Artúr filmélményei

Napló gyermekeimnek (1984)

2020. július 12. 22:23 - Liberális Artúr

Rendezte: Mészáros Márta
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Czinkóczi Zsuzsa, Anna Polony, Jan Nowicki

Megjelenés: 1984, Magyarország

Hossz: kb. 1.5 óra

IMDB:
7,3

Ajánlott írás: https://www.youtube.com/watch?v=PWqwRUF0l6c
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/naplo-gyermekeimnek-naplo-gyermekeimnek/movie-3070

Cselekmény: 1947. A kamasz Juli fogadott nagyszüleivel megérkezik Budapestre külföldről, "nagyapja" húgához, Magdához (Anna Polony), aki viszonylag magas rangot tölt be a kommunistáknál. A nehéz sorsú Magda örül, hogy családja lehet, Juli azonban hamar kikezdi idegeit, mert makacs kamaszként nem hajlandó a legkisebb hazugságra sem, így pl. azt sem hajlandó megígérni, hogy tanulni fog rendesen. Az iskolában Tomi szerelmet vall neki, de Juli neki is megmondja nyíltan, hogy semmit nem érez iránta. A hozzájuk járó vendégek közül azonnal felkelti Juli szimpátiáját a mérsékeltebb kommunista János. 1949-re Magda feljebb lépve börtönparancsnok lesz és Rajk és Tito kapcsán megindulnak a belső tisztogatások...

Téma: A történet erősen önéletrajzi ihletésű, amibe a rendező a kamaszkorát, illetve saját korszakát próbálta belesűríteni. "Szerencsére" ez épp egybeesett a kommunizmus kiépülésével, aminek hazugságai fennakadnak a lány naiv erkölcsein.

Tartalom: Szerencsére az Örökbefogadás kapcsán már találkoztam Mészáros életrajzával, így azonnal tudtam értelmezni a helyzetet. Juli árva kamaszlányként érkezik haza Magyarországra külföldről a vérbeli kommunista Magda szerető karjaiba, és valóban, Magda teljesen korrekt a gyerekkel majdnem mindenben, csak egy dolgon bukik el az egész: a lány a rendszert és a rendszert jelentő Magdát nem tudja elviselni, hiszen az felelős apja haláláért is és eről nem hajlandóak sem beszélni, sem elismerni. A rendszer következő képmutatása az lesz, amikor a belső ellenséggel is elkezdenek leszámolni, amit a pótapafiguraként tekintett János jelképez, a mérsékelt kommunista. Magda magának is hazudik, amikor részt vesz benne, noha tudja, hogy helytelen, de szükségesnek véli; egy fejes fiának szülinapi buliján akkor fényűzés van (ahogy Magdáéknál is), hogy látható, ők az új elit és eltávolodtak már az alapeszméktől.

Forma: János apafiguráját jelzi, hogy ugyanaz a színész játsza őt és Juli apját is, de bevallom, ez nem tűnt fel, ennyit jelent a szakáll :D A szürke hétköznapok számomra érdektelenek voltak képileg, de két motívum szakította meg ezeket rendszeresen: az egyik a visszaemlékezések sora, amely a városi szürkeséggel szembeállította az idilli, napfényes, vidéki gyerekkort. Ezek a többnyire szótlan visszaemlékezések valóban emlékszerűek, pillanatszerű montázsok, expresszívebb képekkel, emlékeztet az Apa vagy az Emberek a havason képi világára. Nem véletlenül említettem ez utóbbit, ugyanis a másik visszatérő vizuális motívum a mozi. Több filmrészletet bejátszanak a moziba sokat járó Juli révén, ez volt az első. Az utolsó pedig egy erősen jelképes mozzanata egy propagandafilmnek, amit nem ismertem, de brutálisan erős látni a zárójelenetében hű és elszánt kommunistaként énekelni a Horthy-korszak filmsztárjait (közben megkerestem, a jelenet a Dalolva szép az életből van, itt látható egyelőre kb. a 93. perctől). De nemcsak mozijelenetek voltak, hanem a Forrest Gumphoz hasonlóan archív híradórészletekbe is belillesztették szereplőinket, nyilván sima vágással és nem olyan modern módon, mint az amerikai társában.

