Artúr filmélményei

A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka (2003)

2016. június 07. 18:08 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Verbinski, Gore
Műfaj:
fantasy, swashbuckler
Főbb szereplők:
Johnny Depp, Geoffrey Rush

Megjelenés: 2003, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,0 pont
Előzetes: https://youtu.be/naQr0uTrH_s
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-karib-tenger-kalozai-a-fekete-gyongy-atka-the-pirates-of-the-caribbean-the-curse-of-the-black-pearl/movie-55503

Tartalom

A 18. század elején járunk, azaz hajózunk, amikor a kis Elizabeth, a kormányzó lánya kisfiút vesz észre a vízben. Nyakában kalózmedál van, amit a kislány gyorsan elvesz tőle, hogy mentse életét. Nyolc évvel később Willből, a fiúból (Orlando Bloom) kalózokat megvető kovács lesz, Elizabeth-ből (Keira Knightley) pedig kalózregényekért rajongó nő, akibe szerelmes Will és a helyi kapitány, Norrington is. Egy alkalommal Elizabeth vízbe esik, de az épp arra járó, hajó- és legénységnélküli Sparrow kalózkapitány (Johnny Depp) kimenti őt. A lány tiltakozása ellenére börtönbe vetik, hiszen kalóz. Még nem is sejtik, hogy a vízzel érintkező kalózmedál, amelyet Elizabeth viselt, éjjelre a kikötőbe vonzotta a Fekete Gyöngy kalózhajót, amely egykor Sparrow-é volt, míg fel nem lázadt ellene legénysége. Megostromolják a várost és elrabolják Elizabethet, ugyanis a legénység Sparrow távollétében elátkozottá vált, és szükségük van a medálra, hogy megtörjék a varázst. Will a kalóz tapasztalátban bízva kiszabadítja Sparrow-t, hogy segítsen kiszabadítani szerelmét.

 A történet szólhatna valamiről, nem kellett volna sokat változtatni rajta, hogy mondjuk a kapzsiság, a származás vagy valamilyen erény kidomborodjon benne, de nem élt ezekkel a lehetőségekkel a film. Így marad egy szórakoztató kalandvígjátéknak, mint pl. amilyen az Indiana Jones vagy a Vissza a jövőbe.

Megvalósítás

A film hangulatát tekintve olyasmi érzésem volt, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyöknél vagy a Lenni vagy nem lenninél, azaz mintha nem tudta volna eldönteni, mi akar lenni. Nem arról van szó, hogy kalandvígjátékok egyszerre akciódúsak és humorosak, hanem hogy esetünkben a kettő váltogatja egymást, és az akciónál vagy a drámai részeknél komolyabbnak akarja mutatni magát, mint amennyire a humora engedi.Több kritika szerint is túl hosszú volt a film; ez így önmagában szerintem nem igaz, viszont számomra is volt bőven olyan időszak, amikor unalmassá vált, mert nem haladtunk előre semmit. Ez nem azt jelenti, hogy nem történt semmi, de pl. teljesen feleslegesen bonyolították meg a cselekményt, túl sokáig mutatnak egyes harcjeleneteket, túl sokszor futnak össze a szálak, hogy aztán szétváljanak majd újra összefussanak... stb. A film erényei közé tartozik, hogy vissza tudta hozni a klasszikus 1980-as évekbeli kalandvígjátékok hangulatát a 2000-es évekbe, illetve természetesen és egyértelműen Sparrow karaktere az, amitől igazán népszerű lett a film. Sparrow agyafúrt, de közben megvannak a maga esendőségei, miközben van benne egy csipetnyi Han Solo is.

Sokan dícsérik a filmzenét, de őszintén szólva nekem fel sem tűnt. A színészek nem gyakoroltak rám nagyobb hatást, Sparrow esetében szerintem pedig inkább a karakter vitte a színészt, mintsem fordítva. Verbsinki, a rendező előszeretettel alkalmazott alulról felfelé körívben haladó kameramozgást, amitől mozgalmasabb és látványosabb lesz a film, de nem ad hozzá plusz jelentést, ellentétben mondjuk A gyűrűk urával. Az animációk még mindig feltűnően elütnek a díszletektől és a valós helyszíntől (és időnként a díszlet is elüt a valós helyszínek minőségétől), ez még korunk gyermekbetegsége, idővel majd biztos felnő.

Élmény

Nem most láttam először, mégis többet vártam tőle, több humort, több kalandot, több szórakoztatást. Ehelyett inkább egy feleslegesen túlbonyolított kalandfilmet kaptam, amely műfaj ugyan nagyon hiányzott a korszakból, és ez elég is volt az óriási sikerhez (minden idők egyik legsikeresebb filmje), de hosszabb távon ez nem az a fajta film, ami kultfilm lesz vagy klasszikus.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Johnny Depp (A szakasz), Geoffrey Rush (Némó nyomában), Orlando Bloom (A gyűrűk ura), Keira Knightley (Csillagok háborúja), Zoe Saldana (Avatar), David Bailie (Gladiátor), Greg Ellis (Titanic)
- Ez volt a Disney első 13 éven aluliaknak nem ajánlott filmje, amelyet egy kis plusz erőszakért és persze az idősebb tinik kedvéért áldoztak be.
- Minden idők egyik legtöbb bevételt hozó filmjeként természetesen készült is hozzá még négy rész, a legutóbbit 2017-ben mutatják majd be. Legsikeresebb mégsem ez lett, hanem a második rész.
- A film alapja érdekes módon egy kalandpark, amely még 1967-ben nyílt Disneylandban.

Szólj hozzá!

Egy hatás alatt álló nő (1974)

2016. június 06. 01:14 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Cassavetes, John
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Peter Falk, Gena Rowlands

Megjelenés: 1974, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/d5O7ujg3VQU
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/egy-hatas-alatt-allo-no-a-woman-under-the-influence/movie-543

Tartalom

Nick (Peter Falk) építőipari munkás, igyekszik haza feleségéhez évfordulót ünnepelni, de közbejön egy sürgős munka. Mabel már lepasszolta a gyerekeket, de amikor nem jön haza Nick, görbe estét csap és lefekszik egy idegen férfival. Reggel Nick a kollégáival tér haza, Mabel pedig igyekszik jó háziasszonyként viselkedni, de ekkor derül ki igazán számunkra, hogy nem teljesen százas. Amikor kezdi elvetni a sulykot és átlépni az illendőség határait, a hirtelenharagú Nick egy pofonnal nyugtatja le. Több hasonló, rokonokkal és szomszédokkal történt eset után végül Mabelt elmegyógyintézetbe viszik. Hat hónap múlva visszatérhet, de vajon változott valami?

Egyes leírások szerint a történet lényege a karakterekben és kapcsolataikban keresendő, de én inkább a Guardian írása felé hajlok, mely szerint a női szerepekről, a nő helyéről van szó, aki "hatások" alatt van. Mabelnek több szerepnek is meg kell felelnie, és ha nem hozza az elvárt szintet, akkor megütköznek rajta: házastárs, háziasszony, anya szerepeiben is megbukik a megfelelési kényszer nyomása alatt - de a többiek nemkülönben képtelenek ellátni szerepüket. A film vége pedig nagyjából ott ér véget, ahol elkezdődött, azaz nincs megoldás, Mabel és Nick szerelme kitart, de szenvedéssel teli.

Megvalósítás

Ezzel együtt igaza van a többi kritikának is, hiszen mindezt elsősorban Mabel bőrén tapasztalhatjuk meg. Ő olyasmi, mint egy viselkedni még képtelen gyere felnőtt testben, egy hiperaktív Forrest Gump. Őt tartják őrültnek, de Nick hasonlóan rossz idegállapotban van: könnyen elveszti a fejét és érzelmi alapú döntéseket hoz ahelyett, hogy kicsit meggondolná a dolgokat (hogy érthetőbb legyen: egy alkalommal meghív 60 embert vendégségbe,  majd rájön hogy ez rossz ötlet és inkább hazaküldi a megjelenteket). A gyerekek mellett egy harmadik fontos szereplő Nick anyja, aki nem kedveli Mabelt és meglehetősen anyáskodó a fiával, ezzel mintegy állandó konfliktusokat gerjesztve. A színészek hitelessége egyrészt annak köszönhető, hogy Cassavetes, a rendező engedte, sőt bátorította őket, hogy térjenek el a szövegkönyvtől, másrészt pedig az sem mellékes,, hogy többségük barát vagy családtag. A Mabelt alakító színésznő pl. Cassavetes felesége, Nick anyja pedig Cassavetes anyja, Mabel anyja az ő igazi édesanyja. A film szerkezete epizodikus, nincs igazi történetszál, csak életképeket láthatunk, melyek egymással lazán, de összefüggnek.

Ezt a fajta intimitást támasztja alá a kamerakezelés is, amely a közelieket kézikamerásan, vágatlanul, de legfőképpen hosszan veszi. Ez utóbbi azért fontos, mert kényelmetlenül sokáig mutatnak egy-egy konfliktust, megölve ezzel az estleges feloldást, megnyugvást. Nem megoldással ér véget egy veszekedés, hanem láthatjuk egészen addig, amíg belefáradnak a karakterek és inkább elfojtják a problémáikat. Ezt leszámítva más érdekességet nem fedeztem fel. Zene alig van, világítás semmi, a látványos képek is hiányoznak.

Élmény

Amikor befejeztem a Kill Billt és megírtam, az írásom fele elszállt. nagyon nehéz volt nekiülni hogy újra megírjam, majd kicsit kisebb kedvvel ültem neki ennek a filmnek is. Az sem segített, hogy ez a film gyakorlatilag eseménymentes, lassú. Ezek miatt nagyon vontatottnak éreztem, de egyébként is hiányzott belőle a katarzis és a látványelemek.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Peter Falk (Berlin felett az ég, A herceg menyasszonya)
- Egy ilyen filmet természetesen senki nem akart finanszírozni, Cassavetes színészi munkáiból szedte össze rá részben a pénzt, de jelentős összeggel szállt be bartája, Falk is.

Szólj hozzá!

Kill Bill (2004)

2016. május 31. 21:19 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Tarantino, Quentin
Műfaj:
akció, harcművész
Főbb szereplők:
Uma Thurman

Megjelenés: 2003-2004, Egyesült Államok
Hossz: kb. 4 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/7kSuas6mRpk
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/kill-bill-kill-bill-vol-1/movie-58384

Tartalom

A terhes Beatrixet (Uma Thurman) esküvőjén lövi agyon Bill (David Carradine) és válogatott bérgyilkos-alakulata. Beatrix azonban valami csoda folytán életben marad, és négy év kóma után felébred. Terhessége megszakadt, bosszút akar állni Billen és csapatán. Először Japánba utazik, hogy a csapat egykori tagjával végezzen, aki jelenleg a jakuza feje, majd visszatérve Amerikába a kés-specialistát is megöli. Mint kiderül, egykor Beatrix is a csapat tagja volt, Bill szeretője, és a gyerek, akivel terhes volt, szintén Billé. Azért hagyta el a férfit, hogy gyerekük ne ebben a gyilkos közegben nőjön fel. Beatrix folytattja bosszúhadjáratát, de a többiek már számítanak rá, és még nem is sejti, hogy gyereke is életben van...

