Rendezte: Antonioni, Michelangelo
Műfaj: -
Főbb szereplők: Gabrielle Ferzetti, Monica Vitti, Lea Massari
Megjelenés: 1960, Olaszország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8 pont
Előzetes: https://youtu.be/JriOH3MdS_w
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-kaland-l-avventura/movie-1258
Tartalom
Anna viszonya barátnőjével, Claudiával és vőlegényével, Sandróval (Gabriele Ferzetti) nem konfliktusmentes, mintha nem érdekelné őket igazán. Hajókirándulásra mennek egy előkelő társasággal, és pár órára kikötnek egy kisebb szigeten megpihenni. Amikor továbbindulnának, Anna eltűnik. Tűvé teszik a szigetet, de nem találják. Claudia és Sandro nem túl lelkesen, de követik a bizonytalan tanúk vallomásai alapján Anna nyomát, és közben kezdenek egymásba szeretni.
Hogy miről szól a film? Magamtól nem jötem volna rá. Antonioni segít: I hope to show not the birth of an erroneous sentiment, but rather the way in which we go astray in our sentiments. Because as I have said, our moral values are old. Our myths and conventions are old. And everyone knows that they are indeed old and outmoded. Yet we respect them. Talán abból kéne ezt leszűrni, hogy Anna eltűnését Claudián kívül mindenki viszonylag gyorsan feldolgozza, és Claudia se őszinte szeretetből ragaszkodik barátnője emlékéhez, hanem kísértő árnyként vetül Claudia és Sandro kapcsolatára. Ami valóban nem komoly, hiszen Sandro szinte azonnal ráhajt Claudiára, és amint lehet, meg is csalja. Sandro ráadásul nem csak szerelmi életében pöcs, hanem szakmájában is: egyik percben még művészi álmairól mesél, a következőben - talán féltékenységből - tönkreteszi egy fiatal művét.
Megvalósítás
A film legfontosabb tulajdonsága a hagyományos történetmesélés semmibe vétele. Anna eltűnése ugyanis sosem lesz megmagyarázva, egyszerűen csak alapul szolgál arra, hogy megmutassa, ki hogyan reagál rá, és hogy szellemként kísérthessen végig.
A film hangilag és képileg sem nyújtott számomra semmi érdekeset. Leginkább a Claudiát alakító Monica Vittinek hozta meg a hírnevet, és valóban ő a legerősebb jelenség a vásznon, pedig Sandrónak legalább ennyire érdekesnek kéne lennie. Az olasz mediterrán, de még romos kisvárosok adnak egyfajta hangulatot a filmnek, különösen a tengerparti jelenetek átérezhetőek.
Élmény
Újabb nehezen befogadható művészfilm. Bemutatásakor Cannes-ban ki is fütyülték, de a nézettség és a kritikusok is elég hamar rákaptak az ízére. Ilyenkor mindig várok valami kapaszkodót a filmhez, ha máskor nem, a végén, ami értelmet adna az addig látottaknak, mint pl. a Biciklitolvajok esetében. De itt nincs csúcspont vagy katarzis (legalábbis első nézésre nem éreztem ilyet), így aztán inkább olyasmi érzésem volt, mint A játékszabálynál vagy a Play Time-nál, ahol nem a történet a fontos, hanem egy statikus kor- vagy egy társadalomrajz.
Érdekességek
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Gabriele Ferzetti (Volt egyszer egy Vadnyugat)