Élmény: Amikor szabóistvános volt a film a korhangulat és a visszaemlékezések miatt, na meg sikerült megfelelő filmeket beilelszteni, akkor szerettem. Még fontosabb volt, hogy ennyire undorítónak még egyik film sem éreztette velem a Rákosi-rendszert, ami elsősorban annak köszönhető, hogy azonosulhattunk Julival, V mint vérbosszúszerű traumájával.  Nem csoda, hogy bár ekkor már szinte "alap" volt a Rákosi-rendszer kritikája, ezt a filmet mégis megvágták és betiltották két évre, mire engedték bemutatni. Pedig semmi durva nincs benne, mégis sokkal jobban a rendszer elevenébe vágott. Erősebb képi világgal kedvenc lenne.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Anna Polony (Tízparancsolat)
    • Szemes Mari (Tűzoltó utca 25, Fehérlófia)
    • Kun Vilmos és Tóth Tamás (Mephisto)
    • Bánsági Ildikó (Szindbád, Bizalom, Mephisto, Egymásra nézve)
    • Szabó Éva (Angi Vera)
  • Színészdinasztiák: Zolnay Pál feleségei Schubert Éva és Berek Kati; Kun Vilmos felesége Olsavszky Éva; Bánsági Ildikó férje Gáspár Sándor;
  • Földi Teri idény hunyt el 86 évesen.
  • Mészáros kezdetben ugye Jancsó felesége volt, fiuk volt a film operatőre; arról nem találtam infót, hogy mikor, de a Jánost alakító Nowicki lett később a második férje.

1 komment

Panelkapcsolat (1982)

2020. július 10. 19:28 - Liberális Artúr

Rendezte: Tarr Béla
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Pogány Judit, Koltai Róbert

Megjelenés: 1982, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,2

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/panelkapcsolat-panelkapcsolat/movie-1963

Cselekmény: A férj kilenc év házasság után fogja magát és egyszerűen elmegy, minthogy tovább el kelljen viselnie a családot. Igaz ami igaz, a feleség (Pogány Judit) valóban folyton zsörtölődik, de megvan rá az oka: egész nap a gyerekekkel és a háztartással kell foglalkoznia, sosem tud kimozdulni otthonról, míg a férj eljárhat dolgozni és otthon is csak pihen...

Téma: A cím nélkül egy átlagos házasság kilátástalanságát láthatjuk, ami több kritika szerint az élethelyzetből adódik, pedig szerintem elsősorban a férj sáros. És ha már élethelyzet, a címet figyelembe véve rögtön általánossá válik a kép és hőseink egy tipikus házaspárrá válnak, akiknek kapcsolata egy tágabb környezet miatt romlik meg.

Tartalom: Pedig nem történik semmi különös a történetben, a férj dolgozik, otthon pihen, a nő vezeti a háztartást. Ez hangozhatna akár ideális kapcsolatnak is, de a történet egy olyan pontján kapcsolódunk be, amikor a feleségnek már elfogyott a türelme ki tudja mennyi idő után (a kilencedik évfordulójukkal indulunk). A történet keretes, azzal indukunk, hogy a férj csomagol és lelép, majd visszaugrunk az évfordulóhoz, ahol a feleség először borul ki talán igazán, hogy nincs semmi ideje magára. Az előre legyártott sablonélet legsokatmondóbb jelenete a céges buli, ahol senki sem érzi jól magát, de az előadó mindent megtesz, hogy ne így legyen, azaz végzi a dolgát. Aztán amikor a férj egy ésszerű tervvel áll elő, a feleségnek már nem marad ereje támogatni ebben és már csak a gyerek tartja őket egyben.