A történet esetünkben kevésbé fontos. nagyjából összefoglalható abban, hogy az anyaság miatt hogyan értékeli át egy nő az addigi egocentrikusabb életét. persze sántít a dolog, hiszen amíg abban a tudatban van, hogy nincs gyereke, újból visszatér Beatrix régi életmódjához. A lényeg inkább a megvalósításban van, amely Tarantino, a rendező szokása szerint más más filmekre való utalásokból áll. A Kill Billben ezek a filmek a távol-keleti harcművész filmek és a westernek, az ő sítlusukat gyúrta össze sajátjával. A kérdés csak az, hogy ennek így mi értelme volt, mert mondanivalója nincs igazán, paródiának sem paródia.

Megvalósítás

Persze Tarantino nem is történetei mélysége miatt szerethető, hanem a sítlusa miatt, amely könnyeden erőszakos, humoros, hangulatos. Legfontosabb megjegyezni, hogy a filmet hossza miatt kényszerűségből kettévágták és fél év különbséggel mutatták be őket. Azonban nemcsak emiatt kétrészes film, ugyanis a két fél meglehetősen eltérő. Míg az első egy gyors tempójú, vérben úszó erőszakorgia, addig a második sokkal lassabb, drámaibb hangvételű, karakterekre koncentráló darab. Az első fél a japán popkultúrán alapszik, a második inkább a kínain és a westernen (hála néked internet, elhivatott embereknek köszönhetően itt olvasható a teljes referencia lista). Az első rész felvezeti a történetet és a karaktereket, a második végez velük (pl. az első részben a jakuzafőnök kivételével csak a szereplők jelenlegi állapotát ismerhetjük meg, illetve pl. Billt rejtélyesen nem mutatják, Beatrix nevét pedig kisípolják - és nem sípolják ki, de ez egy másik poén). Fentebb már említettem, hogy nem paródia a film. Tarantino filmjéről beszélünk, és ha ezt esetleg elfelejtenénk, már az elején jelzi már-már Gyalog galopp sítlusban, hogy az egész egy vicc, nem kell komolyan venni. Annál is inkább, mert elképzelhetetlenül túlzóak az akciójelenetek, nem lehet rajtuk nem nevetni, bármennyire is véresek. és ez tönkreteszi a hangulatot, mert a drámaibb részek, amelyek katartikusak lehetnének, nem működnek a hülyéskedés miatt.

Ahogy Ebert írta, a film olyan, mint egy zseniális gitárszóló: Tarantino elképesztően sokszínű módszereket dob be a vizzális gyönyör érdekében, de ahogy a történetnél, ezekből is hiányzik szerintem valamiféle rendező elv, ami a mondanivalót erősítené. Szép képek, szokatlan kameraszögek, osztott képernyő, gyors vágások váltogatják egymást. Ahol a hangulat megkívánja, ott fekete-fehérbe váltanak a színek, egy hosszabb japán epizód pedig végig anime-stílusban készült. A karakteres zene ugyancsak mindig az adott stílushoz passzol. Hogy mennyire karakteresek, azt jól bizonyítja, hogy idáig fogalmam se volt róla, hogy ezek ebből a filmből vannak, de mégis ismertem már őket. A western betétdalnál is azt hittem, hogy ez egy ügyes Morricone-utánzat, aztán mint később kiderült, nem utánzta, hanem valódi Morricone volt :D.

Élmény

Tiszteletadásnak tekintik az adott korszak filmjei felé, de szerintem  az még önmagába kevés, hogy összegyúrja azok elemeit saját stílusával, illett volna továbblépni valamilyen szinten. Monadnivalója nincs, és képileg hiába látványos, ha azzal nem szolgál semmilyen célt azon kívül, hogy látványos. Szórakoztató, de nem érzem többnek annál, mint amennyi látszik belőle.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattun kkorábban: Uma Thurman (Ponyvaregény), David Carradine (Aljas utcák), Michael Madsen (Kutyaszorítóban), Daryl Hannah (Szárnyas fejvadász), Samuel L. Jackson (Szemet szemért, Nagymenők, Jurassic Park, Ponyvaregény, Csillagok háborúja)
- Lawrence Bender producer több Tarantino-filmben is rendszeresen cameozik. Szerepelt már a Kutyaszorítóban, és a Ponyvaregényben is.
- A vidéki apa-fia serifpáros ugyancsak rendszeresen visszatérő karakterek Tarantino univerzumában. Őket a valóságban is apa és fia lakaítják, Michael és James Parks.
- Az alapötletet Tarantino és Uma Thurman közösen álmodták meg a Ponyvaregény forgatása alatt.

Szólj hozzá!

Az elmaradottság emlékei (1968)

2016. május 29. 23:43 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Alea, Tomas Gutierrez
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Sergio Corrieri

Megjelenés: 1968, Kuba
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,8 pont
Előzetes: https://youtu.be/xJ2k-yYnWZo
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/az-elmaradottsag-emlekei-memorias-del-subdesarrollo/movie-92172

Tartalom

Kuba, 1961-1962. A Disznó-öbölbeli invázó után a jómódú Sergio családja az Egyesült Államokba menekül, ő azonban nem érzi szükségét a távozásnak, inkább szemlélődik. Pablo barátja is elmegy, amint az import megszűnik. Noemi, a takarítónője kapcsán megjegyzi, hogy a kubai nők hirtelen öregednek meg valamikor a harmincas éveikben. Ez az alulfejlettség vagy inkább az elmaradottság ismérve, Sergio sokkal jobban szereti a magukra adó, sokat sminkelő nőket. Szüzességét 13 évesen vesztette el prostituálttal, azóta rendszeresen visszajár, és egyéb hódításait is nagyjából úgy végzi, hogy anyagi javakat ajánl fel a nőknek, mint pl. a 16 éves Elenának. A magát európai szellemiségű értelmiséginek tartó Sergio megpróbálja kiművelni a lányt, de az nem fogékony rá. Elmaradott. Eszébe jut Helena, a német lány, akivel minden tökéletes volt, de üzleti elfoglaltságai miatt végül eltávolodtak egymástól. Egy nap megjelenik Elena bátyja, aki azt állítva, hogy Sergio megrontotta a kishúgát, házasságot követel...

A történetnek nincs igazán fő vezérszála, hanem Sergio észleléseit, gondolatait láthatjuk és élhetjük át a kommunizmusba tartó Kuba kontextusában. Ő testesíti meg a semmittevő polgárt, aki végig megfigyelőként van jelen. Nem bántja őt különösebben a rendszer, ő pedig semleges azzal szemben. Lépten-nyomon az ország elmaradottságát látja mindenben, főleg a nőkkel való viszonyaiban, valójában azonban ő nem képes elvegyülni a kubaiak között és haladni az ország irányával. Értelmesebb, autentikusabb elemzésért klikk ide.

Megvalósítás

A történet szerkezete meglehetősen csapongó; részben lineáris, a valóság a Disznó-öbölbeli inváziótól a kubai rakétaválságig tart, de Sergio gondolatai gyakran elkalandoznak a múltba, sőt, a képzeletébe is. Teljesen Sergio-központú, aki egymaga testesíti meg a forradalom előtti polgárságot és az ahhoz tartozó erkölcsöket, életmódot. A nőket kamaszkora óta tulajdonképpen megveszi, értékteremtő munkát nem végez (ingatlanaiból származó bérleti díjakból él), kulturálisan pedig inkább európai, mint kubai (bőrszíne szándékosan sokkal világosabb sok más szereplőénél). Van pár jelképes eleme a filmek, amik közül egyeseket csak a kubaiak érthetnek, de pl. egy ponton fontos szerepet kap Hemingway is, aki egy időben Kubában élt, egy helyit szolgájának nevelt ki, és "gyilkolással menekült a halál elől".

Technikailag meglepően sokszínű volt, egészen más jellegű filmre számítottam. Nemcsak Sergio tekintette magát európainak, hanem a film stílusa is: kapásból fel lehetett rajta ismerni Felllinit és Resnais-t, de ez működött visszafele is, ugyanis az egyik jelenet kb. ugyanaz volt, amit a húsz évvel későbbi Cinema Paradisoban láttam. A kamera többnyire szorosan közel van Sergio fejéhez, hogy könnyebben azonosuljunk nézőpontjával, emlékeit pedig gyakran csak egy-egy bevillanás erejéig látjuk, és vannak klipszerű részek is. Gondolatait narrációként halljuk, a zene pedig markánsan jazzes, álomszerű, amely egy-egy megszólalással képes másik világba repíteni minket. Láthatunk filmrészleteket, de jelentősebbek a dokumentumfilm-bevágások, amelyek elsősorban a történelmi változásokat, a kontextust mutatják meg.

Élmény

Igazából nem értettem meg a filmet. Lehet hogy ez megint csak az ázsiai filmek esetében is fennálló kulturális különbségből adódik, de inkább afelé hajlok, hogy nem volt elég összeszedett. Értem mi folyik a filmben, de nem éreztem át, mert nagyon csapongott, miközben meg nagyon is hangulatos és magával ragadó volt. Voltak tök látványos képi elemek is, de ezek sem álltak össze egységes stílussá sajnos. És mindez sajnos nem úgy nem állt össze, hogy felsóhajthattam volna, hogy "hajj, ha egy picit ügyesebben megcsinált, akkor tetszett volna", hanem meg sem fordult a fejemben ez a gondolat. Mindenesetre jó volt látni egy kubai filmet.

Érdekességek

- Bár alapvetően pozitívan áll Castro rendszeréhez a film, nem hagyja azt kritika nélkül. Szerencsére azonban Castro igazi harcot csak 1971-ben hirdetett a dekadens nyugati művészet ellen.
- A filmet épp idén vetítették le Cannes-ban, mint klasszikust.

1 komment

Donnie Darko (2001)

2016. május 28. 20:42 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Kelly, Richard
Műfaj:
dráma, horror, pszichológiai, sci-fi
Főbb szereplők:
Jake Gyllenhaal, Jena Malone, Drew Barrymore

Megjelenés: 2001, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/rPeGaos7DB4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/donnie-darko-donnie-darko/movie-46633

Tartalom

A kisvárosi kamasz, Donnie skizofrén tüneteket mutat. Egyik éjjel hangot hall, melyet követve találkozik Frankkel, az óriásnyúllal, aki megjósolja neki a világvége pontos időpontját. Míg Donnie nincs otthon, épp szobájára hullik egy repülőgéphajtómű, így szerencsére senkinek se esik baja. Ezután Donnie követi a nyúl valamennyi tanácsát, amely elsősorban vandalizmusra ösztönzi. Az iskolába eközben új lány érkezik, Gretchen, akivel Donnie hamar egy hullámhosszra kerül és járni kezdenek. Donnie már nappal is hallucinálni kezd, mintha látná az emberek közeljövőjét; így jut el az őrültnek tartott "halálnagyi" könyvéhez az időutazásról, amelyben mintha épp azokat a jelenségeket írnák le, melyeket ő is tapasztal. Már csak pár óra maradt a megjósolt időpontig, ezért Donniék a halálnagyihoz sietnek segítségért.

A történet alapvetően egy felnőtté válás története, melyben Donnie előtt lehullik a felnőtt világ képmutatásának leple, szerelmes lesz, megtanul döntést hozni. felvet néhány filozófiai kérdést, de kb. csak annyira mint az Állj mellém, odáig nem merészkedik, mint a Harcosok klubja.
(Kedvenc párbeszéd:
- Donnie: Te miért viseled azt a ronda nyúl-álarcot?
- Frank: Te miért viseled azt a ronda ember-álarcot?)
És hogy komplikáltnak tűnjön, megspékeli skizofréniával és az időutazással, de ezektől nem lesz több a film, csak érdekesebb, izgalmasabb.

Megvalósítás

Ha nagyon lecsupaszítjuk tehát, egy középiskolás srác történetét láthatjuk, ahogy kezd önállóvá válni, és így lázad alapvetően normális szülei ellen és a meglehetősen képmutató kisvárosi társadalom ellen. Betegsége ugyan csavar rajta egyet, de valójában nem attól aggresszív, hanem ahogy a filmben a Graham Greene (A harmadik ember írója) novella kapcsán is elhangzik, a változás hiánya kényszeríti ki belőle ezeket a tetteket. (Kicsit sajnáltam, hogy a motivációs tréner hazug világképe a gyerekpornótól omlott össze és nem világnézetének cáfolatától, de mindegy, ez van.) Egy másik könyv, ami fontos szerepet kap, a halálnagyié, aki korábban az iskolában tanított, majd látszólag megőrűlt. Időutazós könyve segít Donnie-nak megérteni, mi zajlik körülötte és mintegy felnőtté válva döntést hozni. Emellet van még kisebb politikai szál is, vallási szál is, meg még ki tudja mi minden, de ezek kevésbé fontosak. A film eredetileg sokkal talányosabbra sikerült, ami miatt kultsátuszba került, hiszen csak tippelni lehetett, mi is történt valójában. A pár évvel későbbi rendezői változat mintegy húsz perccel megdobta a filmet és szerintem ki is herélte azzal, hogy igyekezett megmagyarázni a nézőknek, amitől hiába sci-fi, sokkal kevésbé lesz misztikus. Akit érdekel a magyarázat, itt elolvashatja.

Szép tájképekkel indít, ilyenkor mindig irigylem az amerikaiakat a végtelen természetben elterülő helyes kertvárosok miatt. Az animációt okosan használják, mint a jobb filmekben, de szerepe miniámlis. A groteszkséget sajnos csak Frank jelenti, pedig a skozofrén tudatállapot megengedett volna ennél jóval többet is. Ami többször előkerül, az a párhuzamos szerkesztés, azaz amikor két rövid történetszál között gyorsan váltogatnak, párhuzamot vonva ezzel a kettő között (pl. a gyerekpornón felháborodó szülők vs. a kislányok erotikus tánácn elolvadó, ugyanazon szülők). A film 1988-ban játszódik, ennek megfelelően korabeli zenéket hallhatunk, amik hangulatosak, de néha soknak érzem őket. Óriási sláger lett a benne elhangzó Mad World feldolgozás, ami valóban a film egyik csúcspontja és még szövegben is tökéletesen passzol a történethez.

Élmény

A filmnek rengeteg rajongója van, és valóban hangulatos, végig egyfajta kellemetlen, tragikus érzetünk van, amit szépen alátámasztanak a borongós képek és a mélabús zenei válogatás. A misztikum és a mindent megkérdőjelező befejezés pedig sokakban azt a látszatot keltheti, hogy ez egy nagyon érdekes film, de számomra feleslegesen bonyolította meg a történetet és csak zavaros lett katartikus helyett.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Katharine Ross (Diploma előtt, Butch Cassidy és a Sundance kölyök), Maggie Gyllenhaal (A sötét lovag, A sötét lovag - Felemelkedés), Drew Barrymore (E. T., a földönkívüli), Scotty Leavenworth (Halálsoron)
- A filmet Drew Barrymore finanszírozta
- A főszereplő Donnie és nővére (Maggie Gyllenhaal) a valóságban is testvérek.
- Valószínűleg azért hasalt el a mozikban, mert repülőgépszerencsétlenséggel megjelentetni egy filmet 2001 októberében a szeptember 11-i terrortámadás után nem volt túl szerencsés.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása