venné észre, ha kétszázszor nézné végig a filmet, hiszen jelentéktelenek, nem szolgálják a cselekményt.

Érdekességek

- A filmben szereplő Uma Thurman férje volt Gary Oldman (A sötét lovag) és Ethan Hawke is (Mielőtt éjfélt üt az óra, Sráckor).
- Ugyancsak szerepel a filmben Harvey Keitel (Taxisofőr).
- Az Arquette-család elég fontos szerept tölt be Hollywoodban. Rosanna és a férfinak született tesvére, a ma transznemű Alexis is szerepel a Ponyvaregényben. Férje, James Newton Howard számos sikerfilm zeneszerzője (többek között A sötét lovagé), míg testvére, Patricia szerepelt a Sráckorban.