Forma: Még nem olyan tarros, mint amilyen a jövőben lesz, de már itt hosszú jelenetekkel és fekete-fehérben dolgozik. A film producere Dárday, ez látszik is a dokumentarista, kézikamerás, szereplőket közelről követő felvételeken. Ebben a típusú képi világban sosem láttam még meg a szépet, de kétségtelenül hatásos abban, hogy karakterközpontúvá tegyen egy filmet. A párbeszédek többnyire semmitmondóak, hiszen nem bennük rejlik a lényeg, ugyanakkor egy fontos hangi motívum az idegesítő gyereksírás. A színészek rendben vannak, Pogánynak van egy-két erősebb jelenete, de Koltait nehéz nem komikusként látni.

Élmény: Megint büszkélkedhetek filmes tapasztalatommal, ugyanis bennem is Cassavetes neve merült fel, és a film után elolvasva a kritikákat örömmel tapasztaltam, hogy másokban is. Csak sajnos Cassavetes sosem tartozott a kedvenceim közé, ahogy általában Tarr sem szokott elgyönyörködtetni. Annyit illik megjegyezni, hogy én a rövidebb változatott láttam, a fél órával hosszabbat nem találtam meg, az lehet, hogy hatásosabb lett volna.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Pogány Judit (Egymásra nézve)
  • Pogány Judit és Koltai Róbert ekkor házasok voltak.
  • Tarr diplomafilmje a találó nevű 1981-es "Diplomafilm" volt, az volt ennek az előtanulmánya.

Szólj hozzá!

Egymásra nézve (1982)

2020. július 09. 22:44 - Liberális Artúr

Rendezte: Makk Károly
Műfaj:
dráma, leszbikus
Főbb szereplők:
Jadwiga Jankowska, Grazyna Szapolowska, Jozef Kroner 

Megjelenés: 1982, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,2

Ajánlott írás: https://www.youtube.com/watch?v=TjmcJ2IVLAI
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/egymasra-nezve-egymasra-nezve/movie-572

Cselekmény: 1958. Éva fiatal, idealista újságíró, most kezd az új lapnál,melynek főszerkesztője Erdős elvtárs, egyik kollégája pedig a házas Lívia (Grazyna Szapolowska). Éva két fronton is felfordulást okoz: egyrészt nyíltan akarja kritizálni a rendszert újságíróként, másrészt nyilvánvalóvá válik, hogy nő létére vonzódik Líviához. Aztán egy céges karácsonyi bulin csókolózni kezdenek...

Téma: Bár nem jelentéktelen dolog egy meleg témájú film sem az 1980-as éves Kelet-Európájából, nyilvánvalóan a politikai tartalom a fontosabb, amely a kritika nélküli szolgálat veszélyeire próbál figyelmeztetni. Külön pikantériája, hogy már nem Rákosinak, hanem Kádárnak címzi mindezt.

Tartalom: Azonnal megtudjuk, hogy 1958-ban járunk, ez pedig egyértelműen jelzi, hogy a Kádár-rendszer legsötétebb részében vagyunk benne, a megtorlások időszakában. Éva az a fajta idealista újságíró, aki hisz a szocializmusban és épp ezért kritizálja a rendszert, ami kb. megfelel az 1950-es évek elejének és végének szembenállásának. Fontos jelenet ebből a szempontból az igazgató és a főszerkesztő csatája, amelyben az utóbbi szenvedélyesen kiáll Éva mellett a kényszertéeszesítésről szóló cikke kapcsán, hogy a kritikanélküliség hosszabb távon sokat árt az országnak. Tulajdonképpen a szerelmi történet ezzel párhuzamos: Éva az új, bátor  szellem, a sokáig tétovázó, talán nem is meleg Lívia az átlagember, katona férje az elnyomó hatalom. A többi főbb mellékkarakter egy-egy hozzáállás megtestesítése, legyen az megalkuvás vagy cinizmus. Ebben a legérdekesebb a TSZ-elnök, aki mindegyik rendszer veszetese volt átlagemberként idáig.

