Artúr filmélményei

Végzetes vonzerő (1987)

2020. december 12. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Adrian Lyne
Műfaj: pszichológiai, thriller
Főbb szereplők: Michael Douglas, Glenn Close, Anne Archer
Megjelenés: 1987, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 6,9
Ajánlott írás: http://www.geocities.ws/paulinekaelreviews/f1.html
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/vegzetes-vonzero-fatal-attraction/movie-45946

Cselekmény: Dan (Michael Douglas) egy könyvkiadó ügyvédje, látszólag minden rendben van az életével szakmai és magánéleti szempontból is. Ám amikor felesége kislányukkal elutazik hétvégére a szüleihez, nem habozik túl sokáig azonnal lefeküdni egyik kolléganőjével, Alexszel (Glenn Close). Felnőttek, akik tisztában vannak a helyzettel és képesek kezelni azt, legalábbis Dan ezt gondolja, Alex azonban makacsabbnak és ragaszkodóbbnak bizonyul - és nem teljesen százasnak, mert az együtt töltött napok után búcsúzáskor felvágja az ereit kétségbeesésében. Szerencsére nem történik nagyobb baj és Alex megnyugszik, ám egy nap újra feltűnik Dan irodájában...

Téma: Talán a beleerőltetés példája, mindenesetre a Csak a pároddal nyomán azonnal beugrott az évszámot is figyelembe véve, hogy az AIDS jelentette veszély lehet a középpontban; a másik megfejtés a modern, feminista, karriert építő nő rémképe, hiszen ezek közül mindkettő veszélyt jelent a hagyományos, "erkölcsös" családi életre. De még lehet akár egyszerű tanmese is, hogy miért nem éri eg félrelépni.

Tartalom: Danék a tökéletes amerikai ideált éli, ügyvéd férj, szerető, támogató feleség, kisgyerek, családi ház. Ebbe kavar bele - és a történet első nagy hibája szerintem - , hogy Dan az első adandó alkalommal lefekszik egy kollégéjával. Látszólag nem tétovázik, és bár rákérdeznek a filmben is, nem válaszol, hogy mégis mi oka van rá, pedig ha megtette és így tette meg, akkor vélhetően nem az első eset vagy legalábbis komoly gondok vannak otthon. A baj beüt, Alex ugyanis nem akar lemondani a férfiről, hiába nem történt semmi komoly köztük. Gondolom ez lehet a félősebb férfiak rémálma, én legalábbis rettegek ennél kevesebbért is, pedig nem csaltam meg a feleségemet :D A másik problémás pontom Alex, akiről sintén nem tudjuk meg, hogy miért olyan, amilyen, pedig nyilván nem Dan volt az első hódítása. Tehát Alex mindenképpen egy zsigeri félelmet jelenít meg, csak a kérdés, hogy melyiket. Az AIDS kézenfekvő, de nem utal rá semmi; a feminista nőt azért tartják lehetségesnek, mert Alex egyedülálló, de sikeres nő, aki épp a hagyományos családi életre vágyik mindennél jobban. Végül sima erkölcsi tanmesének kell a legkevésbé magyarázat: ne csald meg az asszonyt, mert ki tudja, mi lesz belőle. Alex a probléma, akitől nem lehet megszabadulni, örökre a nyakadon marad, csakis a feleség tehet ellene. Az ilyen családi béke vs békétlenség jelképei a lakhelyek, a nyúl, na és persze a Pillangókisasszony.

Forma: Számomra a film egyik legnagyobb hibája a műfaja, amin erősen érződik az 1980-as évek horrorfilmjeinek hatása: a sok vér, a jump scare-ek. Olyasmi a bajom, mint A gyanú árnyékábannál, hogy sokkal hatásosabb és életszerűbb lett volna, ha sima családi drámát látunk és nem erőltetik bele a krimi-szálat. Az épp elég rossz Dannek, hogy nem száll le róla a szerető. De azért nincs miért szégyenkeznie, mesterien fokozza az elviselhetetlenségig a feszültséget azzal, amikor tudjuk, hogy mindjárt történik valami, de szándékosan elhúzzák a vihar előtti csendet, hogy aztán felgyorsítsák vagy párhuzam vágásokkal vagy a már említett jump scare-ekkel behozzák azt, amitől tartunk. A film végülis az Alexet alakító színésznőn áll vagy bukik és Close elég hitelesen hozta a csábítót annak ellenére, hogy nem egy klasszikus szépség, nem is tudtam előre elképzelni, hogy hogyan lesz ebből csábítás. A zene lehetett volna hangsúlyosabban a Pillangókisasszonyé.

Élmény: Nem is sejtitek, mekkora hőstett tőlem végignézni egy ilyen filmet, ugyanis nagyon nehezen bírom a lebukós hangulatúakat, legyen az megcsalás vagy bankrablás. Szóval ebből a szempontból erős élmény volt, de filmként ahogy írtam, szerintem hatásosabb lett volna, ha nem viszik el ennyire szélsőséges irányba, bőven elég lett volna az a horror, amit Alex léte jelent.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Michael Douglas (Bosszúállók)
    • Glenn Close (A szerencse forgandó, A galaxis őrzői)
    • Ellen Foley (Aranyoskám, A komédia királya)
    • Fred Gwynne (A rakparton)
    • Lois Smith (Twister, Lady Bird)
    • Mike Nussbaum (Sötét zsaruk)
    • Jane Krakowski (Családi vakáció, )
  • Meg Mundy 2016-ban hunyt el 101 évesen.
  • Eredetileg a befejezésben Alex öngyilkos lesz és Dant elviszi a rendőrség, ami egy nyomasztóbb, de reálisabb és értelmesebb választás lett volna, de a tesztközönség nem szerette és inkább a nézői igényeket kielégítő, hollywoodiasabb megoldást választották.

Szólj hozzá!

Top Gun (1986)

2020. december 11. 13:44 - Liberális Artúr

Rendezte: Tony Scott
Műfaj: akció, dráma
Főbb szereplők: Tom Cruise, Kelly McGillis
Megjelenés: 1986, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 6,9
Ajánlott írás: https://www.jetfly.hu/egyeb-repulos-hirek/top-gun---30-eves-legenda
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/top-gun-top-gun/movie-16582

Cselekmény: A TOPGUN az amerikai tengerészet elitpilótaképző programja, ide kerül be a tehetséges, ám kezelhetetlen Maverick (Tom Cruise) és társa, Goose. A kellő önbizalommal megáldott fiú azonnal össze is akaszkodik a másik nagymenővel, Icemannel (Val Kilmer), illetve még első este lecsapna a bárban a csinos Charlie-ra, aki viszont lepattintja a rámenős Mavericket béna szövege miatt. Csak másnap derül ki, hogy Charlie valójában épp a hadsereg oktatója, de szerencsére Maverick tehetsége felkelti az ő érdeklődését is. Az első gyakorlat nem sikerül jól, mert bár Maverickék teljesítik a feladatot, ezt súlyos szabályszegéssel érik el, márpedig élesben ez könnyen veszélybe sodorná társai életét...

Téma: Sokan csak toborzófilmnek nevezik, de azért nem ezzel a szándékkal készült; kicsit a Titanic-ra hajazva jól láthatóan Mavericket a múltja nem engedi kiteljesedni, ezt le kell küzdenie ahhoz, hogy felszabaduljon és az égen repkedhessen.

Tartalom: Az alapvető probléma az, hogy hiába van logikusan felépítve, nagyon nem működik. Az elején az egyik pilóta a családja miatt berezel a kockázattól, de nem hiteles laikus szemmel, hogy emiatt ennyire leblokkolna akció közben. A második béklyó Maverick apjának emléke, aki valamiért meghalt bevetés kzben, ami arra enged következtetni, hogy nem volt jó pilóta, de a halálának körülményei titkosítottak. A harmadik béklyó, hogy Maverick ösztönösen repül, ami veszélyezteti társai életét, legalábbis ha hibázik. Ezeket a láncait végül leveti magáról, de érzelmileg nem lekövethető, csak a dögcédulák felhalmozódásán látszik, majd ahogy az óceánba dobja őket. Hasonló a szerelmi szál is, nem életszerű, ahogy az éretlen kölyökbe beleszeret egy idősebb asztrofizikus. Nem tudom megmagyarázni, miért, de valahogy az az emberi része teljesen érzelemmentesnek tűnik, nem tudom magam beleélni a drámába. Toborzófilmnek azért mondják, mert egy viszonylag idealista képet fest a hadsereg életéről, de azért na, enélkül is kevés vagányabb dolog van egy vadászgépnél...

Forma: A másik, amivel a toborzófilm mellett illetni szokták a filmet, hogy ez egy hosszú videóklip, és ebben is van igazság, sok ugyanis a zenés, stilizált betét, amelyeket erős színekkel fest meg a rendező, ilyen pl. a már talán ikonikussá vált anyahajó napkeltekor, de sokkal erősebb a színorgiás vízimentős jelenet szerintem. A fő attrakció persze a légifelvételekben van, amik önmagukban látványosak lennének, de volt velük pár bajom: nehéz értelmezni a teljes képet és a manővereket, csak annyit látok, hogy jobbra-balra húznak el repülők; a maszkok miatt nehéz látni, hogy épp kit is nézünk. Szerencsére épp idén láttam a Szárnyakat, ami ugyan 60 évvel korábbi, de a légifelvételekben nem igazán marad alul a Top Gunnal szemben, sőt... Nagy erénye a zene, amely a filmzenei albumok közül az egyik legsimeresebb lett, nem véletlenül: a nyolcvanas évek popzenéjének szebbik arcát sikerült beemelni. A színészek enm voltak különösebben kiemelkedőek, de mindenki szép és vagány, és érdekesség, hpgy sok későbbi nagy név itt még kezdő volt. Val Kilmer és Tom Cruise már nem annyira, de kis szerepben feltűnik pl. Meg Ryan és Tim Robbins.

Élmény: Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen a korosztályomból, aki előbb látta a Nagy durranást, mint a Top Gunt és féltem tőle, hogy ez más színben fogja megvilágítania filmet, de szerencsére nem volt annyira nagy az átfedés, nem rontotta el az élményt. Ez az a fajta tipikusan nyolcvanasévekbeli film lett, amit csak ekkor lehetett elkészíteni a maga ártatlanságában, idealizáltáságában - talán csak az mondatja ezt velem, hogy ekkoriban voltam gyerek. A tragédiák és az éles harcok ellenére sem tud komolyan vehetően drámai lenni. De na, akkor is kevés vagányabb dolog van egy naplementében motorozó, napszemüveges vadászpilótánál..

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Tom Cruise (Esőember, Magnólia)
    • Val Kilmer (Tiszta románc, Szemtől szemben)
    • Tom Skerritt (MASH, Harold és Maude, A nyolcadik utas a halál)
    • Rick Rossovich (A terminátor)
    • Tim Robbins (A remény rabjai)
    • Clarence Gilyard (Drágán add az életed)
    • James Tolken (Vissza a jövőbe)
    • Meg Ryan (Harry és Sally)
  • A filmnek váratlanul elkészült a második része, a korona miatt azonban 2019 helyett csak 2021-ben lesz bemutatva. Az eredetiek közül csak Cruise és Kilmer térnek vissza.
  • Mavericka alapja állítólag Duke Cunningham oktató volt, aki az 1990-es évektől országgyűlési képviselő lett, míg korrupcióért le nem csukták; Charlie ihletője Christine Fox, aki ekkoriban valóban segítette a Topgunt. Őt is kérték fel eredetileg a szerepre, de nem válallta. Később az Obama-kormány helyettes védelmi miniszetere lett.
  • A Topgun 1969 óta létező program, ahogy a filmben is leírták. A hadsereg együttműködése Hollywooddal jó üzletnek bizonyult, sokszoros volt a túljelentkezés a filmet követően.
  • A már említett Szárnyakhoz hasonlóan sajnos itt is életét vesztette egy pilóta a forgatás közben.

Szólj hozzá!

Holdkelte (1979)

2020. december 09. 20:32 - Liberális Artúr

Rendezte: Lewis Gilbert
Műfaj: kém
Főbb szereplők: Roger Moore
Megjelenés: 1979, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 6,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/james-bond-holdkelte-moonraker/movie-24341

Cselekmény: Valakik elrabolnak egy űrhajót, ami azért ciki a briteknek, mert ők vigyáztak épp rá. Azonnal szólnak is Bondnak, hogy rögvest deírtse ki, mi történt. Bond előbb az Egyesült Államokba utazik, ahol az űrhajót gyártották, és mivel a tulaj, Drax (Michael Lonsdale) már itt az életére tör, Bond gyanúja némi kutakodás után Olaszországba vezeti. Itt felfedez egy titkos, halálos mérget gyártó laboratóriumot. Mivel Drax itt is lebukott, Brazíliába helyezi a gyártást, így Bond oda is követi...

Téma: Bár a Bond-filmek mindig a túlzó szórakoztatásról szóltak, ezúttal az eddigi filmek ismerete alapján két tendencia mégis kiemelkedik, amit nevezhetnénk akár témának is a korábbi filmek tükrében: először is a nők már nem csupán csinibabák, hanem egyenértékű játékosok, ami nyilván a másodikhullámos feminizmus megjelenése. Másodszor sokkal szorosabbá vált az együttműködés az amerikaiak és a britek közt, és még a szovjetek is inkább partnerek, ami meg egy békésebb világfelfogásra utal a durvább hidegháború helyett (noha az 1970-es évek még korántsem volt békés).

Tartalom: A cselekménybe ugye szokásosan nincs értelme belemenni, hiszen a szórakoztatásról szól az egész: van sok akció, szerelem, humor, izgalmak, egy világraszóló, ördögi mesterterv, ahol azért a lényeg nem a felderítésén van, hanem a megakadályozásán... stb. Fentebb említettem, hogy Bondnak ezúttal már van egy közel egyenértékű amerikai nőtársa is, akit már nem csupán megmenteni (és megfektetni) kell, hanem akár épp ő menti meg párszot főhősünket. A történet kissé vegyes volt, egyes pontokon sokkal összeszedettebnek éreztem a korábbi Bond-történeteknél, máshol ugyanolyan szétesettnek. A történettel kapcsolatos kritikákat nem igazán értem, ez a sorozat mindig túlzóan, életszerűtlenül képtelen volt, sőt egyes részeken már egészen komolyan vette magát a történet és voltak drámai jelenetek, ami eddig egyáltalán nem volt jellemző.

Forma: A látványvilágban sincs változás abból a szempontból, hogy vannak autók, kütyük, fegyverek, alulöltözött nők. Az eleje durván jól indul, nem vagyok hozzászokva az ennyire profi és modern kivitelezésekhez, hiszen az elmúlt pár hónap filmjein mindig látszik, mi a trükk és mi nem; na itt gyakran előfordult, hogy nem ordított, részben azért, mert nem is volt trükk. Ilyen volt pl. az első jelenet, ahol konkrétan a repülőből kiugorva a levegőben verekednek egy ejtőernyőért. Nyilván nem a színész ugrott, de ez semmit sem von le az értékéből. Kimaxolták a szexi nők számát, az egzotikus helyszíneket, több volt a robbanás, mint eddig valaha, de a verekedések továbbra sem túl profik. Az utolsó harmad a Csillagok háborúja-láznak köszönhetően az űrben játszódik, ezt is láttam kritizálni, pedig a korához képest szerintem teljesen rendben van. Moore szerintem nem rosszabb Bond, mint Connery. A zene fel se tűnt, bár jó poén volt beletenni a 2001: űrodüsszeia és a Harmadik típusú találkozások fő motívumát.

Élmény: Szóval filmnek nyilván "gagyi", de az minden Bond-film, a funkcióját viszont tökéletesen betölti, máshogy talán nincs is értelme. Olyan ez, mint a kávé vagy a bor vagy filmes hasonlattal Tarantino, kicsit ismerni kell az élvezetéhez.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Michael Lonsdale (Out 1)
    • Bernard Lee (A harmadik ember, Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó, Gyémántok az örökkévalóságnak)
    • Desmond Llewelyn (Kleopátra, Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó, Gyémántok az örökkévalóságnak)
    • Geoffrey Keen (A harmadik ember, Doktor Zsivágó)
    • Lois Maxwell (Diadalmas szerelem, Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó, Gyémántok az örökkévalóságnak)
    • Leila Shenna (A parázsló évek krónikája)
    • Walter Gotell (Afrika királynője, Oroszországból szeretettel)
  • Michael Lonsdale idén hunyt el 89 évesen
  • Eredetileg nem ez a film lett volna  soros, de a már említett Csillagok háborúja-őrület miatt egy űrben játszódóval kellett kijönni.
  • Spielberg szerette volna rendezni a filmet, de a producereknek nem kellett...

Szólj hozzá!

King Kong (1976)

2020. december 07. 21:50 - Liberális Artúr

Rendezte: John Guillermin
Műfaj: kaland, szörny
Főbb szereplők: Jeff Bridges, Charles Grodin
Megjelenés: 1976, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 5,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/king-kong-king-kong/movie-40874

Cselekmény: Valahol Délkelet-Ázsiában Wilson (Charles Grodin) egy olajcég alkalmazottjaként attól várja az előrelépést és a vagyont, hogy egy addig ismeretlen szárazföldnél hatalmas olajtaratlékokat vél. Van azonban egy potyautasa Jack (Jeff Bridges), az antropológus személyében, aki történeti beszámolók alapján a szigeten addig ismeretlen állatfajokat sejt, többek közt egy hatalmas, humanoid szörnyet. Harmadik félként csatlakozik hozzájuk akaratán kívül a kívül-belül "szőke" hajótörött, Dwan (Jessica Lange). Így szállnak partra a szigeten, ami valóban ott van, ahol sejették, csak épp nem lakatlan: egy kőkori törzs épp valamiféle áldozati rítus közepén van, és amikor meglátják Dwant, elcserélnék ők hat helyi nőre, de persze nem kapják meg, ezért az éj leple alatt elrabolják és egy óriási fal mögé viszik...

Téma: ...ahol az óriásmajom, Kong várja feleségnek. Az eredeti ugye nyíltan kimondva A szépség és a szörnyeteg témájára játszik rá, hogy magamat idézzem: "a majom legyőzhetetlen szörny, míg nem kezd ragaszkodni a lányhoz, aki miatt végül vesztébe rohan." Ez itt is megtörténik, de sokkal inkább a lány van középpontban. A kritikusok egyszerű romantikus filmként emlegetik, szerintem viszont sokkal fontosabb ezúttal az, ahogy Dwant kezelik: itt a társadalom a szörnyeteg.

Tartalom: Ezt már részben bizonyítottnak látom az alapszitu kialakításában is, amit kicsit modernizáltak a cselekményben leírtak alapján. Dwan érkezése azonban már sokatmondó: mint kiderül, egy kezdő színésznő, akinek filmszerepet ígértek, ki tudja, milyet, mindenesetre úgy úszta meg a hajóbalesetet, hogy nem akarta megnézni a többiekkel a filmet, ami a hírhedt klasszikus, a Deepthroat... A továbbiakban a legénység tisztelettel kezeli a lányt, de mégiscsak tárgyként, amit ő látványosan élvez. Talán csak sokat akarok belelátni és túlgondolom és ez csak egy rosszul megírt, zs-kategóriás karakter, de sokat elmond a világról, hogy ártatlanul kelleti magát és ezt természetesnek veszi. Kb. a játékidő felére érkezik meg Kong és hosszan, kéjesen mutatják, ahogy "felfalja" Dwant, de nem erőszakkal, ezzel így már két karakter veszi őt emberszámba: Jack és Kong. Az utolsó harmad New Yorkban játszódik, gondolom nem spoiler ellőni a végét, Kongot könnyedén és kíméletlenül leterítik ezúttal is, és itt mutatkozik meg legszebben, hogy a riportereket alig érdekli az óriásmajom, inkább Dwant veszik körül. A karakterek elég egysíkúak, egyedül Dwan emelkedhetne ki, de a személyisége túl gyermeki ehhez.

Forma: Nem akarom folyton az elődjéhez hasonlítani és nem is tudnám nagyon, mert öt éve láttam és nyilván nem emlékszem a részleteire, de a benyomásom az maradt, hogy ennél sokkal monumentálisabb volt a korát is figyelembe véve. A kardinális pont természetsen a speciális effektek és a majom. Nem tduom, hogy már túl tapasztalt lett a szemem, de nagyon átlátszó volt, hogy szinte csak a kezét mutatták vagy az arcát közelről, egészalakos esetekben jelmezes embert láthattunk, és csupán egyszer-kétszer mozdult meg egy egészalakos bábu. A három láthatóan különböző volt, a legreálisabb értelemszerűe a kéz, a legrosszabb az alig mozgó egészalakos bábú, a jelmezes ember pedig működhetett volna talán a makettekkel, ha nem ordítanak a vetített hátterek. Az eredetihez képest még annyiban gyengébb is volt, hogy a sziget élővilágát szinte csak Kongra korlátozták, az őslények elmaradtak. A színészek a karaktereik miatt olyanok, amilyenek, bár vicces annak tudatában Dwant figyelni, hogy tudjuk, hogy Lange ekkor még csak model volt és csak ezután kezdett igazi színészlegendává válni. A zene fel sem tűnt, de a végén nagyon hatásosan oldottk meg Kong halálát, ahogy minden csendben maradt, kivéve a lassuló szívdobbanásait lehetett hallani.

Élmény: Lehet, hogy kettős mérce, de az 1933-as eredeti látható hibáival elnézőbb vagyok, mint ezzel, pedig ez is egy lassan ötven éves film; de ilyenkor meg mondjuk eszembe juthatna a 2001: Űrodüsszeia, amíg meg a mai napig lélegzetelállító, pedig majd' tíz évvel korábbi. Persze nem ez lenne a lényeg komolyabb tartalom esetén, de ha egyszer nem arra hajtottak... A korabeli nézők mindenesetre imádták és rekordokat döntögetett.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Jeff Bridges (Az utolsó mozielőadás, A nagy Lebowski)
    • Jessica Lange (Mindhalálig zene, Aranyoskám)
    • Charles Grodin (Rosemary gyermeke)
    • John Randolph (Az elnök emberei)
    • Rene Auberjonois (MASH, McCabe & Mrs Miller)
    • Ed Lauter (Tiszta románc)
    • Jack O'Halloran (Superman)
    • Peter Cullen (Transformers, A kihalás kora)
  • Rene Auberjonois tavaly hunyt el 79 évesen
  • A Paramount és a Universal egyszerre keztdek bele egy King Kong-remake-be, amiből jó kis pereskedés lett; a Universal végül 2005-ben jött ki saját változatával Peter Jackson rendezésében Naomi Watts főszereplésével.

6 komment

Lángnyelvek (1975)

2020. december 05. 23:47 - Liberális Artúr

Rendezte: Ramesh Sippy
Műfaj: akció, kaland
Főbb szereplők: Dharmendra, Sanjeev Kumar, Hema Malini, Amitabh Bachchan, Jaya Bhaduri 
Megjelenés: 1975, India
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/sholay-langnyelvek-i-ii-sholay/movie-19464

Cselekmény: Jai (Amitabh Bachchan) és Veeru rutinos rablók, és bár rendre megjárják a börtönt, sosem maradnak sokáig és bűnöző életmódjukkal sem hagynak fel. És bár bűnözők, van betyárbecsületük, amiről a rendőr Thakur már megbizonyosodhatott, amikor a két rabló segített neki visszaverni egy vonatrablást. Épp ezért Thakur őket kéri meg, hogy segítsen a könyörtelen gonosztevőt, Gabbart kézrekeríteni, akinek csak két hasonlóan tapasztalt bűnöző lehet az ellenfele...

Téma: Olyan nagyon nincs neki, csak klisés jelenetek barátságról, szerelemről, bosszúról... stb., de sosem megy bele igazán egyikbe se. Az egyik fontos szál Jai és Veeru barátsága, de nem látjuk se a dinamikáját, se a jelentőségét. A másik Thakur bosszúja, de annak sincs se értelme, se igazi dilemmája.

Tartalom: A cselekményt nem is taglalnám részletesebben, nem is mindig értelmes; a lényeg, hogy Jai és Veeru elválaszthatatlan cimborák, rablók, de jószívűek. Thakurt két nagy trauma is éri és bosszút állna. A falusiak nem tudnak dönteni, hogy harcoljanak vagy hunyászkodjanak meg. És persze van szerelmi szál. Ezeknél érdekesebb, hogy a történet ún. masala stílusú, azaz szinte össze nem illő műfajok keverednek benne akciótól vígjátékon át a tragédiáig. Ennek az aranykora az 1970-1980-as években volt épp, és itt is tapasztalhatjuk, hiszen az első véres akciójelenetet egy börleszk követi és kb. hasonlóan váltogatják egymást a tragikus és vígjátéki részek. A karakterek is egyenetlenek, valamelyik abszurdan vígjátékszerű, valamelyik tragikus, valamelyik abszurdan tragikus. A legjobbra talán épp a kegyetlen, de érdekes Gabbar sikerült, nem véletlenül lett gonoszsága ellenére népszerű. A filmnek egyébként két változata kering, a hosszabban több volt az erőszakos jelenet, illetve két befejezés is készült, ahol az egyikben Thukar bosszút áll, a másikban jó rendőrként a bíróságra bízza a büntetést.

Forma: Kezdjük az akcióval. Pozitívum, nem az a gagyin levegőbe ütős-öt métert repülős egy verekedés, mint az Amar Akbar Anthonyban, negatívum, hogy töredezett, nem állnak össze a jelenetek és unásig ismételgetik a lelőtt emberek esését. Azt azonban le sem tagadhatja, hogy hatott rá Leone, viccesen az olasz westernek után ezt curry westernnek csúfolták, de jogosan, mert egyes jelenetei simán belefértek volna a mester filmjeibe is a hosszú csendjeikkel, feszült vágásaival. Indiai film, ennek ellenére elég kevés táncbetét van, de egy-két dal elég jó lett és a táncok is korrektek, deeee nincs igazán esztétikus tánc, pedig tudnak olyat az indiai filmek. Ilyen pl. a holi ünnep, ahol tök jól, ütemesen dolgozó nők indítják el a zenét és a zene és a vágások harmóniában mutatják a színorgiában úszó falusiakat. A vígjátéki részek vegyesek, A diktátort megidéző indiai-brit Hitler pl. börleszk kategória, amit kellemetlen nézni, de a helyzetkomikum vagy Basanti karaktere már jól tud működni. Thukar bosszúja meg már teljesen zs-kategória. A színészek többnyire bántóan teátrálisak, pedig a csendesebb részeknél látszik, hogy képesek sokkal hitelesebben is játszani, de ez már nyilván kulturális kérdés.

Élmény: Szóval ez egy minden szempontból vegyes film, ugyanakkor minden idők egyik legnépszerűbbje érthető módon, hiszen van benne humor, akció, szerelem, tragédia, minden, ami kell, és nem teljesen szétesett. Egyes részei kifejezetten Leonét idézően zseniálisak, másokat fáj nézni. Közönségfilmnek jó.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Amitabh Bachchan és Helen (Amar Akbar Anthony)
    • Leela Mishra (Örök szomjúság)
  • Dharmendra és Hema Malini 1980-ban összeházasodtak, a 2000-es évek óta mindketten aktívan politizálnak is.
  • Amitabh Bachchan és Jaya Bachchan is egy pár, bár ők már a film előtt is együtt voltak - és ők is politizálnak
  • Viju Khote (77) és Gita Siddharth tavaly hunytak el; Jagdeep idén hunyt el 81 évesen
  • Gabbar (1926-1959) alapja valós, 1955-től kezdett rablásból megélni és rendszeresen megcsonkította ellenfeleit, végül a rendőrség lőtte le tűzpárbajban.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása