Artúr filmélményei

Nagymenők (1990)

2015. július 20. 09:09 - Liberális Artúr

Rendezte: Scorsese, Martin
Műfaj:
életrajzi, krimi
Főbb szereplők:
Robert De Niro, Ray Liotta, Joe Pesci, Lorraine Bracco

Megjelenés: 1990, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/2ilzidi_J8Q
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/nagymenok-goodfellas/movie-4489

Tartalom

Henry csodálja a maffia korlátlan hatalmát, közéjük szeretne tartozni, és egyszerű kifutófiúból hűsége folytán idővel maffiacsaládjának megbecsült tagja lesz. Két másik taggal, Tommyval (Joe Pesci) és Jimmyvel (Robert de Niro) kerül szorosabb viszonyba a családfő mellett. Két nagyobb reptéri rablás után egészen a "goodfella" szintig emelkednek, ami bizalmi embert jelent. Henry odáig van ezért az életért, és a családfő utasításának ellenére is drogdílerkedni kezd. Amikor lebukik, úgy érzi veszélybe kerül az ő és felesége élete, életvitele.

Hiába szól a történet elsősorban Henry felemelkedéséről és bukásáról, mégsem nevezhetem az övét a központi szálnak. Sokkal inkább van itt szó a maffia működésének és hétköznapjainak bemutatásáról. Arról, hogy a rosszul szocializált emberek nulla erkölcsi érzékkel élnek és csak a hatalom, a pénz érdekli őket, rajtuk kívül mindenki más csak egy eszköz, akin át kell vagy át lehet lépni ha gyengébb nálad. Egy másik világ más törvényei szerint élnek, kész megkönnyebbülés, amikor a rendőrségen normális embereket is láthatunk.

Megvalósítás

A film pörgős, nem lassítják le lelkizéssel; minden jelenet egy kicsit jobban megismertet minket a szervezett bűnözéssel. Az elején még soka a kimerevített kép, ezek később elmaradnak. A sok jelenet ellenére is azonban megmarad végig a szereplőket mozgásuk közben egy snittben követő kamera technikája.

A több évtizedet felölelő történet korszakait a Forrest Gumphoz vagy a Sráckorhoz hasonlóan itt is az adott kor slágerei jelzik, de itt sem erősek. A zene mellett a képek sem voltak rám nagyobb hatással. A karakterek többnyire statikusak, de a valódi Henry szerint meglehetősen valósak. Érdekesség még a narráció: szinte végig Henry mesél, de néha megszakítja ezt a felesége narrációja. Ez már csak azért is jó, mert A keresztapában pl. épp azt hiányoltam, hogy a családi élettel női szemszögből túl keveset foglalkoztak. Itt sem viszik túlzásba, de kapunk egy elnagyoltabb vázlatot, hogy mivel is kell számolnia a feleségeknek, szeretőknek a bűnözés világában.

Élmény

A filmbéli gyilkosságok kegyetlenek, de mégsem megrázóak. Nem azonosulunk ugyan a szereplőkkel, de sikerül megérteni és elfogadni tetteiket a film belső logikája szerint. A keresztapa fókusza a főszereplő fejlődésén/züllésén volt, ennek a filmnek nincs igazán ilyen központi eleme: egy gyors, pontos, érthető képet kapunk a szervezett bűnözésről. Kicsit izgalmas, érdekes, de nem katartikus, nem annyira szórakoztató.

Érdekességek

- Számos színész már feltűnt Scorsese valamelyik korábbi filmjében: Robert De Niro, Joe Pesci, Frank Sivero, Frank Vincent, Frank Adonis, Tony Sirico, Tony Lip
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Samuel L. Jackson (Jurassic Park, Ponyvaregény, Csillagok háborúja), Frank Adonis (Francia kapcsolat),
- Scorsese, a rendező szülei is szerepelnek a filmben
- Ed Deacy valójában detektív, önmagát alakítja.
- A film igaz történat alapján készült, az ügynek nemrég lettek újabb fejleményei.
- A forgatás során A keresztapa veteránjai lófejeket hagytak Ray Liotta öltözőjében üdvözlésképpen :D

Szólj hozzá!

Persona (1966)

2015. július 18. 13:58 - Liberális Artúr

Rendezte: Bergman, Ingmar
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Bibi Andersson, Liv Ullmann, Margaretha Krook, Gunnar Bjornstrand

Megjelenés: 1966, Svédország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/amxvetvKfho
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/persona-persona/movie-1996

Tartalom

Elisabet színésznő, váratlanul megnémul és szinte mozdulatlanná válik. Nem beteg, csak nem akar beszélni. Almát bízzák meg ápolásával a kórházban, és tengerparti üdülőházba küldik őket. A néma páciens mellett Alma egyre több és bensőségesebb dolgokat közöl magáról, ám egy nap megdöbbenve tapasztalja, hogy Elisabet ezeket levélben megírta másnak. Veszekednek, kibékülnek, elfogadnak, és Alma távozik.