Forma: A legfőbb kifejezőeszköz a színvilág, amely  helyzetnek megfelően romlottbarna, romantikusan vörös, halálosan fehér... stb. Ezen kívül sajnos mást nem tudok kiemelniegy szokásosan színészközpontú drámáról van szó, ami általában nem az esetem.

Élmény: Abból a szempontból érdekes volt, hogy 1982-ben már meg lehetett fogalmazni ilyen kritikát, ennyire konkrétan talán még egy film se mondta ki nyíltan a bajokat. A meleg-vonal engem hidegen (ha ha) hagyott, és ezt a fajta megvalósítást nem kedvelem különösebben.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Grazyna Szapolowska (Tízparancsolat)
    • Andorai Péter (Bizalom, Mephisto)
    • Bács Ferenc (A ménesgazda)
    • Szirtes Ádám (Talpalatnyi föld, Körhinta, Bakaruhában)
    • Ujlaki Dénes (Amerikai anzix)
    • Kun Vilmos (Mephisto)
    • Székely B. Miklós (Sátántangó)
  • Színészdinasztiák: Szirtes Ádám lánya Szirtes Ági; Kun Vilmos felesége Olsavszky Éva;
  • A film alapja Galgóczi Erzsébet félig önéletrajzi írása, aki maga is rendszerkritikus, meleg író volt (Gobbi Hilda párja).
  • A főszereplőket természetesen azért hozták külföldről, hogy a magyar színészeknek ne kelljen otthon szégyenkezni a meleg szerep miatt.

Szólj hozzá!

Mephisto (1981)

2020. július 08. 22:39 - Liberális Artúr

Rendezte: Szabó István
Műfaj:
dráma, történelmi
Főbb szereplők:
Klaus Maria Brandauer

Megjelenés: 1981, Magyarország

Hossz: kb. 2,5 óra

IMDB:
7,8

Ajánlott írás: https://plakatfiu.blog.hu/2018/11/28/a_megalkuvas_anatomiaja
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/mephisto-mephisto/movie-1616

Cselekmény: 1920-as évek, Németország. Hendrik fiatal, vidéki színész, tele önbizalomhiánnyal, hiúsággal és nagy ambíciókkal. Sikeres lesz szakmai téren és magánéletében is, ugyanis sikerül beházasodnia egy előkelő családba Barbara (Krystyna Janda) révén. A modernitást a kommunista színházban látja és ebből kifolyólag megveti a nácikat, illetve ennek kapcsán annyira összevész egyik kollégájával, a náci Miklas-szal (Cserhalmi György), hogy hiúságában kenyértörésig viszi a dolgot: vagy Miklas megy a színházból vagy ő. Természetesen Miklas-t rúgják ki. Hendrik karrierje tovább ível felfelé, apósa révén a fővárosba kerül és lassan itt is nagy népszerűségre tesz szert a hagyományos és a munkásszínházakban is. Aztán a nácik megnyerik a választásokat...

Téma: A hatalom és az egyén viszonya ebben a történetben abból a szempontból jelenik meg, hogy mennyire vonhatja ki magát alóla az egyén és hogy hol a határ az ellenállás, tűrés és részvétel közt. Illetve ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Szabó filmjei rendszerint személyesek, ha ez elsőre nem is látszik. Már régóta szerettem volna megjegyezni, a Bizalomnál már majdnem meg is tettem, de ott végül más irányba fordult a történet; itt viszont már sokkal egyértelműbben megjelenik a saját vívódása is, hiszen maga is ügynökként kiszolgálta a Kádár-rendszert.

Tartalom: Hendrik főbb vonásait gyorsan megismerjük, a kor viszont, amiben játszódik, csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor megjelennek a kommunista és nemzetszocialista eszmék. De Hendrik elsősorban színész és a nőkkel is csak karrierje miatt ismerkedik, hiszen van már egy félvér szeretője, aki mellett szabad lehet. Végül befut, az egész ország ünnepelt színésze lesz főleg a fauszti Mefisztó szerepének köszönhetően, de közben átveszik a nácik a hatalmat. Rövidesen Hendrik találja magát Faust szerepében, míg Mefisztó a nagyhatalmú német tábornok, aki apró lépésekben láncolja magához a Mefisztónak becézett Hendriket azért cserébe, hogy sikerekes lehessen. Hendrik fokozatosan elveszít mindenkit maga körül, de kitart az ördögi alku mellett, mert a siker a legfontosabb. A legjellemzőbb momentum talán az, amikor még elvhű kommunistaként a színházat ki akarja terjeszteni a nézők bevonásával, majd ugyanezt eljátsza immár náci fejesként is.

Forma: Őszintén szólva a régi Szabót szeretem, az új képi világától nem vagyok különösebben elragadtatva. Persze, vannak jobban sikerült részek, mint a zöld fény, a színház közönsége, a náci monumentalitás, de összességében semmi extra, ami kiemelné más filmek közül. A színjátszást szokták az erősségének tartani, de az se hagyott bennem mélyebb benyomást, kivéve amikor próbálják a Faustot, abban benne volt az előadás és a valóság rétege is.

Élmény: A téma valamennyire érdekes, de nem mozgatott meg különösebben, pedig mindig aktuális kérdés, hogy az átlagembernek hogyan kell viszonyulnia egy elnyomó hatalomhoz. Könnyű kategorikusan kijelenteni, hogy Hendrik meghajolt a hatalom előtt, de valószínűleg az emberek többsége hasonlóan viselkedne. Azonban a fő benyomásom az volt, hogy egy A megalkuvó remake-je, nagyon hasonló volt témájában és egyes vizuális elemeiben is.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Cserhalmi György (Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Az ötödik pecsét, Fehérlófia)
    • Bánsági Ildikó (Szindbád, Bizalom)
    • Krystyna Janda (Tízparancsolat)
    • Andorai Péter és Kishonti Ildikó (Bizalom)
    • Major Tamás (A tizedes meg a többiek)
    • Sólyom Katalin (Apa, Szerelmesfilm, Tűzoltó utca 25)
    • Temessy Hédi (Tűzoltó utca 25)
    • Bánfalvy Ágnes (Csontváry)
    • Versényi Ida (A tanú)
    • Bánffy György (Tűzoltó utca 25, Az ötödik pecsét)
  • Színészdinasztiák: Bánsági Ildikó férje Gáspár Sándor; Kun Vilmos felesége Olsavszky Éva; Temessy Hédi élettársa Gobbi Hilda;
  • Komlós István idén hunyt el 88 évesen.
  • A film elnyerte az Oscart, a díjátadós posztomban is szerepel, mert Szabó ritka nagyot örült neki.
  • Az alaptörténet sokszorosan érdekes. Az talán közismert, hogy az alapmű Thomas Mann fiának, Klaus Mannak a regénye. Az már kevésbé, hogy Hendrik alapja Thomas Mann lányának, Erikának (= Barbara) a férje volt, Gustaf Gründgens. Alig leplezetten, mert ő is a Mefisztó-szerepről volt híres (illetve játszott az M-ben is). Gründgens 1934-ben valóban intendáns lett Göring javaslatára. Közismerten meleg volt, ennek ellenére nem nyúltak hozzá és a háború után is elsimert színész maradt, noha a mai napig vitatják, kollaboránsnak számít-e.
  • A hasonlóság miatt a regényt kezdetben betiltották, csak 1981-től jelenhetett meg szabadon.

Szólj hozzá!

Fehérlófia (1981)

2020. július 07. 23:58 - Liberális Artúr

Rendezte: Jankovics Marcell
Műfaj:
animáció, fantasy, kaland
Főbb szereplők:
Cserhalmi György, Pap Vera, Szemes Mari, Szabó Gyula, Szalma Ferenc, Tóth Szabolcs

Megjelenés: 1981, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,9

Ajánlott írás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rl%C3%B3fia_(rajzfilm)
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/feherlofia-feherlofia/movie-752

Cselekmény: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyság a pokol kapujában. A király három fia boldogan megnősült, de haláluk után a feleségek nem birtak kíváncsiságukkal és kinyitották a tiltott, lezárt kapukat; a pokol ekkor három sárkány formájában rászabadult a világra. Később a királyné reinkarnációjának, a fehér lónak (Szemes Mari) három fia született. A legkisebb Fanyűvő (Cserhalmi György), aki hallva a történetet, elhatározza, hogy legyőzi a sárkányokat. Hogy elég ereje legyen, kétszer hét évig szopik, amibe anyja ugyan belehal, de ő valóban rendkívül erős lesz. Útnak indul az alvilágba; előbb Kőmorzsolóval (Cserhalmi György) találkozik, majd Vasgyúróval (Cserhalmi György), akik mindketten csatlakoznak hozzá, miután megbirkóznak és Fanyűvő bizonyul a legerősebbnek...

Téma: Jankovics legfőbb üzenetének a legjelentéktelenebb részt, az iparosodás árnyoldalát tekintette, de ez nem kaphatott elég hangsúlyt az  iparfetisiszta kommunizmus miatt. Szintén nem fejthette ki hasonló okból az örök körforgást, bár ez már hangsúlyosabb lett, így a végére egy eredetmondákból és népmesékből összegyúrt archetipikus mese jött létre.

Tartalom: A sztyeppei népek mondáiból és jelképrendszeréből megalkotott történet egyfajta ősbűnnel indul, ahol a női kíváncsiság bűnbe taszítja a világot, de az ősanya és az ősapa is valamilyen formában továbbélve újraalkottják természeti jelenségeket megtestesítő fiaikat, akik legyőzve a sárkányokat helyreállítják a világ rendjét. Megszámlálhatatlanul sok a természeti jelkép az égitestektől az időjárási jelenségeken át a szexualitásig, amire rárakódnak a számmisztika jellemző számai, különösen a három, ami a cselekmény hármas tagolódásában is tettenérhető. Az örök körforgást az események ismétlődése jelképezi, az iparosodás iránti ellenszenvet a sárkányok alakja, illetve a végső, a történethez nem kapcsolódó kép, ahol Fanyűvő lassan belevész a városi szmogba. A szó nem negatív értelmében a történet és a karakterek primitívek.

Forma: Hatásosabban fejezi ki az üzenetet a képi világ, amely egymásba folyó, egymásba átalakuló geometriai, népi és természeti alakzatokból áll. Ezek dinamikusan mozognak, lüktetnek, nem véletlenül tartják a külföldi írások pszichedelikusnak, pedig itt inkább csak a már Sisyphusban is megfigyelhető mozgásábrázolásról van szó. A színek élénkek, kontrasztosak, villódzanak, gyakran absztraktba mennek át, ezért elsőre nehéz nyomon követni, mi is történik, és nem segít ezen a kevés párbeszéd sem. A zene elektronikus, a hangok manipuláltak, ami a rajzolási stílushoz jól passzol és a korszakhoz is, de a történetet tekintve talán a népi jellegű zene ideillőbb lett volna.

Élmény: Gyerekkoromban nem tudtam hova tenni, de felnőttként sem egyszerű első látásra, hiszen erősen stilizált. Kétségtelenül egyedi, sajnálhatjuk, hogy nem valósultak meg Jankovics eredeti elképzelései, biztosan sokkal hatásosabb lett volna.

Érdekességek:

  • Korábban hallottuk:
    • Cserhalmi György (Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Az ötödik pecsét)
    • Pap Vera (Angi Vera, Csontváry)
    • Szemes Mari (Tűzoltó utca 25)
    • Szabó Gyula (A tizedes meg a többiek)
  • Az alapjául szolgáló mese itt olvasható.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása