Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Az alábbiakban a magyar vagy magyar származású filmesek mellé szeretném kigyűjteni a magyar felmenőkkel vagy párral bíró személyeket:

Európában

• Gaston Velle (1868-1948) francia rendező, de apja magyar vándorbűvész volt. Filmjei:
  • Japonaiseries (1904)
• Theodore Zichy (1908-1987) brit színész, de apja egy magyar Zichy-gróf, Zichy Mihály festő unokaöccse. Filmjei:
  • Blimp ezredes élete és halála (1943)
• Oja Kodar (1941-), azaz Pálinkás Olga horvát, de apja magyar. Filmjei:
  • H mint hamisítás (1973)
• Mathieu Kassovitz (1967-) francia színész-rendező, apja '56-os menekült és filmes Peter Kassovitz. Filmjei:
  • A gyűlölet (1995)
  • Amelie csodálatos élete (2001)

Mathieu Kassovitz színész az Amelie csodálatos élete (2001) c. filmben

Az Egyesült Államokban

• Mariska Aldrich (1881-1965), azaz Horváth Mariska amerikai színész, de felmenői vélhetően magyarok voltak, de erről nem ír a Wikipedia. Filmjei:
  • A kaméliás hölgy (1936)
• Leo Erdody (1888-1949) amerikai zeneszerző, de szülei magyarok voltak. Filmjei:
  • Terelőút (1945)
• King Vidor (1894-1982) amerikai rendező, de nagyapja 1848-as menekült volt. Filmjei:
  • A nagy parádé (1925),
  • Dübörgő élet (1928)
  • Óz a nagy varázsló (1939)
  • Párbaj a napon (1946)
• George Cukor (1899-1983) amerikai rendező, de szülei magyarok voltak. Filmjei:
  • Nyugaton a helyzet változatlan (1930)
  • A kaméliás hölgy (1936)
  • Elfújta a szél (1939)
  • Óz a nagy varázsló (1939)
  • Philadelphiai történet (1940)
  • Csillag születik (1954)
  • My Fair Lady (1964)
• Ernie Kovács (1919-1962) amerikai színész, de apja kassa-vidéki magyar. Filmjei:
  • Bolond, bolond világ (1963)
• Tony Curtis (1925-2010) amerikai színész, de szülei magyarok voltak. Filmjei:
  • A siker édes illata (1957)
  • Van aki forrón szereti (1959)
  • Spartacus (1960)
  • Rosemary gyermeke (1968)
• John Ratzenberger (1947-) amerikai színész, középső neve Dezső, amit magyar (vagy legalábbis magyar származású) apjáról kapott. Filmjei:
  • Superman (1978)
  • Csillagok háborúja (1980)
  • Némó nyomában (2003)
  • A Hihetetlen család (2004)
  • L'ecsó (2007)
  • WALL-E (2008)
  • Fel (2009)
  • Toy Sotry 1-2-3 (2010)
  • Agymanók (2015)

John Ratzenberger színész a Csillagok háborújában (1980)

• Adrien Brody (1973-) amerikai színész, de anyja a neves budapesti fotós, Sylvia Plachy. Filmjei:
  • Az őrület határán (1998)
  • A zongorista (2002)

Latin-Amerikában

• Gunther Gerzso (1915-2000) mexikói díszlettervező, de apja magyar volt. Filmjei:
  • A másik (1946)
  • Susana (1951)

Gunther Gerzso díszlettervező

Külföldi filmesek magyar vonatkozással

• Paul Horbiger (1894-1981) osztrák színész, de Budapesten született, apja ugyanis itt dolgozott mérnökként a kisföldalatti építésén. Filmjei:
  • A harmadik ember (1949)
• Gustav Frohlich (1902-1987) német színész felesége a budapesti Alpár Gitta volt, míg el nem kellett válniuk Alpár zsidó származása miatt. Filmjei:
  
  • Metropolis (1927)
• Henry Koster (1905-1988) osztrák ugyan, de 1934-1935-ben Budapesten élt, írt és rendezett magyar filmet, valamint ekkor vette el első feleségét, a magyar Király Katót. Filmjei:
  • A palást (1953)
• Bernadette Lafont (1938-2013) francia színésznő második férje a budapesti szobrász Medveczky György (1930-). Filmjei:
  
  • Out 1 (1971)
  • A mama és a kurva (1973)
• Ben Affleck (1972-) amerikai színész középső neve "Géza", amit a család kedves, magyar barátja tiszteletére kapott. Filmjei:
  • Good Will Hunting (1997)
  • Armageddon (1998)

Bernadett Lafont színésznő A mama és a kurva (1973) c. filmben

Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Ebben a háromrészes posztban szeretném kigyűjteni a blogon szereplő filmek valamennyi magyar vonatkozását. Ezúttal lássuk azokat a filmeket, amelyeknek van magyar vonatkozása, akár csupán említés szintjén.

Magyarország

• A 12 majom (1995) c. filmben a reptéren Magyarországot ajánlják az újságosnál prospektusok.
• Az élet mindig drága (1995) c. film alternatív befejezésében a főgonosz Magyarországra menekül, a főhős meg utána megy.
• Az Éjszakai vándorok (2019) c. filmben a rendező családjával menekültként Magyarországon próbál menedékért folyamodni az EU-ban; a film utolsó néhány perce a röszkei tranzit zónában játszódik.

Budapest

• A Londoni randevú (1938) c. filmben az alábbi párbeszéd hangzik el két angol között:

- If only we hadn't missed that train at Budapest.
- I don't want to rub it in but if you hadn't insisted on standing up until they finished their national anthem -
- Yes, but you must show respect, Caldicott. If I'd known it was going to last 20 minutes -
- Well, it's always been my contention that The Hungarian Rhapsody is not their national anthem. In any case, we were the only two standing.
- That's true.

• A Saroküzlet (1940) c. film helyszínéül szolgál egy Andrássy úti saroküzlet
• A magam útját járom (1944) c. filmben a főszereplő operaénekes barátja megemlíti, hogy európai turnéja részeként Budapesten is fellépett.
• A kis katona (1963) c. filmben többször utalnak az 1956-os eseményekre képekkel is.
• A 2 vagy 3 dolgot tudok csak róla... (1967) c. filmben többször hivatkozási pont Budapest az 1956-os események miatt.
• A La flor (2018) c. filmben kétszer is elhangzik Budapest, előbb a kémek likvidálnak ott egy célpontot, egy későbbi részben pedig Casanova szeret itt bele egy román grófnőbe.

Budapest a Saroküzlet (1940) c. filmben

Fiktív magyarok

• A Cleo 5-től 7-ig (1962) c. filmben egy apuka magyarul üdvözli Párizsban gyerekeit és feleségét.
• A kis katona (1963) c. filmben az egyik ügynök neve Kovács László (és a magyar Szabó László alakítja)
• A My Fair Lady (1964) c. filmben a végső cél egy alsó osztálybeli nő akcentusát annyira feljavítani rövid időn belül, hogy Kárpáthy Zoltán magyar nyelvészprofesszor brit előkelőségnek higgye.
• Az élet mindig drága (1995) c. filmben Matthias Targo, az egyik főgonosz magyar.
• A Közönséges bűnözők (1995) c. film bűnbandája a magyar maffia, a filmben röviden magyarul is megszólalnak.
• A Tágra zárt szemek (1999) c. filmben Szavost Sándor, idős, magyar sármőr el akarja csábítani a főhös feleségét.
• A Lazarescu úr halála (2007) c. filmben Lazarescu úr néhai felesége a magyar Erzsi volt, aki rászoktatta a férfit az alkoholra.
• A Tabu (2012) c. filmben az egyik főszereplő, Gian Luca Ventura Párizsban egy férjes magyar grófnő szeretője volt.

Theodore Bikel a magyar nyelvészprofesszor szerepében a My Fair Lady (1964) c. filmben

Múzsák

• Személy: Semmelweis Ignác (1818-1865)
• Vonatkozás: A budapesti Semmelweis ügyvédjelöltből lett orvostanhallgató. 1847-ben jött rá két kórház adatainak összehasonlításából, hogy miért sokkal magasabb az egyikben a gyermekágyi láz, mint a másikban (a boncteremből átvitték ugye a fertőzést az orvosok, a másik helyre meg nem jártak). Nem hitt senki az elméletében, ki is utálták a kórházból, részben talán 1848 miatt, ő meg persze egyre szenvedélyesebben védte az igazát, annyira, hogy már őrültnek minősítették és 1865-ben a döblingi elmegyógyintézetbe vitték, ahol vélhetően az őrök agyonverték.
• Film: 12 majom (1995)

• Személy: Big Nose Kate (1849-1940), azaz Horony Mária
• Vonatkozás: Az érsekújvári Kate orvos szülei 1860-ban (11 éves) költöztek Amerikába. 1865-ben (16 éves) elárvult és megszökött nevelőitől először apácának álva, de 1869-ben (20 éves) már prostituáltként szerepel az iratokban. Mai hírneve abból fakad, hogy 1877-ben (28 éves) összeállt Doc Hollidayjel annak 1887-es haláláig.
• Film: Clementina, kedvesem (1946)

 Cathy Downs a Big Nose Kate-ihlette karakter szerepében

• Személy: Goldfinger Ernő (1902-1987)
• Vonatkozás: A budapesti Goldfinger Párizsban tanult mérnöknek, brit felesége miatt költözött Londonba 1934-ben, itt tervezte meg legismertebb épületeit. Leginkább talán azokról a toronyházairól ismert, amelyeket a második világháború pusztításai után tervezett a lakosságnak. Minket azonban az érdekel, hogy amikor a James Bond írója, Fleming hallott a férfi karótnyelt modoráról, az ihlette meg a Goldfinger nevű főgonoszát.
• Film: Goldfinger (1964)

• Személy: Hory Elmyr (1905-1976), azaz Hoffmann Elemér
• Vonatkozás: Az alábbi filmben gyakran hivatkozott Hoffmann Elemér/Elmyr 1906-ban született Budapesten. Festőként tanult az 1920-as években Németországban és Franciaországban, ekkor ismerkedett meg többek közt Picassóval. Zsidóként és homoszexuálisként megjárta a koncentrációs táborokat is, de sikerült megszöknie. A háború után Párizsban egyik képét Picassóként vették meg, innentől kezdve Nyugat-Európában, majd az Egyesült Államokban hamisított életvitelszerűen az 1950-es évek végéig, mire kiismerték üzleti módszereit. Többször próbálkozott saját műveivel is, de ezek nem hozták el a kívánt sikert és pénzt. Végül Spanyolországban telepedett le, ahol nem folyt ellene eljárás. Amikor azonban 1976-ban kiadták volna a francia hatóságoknak, inkább öngyilkos lett. Ironikus módon halála után számtalan Elmyr-hamisítvány került a piacra.
• Film: H mint hamisítás (1973)

Minden más

• Nosferatu (1922): Állítólag A Drakula regény (amit a Nosferatu gyakorlatilag plaigizált) brit írója többször találkozott Vámbéry Árminnal, hogy az erdélyi Drakula történelmileg hitelesebb legyen.
• A berlini olimpia (1938) c. filmben - amely olimpiára egyébként pályázott Budpest is - természetesen több magyar olimpikon szerepel. Magyarország a harmadik helyen végzett. A filmben mutatták Csák Ibolyát (magasugrás), Kabos Endrét (vívás), Csík Ferencet (úszás), a többi győztes itt található. Kabos zsidó származású volt, 1944-ben épp munkaszolgálatra szállították, amikor felrobbant a teherautója. Csík orvos volt, őt 1945-ben érte halálos bombatámadás.

Csák Ibolya magasugró megnyeri a berlini olimpiát

• A Frida, naturaleza viva (1983) c. film kapcsán: Frida Kahlo szeretője volt a magyar fotós, Muray Miklós, legismertebb fotóit ő készítette.
• A Schindler listája (1993) c. film kapcsán: Schindler valódi listáján felfedezhető több magyar név is.
• A Halálsoron (1999) c. filmben a rabok a Klakkban és frakkban c. filmet nézik a moziban, ami két magyar színműn alapul László Aladár és Faragó Sándor tollából.
• A mások élete (2006) c. filmben megemlítik, hogy a kommunista Németországnál csak Magyarországon lettek többen öngyilkosok az elnyomás miatt.
• Az ölés aktusa (2012) c. filmben egy befolyásos üzletember megemlíti, hogy szeret felvásárolni szép tárgyakat, és ezt épp egy magyar porcelánfigurával demonstrálja, ami talán Zsolnay.

Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Ebben a háromrészes posztban szeretném kigyűjteni a blogon szereplő filmek valamennyi magyar vonatkozását. Elsőként lássuk azokat a magyarokat, akik külföldi filmekben alkottak maradandót.

Zeneszerzők

• Személy: Franz Liszt (1811-1886), azaz List Ferenc
• Vonatkozás: A doborjáni Lisztről nem írok bővebben, mindenki ismeri. Csodagyerekként korán turnézni kezdett Európa-szerte, tanította többek közt Salieri, rocksztárnak számított és ebbe beletartozott a csajozás is. Egyik hódítása épp az a Marie Duplessis volt, aki előtte Dumas szeretője volt 1844-ig és akiről A kaméliás hölgyet mintázták, egy másik pedig a pletykák szerint Lola Montez ugyanebben az időben. Zenéi rendre előfordulnak filmekben.
• Film: A kaméliás hölgy (1936), A piros cipellők (1948) Mindent Éváról (1950), Amit megenged az ég (1955), Egy nyári éj mosolya (1955), Lola Montes (1955), Van aki forrón szereti (1959), Szigorúan ellenőrzött vonatok (1966), Amadeus (1984), Tágra zárt szemek (1999)

• Személy: Lehár Ferenc (1870-1948)
• Vonatkozás: A komáromi Lehár apja nyomdokain haladva katonazenekarban kezdte, az 1900-as években kezdett egyre inkább zeneszerzésből megélni, a sikert A víg özvegy hozta meg. Többnyire német nyelvterületen élt.
• Film: A víg özvegy (1934), A gyanú árnyékában (1943)

• Személy: Joseph Kosma (1905-1969), azaz Kohn József
• Vonatkozás: A budapesti Kosma, Moholy-Nagy rokona, már 11 évesen operát írt, a Zenekadémia elvégzése után egy ideig itthon dolgozott, majd Németországba költözött, végül 1933-ban a nácik elől Párizsba ment, itt lett igazán ismert versekre írt zenéivel és filmdalaival. A világháború alatt háziőrizetben élt.
• Film: Lange úr vétke (1936), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), Szerelmek városa (1945)

• Személy: Rózsa Miklós (1907-1995), azaz Rosenberg Miklós
• Vonatkozás: A budapesti Rózsa Németországban tanult vegyésznek és mellette zenésznek is, első filzenéjét 1937-ben írta, miután meglátta az új médium lehetőségeit. 1940-ben költözött az Egyesült Államokba A bagdadi tolvaj (1940) forgatása miatt, ez volt egyben első Oscar jelölése a 17-ből (!). 3 Oscart nyert végül.
• Film: Lenni vagy nem lenni (1942), Gyilkos vagyok (1944), Elbűvölve (1945), Quo Vadis (1951), Ben-Hur (1959)

• Személy: George Fanto (1911-2000)
  
• Vonatkozás: A budapesti Fanto elsősorban Brazíliában vált ismert zeneszerzővé, de egy ottani projekt során megismerkedett Welles-szel és vele is kapcsolatban maradt.
  
• Film: Othello (1951)

• Személy: Ligeti György (1923-2006), azaz Auer György
  
• Vonatkozás: Ligeti úgy lett zeneszerző, hogy mire ráébredtek tehetségére 14 évesen, már túl öreg volt virtuóznak, később pedig fizika-matekra nem vették fel zsidó származása miatt, így maradt a zeneszerzés. Az 1950-es években segített filmzenét írni, amit túl nagy korlátozásnak élt meg, ami a blogunk szempontjából vicces; 1956-ban szökött Ausztriába részben azért, mert el volt zárva a nyugati kortárs zenétől. Legnagyobb sikereit az 1960-as években érte el.
  
• Film: 2001: Űrodüsszeia (1968), Ragyogás (1980), Szemtől szemben (1995), Tágra zárt szemek (1999), Viharsziget (2010)
  

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Producerek

• Személy: Zukor Adolf (1873-1976)
• Vonatkozás: A ricsei Zukor 1891-ben érkezett Amerikába, ahol a tipikus amerikai álmot megélve vállalkozó szellemének köszönhetően megszedte magát prémkereskedőként. 1903-ban adott először kölcsön filmre, 1913-ban már ő volt az első amerikai egészestés film producere; 1912-ben többedmagával megalapította a Paramountot. 1949-ben életműdíjat kapott. 103 évesen hunyt el.
• Film: Szárnyak (1927)

• Személy: Alexander Korda (1893-1956), azaz Kellner Sándor
• Vonatkozás: A túrkevei Korda újságíróként, filmkritikusként kezdett, aztán nekiállt forgatókönyvet írni és rendezni, 1916-ban saját stúdiója volt már. A Tanácsköztársaságban válallt szerepe miatt (művészeti fejes volt) külföldre menekült és megjárta Németországot, Hollywoodot és Franciaországot is mindenhol sikereket és kudarcokat hagyva maga után, mielőtt végleg Angliába telepedett volna 1932-ben. Legnagyobb sikerét rendezőként itt aratta 1933-ban a VIII. Henkrik magánéletével. Producerként nagyobb hírű filmeken is dolgozott, 1942-ben első filmesként lovaggá ütötték a háborúban tett erőfeszítéseinek köszönhetően (bár nem találtam infót, hogy mit is tett).
• Film: Lenni vagy nem lenni (1942), Piros cipellők (1948), A harmadik ember (1949)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Színészek

• Személy: Oscar Beregi (1876-1965), azaz Berger Oszkár
• Vonatkozás: A budapesti Beregi színészként kezett és elég nagy népszerűségre tett szert idővel, 1916-tól filmekben is szerepelt. Népszerűsége és zsidó származása miatt célpontjává vált az antiszemtia szervezeteknek,és mivel szerepet is vállalt a Tanácsköztársaságban, 1920-ban száműzték, de 1930-ban újra hazatért. A háború utáni nehéz évek miatt 1946-ban újra elhagyta az országot. Fia szintén színész lett, róla lentebb.
• Film: Dr. Mabuse végrendelete (1933)

• Személy: Szőke Szakáll (1883-1955), azaz Grünwald Jakab
• Vonatkozás: A budapesti Szakáll még diákként kezdett jeleneteket írni Szőke Szakáll álnéven, amit értelemszerűen szőke szakálláról kapott. Az 1910-es években már ismert színész volt, az 1920-as években német nyelvterületen volt aktív, míg a náci hatalomátvétel után Magyarországra nem kényszerült, majd 1940-ben Hollywoodba.
• Film: Casablanca (1942)

• Személy: Victor Varconi (1891-1976), azaz Várkonyi Mihály
• Vonatkozás: A kisvárdai Várkonyi már az 1910-es években sikeres magyar filmszínész volt, így természetes volt, hogy az 1920-as években tovább lépett német, majd amerikai filmekbe. A hangosfilm megjelenésével akcentusa miatt elvesztette varázsát.
• Film: Akiért a harang szól (1943), Sámson és Delila (1949)

• Személy: Paul Lukas (1894-1971), azaz Steckermann Pál
• Vonatkozás: A budapesti Lukas azoknak a magyaroknak a számát növeli, akik híresek lettek, mégsem hallottunk róluk. Magyarországi karrierje után 1927-től Hollywoodban dolgozott. 1943-ban elnyerte a legjobb színész Oscar-díját. 1971-ben halt meg Marokkóban, miközben nyugdíjaséveihez keresett lakhelyet.
• Film: Az élni vágyó asszony (1936), Londoni randevú (1938)

• Személy: Peter Lorre (1904-1964), azaz Löwenstein László
• Vonatkozás: A rózsahegyi Lorre már gyerekkorában Bécsbe költözött, itt kezdett színészkedni. Az M hozta meg neki a hírnevet, a náci hatalomátvétel elől azonban rövidesen Angliába menekült, ahol Hitchcock-filmekben játszhatott, majd 1935-től az Egyesült Államokban élt.
• Film: M (1931), A máltai sólyom (1941), Casablanca (1942), Arzén és levendula (1944), 80 nap alatt a Föld körül (1956)

• Személy: Cornel Wilde (1912-1989), azaz Weisz Kornél
  
• Vonatkozás: A privigyei Wilde még gyerekként 1920-ban költözött az Egyesült Államokba, ahol orvosnak tanult és kvailifikálta magát vívóként az 1936-os olimpiára is, de visszalépett a színház kedvéért - viszont a színészetből sokáig nem tudott megélni, ezért mellette tovább foglalkozott a vívással is és ennek köszönhette az is, hogy Hollywood látókörébe került 1940-től. 1955-től megpróbálkozott rendezői-produceri szerepkörrel is, mérsékeltebb sikerrel.
  
• Film: Forever Amber (1947), A földkerekség legnagyobb show-ja (1952)
  

• Személy: Margit Symo (1913-1992), azaz Simó Margit
  
• Vonatkozás: Nem találtam sok infót a budapesti Symóról, az 1930-as években költözött Németországba és ott vált ismert színésszé, itthon csak elvétve játszott.
  
• Film: A félelem megeszi a lelket (1974)
  

• Személy: Gábor Zsazsa (1917-2016), azaz Grün Sári
  
• Vonatkozás: A budapesti Gábor, aki anyja révén unokatestvére volt a magyar-amerikai képviselőnek, Tom Lantosnak, 1936-ban az ország szépségkirálynője lett, 1941-ben költözött az Egyesült Államokba, 1952-ben szerepelt először filmben, de nem volt sok főszerepe, inkább társasági személyiségként ("celeb") vált ismertté, na meg hogy kilenc férje volt, köztük Geroge Sanders.
  
• Film: A gonosz érintése (1958)
  

• Személy: Oscar Beregi (1918-1976), azaz ifj. Berger Oszkár
  
• Vonatkozás: A budapesti Beregi apja a fentebb említett id. Oscar Beregi. Sok infót nem találtam róla, tévészínészként kezdett, filmekben kisebb szerepei voltak.
  
• Film: My Fair Lady (1964), Az ifjú Frankenstein (1974)
  

• Személy: Fred Haggerty (1918-2002)
  
• Vonatkozás: A budapesti Haggerty többnyire kaszkadőrként dolgozott a színjátszás mellett, több infót nem találtam róla.
  
• Film:Oroszországból szeretettel (1963)
  

• Személy: Gábor Éva (1919-1995), azaz Grün Éva
  
• Vonatkozás: A budapesti Gábor, aki anyja révén unokatestvére volt a magyar-amerikai képviselőnek, Tom Lantosnak, 1937-ben hozzáment egy svéd orvoshoz, vele költözött ki első Gáborként az Egyesült Államokba, ahol már 1941-ben filmszerepet kapott, de elsősorban tévésként és celebként vált ismertté, saját talk show-ja is volt.
  
• Film: Macskarisztokraták (1970)
  

• Személy: Hanna Hertelendy (1919-2008), azaz Zimka Ilona
  
• Vonatkozás: A budapesti Hertelendy színpadi színésznőként volt sikeres, 1947-ben költözött az Egyesült Államokba. Családneve első férjétől származik, negyedik férje újra egy magyar lett.
  
• Film: Rosemary gyermeke (1968), Isten hozta Mister (1979)
  

• Személy: John Bartha (1920-), azaz Bartha János
  
• Vonatkozás: A budapesti Bartha magyar filmekben kezdett színészkedni. Sok infót nem találtam, de beszédes, hogy az utolsó magyar filmje 1956-os, utána szünet, majd 1962-től olasz filmekben tűnik fel. Elvileg idén 100 éves.
  
• Film: A jó, a rossz és a csúf (1966)
  

• Személy: Aba Marika (1929-1972)
  
• Vonatkozás: A neve alapján magyar Aba Marika Budapesten született, de már olaszországi baletttáncosként került be a filmbe. Később filmes újságíróként szerzett magának elismerést.
  
• Film: Quo Vadis (1951)
  

• Személy: Szabó László (1936-)
  
• Vonatkozás: A budapesti Szabó '56-os menekültként érkezett Franciaországba, belevetette magát az újhullámba, így kezdett ismerősei révén szerepeket kapni. Az 1960-as évektől magyar filmekben is bőven láthatjuk, de még rendezett is két francia filmet.
  
• Film: A kis katona (1963), Éli az életét (1962), Bolond Pierrot (1965), Week-end (1967)
  

• Személy: Peter Kassovitz (1938-), azaz Kassowitz Péter
  
• Vonatkozás: A budapesti Kassovitz apja Kassowitz Félix karikaturista. Zsidóként a második világháborúban bújkált, majd 1956-os menekültként hagyta el az országot és telepedett le Franciaországban. A színészet mellett ír és rendez is. Fia szintén filmes (ld. lentebb).
  
• Film: Éli az életét (1962), A gyűlölet (1995)

• Személy: Ahna Capri (1944-2010), azaz Nánási Anna
  
• Vonatkozás: A budapesti Capri 1950-ben menekült szüleivel az Egyesült Államokba, már gyerekkorától színészkedett. Autóbalesetben hunyt el.
  
• Film: A sárkány közbelép (1973)
  

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Írók

• Személy: Bíró Lajos (1880-1948), azaz Blau Lajos
• Vonatkozás: A nagyváradi Bíró újságíróként kezdett, de még külügyi államtitkár is volt, de ezután is számos országban élt és dolgozott, mielőtt megállapodott volna az Egyesült Királyságban Korda mellett.
• Film: A hontalan hős (1928)

• Személy: Lengyel Menyhért (1880-1974), azaz Lebovics Menyhért
• Vonatkozás: A balmazújvárosi Lengyel újságíróként kezdett, 1907-től jelentkezett színdarabokkal, amelyek sikeresek voltak; 1916-ban írta meg Bartók művének alapját, A csodálatos mandarint, az 1920-as évektől már filmeken is dolgozott forgatókönyvíróként. 1937-ben költözött az Egyesült Államokba. 1974-ben tért haza, még abban az évben meghalt.
• Film: Ninocska (1939), Lenni vagy nem lenni (1942)

• Személy: László Aladár (1896-1958)
• Vonatkozás: A budapesti László újságíróként kezdte, de színdarabokat és forgatókönyveket is írt, így szerződtete le egy amerikai stúdió 1935-ben, innentől kezdve az Egyesült Államokban élt.
• Film: Becsületes megtaláló (1932)

• Személy: László Miklós (1903-1973), azaz Leitner Miklós
• Vonatkozás: Az angol és a magyar Wikipedia kissé ellentmondanak egymásnak, mindenesetre az biztos, hogy a budapesti Leitner színészként kezdte (kisebb szerepe volt a Meseautóban is), de darabokat is írt, ami olyan jól ment, hogy az egyiket a Nemzeti Színházban is játszották. 1937-ben írta meg az Illatszertár c. darabját, ami az alábbi film alapja több másik mellett. 1938-ban emigrált az Egyesült Államokba zsidó származása miatt.
• Film: Saroküzlet (1940)

• Személy: Tolnay Ákos (1903-1981)
• Vonatkozás: A szegedi Tolnay Európa-szerte dolgozott újságíróként és forgatókönyvíróként, javarészt az Egyesült Királyságban. Olaszországban érte a második világháború, innentől kezdve ott maradt élete végéig. Színészként szerepelt az alábbi filmben, vélhetőleg a forgatókönyvön is dolgozott.
• Film: Róma nyílt város (1945)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rendezők

• Személy: Michael Curtiz (1886-1962), azaz Kaminer Manó
• Vonatkozás: A budapesti Curtiz színészként kedzett, körbeutazta Európát, de vívóként részt vett az 1912-es olimpián is. Még ebben az évben megrendezte az első egészestés magyar filmet és az első világháborúban megsebesült az orosz fronton, majd a Tanácsköztársaság elől Ausztriába ment (a magyar Wiki szerint épp ellenkezőleg, a fehérterror elől), itt figyeltek fel rá Hollywoodból is, ahová 1926-ban szerződteték le. Rengeteget dolgozott szigorú maximalistaként, de emiatt sosem szánt elég időt jól megtanulni angolul.
• Film: Robin Hood kalandjai (1938), Casablanca (1942)

• Személy: Charles Vidor (1900-1959), azaz Vidor Károly
• Vonatkozás: A budapesti Vidor harcolt az első világháborúban, majd Németországba, 1924-ben pedig az Egyesült Államokba szerződött, ahol korának egyik legfelkapottabb rendezője volt. Épp Lisztről forgatott, amikor szívrohamban elhunyt. 1944-1945-ben Evelyn Keyes, az Elfújta a szél színésznőjnek férje volt.
• Film: Becsületből elégtelen (1939), Elfújta a szél (1939)

• Személy: Jules White (1900-1985), azaz Weiss Julius
• Vonatkozás: A budapesti White gyerekkoráról nem ír a Wikipedia, de 15 évesen már statiszta volt az alábbi amerikai filmben, szóval vélhetően nem élt itthon sokáig (öccse 1906-ban már Amerikában született). Rövid, börleszkszerű vígjátékokat rendezett az 1950-es évekig, amikorra a műfaj népszerűsége alábbhagyott; ekkor a tévére költözött át.
• Film: Egy nemzet születése (1915)

• Személy: Emeric Pressburger (1902-1988), azaz Pressburger Imre
• Vonatkozás: A miskolci Pressburger mérnöknek tanult, de újságíró lett, az 1920-as években pedig már Németországban élt és írt forgatókönyveket. Innen zsidóként a náci hatalomátvétel miatt menekült Angliába, ahol Kordánál tudott elhelyezkedni, majd Michael Powellel együtt készítettek több sikeres és elismert filmet az 1950-es évekig. Egyik unokája Oscar-díjas rendező lett.
• Film: Blimp ezredes élete és halála (1943), Canterbury mesék (1944), Vágyak szigete (1945), Diadalmas szerelem (1946), Fekete nárcisz (1947), Piros cipellők (1948)

• Személy: Andre DeToth (1912-2002), azaz Tóth Endre
  
• Vonatkozás: A makói DeToth jogásznak tanult, de már diákként elismert színdarabokat írt, majd filmes vizekre evezett; itthon is rendezett már filmeket, majd Korda alá dolgozott Angliában, végül 1942-ben költözött Amerikába. Fél szemére vak volt, ezért egyszer elrabolták a Közel-Keleten, mert összetéveszették egy izraeli katonai vezetővel; csak azután szabadult, hogy látták, nincs körülmetélve. Hét felesége volt, köztük Veronica Lake. Állítólag ő javasolta Charles Bronsonnak is a névváltoztatást.
  
• Film: Panoptikum (1953), Arábiai Lawrence (1962), Superman (1978)

• Személy: Efrájim Kishon (1924-2005), azaz Hoffmann Ferenc
  
• Vonatkozás: A budapesti Kishon már középiskolásként irodalmi díjat nyert, de a zsidótörvények miatt nem tanulhatott tovább. Megjárt több koncentrációs tábort a világháború alatt, gyakran hajszálon múlt az élete, de végül sikerült megszöknie. A háború után Kishontra változtatta nevét és író lett, majd 1949-ben kivándorolt Izraelbe a kommunizmus elől, ekkor héberizálták (?) a nevét. Továbbra is íróként működött tovább, az 1960-as évekre nemzetközi hírű lett, ám politikai nézetei miatt sokat támadták, ezért Izraelből inkább Svájcba költözött az 1980-as években. Annak ellenére, hogy elsősorban író volt és csak mellékesen rendezett filmet, Golden Globe-okat nyert, Oscar-jelölésig jutott és kasszát robbantott.
  
• Film: Blaumilch-csatorna (1969)
  

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Operatőrök

• Személy: Ernest Laszlo (1898-1984), azaz László Ernő.
• Vonatkozás: A budapesti László fiatalon emigrált az Egyesült Államokba, 1927-ben már dolgozott a Szányakon is, majd több tucat hollywoodi film operatőre lett. Több jelölés után 1966-ban Oscart nyert.
• Film: Szárnyak (1927), Bolond, bolond világ (1963), Airport (1970)

• Személy: Zsigmond Vilmos (1930-2016)
  
• Vonatkozás: A szegedi Zsigmond már kamaszként érdeklődött a fényképezés iránt, de polgári származása miatt nem tanulhatta egyetemen, csak miután elnyerte az elvtársak bizalmát munkásoknak szóló filmklubok szervezésével. Titokban rögízette az 1956-os eseményeket, annak végével az Egyesült Államokba menekült. Az addigra már befutott Kovács László operatőr ajánlotta be a nagyoknak, az 1971-es McCabe & Mrs. Miller lett az első nagy munkája. A Harmadik típusú találkozásokért 1977-ben Oscart nyert.
  
• Film: McCabe & Mrs. Miller (1971), Harmadik típusú találkozások (1977), A szarvasvadász (1978)
  

• Személy: Kovács László (1933-2007)
  
• Vonatkozás: A cecei Kovács Zsigmond Vilmossal együtt tanult és rögzítette az 1956-os eseményeket, majd hagyta el az országot, akivel együtt formálták az 1970-es évek hollywoodi újhullámát. Ő is B-filmekkel kezdte, az áttörést az 1969-es Szelíd motorosok hozta.
  
• Film: Harmadik típusú találkozások (1977), Szellemirtók (1984)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Díszlettervezők

• Személy: Alexandre Trauner (1906-1993), azaz Trau Sándor
• Vonatkozás: A budapesti Trauner festőnek tanult, zsidó származása és baloldalisága miatt 1929-ben inkább Franciaországba költözött és már pár éven belül filmek díszleteivel foglalkozhatott. A világháború alatt bújkált, utána viszont annyira keresett volt, hogy Hollywoodban is dolgozott és Oscart is nyert.
• Film: Aranykor (1930), Szerelmek városa (1945), Othello (1951), Rififi a férfiak közt (1955) A vád tanúja (1957), Legénylakás (1960)

• Személy: John Shepridge (1912-1978), azaz Csepreghy Jenő
  
• Vonatkozás: A budapesti Shepridge-ről csak annyi infót találtam, hogy az 1930-as években kezdett filmezni, 1940-ben Portugália költözött, majd az Egyesült Államokba. Az Othellón díszlettervezőként dolgozott.
  
• Film: Othello (1951)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Zenészek

• Személyek: Budapesti Fesztiválzenekar
  
• Vonatkozás: Az 1983-ban alakult zenekar játszotta fel az alábbi film zenéjét.
  
• Film: Biutiful (2010)

• Személyek: Sapszon Bálint, Elek Norbert, Budapest Scoring
• Vonatkozás: Sapszon és Elek hangszerelték az alábbi filmet; a Budapest Scoring az előadó.
• Film: Élősködők (2019)

Cselekmény: Bondot (Sean Connery) ezúttal Amszerdamba küldik, hogy beépülve egy gyémántcsempészhálózatba derítse ki, hogy ki kezdett el nagy tételben gyémántot csempészni. Csakhogy eközben egy bérgyilkos páros nekiállt elvarrni a szálakat és a hálózat minden tagját elkezdte meggyilkolni. Bond először a hálózat amszterdami tagjával, Tiffanyval találkozik, akit persze elcsábít és elhiteti vele, hogy ő is a hálózat tagja. Az Egyesült Államokba utaznak az aktuális adag gyémánttal. Bond persze már hamisítványokat ad tovább és zsarolni kezdi a hálózatot...

Téma: Bond-film, nincs téma. Akció és csajok vannak, ezeket pedig szállítaj szorgalmasan a sztori.

Tartalom: A cselekmény részletesebb ismertetését ugorjuk is át, egyrészt mert felesleges, másrészt mert annyira túlbonyolított, hogy helyenként már nem is tudtam követni. Inkább arról beszéljünk, hogy Bond itt már érezhetően jobban a háttérbe szorult és gyakran másodhegedűs a történetben. A cselekmény túlbonyolított és durván látszódik a forgatóköny, hiszen rengeteg alkalom lenne megszabadulni Bondtól, de nem teszik.  A főbb karakterek közül Tiffany nincs rendesen kifejtve, hogy érthető legyen, illetve ahogy írtam, nem is értettem helyenként, hogy hogyan kerültünk valahova. De ha van pozitívum, az a kedélyesen gyermekien beszélgető, meleg bérgyilkospár. Talán már az új idők szele, hogy Bond nem csupán kevesebb teret kap, de két nő kis híján el is veri. Az amerikai közönségnek szólhatott, hogy vannak bőven tipikus amerikai karakterek gazdag vállalkozótól seriffekig. Akció van dögivel, a humort Bond beszólásai adják.

Forma: Rögtön az elején elintéz Bond egy kézzel féltucat gonoszt, majd lekapja egy nő bikinfelsőjét, és ez megmarad a továbbiakban is, kevés nő szerepelhet ruhában. Ami Amerikára és az új idők szelére utalhat, hogy egészen komoly autósüldözés van már a filmben ugratásokkal, törésekkel. Ami a kütyüket illeti, van holdjárónk, terepjárónk, sok helikopterünk, sok autótörés, robbanás. Az akciójelenetek ezzel együtt sem izgalmasak, kivéve a liftes verekedésben volt némi kreativitás a szűkös hely miatt. Az effektek helyenként gagyik, ezt nem menti fel a film kora, ennél már tudtak jobbat akkor is (ld. a lézerfegyvert működés közben).

Élmény: Ez megint az a nagyon túlzó Bond-film lett, mint a Goldfinger vagy a Tűzgolyó, amelyek már önironikusan működtek inkább. A gyengébb filmek közé sorolják érhető módon, kissé mintha elkapkodták volna és csak egymásra dobálták volna a jeleneteket különösebb kohézó nélkül. De van akció és csajok.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  • Sean Connery (Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Marnie, Tűzgolyó, Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag)
  • Charles Gray (Rocky Horror Picture Show)
  • Lana Wood (Az üldözők)
  • Bruce Cabot (King Kong)
  • Bruce Glover (Kínai negyed)
  • Norman Burton (A pokoli torony)
  • Bernard Lee (Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó)
  • Desmond Llewelyn (Kleopátra, Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó)
  • Leonard Barr (A nagy balhé)
  • Lois Maxwell (Diadalmas szerelem, Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó)
  • David de Keyser (Az üzenet, Superman)
  • Laurence Naismith (Nemes szívek nemesi koronák, Kleopátra)
  • David Bauer (Patton tábornok)
  • Shane Rimmer (Dr. Strangelove, Csillagok háborúja, Superman, Batman kezdődik)
  • Ed Bishop (2001 Űrodüsszeia)
• Sean Connery idén hunyt el 90 évesen; Bruce Cabot a film bemutatása után egy évvel hunyt el 68 évesen; Shane Rimmer tavaly hunyt el 89 évesen;
• Ez volt a hetedik film, Connery utolsó szerepe Bondként; ugyanakkor az előzőben már nem ő alakította Bondot, az viszont nem hozta az elvárt számokat, ezért hozták vissza az eredeti színészt.

Cselekmény: 1913, egy német falu. Valaki kifeszít egy drótot, amin a lovagló faluorvos átesik és súlyosan megsérül. A falu gyerekei meglátogatják az orvos lányát, hogy hogyléte felől érdeklődjenek, ám emiatt nem érnek haza vacsorára. Apjuk, a lelkész ezért megvesszőzi őket és emlékeztetőül egykori ártatlanságukra, csecsemőkorukhoz hasonlóan újra fehér szalagot köt rájuk. Később egy parasztasszonyt halálos baleset ér a báró (Ulrich Tukur) malmában; fia a bárót okolja az esetért, ezért bosszúból tönkreteszi a káposztását. Még aznap valaki elrabolja a báró kisfiát is és úgy megvesszőzi a malomban, hogy a gyerek sokkos állapotba kerül. A parasztasszony fiának azonban alibije van...

Téma: Nem feltétlenül értek vele egyet, de nem nehéz kitalálni, hova akar kilyukadni a történet, és ezt Haneke is megerősíti:

A filmem azt mutatja be, hogyan predesztinálja a represszív nevelés a totalitarizmust. Ez sokkal általánosabb üzenet, nem csak a náci korról szól, elméletileg minden társadalomra igaz lehet.

Tartalom: Rögtön egy merénylettel kezdünk az orvos ellen, amivel nem is foglalkoznának különösebben, de több rejtélyes eset követi. De nem, nincs foganatjuk ezeknek sem. Minden megy tovább a régiben, a falu életében fontosabb a belső rend, mint hogy megzavarják holmi gonosz tettek. A felszín alatt azonban bugyog az elfojtott feszültség, mindennek a legtökéletesebb rendben kell lennie, különben jön a verés. Ha pedig nem szülő az ember, hanem társadalmilag áll az adott egyén felett, akkor máshogy, pl. a megélhetés elvételével lehet rendet tartani. E sötét világ ellenpontja a tanító és ártatlan szerelme, akik bár nem térnek el a kor szigorától, emberségesebbek. Szerencsére nem esik abba a hibába a történet, hogy feltétlenül álszentnek mutassa be az erőseket, itt nem fekete-fehér a világ. Ami viszont nem tetszett, hogy a szigorú gyereknevelést traumatizálónak állította be; oké, nem egészséges nyilván, de nem is nevel szadistákat - szerintem, Haneke szerint meg igen. A politikai felhnagot is feleslegesnek érzem, elég lett volna nagyjából belőnie, hogy kicsivel az első világháború előtt vagyunk és nem kellett volna belénksúlykolni.

Forma: Az egész filmnek sznvtelen tárgyilagosságot kölcsönöz, hogy a már idős tanító narrál, de ő sem tudja mindenre a választ. A komorságot a fekete-fehér képek jelzik, mintha teljesen hiányoznának belőlük az élet színei, de rájöttem, hogy ez csak pszichológiai trükk, hiszen a tanítót melegebb karakterét látva mindjárt színesebbnek tűnik a világ is. Az ütem viszonylag lassú, nincsenek hirtelen vágások és mozdulatok, zene pedig egyáltalán. Az igazi erőssége a gyerekszínészek. Mégha nincs is sok jelenetük, az arcaik annyira karaktersen sokatmondóak, hogy sokkal jobb volt őket nézni, de az orvos lányára ez sem igaz, mert neki igenis kellett színészkednie és 15-16 éves korához képest kiváló volt.

Élmény: Az a baj, hogy kb. tíz éve már láttam, amikor először próbálkoztam elismert filmeket megnézni, így emlékeztem a javára és emiatt nem tudott olyan erős lenni, mint egy elsőalkalmas filmélmény. De amit át akart adni, azt tökéletesen átadta most is.

Érdekességek

• Korábban láttuk: Ulrich Tukur (A mások élete)
• Susanne Lothar 2012-ben, 51 évesen öngyilkos lett.