Én végig meg voltam győződve arról, hogy itt egy személy különböző tudati szintjei testesülnek meg a főnővérben, Elisabetben és Almában, ehhez képest mindenki pszichológiai horrorként emlegeti a filmet, ahol a szereplők összemosódnak. A film filozófikus, sok szimbólummal dolgozik, de mégsem annyira érthetetlen, mint a Kiffulladásig vagy a Vétlen Baltazár. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy real-time értelmezni tudtam, de úgy érzem, a lényeg a nőiségen van: Elisabet szinte tökéletes, de nincs gyereke, ezért nem játszhatja el hitelesen az anya szerepet. Kényszerből szül, de egy pillanatig sem kívánja a gyerekét. Alma élete legboldogabb élménye egy spontán négyes szeretkezés volt kiskorúakkal, amitől teherbe esett, de Elisabettel ellentétben az ő abortusza sikeres volt. Ezekre épül a film drámája, de közben számos apró dolog is van, amit külön lehetne elemezni, és a kritikák meg is teszik. Talán a szexualitás és a gyerek-téma csak része az egésznek, hiszen gyakran felvetődik a halál és a változás is. Érdemes lesz még párszor megnézni.

Megvalósítás

Két főbb megoldás jellemzi a filmet: egyrészt Alma és Elisabet összemosódása úgy jelenik meg képileg, hogy a fejeik rendre fedésben vannak. A másik feltűnőbb elem háromszor kerül elő: a film elején, közepén és végén. Filmszakadást látunk megspékelve rengeteg, csak egy-egy pillantra feltűnő képpel, ezek a film szimbólumai. Ezek a filmszakadások jól zökkentik ki a nézőt és emelik egyetemesebb szintre a történetet. Egy ponton még Bergmant is láthatjuk, ahogy épp veszi ezt a filmet. (És ne feledkezzünk meg a bevágott péniszről sem, igaz, kedves Harcosok klubja?)

Hangilag és képileg egyébként annyira nem érdekes a filmszakadásos részeket leszámítva, a technika tartalmi szinten izgalmas. Pl. amikor ugyanazt a monológot meghallgathatjuk előbb Elisabet, majd Alma arcát figyelve, vagy amikor Alma meglehetősen naturalista módon meséli el a szeretkezést, ami szinte felér egy pornófilmmel.

Élmény

Elolvasva néhány kritikát, jó eséllyel teljesen félreértelmeztem a filmet, akárcsak a Száll a kakukk fészkére esetében. Itt azonban mégsem haragszok a nehezen megérthető filmre, mert úgy érzem elég kapaszkodót kapunk, hogy további megnézések esetén közelebb jussunk az igazsághoz. Sajnos azonban hiába adott az emberi dráma és a filozófia, mégsem éreztem katartikusnak és igazán átélhetőnek. Egy nyúlfarknyin múlik, de nem tetszett összességében a film.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Gunnar Bjornstrand (Fanny és Alexander)

4 komment

Csillagok háborúja I - II - III. (2005)

2015. július 17. 22:41 - Liberális Artúr

Rendezte: Lucas, George
Műfaj:
űropera
Főbb szereplők:
Liam Neeson, Ewan McGregor, Natalie Portman, Hayden Christensen, Ian McDiarmid

Megjelenés: 1999-2005, Egyesült Államok
Hossz: kb. 7 óra
IMDB: 6,9 pont
Előzetes: -
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/star-wars-baljos-arnyak-star-wars-episode-i-the-phantom-menace/movie-7847

Tartalom

A Galaktikus Köztársaságot belső és külső ellentétek marcangolják, a bürokratikus szervezet pedig képtelen cselekvésre. Palpatine szenátor igyekszik minél nagyobb befolyást szerezni, hogy véget vessen a töketlenkedésnek. Eközben a misztikus "Erő" törvényei szerint élő Jedi-harcosok egy kiemelkedő képességű fiúra bukkannak. Tíz évvel később a fiú, Anakin már felnőtt. nehezére esik a viszonylag érzelemmentes Jedi-életmód, főleg miután szerelmes lesz. Amikor anyját megölik, egyre könnyebben csábul rossz tettekre. Ekkorra Palpatine már a legnagyobb hatalmú politikus a köztársaságban, de a bürokrácia miatt még mindig nem tudnak hatékonyan fellépni a veszélyek ellen. Ideiglenesen teljhatalmat kap, és ezt kihasználva a demokratikus köztársaságot diktatórikus birodalommá szervezi. Anakin eközben szerelme elvesztése miatti félelmében az "Erő" sötét oldalát is szeretné meghódítani.

Ahogy fentebb is írtam, két szálon fut a történet: egyrészt a hanyatló köztársaság birodalommá válását láthatjuk, másrészt Anakin pálfordulását a jóból a rossz irányába. És egyik sincs jól bemutatva. A politikai vonal elvész a részletekben, és nem látjuk igazán, hogyan jutott ide a köztársaság és miért támogatják a központosítást. Ezzel szemben Anakin belső vívódásai túlságosan elnagyoltak, hiányoznak az apró részletek, ami hihetőbbé és valóságosabbá teszi drámáját.

Megvalósítás

Mindent beleadtak a látványba, az elejétől a végéig orgiázhatunk, de nem érzem túlságosan kreatvínak. Minden túlságosan emberi. Az első részben egészen béna lények is előfodulnak, szerencsére ezek később eltűnnek.Az Avatarhoz hasonlóan nekem túl sok az animáció, továbbra sem érzem, hogy felérne a valós kellékekkel, tájakkal, színészekkel. A karakterek nagy része egysíkú, és sajnos a színészek is - de ezt kertészi módra talán ellensúlyozza a pörgő cselekmény, legalábbis amíg nem a karakterre épülő részhez érünk.

 De hogy pozitívumokat is írjak, a második rész volt az egyik első teljes egészében digitálisan forgatott film. Az első rész kardozós koreográfiája egész látványos volt, a többi sajnos már túlanimált.

Élmény

A trilógia szerepe alapvetően az eredeti trilógia karaktereinek és eseményeinek felvezetése, legalábbis azoké, akik mindkettő hármasban szerepelnek. Ennek megfelelően nagyon sok a vissza (vagy inkább előre?) utalás, szépen kiszolgálják a rajongókat. A film látványos akciófilm, de a fő céljait szerintem nem bírta teljesíteni: sem Darth Vader, sem a birodalom nem A keresztapa.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Liam Neeson (Schindler listája), Kenny Baker (Amadeus), Samuel L. Jackson (Ponyvaregény, Jurassic Park), Sofia Coppola (A keresztapa, A keresztapa II), Christopher Lee (A gyűrűk ura), Nick Gillard (Az elveszett frigyláda fosztogatói)
- Színészek, akik a korábbi trilógiában is szerepeltek: Ian McDiarmid, Anthony Daniels, Kenny Baker, Frank Oz, Warwick Davies, Temuera Morrison, Peter Mayhew, Jeremy Bulloch.

Szólj hozzá!

Jurassic Park (1993)

2015. július 15. 20:20 - Liberális Artúr

Rendezte: Spielberg, Steven
Műfaj:
kaland, sci-fi
Főbb szereplők:
Sam Neill, Laura Dern, Jeff Goldblum,

Megjelenés: 1993, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/QWBKEmWWL38
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/jurassic-park-jurassic-park/movie-1252

Tartalom

Egy újonnan nyíló park kockázatelemzéséhez paleontológusokat és egy matematikust hívnak próbalátogatásra. A kis szigeten sikerült klónozással feltámasztani a dinoszauruszokat. Egy szabotázsakció miatt azonban véletlenül leáll a biztonsági rendszer, és természetesen az állatok elszabadulnak.

A film kicsit szörnyfilm mint a King Kong vagy a Cápa, kicsit komolytalan mint a Valakit megöltek vagy A mandzsúriai jelölt, kicsit gyereknemztető propaganda. Legalábbis ezt az üzenetet bírtam kihámozni az akciódús látványfilmből, hiszen a tulaj gyerekeiként tekint az állatokra, Dr. Grant kezdetben nem szereti a gyerekeket, noha maga is is kissé gyerekes, de a film végére megtanul gondoskodni róluk. Ezzel párhuzamosan pedig a dínók is megtanulnak szaporodni annak ellenére, hogy elvileg képtelenek rá.

Megvalósítás

A megvalósítás Spielberghez méltóan profi, alkalmanként izgalmas a megvilágítás és a kameraszög, és előfordul kreatív közvetett utalás is (pl. a nehéz léptekre pohárban megremegő víz). A dinoszauruszok látványosak és élethűnek tűnnek, noha nem érzem ettől függetlenül valósabbnak őket King Kongnál. A gyerekeknél mindenesetre jobban játszanak.

A film hemzseg az apró, kevésbé nyílt poénoktól, mint pl. hogy a technika veszélyesebbnek tűnik gyakran a ragadozóknál, de vannak vizuális gegek is bőven, és emiatt nem tudtam komolyan venni a filmet, ezért tűnt parodisztikusnak (ld. pl. az alsó képet).

Élmény

Bár a film izgalmas és látványos, nincs katarzisa. A szereplőkben sem zajlik le drámai változás, és a történetben is csak annyira futja, hogy elmenekülnek. Ha filmbéli csúcspont nincs is, azon kívül viszont akad: a látványorgia, annak felismerése, hogy mire képes már a technika, többeket megihletett. Így készülhetett el később az új Csillagok háborúja trilógia vagy A gyűrűk ura.

Érdekességek


- A park állatorvosa, Gerald R. Molen valójában producer, több Spielberg-filmé is, és előszeretettel feltűnik bennük kisebb szerepekben.
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Samuel L. Jackson (Ponyvaregény)
- Richard Attenborough tavaly hunyt el, testvére a híres tévés, David Attenborough.
- Bár a film címe jurakori park, a benne szereplő dínók többsége akkor még nem létezett; megformálásuk szintén sokmindenben eltér a valós helyzettől.

Szólj hozzá!

Árnyékhadsereg (1969)

2015. július 15. 20:18 - Liberális Artúr

Rendezte: Melville, Jean-Pierre
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Lino Ventura, Paul Meurisse, Jean-Pierre Cassel

Megjelenés: 1969, Franciaország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/on38oTESbHU
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/arnyekhadsereg-l-armee-des-ombres/movie-89169

Tartalom

1942-1943, a megszállt Franciaország. Egy férfit politikai börtöntáborba szállítanak éppen, ahol a többség olyan apróságok miatt került, mint hogy egy tüntetés közelében volt véletlenül. A férfi, Gerbier nyugodt, érzelemmentes típusnak tűnik, ám egy váratlan pillanatban kihallgatás előtt vakmerően elfut. Az ellenállás fontos alakja, és amikor legközelebb viszont látjuk, épp árulóját készülnek megfojtani. Angliába utazik egy tengeralattjárón, majd amikor egy fontos emberét elkapják, repülőről hajt végre ejtőernyős ugrást, hogy visszajusson. Rátermett asszisztense, Mathilde megszervezi a szabadítóakciót, de már elkéstek. Eközben egy másik emberük is magánakcióban megpróbál élete árán is segíteni. Gerbier-t újra elkapják egy razzia során, kivégzését csodával határos módon ússza meg, Mathilde-ot azonban lányával zsarolják, ezért meg kell ölni, hogy se az ellenállásnak, se a lányának ne essen baja azok az információk miatt, amik Mathilde birtokában vannak. A film végén feliratokból megtudjuk, hogy valamennyi főszereplőt elkapták és kivégezték később.

Bár a film fikció, akár valós is lehetne. A főnök pl. két ismertebb ellenáló vezér, Cavailles-re és Moulinra is ráillik, Melville a rendező pedig maga is részt vett az ellenállásban. Nem nélkülözi az erőszakot, de mégsem az akción van a hansgúly, hanem az ellenállók mindennapjain, amibe beletartozik az árulás, kínzás, halál. Egyes elemei miatt nézhetjük egzisztencialista alkotásként is, hiszen folyton élet-halál között lebegnek a szereplők. Különösen Gerbier kivégzéses jelenete érdekes, ahol a németek felajánlják a futás lehetőségét: ha elérik az elítéltek a falat mielőtt golyót kapnának, nyernek egy napot. Gerbier először nem akar részt venni a színjátékban, de életösztöne felülbírálja.

Megvalósítás

Szürke, akár a hétköznapok. Sosem verőfényes, színes, részben persze azért mert ősszel-télen játszódik. Zene alig van, ami idegítépően feszültté teszi az izgalmasabb pillanatokat.

A film igazi erőssége talán karaktereiben és epizódszerű szerkezetében rejlik. Fentebb elmeséltem ugyan a főbb szálat, de sokkal érdekesebbek a viszonylag független jelenetek: ahogy Londonba utaznak egy felesleges tárgyalásra és kitüntetésre, majd megnézik a várost és az Elfújta a szélt, és este átélik, hogy a bombázás mennyir enm változtatja meg a londoni mulatozásokat. Vagy amikor az ellenállási mozgalom óvatossága miatt senki sem tud részleteket, és egy testvérpár úgy bájcseveg, hogy mindketten ellenállók, de nem tudják ezt a másikról.

Élmény

Kémes-titkosügynökös film, mint Az algíri csata egyes részei vagy A megalkuvó. Nem fogjuk a körmünket rágni izgalmunkban, de nem is ez volt a célja, hanem az ellenállás nyomasztóbb éveinek bemutatása valósághűen, minden romantika nélkül, a maga mocskával és hősiességével együtt.

Érdekességek

- Melville-t a rendezőt láthattuk szerepelni a Kifulladásig c. filmben.
- Andre Dewavrin nem színész, önmagát alakítja: a második világháborúban valóban a titkosszolgálat emebere volt.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
Mobil